Titkosszolgálati kérdések Novák Katalin lemondásának ügyében - FÖLDI, SZEMÁN, VARGA, STIER

[Király Tamás]
Ez a Világúra mai adása. Köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál, Király Tamás, és a mai műsorunkban azonnal mondom, hogy milyen témákkal jövünk. Előtte azonban mindenkit arra kérek, hogy iratkozzanak fel a Hit Rádió csatornájára.

Nagy öröm számomra, hogy nemrég elértük a 80.000-ig feliratkozót, amit nagyon szépen köszönünk. Elsőként itt lesz venünk Földi László, titkosszolgálati szakértő, akivel Novák Katalin lemondásának titkosszolgálati hátterét világítjuk meg. Ezt követően Stier Gáborral a moszkvatér.com főszerkesztőjével és Dr. Varga György Nagykövettel beszélgetünk majd arról, hogy mi is a helyzet az orosz-ukráin fronton, illetve oroszorszeges Ukrajna tekintetében. Akart-e vajon Ukrajna NATO tagállam lenni, és egyáltalán hogyan viszonyul a nemzetközi közösségehez a témához. És itt lesz velünk Szemán László János bűnögyi tudósító is, akivel Portik Tamás nemrégen történt elítéléséről beszélgetünk. Majd ezek tehát a világúra témái tartsanak velünk.

Napok óta zajlik az az ügy, amely megrengette Magyarországot. Lemondott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit, egykor igazságügyi miniszter az Európai Parlamenti Lista vezetője a Fidesznek, még hozzá azért, mert K. Endrének kegyelmet adott Novák Katalin.

Az ügyben felmerült balog Zoltán Református püspök neve is, aki tegnap egyébként bejelentette, hogy egyelőre nem távozik a hivatalából. Földi Lászlóval a Védett Társadalban lapítvány kuratóriumának elnökével, aki egyben titkosszolgálati szakértő is, az ügy titkosszolgálati aspektusát tekintettük át, ezt következik most. Ugye ezért balog Zoltán mégiscsak egy miniszter volt, mégiscsak bizalmi körökhöz tartozott, hogyha vajon egy ilyen személy kér tényleg szívességet, vagy kér valamit, akkor illik-e nemet mondani, vagy lehet-e őt megkerülni, átvilágítani, attól még azt az ügyet átvilágítani, hogy egy úgymond nagy ember kéri azt?

[Földi László]
Nálunk ugye nincsenek nagy és kis emberek. Nagy és kis problémák vannak. És váltható módon ez mindig így működik.

Tehát az, hogy valaki komoly beosztásba került, az nem teszi nagyjá az embert, hanem felelőssé teszi az embert. És pontosan ez a probléma, hogyha a megfigyelés visszanézünk, mondom, csak az elmúlt 30 évet történetére, a különböző kormányok terékenységére, nagyon sokszor a politikusok ezt félejtik. Tehát egy széknek a becsületét kell férjeniük, és nem a saját negyüket, ha egy szék, vagy a saját személyüket.

Tehát amikor én egy ilyen hivatalba kerülök, tegyük föl, akkor vissza kell gondolnom, hogy ki küldtek abban a székbe, kik voltak Magyarország államfői most nem csak a rendszerváltást követően, hanem azt megerőzven is, hogy éppen egy miniszteri székben. Tehát azt akarom mondani, hogy ezt tudni kell, pláne egy miniszter, volt miniszternek, hogy nem javasolgatunk, nem járunk közbe, nem hozzuk helyzetbe azt, aki éppen most ül egy bizonyos székben, hanem hagyjuk a megfelelő módon működni a dolgokat. És hogyha azt mondja az igazságügyi minisztérium, ugye, mint előterjesztő, hogy már pedig nem javasol ilyen dolgot, akkor én volt miniszter, nem járkálok, teljesen mindegy, hogy kikeresett meg, és milyen formában, mert tudom, hogy a felelősség nem az enyém a felelősség, az én, akit akarok befolyásolni csúnya magyarsággal.

Tehát pontosan ez a problémája a dolgok nagyon sok és nagy részének, amelyekkel találkozunk vagy nem találkozunk, de ott való háttérben megbújik. Nincs külön út, csak a normális, a törvény által, a protokoll által fölépített rendszer van. Ha ezt betartjuk, akkor például segítjük a rendvédelmi szerveket, segítjük a titkosszolgáltat, és sok mindent.

Miért? Mert az ő szakértelmünkből számozó információ, az mindig elsődlegesebb, mint a baráti körből, a bizalmi körből, vagy éppenséggel az elképzelt, de szerintem nem létező, nagy embertől jövő mondat. Mert hogyha ezt a kettőt összekeverjük, pláne az egyiket a szakmait elé helyezzük, a nem szakmait, akkor mindig voltál lesz az égen.

[Király Tamás]
Nekem az is furcsa, hogy hát azért a Fidesznek most már a 14. évben kormányoz, hogy ilyen hogy fordulhat elő, mert láthatóan itt kiderültek most olyan hiányosságok a rendszerben, ami a legfelsőbb szintig elérhet. Két nagyon erős politikusnak kellett lemondani, és ma még nem tudjuk, hogy mi fog történni Balogh Zoltána, hogy ők azért rutinosnak, tapasztaltnak tűnő politikusok voltak, és láthatóan nem tudták kezelni ezt az ügyet.

[Földi László]
Hát igen, csak megint visszaköszön a nagy kérdés, hogy mennyire voltak fölkészültek, mennyire készítették föl őket.

[Király Tamás]
Az, hogy valaki jó a kommunikávagy a szakterületéhez ért, lehet, hogy még ezeket a biztonsági szempontokat külön meg kellene tanulnia és fel kéne rákészülnie.

[Földi László]
A világ így működik Magyarországban. Én nekem is azt tapasztaltam, még amikor aktív voltam akkor is, azóta nem ismerem a konkrétumokat, csak így a körülményekből következtetek, hozzáteszem, hogy a magyar politikai elit téved, amikor azt hiszi, hogyha kinevezik, minden tud. Nem csak szakmailag, hanem nagyon sok olyan tételműs kérdésben kellene több információval rendelkeznie, amelyről fogalma sincs.

Most én előpentően a biztonság kérdését mondom. Háborúban állunk. Ezt mindenki mondja a kormányfőtől lefelé, ma már napi mondat és napi narratíva, és akkor nem gondolunk arra, hogy annak a kivédése, az ellenség támadásának a kivédése bizonyos módszert antrálítanaz.

Nem gondolunk arra, hogy vannak olyan intézmények, szakemberek adott esetben, akire oda kellene konkrétabban figyelni és nem arra hagyatkozni, hogy mi mit gondolunk a világról, vagy elünk kapcsolatban mi történhet, vagy mi nem. Bármi. Változó módon egy novák katalén, aki egyébként eltökélt volt a magyarságánban, eltökélt volt gyakorlatilag az ország érdekében, és itt nem is, itt talán egyszer csak egy helyzetbe került, amiről tehet, nem tehet, nyilván tehet, hiszen ő érte alá, és ebből a szempontból az ő felelőssége megkérdő, leszetetlen, de ahogy ide jutott, és ahogy fel volt arra készítve, vagy éppen nem, hogy melyek azok a nagyon alapvető kérdések, amelyetől nem térhetünk el, egy példát adj meg a múltból, hogy konkrét és értető lesz. Annak idején itt volt a CIA, egyik igazgatója, úszlénak hívták, és bent volt a magyar különkminiszternél, akkor Jelszenszky volt még az emberkülönkminisztere, az irodájában, bement az egyik ajtón, hogy a magyar miniszter a másik ajtón küldte ki, nem tudom milyen megfontolás, elfelejtette, hogy hol jött be, ez nem is érdekes. Kinyitotta az ajtót, a CIA igazgatója kilépett az ajtóig, majd azt látta, hogy a testőrsége nincs ott, és egy lépés nem ment tovább.

Nem kezdette el vidámban vallagnél a lépcsőházba, aztán majd találkozott az emberekkel, és nem azért, mert félt a Magyar Különkminisztériumban, hanem mert pontosan tudta, hogy az, hogy onnantól kezdve le mi történik, nem az ő felelőssége, hanem azért a csapaté, aki érte felel, és mivel ezt tudta, ki volt erre képezve, azt így fogalmazza, ezért nem ment tovább.

[Király Tamás]
És meg voltak a protokolok, hogy mit kell csinálni, ha nincs ott a testőrség, nem? Tehát, hogy van egy csomó olyan apró szabály, amit ha tudnak, akkor annak a mesgyén tudnak mozogni.

[Földi László]
Igen, ez az, amit mond, ha tudják, de ha nem tudják, akkor egyébként ez se várható tőlük. Tőlük az várható el, hogy megtanulják. Az várható el, hogy betartsák, és így tovább.

Én ezt a magyar politikai elíténél nem látom.

[Király Tamás]
Egyiknél? Tehát mondjuk miniszterelnöki szinten sem?

[Földi László]
Én nem ismerem a miniszterelnök úr mozgását, hozzáteszem, tehát butaság lenne, véleményt mondanom rá, de általában én úgy tudom, hogy a védelmi rendszere az megvédelősen tudatos, hiszen Orbán Viktor minden szempontból támadott személy, nemcsak politikai értelemben, mert hogy lássuk be a háború azért, hogy mondjam, célpontokat is jelenti értelemben. Tehát én bízom benne, hogy tökéletes a védelme, bízom benne, hogy azért egyébként Orbán Viktor is támogatja, és ez segíti, mert ehhez kell nyilvánvalóan az akarat. De lehet, nem tudok erre nyilatkozni.

Azt viszont tudom, és látható módon érzékelem, hogy nincs egy általános képzés, nincs, ez egy elfogadott ezekben a millió. De azt hiszik, hogy ez rájuk nézve, hogy hát fura mondat jön, talán kicsit ilyen megalázó, vagy lenéző, hogy ők így nem tudják. De mitől tudnánk?

Én nem tudok okar állni.

[Király Tamás]
Talán a tikuszolgáltokkal kapcsolatban van még egy olyan gondolat, hogy ők mindig csak kavarnak, paranójások, ha éppen nincs semmi dolog, akkor csinálnak, hogy láthatóvá tegyék magukat, vagy hogy a feladatuknak fontosságot adjanak, azért lehet hallani ilyen hangokat.

[Földi László]
Hát azok részéről, akik soha nem csinálták, az titkoszolgáltak minket. Azok részéről, akik nem bíznak amúgy, mert a titkosszolgálatban dolgozók, annak vezetői és munkatársai éppen tisztességesen dolgoznak, igyekeznek dolgozni, mint neki más, a saját világukban. Ez a világ nem a zsénzbondok magamutogató világa.

Tehát ők egy támadással szemben sem tudnak kommunikálni, hiszen nem tudják elmondani, hogy miért szortént, mert ha elmondanák, akkor mindenki azt hiszi, hogy világos lenne, ma meg az ellenségnek is. Tehát ők itt be vannak szétve valóban a pletykák olyan tüzébe, hogy nem tudnak megfelelően reagálni. A pletyka marad, a válasz pedig elmarad.

Ezért nagyon sokszor a közvélemény tévedésben van, a politikai közvélemény is, mondjuk a szolgáltatott megítélésében. Nem azt kéne vizsgálniuk, hogy egyébként mit mondanak, miért mondják, hogy mondják, hanem azt kell ne vizsgálni, hogy azok, amelyet mondanak, az valóban használt a politika szempontjából, az adott személy szempontjából, valóban őt segítette, vagy hátráltatta. De amíg ezt nem adják meg, ennek a lehetőségeknek, addig a kritikának nincs helye, mirem én szerint.

[Király Tamás]
A másik ügy, amit akkor ide viszont behoznék, és ez már a folytatás, az Varga Judit Volt férjének az ügyje, aki láthatóan most elégedők teljesen kommunikál, kemény állításokat fogalmaz meg, és például elment a Partizánban, azt az interjút 24 óra alatt több mint 1 millióan látták, tehát láthatóan van érdeklődés is a magyar társadalom részéről. Nagyon ritka az, hogy egy a nerbe ennyire beágyazott ember ilyen mondatokat fogalmaz meg, és így beszél. Ezt ön egy magánakciónak tartja, vagy ezt már esetleg külsős akciónak tartja?

[Földi László]
Hát az az igazság, hogy ezt én emberivel nem tudom elfogadni. Egyszerűen azért nem, mert ha igazat is mond, tehát magyarul kényeket állít, ennek nem ez a módja. Én azt gondolom először is, hogy nem ez a módja, a megtisztulás az nem gotrányokon keresztül történik, a megtisztulás, hogyha szükség van rá, az politikai megoldások megint csak tanulható és kezelhető megoldásain keresztül.

Amíg ő funkcióban volt, nem beszélt erről, ő maga is bevallja legalábbis, ahogy hallom, hogy bizony, ő inkább arrébb ment, de nem tette szóvá. Inkább elfogadott egy helyzetet és kvázi ugyanúgy lapított, mint mindenki más egy ilyen szituációban. Nem tudjuk a konkrét tényeket, megint csak egy állítás van, amire most Szenzenciália Sernomédia nyilván rápotant, és az emberek is szeretik ezt a plátykaszintet.

Nem vagyok benne biztos, hogy itt most az igazságot, vagy a vélt igazságot kell keresni. Az viszont tanulságos, hogy ilyen beosztásban lévő, sértett, nem tudom milyen megfontolásban lévő ember, megpróbál így működni. Nem tesz jót a társadalomnak, én emlékem szerint, ezt nem így kell kezelni.

Hogy hogy lehetne jól kezelni? Erre is vannak nyilván megoldások, de azt gondolom, hogy Magyarország nem abban a élethelyzetben van, hogy egy folyamatos és még durvább belső konfrontációk, bizonytalanságokja jönnek újra. A bűnt üldözni kell, hangsúlyozom.

Ha egy miniszter, vagy bárki bűncselekményt követel, olyat tesz, amit a törvény nem enged meg, azzal nagyon keményen szembe kell szállni és le kell számolni. Az nem politikai megvédés, vagy bevédéskérdése, szerintem sem. De ennek nem ez a módja.

Itt nem történt jogvizsgálat, itt nem történt hatósági eljárás, itt nem történt semmi olyan, amely egyébként ebben a mondatok közül bármit is alá támasztana. Igaz, vagy sem, nem tudjuk. Viszont jelen pillanatban úgy fogjuk kezelni, mivel elhangzott a médiában, hogy alapvetően ez igaz, ezzel szemben a párt, meg egy kormány azt találja a könyvet söpörni, tehát magyarul fölizgatjuk a társadalmat, miközben nem tudjuk, hogy mi a vizsgálat vége.

Ugye sokszor mondják azt, és közben senki nem tartja be, hogy az általatlanság vélemény miről szól. Egy hatóságnak van joga igazságként például a törvénytelen, vagy törvény szemben lévő dolgokról igazságot mondani, vagy végső véleményt mondani, ezt bíróságnak hívják. Nem volt politikai vezetőnek, nem médiának, nem nekem, nem más egyszerű embernek, hanem a bírónak.

Mert a bírói döntést megerőző vizsgálat vezethet tulajdonképpen oda, hogy egyfajta tényszerű, megvizsgált tényszerű igazságról tűzvesett döntés addig mindenféle ilyen prekoncepció az csak vádaskodás. És szerintem helyetelen ennek a formának teret adni a társadalmadon.

[Király Tamás]
Folytatódik a Világúra, itt a Hit Rádióban. A fővárosi törvényszék 7 év fegyházra ítélte Gyárfás Tamás producert, a Magyar Új Szóz Szövetség korábbi elnökét. Az alvilági körökben mozgó Portik Tamás pedig életfogytiglant kapott.

Gyárfás Tamást bűnsegédként, Portik Tamást felbújtóként elkövetett emberölésben találta bűnösnek a bíróság Fenyő János meggyilkolásában. Az ügyben ez az elsőfokú ítélet, ami ellen az ügyvédek várhatóan fellebeznek, így nem lesz jogerős. A témában Szemán László János bűnügyi újságírót kérdeztük.

[Szemán László János]
A magyar jogértelmezés lehetőséget ad arra, hogy, és egyre gyakoribb a bíróságotnak a tevékenységében, hogy a határmestjén táncolva közvetett bizonyítékok alapján is elítéljenek valakit. A büntetőejárásról szóló törvény szerint csak azt lehetne elítélni, akiről kétséget kizárólag bebizonyosodik, hogy ő követte el. Ha egy részletben, több részletben az egészben kétséget merülnek fel, a büntetőejárásról szóló törvény szellemének megfelelően a terhelt javára kell ítélni a bírónak.

Ez az ügy, ez éppen az az ügy, ahol az iratok alapján, a tanúbanlomások alapján a bíró el tudta dönteni, vagy eldönhette, hogy ő úgy találja, hogy ezt bizonyította. Gyakorlatilag egy részlet kivételével a vádat fogadta el, ez a kivétel az, hogy nem felbújtó, hanem bűnsegét. Na most a bűnsegédlet az egy olyan kategória, hogy és ebben az esetben a szóbeli indoklásból az jött le, hogy itt is ez van, hogy tulajdonképpen Portig szóba hozta, hogy meg akarja öletni a fenyőt, és ebbe a gyárfás belenyugodott.

Ezt két nem lehallgatási hedzők, hanem a titokban felvett hangfelvétel. Két részlettel támasztották alá, az ügyészség is egyébként. Az egyik részletben arról beszélnek, hogy megkérdezi a Portig-től, a gyárfástól, hogy szétbasszuk el az illadót.

A fenyőről beszélnek egyébként, mert a szövegkörnyedetből kiderül, de a fenyő neve nem hangzik el. És elhangzik, hogy igen. Igen, hanem csak itt és így védekezik a gyárfás is.

Nem a gyárfás mondja az igent, hanem a Portig folytatja a saját gondolatát.

[Király Tamás]
Ugye itt az volt az általános narratív, hogy a Portig direkt be akarta húzni a csőbe a gyárfást. A gyárfás meg tudta ezt, és ezért direkt úgy válaszolt, hogy ne jöjjön ki belőle rossz.

[Szemán László János]
Ezt mondja, hogy hívják a Portig, hogy őt megbízták azzal, hogy menjen beszéltese a gyárfást, illetve a pinceléseket. Te ezt reálisnak tartod, hogy tényleg így volt? Akár ebben is lehet igazság, de nem nagyon hiszem.

Ezek a beszélgetések egyértelműen arról szólnak, hogy a Portig ki akarja mondatni a gyárfással, hogy közel van a fenyőügyhöz, gyárfás meg nem mondja ki. Nincs olyan gondolatsúra, ahol ő igenne fel. Ezt mondtam az előbb is, hogy azt az igent, azt Portig mondja.

Viszont a bíróságon úgy értékelték, hogy az már a gyárfástak a válasza. De miért? Rossz minisüggé a felvétel, ezt tudni kell, hogy ezt úgy rejtett.

Hazasztásmagnóval. Bevodulva a zsebébe, és úgy vette fel a Portig. Sétálnak a budai utcákban, és úgy beszélgetnek, tehát zöregek vannak, hátérzöregek.

Nem egyértelmű.

[Király Tamás]
Mondhatja azt a bíróság, hogy még ha nem is gyárfástomás szájából hangzik el az igen, de hát nem hangzik el a nem, vagy nem mondja azt, hogy létszi, ne, és ez már elegendő ahhoz, hogy elítéljék.

[Szemán László János]
Akár még ez is lehet, mert a másik szintén a hangfelvétel részlet, az megint erről szól, hogy nem ilyen durva szavak, ahogy szétbasszuk, vagy szétbasztuk, hanem segítettem, neked mondja a Portig, elintéztem ezt az ügyet neked. Gyárfás megmondja, hogy köszönöm szépen, de nem jutottunk vele semmire. Igen, hanem csak hogy ez a felvétel rész, ez nem a fenyőről szól, hanem a gyárfásnak az álfacsolási ügyéről, ami Kaposváron volt, ahol a Portig felajánlotta, hogy elintézi az ottani rendőri kapcsolatai keresztül.

De ezt úgy látta az ügyészség is, meg úgy látta a bíró is, hogy ez fenyőről szól.

[Király Tamás]
És akkor te pedig azt mondod, hogy nem, meg a védelem is azt mondja.

[Szemán László János]
A védelem ezt mondja, hogy nem. A védelem ezt mondja. És ez a két momentumban a nyolc órás felvétel almazból, ami ennyire közel mutatja a dolgot.

Viszont van tizenkét olyan felvételrész, ahol a Portig egyértelműen magára húzza a vizeslepedőt. Ezt hangsúlyozta is a bíró, ezért is ítélte el. Életfogy Tigranra.

[Király Tamás]
Tehát itt jön be az, hogy én alapból nem értem ezt az egész ügyet, hogy ezeket a hangfelvételeket, ugye, ha jól tudom, akkor maga Portig Tamás környezetéből jutott ki, hogy miért?

[Szemán László János]
Az egész ügy akkor gyorsult fel. 26 éve történt vasárnap lesz, tehát 11-én lesz 26 éva, hogy megölték Fenyőt. 15 éven keresztül nem jutottak közelebb a megbízóhoz.

Aztán először sikerült, ugye, 12-13 körül bemérni a rovácsot, aki lelőtte. Az biztos. A DNS egyezés van.

A Fenyődve lelővő ugyanis kesztyűnél küldolgozott a géppisztolyt, bedobta egy kocsi alá, parkolókocsi alá, kisétált a Margit utcára, elforrult jobbra a Mekvádliget felé és az első kapuhajba a parókáját, sapkáját, a felső ruházatát eldobta.

[Király Tamás]
Nem tudta, hogy majd lesz ilyen, hogy DNS.

[Szemán László János]
Pontosan. Akkor még nem volt. És egyezés van.

Egyezés van, ez alapján ítélték el. Az más kérdés, hogy az, hogy az DNS-em rajta van egy eldobott sapkán, amit tanúk látták, hogy adat az ember dobta el, aki jött ki, az nem azt jelenti, hogy én öltem meg fenyőt. De ez már csak egy záróéles és kötözködő megalapos.

[Király Tamás]
De ha rajta van a fegyveren is, meg az a bárhol, akkor talán.

[Szemán László János]
Le lehet tenni. Vannak rá módszerek. Láttunk már rossz krimiket, titkos szolgáltatokról szóló műfaj ez.

Rohácsról tudni kell egyébként, hogy ő a cseszlovák néphadsereg kiképzett robbantási szakértője. Az összes bérmunkáját, tehát bérgyilkosságot robbantásra követt el nálunk is, odahaza is. Egyszer lőtt, amikor az egyik szlovák maffia a főnököt felrobbantott, de az nem halt meg.

Akkor a kórházba hagyomődte. De egyébként nekem azt mondják legalábbis a szlovák kollégáink, hogy rossz lövő.

[Király Tamás]
Meglepődtek, hogy a fenyő esetében ez lövés volt? Hát igen.

[Szemán László János]
Egyébként erről azt mondják a rendőrök, a Kovács Lajosa az élen, hogy akkor adódott arra lehetőség, hogy kivégezik. Nem tudták felrobbantani, mert olyan szó kiszámíthatatlanul mozgott.

[Király Tamás]
Szerinted másodfokon, harmadfokon marad ez az ítélet, vagy lehet még... Még nem járunk ott.

[Szemán László János]
Az eljárás úgy ilyenkor, mivel fellebezések vannak, az egész irat, amikor kész lesz az írásban foglalt ítélet, akkor tudják a fellebezést írásba foglalni a védők is, az ügyésznő is, és az egész paksaméta felkerül a fővárosi fellebíteli főügyészségre, ahol megvizsgálják, hogy törvényes volt-e az eljárás, törvényes volt-e az ítélet, és előfordulhat, hogy visszaadják első fokra újra.

[Király Tamás]
Ilyenkor gyelfesteméseknek még nem kell börtönbe mennie.

[Szemán László János]
Konkrét előírás nincs, hogy mennyi büntetés után. Van egy bizonyos határo, hogy öt évnél nagyobb ítélet esetén leszott el tartóztatni, vagy kényszerintészkedés alá helyezik.

[Király Tamás]
Ez ő esetében viszont volt előzetes letartóztatás?

[Szemán László János]
Nem volt előzetes. Őrizetben volt 72 túl, volt neki, hogy hívják, Láb Perece, tehát nyomkövetője. Azért nem helyezte az ügyésznőkezlemény ezt tegnap.

Azért nem helyezték letartóztatásba, és nem tartotta fontosnak a pótabíró egyéb kényszerintészkedés sem, mert az elmúlt években mindenben állt a hatóság rendelkezésére, együttműködött, el tudott volna menni, de nem ment el. Ő egyébként ki is jelentette, hogy az ő családja az itt van, itt vannak az unokái, itt vannak a gyerekei, ő nem tudna máshol élni, tehát őnek egy eszájából sincs elmenni. 75 éves, azt tegyük hozzá.

Ilyenkor már nem mozdul az ember. Mindenesetre nem lett volna meglepő, hogyha letartóztatja a bíró. Ennek ellenére úgy lett a bíró, hogy nincs rá szükség.

Az ítéletére pedig visszatérve, az, hogy bűnsegélt állapított meg, és ott is tulajdonképpen a látható büntetés felét adta. Számomra legalábbis, aki hangsúlyozom, nem vagyok jogász, ez azt mondja, azt mutatja, arra utal, hogy a bíró sem volt teljesen biztos abban, hogy jó ítéletet hoz.

[Király Tamás]
Lehetett külső nyomás arra, hogy ez az ítélet szülesen, vagy ez a bírói mérlegelésnek abszolút?

[Szemán László János]
A Póta Péterről nem tudom elképzelni, hogy felsőbb utasításra csellekedne. Bár az egész perben a Portik ezt mantráztatók küloszta, ezért volt ez a bizonyos kávés.

[Király Tamás]
Erről beszéljünk már, hogy te is belekeveredtél, ugye? Nem keveredtem bele, hanem szándékosan beleavatkoztál. Amikor az újságíró már nem csak szemlélője, hanem alakítója lesz az esményekre, és akkor talán térjünk át Portik Tamás személyére, illetve hát ugye itt konkrétan az történt, hogy a tárgyalásnál Portik Tamás fia, hogy akadályozza az eljárást, egy kávéval megtámadta a bírót, a bírót pedig te megmentetted, ha jól érted.

De akkor te ezt hogy élted meg ott a helyszínre?

[Szemán László János]
Tárgyalás előtt voltunk, a bizonyítási eljárás utolsó előtti napja múlt hét. A második ML59-es számú tárgyalótelem előtt van egy kis előtér, egy olyan 3x4 mételes előtér, ami a körfolyosóról nyílik egy kisebb folyosóval. És nekem egyszerűen szokásom, hogy mindig az előtérbe leparkolok, amíg nem kezdődik a tárgyalás.

Akkor is az volt, az ajtó mellett egy padon ücsörögtem, néztem a híreket a telefonon van. Jöttek az érdeklődők, újságírókologák, minden. És ahogy közeledett a férjkálcás kezdés időpontja előtte négy-öt perccel, egyszer csak hallom, hogy valaki nagyon határozottan azt mondja hangosan, ne szóljon hozzám, engedjen az utamra, mert kifogom vezettetni.

És valami más hangot hallok, hogy valami zajdaságot, szintén emelt hangom mondja. De megismertem a Póta Péternek hangját. Hát mondom, akkor csak felállok, és megnézem, hogy mi történik, mert itt valami szóváldás van.

Én nem ismertem a Portignak a fiat. Ha ismertem volna, akkor is közbelépek egyébként. Kibentem, hogy lássam, hogy mi történik a folyosón, akkor folyamatosan jött befelé a Póta Péter, mellette ilyen tíz centilről az arcába magyarázott a fiatalember, a harminc körül, és előttem mentek el egy tíz centire, húsz centire, és fordultak be a tárgyalatára bejáratához, és én is így fordultam be.

És ahogy így abba a helyzetbe kerültünk, hogy a bíró ment volna tovább, eléállt a portigyerek, és láttam a testbeszédén, hogy be van feszülve, tényleg egész közelről magyarázott neki már kézzel-lábbal. Én nem láttam a kezéből a kávésborrat. Majdnapig nincs meg.

De azt láttam, hogy benne van az, hogy megtámadja a bírót. És azzal a mozdulattal, mivel egy lépéssel voltak tőlem, én közeljük léptem. Széttettem a karomat, és így közeljük, hogy védjem a bírót.

Hát a hátam mögött a bíró, előttem a srác. De abban a pillanatban, hogy beléptem, még teljesen a bírót, a balkeze lendült. Ütésnek néztem, abban a pillanatban reagáltam, és elkaptam a kézük felkarját.

Nem tudtam megokadályozni azt, hogy a kezében lévő lötty kiömöljön. Én nem azt mondtam, hogy... Az egy forró kávé volt?

Nem, hideg. Ez a szerencse találó. Én nem szerencsének mondom, hanem ebből gondolom azt, hogy kitervelt volt.

Ha forróval önti le, súlyosabb megítélése van, még többet kaphat. Itt a cél, az ügyésznő a tárgyalás alasztályánk súlyozta is, meg amikor letartóztatták a portik fiút, ott is a nyomozóügyészek is hangsúlyozták, hogy ez megtervelt, vagy kitervelt. Hogy elmaradjon a tárgyalások?

Nem az, hogy elmaradjon, hanem hogy... Leváltsák a bírót.

[Király Tamás]
Mert ugye elfogult így? Igen. És most egyébként így nem történt ez meg?

[Szemán László János]
Nem. A portik még tegnap is beleszólta az ítélet előtt, ítélet kiírtése előtt, beleszólt a dolgokba, és közölte, hogy ismét elfogultságot nyújtott be. Ott is volt az asztalán a bírónak, meg is kérdezte tőle, hogy értékeljem a múltkori szóberi elfogultságának a bírváltozata, vagy ez új.

És mondta a portik új, új. Erre közölte a bíró, hogy tovább nem érzem magam elfogultnak, és folytatta a tárgyalást.

[Király Tamás]
Ez egy fontos dolog, hogy amikor a portik fia megtámad egy bírót, akkor utána a bíró tud-e még hideg fejjel elfogulatlanul dönteni?

[Szemán László János]
Rezenéstelenül. Mivel ez egy négy és fél éves tárgyalásorozat.

[Király Tamás]
És a végén történt.

[Szemán László János]
És a végén történt. Én úgy gondolom, hogy a bíró akkor már nagyjából tudta, hogy mit fog dönteni.

[Király Tamás]
Meghogy a életfogytiglan és életfogytiglan között olyan sok különbség nincs? Hát van, mert nem mindegy, hogy húsz évekkel elhúzték kötelezően, vagy negyvenet.

[Szemán László János]
És folytatta a gondolatsort, ugye én elkaptam a két felekarját, megemeltem, pedig 80-90 körül, mint én, de hát az adrenalin. Ilyenkor az volt, hogy dolgozott az adrenalin? Abszolút, abszolút dolgozott, és tudtam, hogy ki kell vinni abból térből az embert, és ott kell tartani, mert hogy elfogják vinni.

Én a biztonságiakra gondoltam, hogy kiveszedik. De utána már mikor tartottam, mert kivittem a mozdulattal, levőltettem ott egy padra, és úgy tartottam. És nem próbált?

Nem, nem, nem. Teljesen békés volt. Ő szerintem annyira megdöbbent, hogy közbeléptem, és próbálta végig gondolni, hogy mi is történt tulajdonképpen.

[Király Tamás]
Meg ezért azon a képben neki is segítettél, mert lehet, hogy lefaragtál pár évet a büntetésében.

[Szemán László János]
Egyébként igen, mert ha megütél, akkor még több. Így is megáll a hivatalos személyenni erőszak, mert a verbális erőszak is erőszak. Öt percig tartottam ott, mert éreztem, hogy be van feszülve, annak ellenére, hogy kommunikált, mert elkezdtem beszéltetni.

Előbb elsőként megkérdeztem, hogy meg akartad ütni a bírót?

[Király Tamás]
És akkor még mindig nem tudtad, hogy a portik? Nem.

[Szemán László János]
És mondta, hogy nem. Ki a fasz vagy te? És erre mondta, hát ő a portiknag a fia.

Hát ez már a te bajod, mondtam én. És akkor mi volt a cél? Hát ő nem akarta leünteni semmit.

De, és elkezdtem mondani, amit aztán később, mikor elkezdődött a tárgyalás, a távkapcsolásra kapcsolódott apja szó szerint megismételt. Törvénytelen az eljárás, kivanadva a bírónak, hogy életfogytigranállal kell ítélni az ő apját, és ezt mantrázta. És öt perc után éreztem, hogy megnyugszik, és akkor mondtam, hogy nézz a szemembe, szememben nézett, láttam, hogy oké.

Mondom, most elengedlek, de őzel maradsz, már jönnek érted. Azt mondja, ki fognak vezetni? Akkor én már végig gondoltam a dolgot, nem mondom, szerintem a rendőrök fognak elvinni, és így is lett.

Még aznap kihallgattak engem a nyomozóügyészek meg a tanúkat. Akik valószínűleg miatt még jársz bíróságra is.

[Király Tamás]
Talán.

[Szemán László János]
Lehet, hogy megad is lesz.

[Király Tamás]
És már is folytatódik a Világúr, itt a Hit Rádióban. A következő beszélgetésben Stír Gáborral a moszkvatér.com főszerkesztőjével, és Dr. Varga György Nagykövettel beszélgetünk. Dr. Varga György 2017 17. november 15-től az Ebbesznek az orosz-ukrál határ orosz oldalán működő határmegfigyelő missziójának vezetője volt. De korábban dolgozott követként Oroszországban és nagykövetként Moldovában is képviselte hazánkat. Lassan két éve tart az orosz-ukrál háború.

A tanulságokat szedtük össze. Ugye most már kellően sok idő eltelt 2022. februárja óta, hogy le lehessen szűrni bizonyos következtetéseket, például, hogy megérte ez az egész, hogy ez ennyire elhúzódjon.

Ugye kezdetben az volt a mondás, hogy az ukránok hőségesen védekeznek, egyetlen területet sem adnak fel, csak úgy, hanem inkább megküzdenek érte, és nem érdekeltek a területet a békéért elvben, hiszen ha sok területet veszítenének, akkor azzal tulajdonképpen legitimalizálnák azt, hogy Putin megtámadhat egy szuverén országot. De nagyon sokan halott, nagyon sokan sebesült, és hát azért mondhatjuk, hogy Ukránál élegesztetőgépen van, és csak a nyugati támogatások tartják életben. Lehetett volna ezt másként csinálni?

[Dr. Varga György]
Hát, ha ott kezdjem, 2008-tól, ugye 2022 és 2024 között már vannak tapasztalataink a háborúról, de ha 2008-tól kezdjük, amikor Ukráinát megdemesítették a NATO-Bukarestét fős találkozójához, hogy NATO tag lesz, hát a probléma szerintem itt kezdődtek. Egyrészt azért, mert Ukráinának alkotmányosan rögzített semleges státusza volt. A másik, hogy Ukráinában nem volt társadalmi támogatottsága a NATO-tagságnak.

Nézek itt a konfliktus kapcsán olyan irodalmat, ami 2000-es években született, hogy lehet-e előtalálni a történetességét ennek a konfliktusnak, és van ilyen. Tehát, ugye egyik neves szakértőnk, aki Oroszország kérdésekben az elmúlt 20 évben mondjuk a porondon van, az ezbíró Zoltán, és 2008-ban teljesen egyetértek azzal, amit 2008-ban Oroszország visszatérése című publikációjában írt, hogy egynegyede, de maximum egy harmada támogatta ukrajnalakosságának a NATO-csatlakozás kérdését. Referendum, tehát népszavazás nem volt az ügyben.

Tehát úgy megkérdezném ma, hogy érdemese egy konferenciát rendezni arról, hogy 2008-ban milyen szakmai okok vezettek oda, hogy a NATO Bukareszben megnevesítette Ukrajnát, mint lendő NATO-tagot. Ugye Mossul alatt meg a volt Cseh miniszterelnök és államfő 2008-ban őképviselte Václav Klaus Cseh-országot a bukaresti váltócsúcson, és kategórikusan kielentette, hogy óriási hiba volt, és a realitásokkal akkor tisztában lévő európai országok, köztük többek között az akkori Németország is, de Franciaország is, ellenezték. Ugye az amerikai személyek egy sokkal ambiciózusabb terven álltak ott elő, ellenezték, nem ez történt.

[Király Tamás]
És azt lehet hallani, nem tudom, hogy igaz-e, úgyhogy kérdezem is, hogy állítólag a németek és a franciák voltak azok, akik legalább a csatlakozásnak az elhalasztását, vagy az időnek a húzását így belengedték, hogy jobb lenne, ha ez azért később történne meg.

[Stier Gábor]
Egyértelműen így volt, tehát mégiscsak Európa két vezető államáról van szó, és amelynek az volt a véleménye, hogy ez nem időszerű, sőt, veszélyes, veszélyes egyáltalán bármilyen hivatalos formában ezt deklarálni. Aztán kompromisszum az lett, ami lett, hogy kimondták, ki is mondták, meg nem is mondták, de mégiscsak ott van leírva, és ez már nagyon-nagyon figyelemeztető volt Oroszországnak, hogy a NATO, most már ilyen értelemben is, az Egyesült Államok vezette NATO-t. Tehát itt a NATO-t Amerikával kell azonosítani, mert a NATO akkor is, és most is az amerikai érdekek intézményi megtestesítője, tehát ebben hiába, ha ezt a példát nézzük, akkor is látjuk, hogy hiába gondolkodik racionálisan abban a szervezetben mások, akár olyan súlya rendelkező országok is, mint Franciaország vagy Németország, arra megy, amerre az Egyesült Államok tója löki, húzza.

Még egy kiegészítés ahhoz, hogy, és nem akarok most itt putyint játszani és történészkedni, de ahogy mikor kezdődött? Való igaz, hogy ahogy nagykövet úr is mondja, hogy ha a közelmúltat nézzük, akkor 2008, az egy nagyon fontos cezóra, tehát onnan Oroszország megértette, hogy miről van szó, ha nem értette volna, akkor rában értette, mert előtte egy évvel volt egyébként, napokban volt az évfordulója, 17 évvel ezelőtt volt az úgynevezett híres, hírhet műkéni beszéd, és Putin már abban is elmondta mindazt, hogy ha nem veszik figyelembe Oroszország érdekeit, az lesz amiben következett.

[Király Tamás]
És minkorább, bocsánat, két mondat. Azért ezeket a, ugye pont a nagykövetúra tényleg is így végigveszi, hogy hol és mikor küld, elég egyértelmű zene.

[Stier Gábor]
Abszolút, de mondom itt a nagy dátumokat mondjuk, hogy 2008, amit a nyugati oldal értésére adt Oroszországnak, hogy nem érdeklő, hogy mit mondtok ti, mert egy évvel ezelőtt korábban elmondta Putin, hogy mi eddig és nem tovább, és még hogyha az elmúlt harminc évet nézzük, akkor én még egy dátumot mondanék, emelnék ki. Ez 2004, az első majdán. Tehát már ott megkezdődött ez a rövid, és akkor csak egy mondat, és tényleg itt erre utaltam, hogy nem akarok Putyn játszani, és akkor az ukrán-orosz történelemről beszélni.

De ha nagyon-nagyon széles értelemben nézzük, akkor ez mindig is kérdés volt, és örök kérdés. Tehát itt is lehet dátumokat mondani, meg azt, hogy ezért a pufferzónáért, és ide csatlakozok vissza, amikor arról beszélek, hogy Ukrajna vagy megmarad semleges pufferállamként, vagy nem marad, meg már a történelem is azt üzeni nekünk, az a tapasztalat, hogy ide-oda húzták, hol a lengyelek, tehát a középkorban a lengyelek voltak erősebbek, és akkor nagy részt lengyelország felé rántották el, és a Lengyel-Litván-únió később Lengyel-Litván-únió része lett, aztán utána az romanovok, tehát orosz állam megerősödésével ez megfordult, a kocka is arra, vagy még 1654, ugye a melnyiczkéjék pont a lengyelekkel szemben Oroszország, az orosz cárná találnak, mivel keresnek menedéket. 1612-ben még a lengyelek a Krámben vannak, és honnan verik ki Minyin és Pozsarszky őket. Tehát egy szó, mint száz nem akarom húzni az időt ezzel, hogy örökkérdés, és aki nem tanul a történelemből, az úgy jár, mint ami az elmúlt két évben látunk.

[Király Tamás]
Én nem mennék vissza a korábbi századokig, viszont Nagykövet úrnak volt egy nagyon fontos mondata részben, ugye ezbirozolt erre is hivatkozva, hogy az ukráin társadalom nem feltétlenül akarta a NATO csatlakozást, mert most nagyon sok esetben azt próbálják mondani, hogy hát az ukráina szuverenitása kérdő jeleződik akkor meg, hogyha nem engedjük nekik, hogy ők a NATO-hoz csatlakozanak, ha egyszer szeretnének, de abból, amit ön most gondol, az nem is biztos, hogy szerettek volna akkor még.

[Dr. Varga György]
Tehát nincs rá olyan bizonyíték, sőt, arra vannak bizonyítékok, hogy ukráina lakossága 2008-ban abszolút nem támogatta a NATO csatlakozás kérdését. Tehát ha azt veszük, hogy egy negyedre mondjuk abban a hangulatban volt, vagy magaszerve egy harmada, akkor az nem azt jelenti, hogy akkora áttörés volt Ukráinában lélektalálag a kelet és nyugat közötti viszonyban, hogy azonnal tömegek tolóngtak volna, hogy már pedig ők a NATO-ba akarnak. Ugye az Oli leírja ebben a cikkében 2008-ban, hogy azt is, hogy miért, mert az ukráintársam teljesen tisztában volt vele, hogy ez a nagy kiterjedésű akkor ugye 50 millió körüli ország egy olyan stratégiai helyzetben van, olyan geostrategiai, geopolitikai környezetben, aminek egy ilyen lépésnek az lesz a következménye, hogy földrengések indulnak meg, mint ahogy a földrengések.

És ezt akkor értette a társadalom? Ezt a társadalom értette. A másik, hogy a szakértők is értik.

Tehát a szakértők is értik, hogy Kubában nem telepítünk orosz rakétát, mert az Amerikai Egyesült Államoknak kizárólagos biztonsági érdekeit érinti. Na most ugyanezt Ukrajnában én elfogadom, hogy Ukrajnában pedig nem telepítünk amerikai katonai támaszpontot, mert Oroszország kizárólagos biztonsági érdekeit érinti. Na most itt a szakértők között sajnos az első kérdés százból száz, az igen, az ukrajnai ügyekben kiderül, hogy Ukrajna sokkal szuverénebb, mint más.

Tehát Magyarország nem elég szuverén ahhoz, hogy eldöntse, hogy mikor szavaz napi kérdésekben az EU-ban vagy a NATO-ban olyan ügyekben. Svéd NATO-tagság. Tehát Svédország több száz évig kibírja, hogy semmeges.

De most a múlt héten ugye üzen Washington, hogy most hétfőn bizony meg kell szavazni a NATO-tagságot. Tehát ha egyes országok, más országok szuverénítását abszolutizálják, sokkal-sokkal jobban véremennő kérdésekben, akkor olyan ügyekben, ami nem véremegy. Tehát ha Svédország egy hónap múlva lesz NATO-tag, vagy két hónap múlva, akkor ugyanúgy nem történik a világban semmi, közvetlenül nem határos.

Oroszországban még csak félnie sem kell, hogy most valaki megtámadja, de itt egyes országoknak a torkán le akarnak valamit nyomni, mert az nem szuverén, a másik szuverénitását abszolutizálom.

[Stier Gábor]
Itt, bocsánat, még-még egy dolgot hadszúrjak közül, nem csak az ukrán társadalom volt, vagy a szakértők voltak tisztában ezzel a dologgal, hanem akkor még az ukrán vezetők is. Sőt, az oly sokszor emlegetett és eléggé dehonesztáló módon jegyezzük meg, hogy nem a legélesebb késvoltatotban a fiúkban Viktor Janukovics, de ő is mit akart ebből a helyzetből kihozni? Hogy innen is pénzt kapni, meg onnan is pénzt kapni?

[Király Tamás]
Még vele is megegyeztünk, vagy valaha a Kárszó interjúban.

[Stier Gábor]
Jussenkóval is. Tehát, hogy Janukovics, akit orosz pártinak mondanak, igen, lehet azt mondani, hogy inkább arra húzott, de mindenfelé húzott, és ukrán érdekeket, meg saját érdekeket tartott szem előtt. Tehát innen is pénzt akart, onnan is, tehát hasznot akart húzni ő ebből a geopolitikai helyzetből.

De Jussenkó is említett.

[Király Tamás]
Azt hiszük lehet, hogy tényleg ez lenne a logikusabb. Erről akarok kiugadni.

[Stier Gábor]
Ebben is van ráció, tehát gazdasági ráció, politikai ráció. Ennek a helyzetnek az előnyeit azért ki lehet másképp is hozni, mint ilyen csúnya, önpusztító háborúval is. És amit te említettél, és az interjúban is elhangzik, még Viktor Jussenkó, az egyértelműen nyugatos irányultságú politikus, ugye az első majdannak a győztese.

Hát itt is azért, hogyha azt veszük, hogy ha az Egyesült Államokban ugye most voltak a legutóbb, ha csak a legutóbbit veszünk, korábban is voltak, az, hogy nagyon sokan megkérdőjelezik a választások tisztaságát. El tudott képzelni az Egyesült Államokban azt mondják, hogy akkor harmadik forduló? Vagy újabb forduló?

Nem úgy sikerült 2004-ben, ahogy elképzelték egyesek nyugati oldalról, és akkor legyen a harmadik forduló. Semmiféle törvényi megalapozottsága nem volt ennek. Tehát, és innen jutunk el odáig, a harmadik fordulótól, hogy egyre inkább, ahogy a nyugat látja, hogy nem úgy érvényesülnek az érdekei, ahogy ő szeretné, egyre beljebb megy, és egyre durvábban, egyre agresszívabban, és ahogy Nagykövet úr is az emlék többször említett cégben megfogalmazza, hogy szó sincs arról, hogy ezt manapság használják a nyugati narratívában, hogy ami 2022 február 24-én kirobbant, az egy nem kikényszerített háború.

Tehát ez a folyamat, amiről most itt az elmúlt percekben beszéltünk, ez igenis a kikényszerítést, a provokációt támasztja alá.

[Király Tamás]
Behoznék még egy szempontot, és ez pedig az Ukrajnában élő kisebbségeknek a helyzetet. Egyetlen egy mondattal visszakanyarodnék még a NATO csatlakozásra, hogy talán azért is megmosólyogható ez a dolog, mert láthatóan a nyugat sincs felkészülve Ukrajna-NATO csatlakozására. Tehát egyébként még mindig kimondják, hogy amúgy valós realitása nincs, miközben úgy erőltetik, hogy hát akkor láthatóan a társadalom sem biztos, hogy akarta, a realitása sem volt, de valakinek mégiscsak fontos.

Mert látsz, de a Bill News itt úgy méről szólt.