Egy évszázados vitát dönthet el az az anyagedény, amelyet a Templom Hegytől pár lépésre található Ophelben fedeztek fel, és már több évtizede okoz fejtörést a kutatóknak.
Az Első Templom korából származó, hét betűből álló felirat, az Arab-félszigetre jellemző dialektusban íródott, és a Salamon korabeli Templomban található füstölőkeverék, az illatosított gumigyantát, vagy ,,labdanum’’ kifejezést rögzíti.
Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fűszereket, csepegő gyantát, onyxot, galbánt, e fűszereket és tiszta tömjént, egyenlő mértékkel.
És csinálj belőlük füstölő szert, a fűszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az
-olvasható Mózes másodikkönyvében, mely szerint a gumigyanta a templomi füstölőszer második összetevője lehetett.
Úgy vélik, a felirat a Séba Királyságból származik, amely Jeruzsálemtől nagyjából 2000 kilométerre található. Néhány kutató szerint a felirat kánaáni eredetű, azonban a Héber Egyetem ,, Jerusalem Journal of Archeology” című folyóirata másképp vélekedik: az írás az ókori dél-arábiai nyelvet használja, és egy sébai eredetű szót is használ, melyet a Sába Királyságban használták, a mostani Jemen területén.
Ez lehet a legrégebbi ókori dél-arab nyelvű felirat, amit valaha Izrael földjén találtak. Az írást Jeruzsálemből származó nedves agyagba vésték, ezért maga az írnok származhatott a Sába Királyságból, aki valószínűleg részt vett a tömjénfüstölő szerek szállításában is.
Nem meglepő azonban, hogy a kutatók korábbi kísérletei sikertelenek voltak a felirat megfejtését illetően, mivel akik jelenleg kánaáni feliratokkal dolgoznak, nem ismerik az ókori dél-arábiai írást - részletezte az okokat Dr. Daniel Vainstub, a Negevi Ben Gurion Egyetem régésze.
Az írás dekódolása azért is volt nehéz, mert nem tartalmaz egybefüggő szöveget, viszont egyértelműen kiolvasható a ,,labdanum’’ szó. Tartalmaz még egy héber ,,het’’ betűhöz hasonló betűt is, ami pedig az 5-ös számot jelöli.
A Salamon király korából származó agyagedényt még 2012-ben tárták fel a héber egyetem archeológusai, akik a Krisztus előtti 10. századra datálták a leletet. Ophelt a Salamon király által épített Templom közigazgatási központjának tartják, ami szintén alátámaszthatja a felirat eredetének hitelességét, hiszen a gumigyanta a papi szolgálatban alkalmazott tömjénben is megtalálható.
Az első ,, opabalsamum” növényeket Sába Királyságból hozták be Izrael földjére ajándékként Salamon király uralkodása alatt az ő részére, és onnantól kezdve két, éghajlatilag, és földrajzilag is Sébához hasonló helyen, En Gedi-ben, és Jerikóban termesztették őket
-írja Josephus Flavius, a római kori történetíró.
Az opheli felirat eldöntheti az évszázados vitát is, amely szerint Sába királyának egy küldöttsége Kr.e. 10. században Salamon királyhoz látogatott, és amelyről a Királyok Könyve, valamint a Krónikák könyve is említést tesz a Bibliában
-fűzi hozzá Vainstub.
"A korsón található felirat nem csak arról ad tájékoztatást, hogy egy sébai nyelvet beszélő ember Izraelben tartózkodott Salamon király idején, hanem az akkori geopolitikai rendszerbe is betekintést nyújt"
-áll a Héber Egyetem sajtóközleményében.
"Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy milyen kiterjedt kereskedelmi és kulturális kapcsolatok léteztek Salamon király ideje alatt Izrael és a Sába királyság között"
-teszi hozzá Vainstub.
