A múlt héten zárult a katolikus egyház tisztviselőinek legfontosabb gyűlése, a püspöki szinódus, ahol a történelem során először nők is szavazhattak az egyházat érintő ügyekben - számol be az index.
Transznemű emberek is lehetnek keresztszülők a római katolikus keresztelőkön, valamint a legújabb egyházi dokumentumok szerint transzneműek és melegek megkeresztelkedhetnek – írja a Reuters.
A vatikáni Hittani Kongregáció dokumentumában a transznemű és meleg párok örökbe fogadott gyerekeinek megkereszteléséről úgy fogalmaztak, hogy a gyermek megkereszteléséhez „megalapozott reménynek kell lenni arra, hogy a gyermek a katolikus vallásban nő majd fel”.
Jose Negri, a brazíliai Santo Amaro püspöke júliusban hat kérdést küldött a tanítóhivatalnak az LMBTQ-emberek jogairól, valamint a keresztség és a házasság szentségében való részvételükkel kapcsolatban. A háromoldalas dokumentumot az argentin bíboros, a kongregáció vezetője, Víctor Manuel Fernández írta alá, majd Ferenc pápa október végén hagyta jóvá.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e keresztelni transznemű embereket, a hivatal azt mondta: bizonyos feltételekkel igen, addig, amíg „nem áll fenn a nyilvános skandalum vagy a hívek körében való dezorientálódás veszélye”.
A Római Katolikus Egyház feje igyekszik alkalmazkodni a modern világhoz, szeptemberben például 21 új püspököt nevezett ki, valószínűleg abból a célból, hogy az átalakítási terveihez támogatókat szerezzen, és ellenfeleit gyengítse.
A püspöki szinóduson a történelem során először nők is szavazhattak.
Ferenc pápa új keletű – egyházon belüli – női egyenjogúsági törekvéseinek hatására felerősödtek azok a hangok is, amelyek szívesen látnák a korai kereszténység erős nőalakjait a bibliai kánonban – azaz az egyház által isteni igének tartott szövegek között. A reformot sürgetők úgy gondolják, hogy az apokrif iratoknak nevezett történetek beépítésével egyfajta szellemi keretet adhatnának a nők erősebb szerepvállalásának és a papi cölibátus eltörlésének.