Egy új, eddig soha nem látott mértékű tudományos tanulmány következtében sikerült pontosan datálni az Első Templom korából származó leleteket, amelyek fényt derítenek a Bibliában említett eseményekre
Az Izraeli Régiségügyi Hatóság, a Tel Aviv-i Egyetem és a Weizmann Tudományos Intézet által végzett új és átfogó tudományos kutatásnak most először sikerült egzakt tudományos módszerekkel összekapcsolni a Bibliában említett eseményeket a Dávid városában feltárt régészeti leletekkel. A PNAS című tekintélyes folyóiratban a héten közzétett kutatás megkérdőjelez néhány, a Júda királyainak uralkodása alatti jeruzsálemi építkezésekkel kapcsolatban eddig elfogadott felfogást.
Az új és átfogó kutatás részeként a kutatóknak sikerült pontosan datálniuk az Első Templom korában Jeruzsálemben épült építményeket és falakat, valamint azonosítaniuk azokat a területeket, ahol kiterjedt tevékenység folyt Júda királyainak uralkodása idején.
Ezáltal lehetővé vált a jeruzsálemi királyi építkezések bibliai leírása és a Dávid városában az elmúlt évtizedek ásatásai során feltárt tényleges építési tevékenységek közötti összefüggés megállapítása.
A Dávid Város Nemzeti Park területén végzett ásatásokat és a közel egy évtizeden át tartó kutatást a Dávid Város Alapítvány (Elad) finanszírozott, a Tel Aviv-i Egyetem, az Izraeli Régiségügyi Hatóság és a Weizmann Tudományos Intézet kutatói vezettek, és az Izraeli Tudományos Alapítvány finanszírozta.
A kutatás több mint száz radiokarbonos dátumot mutat be, amelyeket Dávid városának négy különböző ásatási területéről, az ókori város keleti és nyugati lejtőiről vettek. Ezeket a dátumokat szerves leletek, például szőlőmagok, datolyák, sőt az egyik építményben talált denevércsontvázak mintavételével nyerték. Ezek mindegyike laboratóriumokban jellemzési és tisztítási eljárásokon ment keresztül, majd miután grafittá alakították őket, egy 3000 km/másodperces sebességgel mozgó részecskegyorsítóba helyezték, amely elválasztotta a szén-14-et a szerves anyagtól. A szerves anyagban lévő szén mennyiségének mérése és kiszámítása más változókkal együtt lehetővé tette a kutatók számára, hogy pontosan datálják a Dávid városában feltárt leleteket.
Az új kutatás fényt derít az egyik régóta fennálló és ellentmondásos kutatási kérdésre, amely Jeruzsálem jellegére és kiterjedésére vonatkozik Dávid és Salamon uralkodása idején, valamint azt követően: az új kutatás eredményei arra utalnak, hogy Jeruzsálemben ebben az időszakban széles körű település volt.
A mostani kutatási keretben a kutatók a az i.e. 624 és 572 között nőtt fák ősi fák évgyűrűinek segítségével egy pontos, egyéves dátumokból álló idővonalat hoztak létre, amelyből pontosan meg lehet ismerni a légkörben lévő szén-14 arányának ingadozását. Ez a kiegészítés lehetővé tette olyan időszakok sokkal pontosabb datálását, amelyek esetében a radiokarbonos kormeghatározás általában nem elég pontos, és ily módon segített először tudományosan rekonstruálni Jeruzsálem történetét Kr. e. 1200-tól - a bibliai leírás szerint Dávid és Salamon kora előtti időszaktól - a babiloni pusztításig, Kr. e. 586-ig.
A Tel Aviv-i Egyetem professzora, Yuval Gadot szerint:
"Az új kutatás lehetővé teszi számunkra, hogy tanulmányozzuk a város fejlődését: eddig a legtöbb kutató Jeruzsálem növekedését nyugat felé, Ezékiás király korához kötötte - alig több mint 2700 évvel ezelőtt. Az eddigi hagyományos feltételezés szerint a város az Asszíriai száműzetést követően az északi Izraeli Királyságból érkező menekültek érkezése miatt terjeszkedett"
- részletezte.
"Az új leletek azonban megerősítik azt a nézetet, hogy Jeruzsálem már az i. e. 9. században, Jóás király uralkodása idején, száz évvel az asszíriai száműzetés előtt, megnőtt és a Sion hegye felé terjeszkedett. Ennek fényében az új kutatás azt tanítja, hogy Jeruzsálem terjeszkedése a Júdeán belüli demográfiai növekedés, valamint a politikai és gazdasági rendszerek kialakulásának eredménye."
A tanulmányból kiderül továbbá, hogy a Dávid városának keleti lejtőin több ásatási területen feltárt jeruzsálemi fal is régebbi az eddig elterjedt időpontnál.
Dr. Joe Uziel, az Izraeli Régiségügyi Hatóság munkatársa szerint:
"Évtizedekig azt feltételezték, hogy ezt a falat Ezékiás, Júda királya építette, de mostanra világossá vált, hogy a fal Uzziás király idejéből származik, ahogyan arra a Biblia is utal:
"És Uzziás tornyokat épített Jeruzsálemben... és megerősítette azokat"
(2Krónikák 26:9).
Dr. Uziel kifejtette, hogy sok kutató eddig azt feltételezte, hogy a falat Ezékiás a Szennacherib, Asszíria királya elleni lázadása idején építtette, hogy megvédje Jeruzsálemet az asszír ostrom alatt.
"Ma már nyilvánvaló, hogy a fal keleti részén, Dávid városának területén már korábban, nem sokkal a nagy jeruzsálemi földrengés után, és Uzziás király uralkodása alatt a város építésének részeként épült."
A fal megépítése után a város elmondása szerint a babiloni pusztításig tovább növekedett és virágzott.
Az új kutatás olyan pompás épületekről és lakóházakról tanúskodik, amelyek először a Kr. e. 9-8. században épültek, és folyamatosan használták őket egészen Kr. e. 586-ig, amikor a város erőszakos pusztítást szenvedett, amely véget vetett a Júda Királyságnak.
Az áttörés, amely lehetővé tette a radiokarbonos kormeghatározás alkalmazását a Kr. e. 586-ból és a korábbi emeletekből származó rombolási rétegeken, az ősi fa évgyűrűinek felhasználásához kapcsolódik, amelyek segítségével először sikerült pontosan datálni ezeket az időszakokat, amelyek eddig "fekete lyuknak" számítottak a szén-14 kormeghatározás használatában. Ez az új cikk egy sor korábbi cikkhez csatlakozik, amelyek együttesen Jeruzsálem első 4000 évét datálják. Százötven évnyi fővárosi régészeti kutatás után egyre teljesebb és pontosabb kép rajzolódik ki Jeruzsálemről a Júda királysága idején és az azt megelőző időszakokban.
(IAA)
