Történelmi trendváltás: ezért áll ki Magyarország Izrael mellett - Pécsi Tibor

Benjamin Netanjahu budapesti látogatása történelmi pillanat – különösen most, amikor a nemzetközi politika egyre kevésbé áll ki Izrael mellett. Pécsi Tibor történész szerint a magyar–izraeli diplomácia erősödése egy hosszabb történelmi ívbe illeszkedik, miközben a jelenkori antiszemitizmus veszélyesebb, mint valaha.

Pécsi Tibor szerint a magyar zsidóság története jóval régebbre nyúlik vissza, mint azt sokan gondolják – már a honfoglalás előtti időkből is előkerültek a zsidó vallásra utaló tárgyi emlékek:

„A honfoglaláskori sírokból kerültek elő menóra díszítésű tárgyak és a zsidó egyistenhitet megvalló szövegek”

– mondta.

Az Árpád-kori és középkori Magyarországon a zsidó közösségek hol támogatásban, hol üldöztetésben részesültek, attól függően, hogy az adott uralkodónak vagy éppen az egyháznak milyen érdekei fűződtek hozzájuk. A 19. században viszont egyértelműen a magyar nemzeti eszméhez kezdtek közeledni – különösen az 1848–49-es szabadságharc idején.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején egyébként a zsidóság a magyar ügy mellé állt, több más magyarországi nemzetiséggel ellentétben.

– részletezte Pécsi.

A 20. század elején azonban megjelent az állami szintű antiszemitizmus, amely a numerus clausus törvénnyel öltött először intézményes formát:

„Ez volt Európában az első faji alapon hozott kirekesztő törvény”

– fejtette ki szakértőnk.

A rendszerváltás után a magyar–izraeli kapcsolatok viszonylag kiegyensúlyozottan alakultak, de Pécsi Tibor szerint a mostani kormány Izrael iránti egyértelmű támogatása történelmi fordulatként is értékelhető:

„Magyarország megkérdőjelezhetetlenül támogatja Izrael önvédelmi jogát – ez lehet egy történelmi trendváltás is”

– hangsúlyozta.

Ezt támasztja alá az is, hogy Benjamin Netanjahu magyarországi látogatását a szakértő rendkívüli diplomáciai eseménynek tartja – különösen annak fényében, hogy a nemzetközi bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. A látogatás nemcsak szimbolikus, hanem azt is mutatja, hogy Magyarország Izrael oldalán kíván maradni egy egyre megosztottabb globális térben.

A történész úgy látja: az október 7-e utáni nemzetközi reakciók – Izrael-ellenes tüntetések, egyetemfoglalások, agresszív aktivizmus – sokkal tudatosabbak, mint a múlt században voltak. Ezért különösen súlyos, ha valaki ezek mellett foglal állást.

„Aki ma Izrael ellen harcol, az tudja, hova vezet ez. Ezért rosszabbnak tartom őket, mint a nácikat.”

És éppen ezért – teszi hozzá – súlyos felelősségük van azoknak a nemzetközi szervezeteknek is, amelyek nemhogy megálljt nem parancsolnak ezeknek a jelenségeknek, hanem gyakran még asszisztálnak is hozzájuk:

„A nácik nem tudhatták, hogy lesz Auschwitz. Akik ma támogatják az Izrael megsemmisítését hirdető szervezeteket, azok tudják. ”