Tanulmány: így hat a serdülők életére a szülői kritika

Egy új tanulmányból kiderül, hogy a depresszióban szenvedő tinédzserek érzékenyebben reagálnak a szülők kritikájára, mint a dicséretre - számol be a Qubit.

A kísérletet a hollandiai Leideni Egyetem munkatársai végezték, melynek során azt vizsgálták, hogyan hatnak a szülői visszajelzések s depresszióval diagnosztizált serdülők érzelmi és agyi reakcióira. A kísérletbe 20  13,5 és 18 év közötti fiatalt vontak be, akiket disztímiával vagy depresszióval diagnosztizáltak - írja a Psypost.

A kontrollcsoport 59 egészséges 12 és 18 év közötti kamaszból tevődött össze, melyben a szülők is részt vettek, hogy a kutatók megfigyelhessék, hogyan reagálnak majd a szüleik visszajelzéseire.

A kíséret elején a szülők és a gyermekek is kaptak egy listát, amelyen különböző tulajdonságok szerepeltek, amelyeket értékelniük kellett aszerint, hogy azok negatív, semleges vagy pozitív tulajdonságok. Ezt követően a serdülőknek egy olyan listát mutattak be, amelyen a rájuk jellemző tulajdonságok szerepelte, amelyet valójában nem a szüleik, hanem a kísérletvezetők állítottak össze.

Ezt követően a gyermekeket egy MRI-készülékbe helyezték, ahol megvizsgálták az agyi aktivitásaikat, majd a méréseket követően arra kérték őket, hogy idézzék fel azokat a rájuk jellemző tulajdonságokat, amelyeket bemutattak nekik.

Mind a depressziós kamaszok, mind a kontroll csoport tagjainál kimutatták, hogy a kritika és a dicséret következtében jobban megváltozott a hangulatuk, mintha semleges megjegyzést kaptak volna. Látványos különbség mutatkozott azonban a depresszióval küzdő kamaszok esetében, mivel ők a dicsérő szavakra kevésbé reagáltak pozitívan, mint az egészséges kortársaik.

Kritika hatására az agy hangulatszabályzásában fontos szerepet betöltő agyterületén magasabb aktivitást mutatott az MRI-felvételeken a depressziós fiatalok esetében, mint az egészségesekében.

A Qubit beszámolói szerint a kutatók a kísérlet során arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a depressziós serdülők érzékenyebben reagálnak a szüleik kritikáira, és kevésbé támaszkodnak saját énképükre, ezért őket is be kell vonni a fiatalok kezelésébe, hogy egészséges énképet alakíthassanak ki magukról függetlenül attól, hogy hangulatzavarral élnek-e együtt, vagy sem.