Több évtized után sem kapnak engedélyt a gyülekezetek Indonéziában
Bezártak egy gyülekezetet két héttel azután, hogy muszlimok behatoltak az istentiszteletükre Indonéziában.
Anne Ratna Mustika purwakertai kormányzó a gyülekezet épületét az Indonéziai Ulema Tanács, a helyi rendőrség és a hadsereg, valamint a helyi vallási hivatal vezetőivel és a terület Nemzeti Politikai Egységének elnökével együtt lezárta arra hivatkozva, hogy az épület nem rendelkezik a működéséhez szükséges engedélyekkel.
Az engedélyt – amely megszerzéséhez kilencven aláírásra van szükség a helyi gyülekezet tagjaitól, valamint további hatvan aláírásra a környező felekezeten kívüli környékbeli lakosoktól – a keresztények számára szinte lehetetlen megszerezni Indonéziában.
Jogvédők szerint az önkormányzatok ezzel próbálják korlátozni az imaházak létrejöttét, és ha az aláírásokat sikerül is összegyűjteni, a hivatalnokok sokszor szándékosan késleltetik az ügyet, és nem reagálnak.
Jól szervezett radikális muszlimok csoportjai pedig arra törekednek, hogy a kisebb vallások tagjait megfélemlítsék, nyomást gyakoroljanak rájuk.
Krisdian Saragih, a Purwakertai Idősek Tanácsának vezetője szerint viszont az épületet törvényes eljárás nélkül, a húsvéti ünnepek előtt mindössze egy héttel zárták be minden előzetes értesítés nélkül úgy, hogy még a gyülekezet tagjai sem voltak jelen.
„Hálásak vagyunk, hogy a lezárására tett lépéseket az összetartozás szellemében tudtuk véghez vinni, hogy fenntartsuk a minden lakos számára kedvező békés atmoszférát Purwakarta városában, minden érintett fél nagyon bölcsen cselekszik"
– nyilatkozta a kormányzó.
Elmondása szerint ő és a helyi vallási hivatal más felekezetekkel megegyezett arról, hogy a gyülekezet használhassa az épületeiket az istentiszteletek megtartására, mert szerinte így az érintettek istentiszteletek tartására vonatkozó állampolgári jogaik ki vannak elégítve, amellyel ő szerinte a zavargásokat előzte meg.
A gyülekezet vezetői azonban elmondták, hogy a folyamatba neki nekik semmi beleszólási joguk nem volt, a gyülekezet bezárása ellen pedig határozottan tiltakoztak, és egy levelet is benyújtottak, amiben sürgetik az Indonéz Köztársaság elnökét, hogy részesítse megrovásban, valamint kötelezze Pukawarta kormányzóját egy ideiglenes engedély kiadására, hogy biztonságban tarthassanak istentiszteleteket. A levelet Henrek Lokra, a Keresztény Egyházak Közösségének igazságügyi és békéltető testületének ügyvezető titkára is aláírta, aki szerint a gyülekezet bezárása diszkriminatív, és nem tükrözi a vallások közötti toleranciát.
A gyülekezeten kívül még az Indonéziai Keresztény Egyesült Egyház, a Batak Karo Protestáns Egyház, és az Újszövetség Keresztény Egyház is hasonló problémákkal küszködik, van, amelyik a sok befektetett idő és pénz ellenére
közel három évtizede vár válaszra, de mindhiába.
Az Open Doors nevű szervezet 2023-as jelentései Indonéziát a keresztényeket üldöző országok között a 33. helyre sorolják.
"Ha egy gyülekezet prédikál és terjeszti az evangéliumot, hamarosan az iszlám szélsőséges csoportok ellenállásába ütközik, különösen a vidéki területeken"
– áll a szervezet jelentéseiben.