Néhány tudós úgy véli, hogy Jézus Krisztus feltámadására az egyik bizonyíték az olaszországi Torinóban található.Sokak szerint viszont a lepel nem más, mint egy középkori művész alkotása, és egymillió dollárt kaphat az, aki le tudja másolni.
A torinói lepel, egy nagyjából 4,5 méter x 1 méter méretű vászon, amelyen egy olyan ember képe látható, akit csúnyán megostoroztak, keresztre feszítettek, töviskoronát viselt, és akit egy római lándzsával mellkason szúrtak.
Természetesen mindezek a sebek megfelelnek annak, ami a Biblia szerint Jézussal történt, azonban a mai napig megoszlik a tudósok véleménye a lepel hitelességét illetően.
A lepel szó görögül sindon. Számos tudós szakosodott a sindonológiára, azaz a torinói lepel tanulmányozására. Olyan tudósok, mint John Jackson, PhD fizikus, Colorado Springsből vagy a néhai biofizikus Dr. John Heller, a Report on the Shroud of Turin című úttörő könyv szerzője.
A néhai Alan Whanger, a Duke Orvosi Központ orvosa egyszer azt mondta:
"A lepel a létező legintenzívebben tanulmányozott egyedi tárgy. Valószínűleg 67 különböző tudományos és akadémiai érdeklődési terület van, amely így vagy úgy, de megvizsgálta a leplet"
Azt is mondta, hogy véleménye szerint
"tudományos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy valami olyan rendkívüli dolog történt, amelynek látszólag nincs más megfelelője az emberi történelemben."
A leplet sokan hamisnak titulálták egyetlen mintadarab szénizotópos kormeghatározása miatt 1988-ban, melynek kapcsán azt állították, hogy a minták az 1260 és 1390 közötti időszakra datálhatók. Azonban az adott teszt kritikusai azt állítják, hogy a kiválasztott minta a lepel egy újraszőtt (és befestett) részéről származik, amelyet gyakran kiállítottak a középkorban.
Eközben 2024 februárjában Washingtonban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen David Rolfe, brit filmrendező egymillió dolláros kihívást hirdetett:
Készíts pontos másolatot a lepelről azokkal az eszközökkel, amelyek egy feltételezett középkori hamisító rendelkezésére állhattak, és nyerhetsz egymillió dollárt (A határidő május 31.).
A lepel a világ tudományosan legtöbbet vizsgált műtárgya. Ebbe beletartozik az a 40 űrkutató is, akik 1978-ban öt napon keresztül éjjel-nappal hozzáférhettek a lepelhez. Ezt a csoportot "STURP", azaz a Torinói Lepel Kutató Projekt néven ismerték.
Néhányan közülük úgy gondolták, hogy 10 percen belül bebizonyítják, hogy ez a dolog hamisítvány. De hamarosan rájöttek arra, hogy ez a feltételezés mennyire téves volt.
Néhány évvel később hivatalos összefoglalót küldtek ki a következtetéseikről:
"Egyelőre megállapíthatjuk, hogy a lepel képe egy valódi emberi alakot ábrázol, egy megostorozott, keresztre feszített embert. Nem egy művész terméke"
A lepel hollétére 1357-ben bukkantak rá, mikor megtalálták egy francia kereszsteslovag házában.
A The Christian Post újságírója, Jerry Newcombe cikkében azt írja:
"A leplen ábrázolt emberi anatómia 100 százalékban pontos - messze megelőzi azt, amire 1357-ben képesek voltak. A lepel képe egy fotónegatív - ez 500 évvel a fényképezés kifejlesztése előtt történt."
Továbbá hozzéteszi, hogy a halvány képet a leplen nem felfestették, hanem valahogyan enyhén ráégették.
David Rolfe, a Torinói lepelről szóló fim ( The Silent Witness ) készítője elmondta, hogy a képet "hihetetlen mennyiségű energia hozta létre végtelenül kis idő alatt" (a másodperc 40 milliárdod része).
"A leplen lévő vér egyes kutatások szerint valódi emberi vér - az összes seb megfelel Jézus szenvedéseinek az evangéliumok alapján. A vércsoport viszonylag ritka volt - AB+. A vér nem látta a bomlást - ami azt jelenti, hogy körülbelül 36 órán át volt a kendő belsejében. Mégis a vér érintetlen volt, ami azt jelenti, hogy Ő valahogy átment a ruhán (vagy dematerializálódott a ruhán belül). Nem rántották le róla.
A lepel képe háromdimenziós. A festmények és képek nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal."
Marc Antonacci író már régen megjegyezte A lepel feltámadása (2001) című könyvében, hogy ha egy középkori művész összerakta a leplet, akkor
"ismernie kellett a fénynegativitást, a fényspektrometriát, a mikroszkópiát, a radiológiát, az emberi fiziológiát, a patológiát, a hematológiát, az endokrinológiát, a kriminalisztikát és a régészetet"
(CP)
