A Daily North Korea értesülései szerint Kína továbbra is illegális bevándorlóként tekint a menekültekre, akik az Emberi Jogok Nyilatkozata szerint kitoloncolhatóak. A menekültek között keresztények is vannak, akik Kínában kapcsolatban állnak gyülekezetekkel, lelkipásztorokkal.
Az Open Doors munkatársai felvették a kapcsolatot egy korábbi fogollyal, So Younggal*, aki elmesélte, hogy letartóztatták, amikor egy összejövetelre érkezett észak-koreai keresztény menekültekkel. Nem tudta, hogy a többieket már előző nap letartóztatták. Amikor belépett az ajtón, egy rendőr azonnal elfogta és egy közeli rendőrőrsre vitték. Útközben So Young megkérdezte a rendőrtisztet, hogy miért tartóztatják le, mire ő nevetve azt felelte:
"Rossz társaságba keveredtél."
Az őrsön több napon át kihallgatták és nyilatkoznia kellett arról, miért jött Kínába, hogy férjezett-e, és hogy miért vesz részt bibliatanulmányozáson. Ő azonban tagadta, hogy Bibliatanulmányozáson vett volna részt.
"Azt mondtam, hogy nem vagyok férjnél, és csak egy barátomat jöttem meglátogatni, amikor elfogtak. Azt mondtam, semmit nem tudok a gyülekezetről. Egy hét után lezárták a nyomozást, és visszaküldtek Észak-Koreába."
Ez idő alatt a rendőrség többször is kérte tőle, hogy tegyen beismerő vallomást. Tízszer kellett mindent pontosan ugyanúgy leírnia, mert próbálták hazugságon rajtakapni.
"Folyamatosan kérdezgettek, hátha hibázom. De nagyon következetes voltam, és nem mondtam el nekik, hogy van egy kínai férjem és egy közös gyermekünk. Ez súlyos bűncselekménynek számít. Szintén nem beszéltem arról, hogy gyülekezetbe jártam Bibliát tanulmányozni.”
Ezután So Youngot egy tárgyalásra vitték, ahol a bíró már várt rá.
“Nem volt a védelmemre ügyvéd. Az egész kihallgatás 15-20 percig tarthatott. Majd megkaptam a legnagyobb kiszabható büntetést: öt év kényszermunka és átnevelés.”
Mivel So Young elhallgatta, hogy bibliatanulmányozásra ment, ezért csak az illegális határátlépésért kapott büntetést. Nem a politikai foglyok számára létrehozott munkatáborba küldték, csak egy úgynevezett átnevelő táborba.
So Young-ot az átnevelő táborban egészségügyi vizsgálatnak vetették alá, majd parókákat kellett gyártania, és mindig teljesítenie kellett a hetente elvárt mennyiséget. Édesanyja háromhavonta hozott neki élelmet és takarót de ezeket meg kellett osztania az őrökkel és a többi fogollyal. A táborban az életkörülmények nehezek voltak, a rossz padlón aludtak, és ha hibát követtek el a munkában, megbüntették őket.
So Young számára a legfélelmetesebb emlék a táborban az volt, amikor egy temetéshez vezényelték három másik fogollyal. Egy 25 éves lány halt meg, és neki kellett tartania őt a fejénél és hajánál fogva. Az erdőben rengeteg csontot látott, elmondása szerint ez a hely volt a legborzasztóbb, amit élete során látott.
"Nem akartam itt meghalni"
- mondta
A táborban az egyetlen öröme az volt, amikor édesanyja meglátogatta.
"Mindig sírtam, amikor megláttam. Tényleg túl akartam élni ezt az egészet, és a lehető legjobban viselkedtem. Mintafogoly voltam, és két és fél év után hazaengedtek.”
Pár évvel később sikerült megszöknie Észak-Koreából, találkozott férjével és 18 éves fiával (akit legutoljára 13 évesen látott), majd Dél-Koreában telepedtek le. So Young veszélyes hegyi ösvényeken, Vietnám, Laosz és Thaiföld őserdején keresztül jutott el egy menekülttáborba, ahonnan egy hónap után vitték tovább Dél-Koreába.
So Young ma már biztonságban él a családjával Dél-Koreában, de nagyon sok hasonló menekült esik csapdába Kínában, ezért az Open Doors munkatársai imára buzdítanak, hogy Isten őrizze meg őket, és töltse be őket a békességével, amely “minden értelmet felülhalad” (Filippi 4:7).
*A neveket biztonsági okokból megváltoztattuk.
A cikk az Open Doors Magyarország közreműködésével készült.
