Mali: elveszítheti otthonát aki nem fizeti az iszlamisták adóját
A keresztény közösségek folyamatos üldöztetésről számolnak be. Az adót „dzsizjának” nevezik, amelyet a nem muszlimok fizettek régen a muszlim államok uralkodóinak. Ma azonban egyetlen ország sem szed ilyen adót, még olyan iszlám államok sem, mint Szaúd-Arábia vagy Pakisztán. – számol be az Open Doors.
Mali jelenleg a 14. helyen áll az Open Doors 2024-es imaistáján. Az ország alkotmánya szekulárisnak nyilvánítja Malit, és garantálja a vallásszabadságot.
Ennek ellenére helyszíni beszámolók szerint a keresztényeket megfenyegetik, ha nem fizetik meg a dzsizját. 2024 nyarán az Open Doors munkatársai egy dél-mali lelkészt hallgattak meg, aki a Mopti térségben található Dougouténében vett részt egy találkozón iszlamista fegyveresekkel.
„Amikor megérkeztünk a találkozóra, ismertették az új szabályokat, amelyeket mindenkinek be kell tartania”
– meséli a lelkész.
„Azt mondták, ez nem háború, de tudatni akarják velünk a szándékaikat, hogy ne érjen meglepetés támadás esetén.”
Az új szabályok szerint minden kereszténynek, beleértve a lelkipásztorokat is, át kell térnie az iszlámra, és támogatnia kell az iszlamizációs harcot. A militánsoknak „tizedet” kell fizetni: minden 18 és 40 év közötti férfi számára ez évente 5000 CFA frank (kb. 3000 forint), miközben az országban sok család havi jövedelme nem éri el a 30 ezer forintot sem. Az öltözködésre is szigorú szabályok vonatkoznak: mindenkinek az iszlám előírások szerint kell öltözködnie.
Az istentiszteleteket csak csendben lehet tartani; hangos zenélés, kiabálás vagy éneklés nem engedélyezett. Az Aid to the Church in Need római katolikus szervezet jelentése szerint a Mopti térségében található Douna-Pen faluban élő 18 év feletti keresztényeknek havonta 25 000 CFA frankot (kb. 15 ezer forintot) kell fizetniük dzsizjaként, ami sok család számára elviselhetetlen teher.
„Elvileg egy szekuláris államban élünk, ahol ilyesminek nem lenne szabad megtörténnie, de sajnos ez a valóság”
– mondta egy keresztény.
Malit több mint egy évtizede iszlamista felkelések sújtják. A katonai kormány, amely 2021-ben ragadta magához a hatalmat, küzd a Jama'at Nusrat al-Islam wal Muslimin (JNIM) dzsihádista csoporttal, amely az al-Kaidához kötődik. Emellett Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben és Nigériában a terrorizmushoz köthető iszlamista szélsőségesek civileket és kormányerőket támadnak. Az Iszlám Állam a Nagy-Szaharában (ISGS), az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya (ISWAP) és a JNIM egymás mellett működik. Az Open Doors-nak nyilatkozó szakértők úgy vélik, hogy a Mali dzsizja mögött álló csoport kicsi, és a JNIM parancsnoksága alatt áll.
Biztonsági elemzők szerint a biztonsági fenyegetések és a terrorista csoportok közötti együttműködés fokozódni fog. Az Open Doors elemzői úgy vélik, hogy a Maliban tapasztalt esetek nem elszigeteltek, hanem összehangolt terv részét képezik.
„Azokat a családokat, akik megtagadják, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek, elűzik földjükről, ahol felnőttek és egész életükben éltek”
– mondja Jo Newhouse*, az Open Doors szóvivője, valamint hozzátette:
„A hosszú távú fizikai és lelki következmények pusztítóak.”
Az erőszak iskolák bezárásához, élelmiszerhiányhoz, gyermekkatonák toborzásához és a keresztény lakosság elvándorlásához vezetett, miközben a Maliban élő keresztény misszionáriusokat folyamatosan az emberrablás veszélye fenyegeti. A dzsizja része a keresztények egyre intenzívebb üldözésének Nyugat-Afrikának ezen a részén.
Júniusban a Niger-Burkina Faso-Tillaberi határvidéken élő 15 év feletti férfiakat is utasították, hogy kezdjék el fizetni a dzsizját, vagy térjenek át az iszlámra. A Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben és Nigériában zajló üldözés nem korlátozódik Nyugat-Afrikára. Fekete-Afrikában Isten népe üldöztetést szenved. Az erőszak hívők ezreinek halálát és milliók szenvedését okozza, keresztények millióit kényszerít lakóhelye elhagyására.
Az Open Doors az afrikai keresztény közösségekre nehezedő válság kezelésére elindította az "Arise Africa" kezdeményezés, hogy véget vessenek az erőszaknak és támogatást nyújtsanak a helyi egyházaknak a növekvő üldöztetés ellenére a legnehezebb körülmények közepette is.
A cikk az Open Doors Magyarország közreműködésével készült.
* A neveket biztonsági okokból megváltoztattuk.