„Túl sok” – friss kutatásból kiderül, mit keresnek a fiatalok az ASMR videókban

A fiatalabb felnőttek egyre inkább túlterheltnek érzik magukat a személyes interakciók során, és ezért olyan online, az érzékszerveiket stimuláló tartalmakkal nyugtatják magukat, mint az úgynevezett ASMR-videók – állítja egy új kutatás.

Az ASMR (autonóm érzékszervi meridiánválasz) egy sajátos érzékszervi jelenséget ír le, amelyet bizonyos vizuális vagy hanghatások váltanak ki. Általában bizsergő érzéssel kezdődik, és ellazultságot, nyugalmat eredményez.

A YouTube és a TikTok tele van ilyen tartalmakkal: az ASMR-készítők például nyúlós slime-mal játszanak, vagy különböző recsegő-ropogó hangokat kiadó tárgyakról készítenek videót, vagy suttognak, hogy a nézőben előidézzék ezt a különleges reakciót.

Most egy elismert viselkedéskutató ügynökség, a Revealing Reality egy átfogó tanulmányt tett közzé a jelenségről. A kutatók ASMR-tartalmak nézőivel és készítőivel készítettek interjúkat, valamint több ezer videót elemeztek a leggyakoribb ingerek – például suttogás, légzés és szájhangok, kopogás és zörgés, illetve lágy, rebbenő kézmozdulatok – alapján. Ezeket sokan relaxációs célokra használják, vagy, hogy könnyebben el tudjanak aludni.

A kutatók azonban megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a fiatalok körében „lényegesen magasabb” azok aránya, akik túlterheltnek érzik magukat a személyes interakciókban és a zajos köztereken. Felvetik a kérdést: mit árul el az ASMR-videók növekvő népszerűsége a fiatalabb generációk offline életben való boldogulásáról?

A több mint 2000 felnőtt bevonásával készült felmérés szerint szoros összefüggés van az életkor és a társas vagy érzékszervi ingerekre való érzékenység között: a 18–44 év közöttiek nagyobb valószínűséggel érzik túlterhelőnek a külvilágot, igyekeznek kizárni a külső zajokat, és kerülik a személyes interakciókat – ugyanakkor az ASMR-tartalmakat élvezetesebbnek találják.

Bizonyos esetekben a generációs különbségek különösen markánsak voltak:

• A 25–34 évesek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyomasztónak találja a zsúfolt, zajos helyeket – például bevásárlóközpontokat vagy vasútállomásokat –, míg az 55–64 évesek körében ez az arány csupán 35%.
• A 18–24 évesek 39 százaléka használ zajszűrő fejhallgatót nyilvános helyeken a hangok kizárására, míg a 45–54 évesek esetében ez az arány mindössze 21%.
• A fiatalabbak nagyobb eséllyel részesítik előnyben az online kommunikációt a személyes találkozásokkal szemben, és inkább szeretnek egyedül dolgozni, mint mások társaságában.

Mivel az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban egyaránt kimutatták, hogy a fiatalok kevesebb időt töltenek a külvilágban, és szorongásos problémáik is egyre gyakoribbak, a jelentés arra is rávilágít: milyen hatásai lehetnek annak, ha valaki „igyekszik elkerülni a személyes interakciók kiszámíthatatlan káoszát”, és azt a képernyővel próbálja helyettesíteni.

A kutatásban részt vevők részletes interjúikban számoltak be arról, hogy az ASMR-tartalmak milyen megnyugvást és örömet jelentenek számukra. „Érzéki nyugalom” és „menekülés” a világból, ami már „túl sok”. Sőt, egyesek szerint már az is „luxusélmény”, ha egy idegen teljes figyelmét rájuk irányítja még akkor is, ha ez a képernyőn keresztül történik.

A kutatók azonban felvetik a kérdést: vajon az ASMR nem egyfajta „digitális kábítószer”, amellyel a fiatalok a személyes interakciók, az érintés és a figyelem iránti természetes igényüket próbálják kielégíteni – csakhogy mindezt mesterséges úton?

„Mi van, ha elfelejtjük, hogy néha jót tesz, ha olyasmit csinálunk, ami nehéz?”

– vetik fel a tanulmány szerzői.

„Mi van, ha a személyes interakciók zűrzavara elől menekülve végül olyan dolgokról maradunk le, amelyekre szükségünk van – mint például a testbeszéd, a hormonális ingerek vagy az érzelmi fejlődés?”

Azt is megkérdőjelezik, hogy valóban nehezebbé vált-e az élet, vagy inkább arról van szó, hogy egyesek „egyre inkább kivonják magukat a kihívást jelentő helyzetekből”, ezáltal pedig csökken az alkalmazkodóképességük.

(Guardian)