A PISA 2022-es pénzügyi műveltség felmérésén a magyar diákok kiemelkedő eredményeket értek el, meghaladva a részt vevő 20 ország átlagát.
A PISA 2012 óta negyedik alkalommal vizsgálta a pénzügyi műveltség szintjét a 15 éves diákok körében. Magyarország első alkalommal csatlakozott a 2022-ben összesen 20 ország (14 OECD-tagállam és 6 partnerország) részvételével megvalósult méréshez. Arra keresték a választ, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek a jelenlegi és jövőbeli sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához szükséges készségekkel. - számol be az Index.
A 15 éves magyar diákok kiemelkedő eredményeket értek el értek el a felmérésen, 492 pontos átlaggal, amely meghaladta a részt vevő 20 ország 475 pontos átlagát, és közel állt az OECD-országok 498 pontos átlagához.
5-ből 4 magyar diák pénzügyi műveltsége megfelelő, és minden harmadiké magas szintű.
A PISA-mérés vizsgálta, hogy milyen jellegű pénzügyi problémák megoldására képesek a tanulók. Ennek alapján 5 képességszintet alakítottak ki. A pénzügyi műveltség standardja szerint a 2. szint a társadalmi szempontból alapszintnek tekinthető: a tanuló képes azonosítani a leggyakoribb pénzügyi termékeket és kifejezéseket, többek között ismeri a mindennapi életben előforduló pénzügyi dokumentumok célját, és egyszerű számítási műveleteket is képes alkalmazni ismerős pénzügyi helyzetekben.
A magyar diákok 81,7 százaléka elérte a társadalmi szempontból elvárható alapszintet vagy annál magasabbat,
amely az OECD-országok esetében átlagosan 82,1 százalék, míg a részt vevő 20 ország átlaga 74,5 százalék volt. Emellett a 15 éves magyar diákok közel 30 százaléka a legmagasabb, 4-es vagy 5-ös szintet érte el.
A nemek közti különbségeket vizsgálva, a fiúk nemzetközi szinten valamelyest jobb eredményt értek el, mint a lányok. Magyarországon a fiúk kiemelkedőbb teljesítményt nyújtottak a legmagasabb képességszinten, míg a lányok homogén és megbízható tudásukkal tűntek ki. Az előnyösebb társadalmi-gazdasági helyzetű diákok minden országban jobban teljesítettek, de a felmérés azt is kimutatta, hogy
a tanulók teljesítménye nemzetközi szinten 88 százalékban, hazánkban 82 százalékban nem a társadalmi-gazdasági státuszon múlik.
A felmérés azt is kimutatta, hogy azok a diákok, akik otthon beszélgetnek a szüleikkel a pénzügyekről, kapnak önálló döntési lehetőséget a pénzzel való gazdálkodásra, illetve hozzáférnek a pénzügyi termékekhez (például rendelkeznek bankszámlával), lényegesen jobb (Magyarországon például 30 ponttal magasabb) pontszámot értek el.
A családi interakciók mellett nagyon fontos, hogy a gyermek szabadon dönthessen arról, mit kezd a rendelkezésére álló pénzzel.
Azok a tanulók, akik egyáltalán nem kaptak önállóságot, azaz egyetértettek azzal, hogy a szüleik engedélyét kell kérniük, mielőtt bármennyit is költenek a pénzükből, az összes országra vonatkozóan 30 – az OECD-országokban átlagosan 35 – ponttal rosszabbul teljesítettek, mint a pénzügyeikben valamilyen fokú autonómiát élvező diáktársaik.
Ez a különbség a magyar diákok esetében még jelentősebb volt, a kevesebb önállóságról nyilatkozó tanulók 46 ponttal gyengébb eredményt értek el.
Az iskolai oktatás szintén fontos szerepet játszott a pénzügyi műveltség fejlesztésében, hiszen a magyar diákok nagy része találkozott pénzügyi fogalmakkal az iskolában. Például a bankkártyákról , a munkabérről, és vállalkozásokról tízből kilenc diák tanult, és az iskolai pénzügyi nevelés kompenzálhatta a családi háttérből adódó hiányosságokat.
