Ugrás a tartalomra

"Szent törekvésnek" nyilvánította a háborút az Orosz Ortodox Egyház vezetője

Lelki keresztes hadjáratként ábrázolja a "Szent Rusz" egységének megőrzése érdekében.

Vlagyimir Putyin, Orosz elnök, és az Orosz Ortodox Egyhez vezetője, Kirill pátriárka. - Kép forrása: ALEKSZANDR NYEMENOV / MTI/EPAPOOL

Orosz Népi Világtanács vezetője, Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház feje "szent" törekvésnek minősítette az Ukrajna elleni támadást.

A nyilatkozat a háborút Oroszország kulcsfontosságú pillanataként ábrázolja a "bűnös Kijevi rezsim" és a nyugati "sátánizmus" elleni küzdelemben, amit "különleges katonai műveletnek" neveznek.

A Orosz Népi Világtanács hivatalosan ugyan elkülönült az Orosz Ortodox Egyháztól, de sok egyházi vezetőt és polgári személyiséget foglal magában.

A dekrétum, amelyet a Moszkvai Patriarchátus tette közzé, március 27-én jelent meg egy szinódusi kongresszuson a moszkvai Krisztus Megváltó Székesegyházban, amelyen Kirill pátriárka elnökölt.

A dokumentumot Oroszország törvényhozó és végrehajtó szerveihez intézték, és az Ukrajnában 2022-ben kezdődött háborút lelki keresztes hadjáratként ábrázolja a "Szent Rusz" egységének megőrzése érdekében, Oroszországot a nyugati behatolással szembeni védekezőként ábrázolva.

A dekrétum kifejti a "russzkij mir" fogalmát, hangsúlyozva annak szellemi és kulturális fontosságát Oroszország jelenlegi határain túl. Az ukránok és fehéroroszok orosz al-etnikumokká való asszimilálását javasolja. Úgy tűnik, összehasonlítja a Szentháromságot Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország területeivel.

Antoine Nivière, a franciaországi Lotharingiai Egyetem orosz civilizáció professzora a La Croix International-nak elmondta, hogy a dokumentum több mint egy állásfoglalás; ez "egyfajta politikai programot vázol fel".

"A tartalma teljes ellentétben áll azokkal a társadalmi doktrínákkal, amelyeket az Orosz Egyház 2000-ben fogadott el, amelyek különösen elvetették a szent háború fogalmát és kimondták, hogy a vallási vezetőknek ellene kell állniuk a kormánynak, ha az ellentétesen cselekszik a kereszténység etikai és teológiai elveivel"

- állította Nivière.

"Kirill esetében egyik sincs tiszteletben tartva."

Kirill pátriárka, aki kezdetben habozott Oroszország invázióját illetően, fokozatosan elítélte Ukrajnát és a nyugatot, lelki jelentőséget tulajdonítva a konfliktusnak. Templomait arra utasította, hogy imádkozzanak a "Szent Ruszért", és az engedetlenséget tanúsító lelkészek szankciókkal szembesülnek.

A Orosz Népi Világtanács dokumentuma szorosan egybehangzik Putyin politikai álláspontjával, amely Oroszországot globális védelmezőként ábrázolja a nyugati globalizmus ellen.

Sarah Riccardi-Swartz, a Northeastern University vallás- és antropológiai tanszékének segédtanára elmondta, hogy Kirill retorikája magában foglalja az orosz katonai erőfeszítések megáldását és lelki jutalmakat ígér azoknak, akik a konfliktusban halnak meg, ami eltér a hagyományos orosz ortodox doktrínától.

Riccardi-Swartz szerint az orosz ortodoxia történelmi narratívája Oroszországot a nyugati antikrisztus elleni lelki védelmezőként tekinti, amely nézet összefügg Cár II. Miklós szentté avatásával, akit az égben közbenjárónak tartanak Oroszországért. Ez a narratíva támogatja Moszkvát mint a harmadik Rómát, a kereszténység végső erődítményét, jegyezte meg.

(CP)

Legfrissebb