Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága az élet végi ügyekben részt vevő orvosok anonimitását mérlegeli.
Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága ezen a héten hallgatja meg az érveket arról, hogy a bíróságok milyen mértékben korlátozhatják a gyermekeket érintő, érzelmileg terhelt, életvégi ügyekben érintett egészségügyi személyzet személyazonosságának nyilvánosságra hozatalát.
A bírósági felülvizsgálat olyan szülők fellebbezései nyomán indult, akiket a kórházi trösztök arra kényszerítettek, hogy akaratuk ellenére vonják meg az életfenntartó kezelést gyermekeiktől.
A hétfőn kezdődő és kedden záruló ülésen a bírák felülvizsgálják a fellebbviteli bíróság döntését, amely vitatta az egészségügyi dolgozóknak hasonló esetekben korábban biztosított élethosszig tartó anonimitást. - közölte a Christian Concern, amelynek jogi részlege, a Christians Legal Centre támogatja a szülőket.
Az ügyet az Abbasis és a Haastrups családok nevében indították. Az ügy a széles körű tiltó végzéseket támadja, amelyek eddig az érintett egészségügyi dolgozók személyazonosságát védték, azzal érvelve, hogy az ilyen intézkedések sértik a szólásszabadsághoz való jogukat.
Archie Battersbee, Indi Gregory és Sudiksha Thirumalesh családjai a hírek szerint részt vesznek a meghallgatáson.
Ezek az ügyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének egymással versengő szakaszainak metszéspontját érintik: a kórházi személyzet 8. cikk szerinti magánélethez való jogát és a szülők 10. cikk szerinti, a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.
A Christian Concern megjegyezte, hogy a jogi precedensek ezen a területen változóban vannak.
A Legfelsőbb Bíróság kezdetben a titoktartás határozatlan ideig történő fenntartása mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi szakembereket meg kell védeni a lehetséges visszahatásokkal szemben. Ezt az álláspontot azonban a fellebbviteli bíróság megdöntötte, hangsúlyozva a nyílt igazságszolgáltatás és az egyének azon jogának kiemelkedő fontosságát, hogy nyilvánosan megosszák tapasztalataikat.
A fellebbviteli bíróság 2023. márciusi határozatában kifejtette, hogy az egészségügyi személyzet jólétével és moráljával kapcsolatos aggodalmak nem indokolják a 10. cikkben garantált kifejezési jogok felülírását. Ez a most megtámadott ítélet a Legfelsőbb Bíróság végleges ítéletére vár.
Ezek a jogi eljárások párhuzamot vonnak más figyelemre méltó életvégi esetekkel is, mint például Thirumaleshé, aki tavaly halt meg, miután egy ritka mitokondriális rendellenességben szenvedett.
Az ügy az életfenntartó kezelések folytatásával kapcsolatos vitás jogi csatározásokhoz vezetett, a bíróságok gyakran a kórházi hatóságok oldalára álltak a családok kívánságával szemben.
Annak ellenére, hogy Sudiksha képes volt kommunikálni és kifejezni kívánságait, a jogi korlátozások megakadályozták a kezeléséről szóló nyilvános vitát, beleértve a külföldi kísérleti terápiák lehetőségeit is. Ezek a hallgatási tilalmak, amelyeket csak részben oldottak fel a halála után, heves kritikát váltottak ki az orvosi gyakorlat átláthatóságát és elszámoltathatóságát szorgalmazó jogvédő csoportok részéről.
Az e heti meghallgatás eredménye jelentősen befolyásolni fogja az egyéni jogok és a szakmai titoktartás közötti egyensúlyt az egészségügyi ágazatban. A döntés precedenst teremt, amely hatással lesz arra, hogy a média és a jogrendszer a jövőben hogyan kezeli az ilyen érzékeny ügyeket.
"Az életben tartás megvonása egy gyermektől a legsúlyosabb döntés, amelyet az orvosok és a bírák valaha is meghozhatnak"
- mondta Andrea Williams, a Keresztény Jogi Központ vezérigazgatója, valamint hozzátette:
"Az átláthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy a nyilvánosság és különösen az orvosi szakma megfelelően ellenőrizze ezeket a döntéseket."
" A legjobb módja annak, hogy az igazsághoz eljussunk, a nyílt bírósági eljárás. Azoknak a szakembereknek, akik nem tettek semmi rosszat, nincs mitől tartaniuk az átláthatóságtól"."
(CP)
