Ugrás a tartalomra

Online is elérhetővé vált a világ egyik legnagyobb Holokauszt-archívuma

A legérdekesebb tételek közé tartoznak azok az antifasiszta propagandaanyagok, amelyeket hétköznapi tárgyakba, például samponokba, vagy tealevelek közé rejtettek.

A Wiener Holocaust Library a Holokauszt 80. évfordulója alkalmából online is elérhetővé tette a kilenc évtized alatt összegyűjtött, többnyire levelekből, fényképekből, röpiratokból álló gyűjteményét. - Kép forrása: Wiener Holocaust Library

Az auswitzi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából bejelentették, hogy a Wiener Holocaust Library új online platformján több mint 150 ezer tétel érhető el, amelyeket kilenc évtized alatt gyűjtöttek össze. A felhasználók leveleket, röpiratokat és fényképeket tekinthetnek meg, amelyek a fasizmus felemelkedését dokumentálják Nagy-Britanniában és Európában.

A könyvtár igazgatója, Dr. Toby Simpson elmondta, hogy több mint tíz éve zajlanak a projekttel kapcsolatos előkészületek, és reméli, hogy ezzel nemcsak egy új tudósközönséget érhetnek el, hanem egy digitális platform révén új módot teremtenek a holokauszt emlékének megőrzésére és bemutatására.

A legérdekesebb tételek közé tartoznak a „rejtett írások” ("Tarnschriften") . Ezek olyan antifasiszta propagandaanyagok, amelyeket hétköznapi tárgyakba, például por samponba vagy tealevelek közé rejtettek. Ezeket poggyászokban csempészték Németországba, hogy a helyiek értesülhessenek a nácik tevékenységéről.

Egy 1936-os, a londoni Cable Street-i csata után készített Független Munkáspárt röpirata. Fotó: Wiener Holocaust Library gyűjteményei

„Ezek álcázott antifasiszta röpiratok”

– mondta Simpson.

„A cél az volt, hogy eljuttassák az üzenetet Németországba, ahol más forrásból lehetetlen volt ilyen írásokhoz hozzájutni. Ha valakinél ilyen antifasiszta anyagot találtak, azt a Gestapo megverhette vagy letartóztathatta.”

Hozzátette:

„A kódolások rendkívül bonyolultak voltak, az egyik például kaktuszápolási utasításokat tartalmazott. A cél az volt, hogy a poggyász esetleges átkutatásánál semmit ne vegyenek észre.”

A könyvtár évente körülbelül 50 gyűjteményt kap, amelyek a magánszemélyek által adományozott levelektől kezdve akár teljes archívumokig terjedhetnek. Például a Zsidó Segélybizottság (Jewish Committee for Relief Abroad) – amely szervezet a háború által elüldözött embereken segített – több doboznyi anyagot bocsátott rendelkezésre.

A digitalizálási folyamat lehetőséget adott a múzeumnak, hogy átnézze a régóta őrzött anyagokat, és olyan történeteket fedezzen fel, amelyek talán évtizedek óta érintetlenül feküdtek az archívumban.

„Kilenc évtized telt el, és ezekben az évtizedekben a holokausztról alkotott társadalmi megértés folyamatosan fejlődött. Ez a gyűjtemény ennek a folyamatnak a krónikája”

– mondta Simpson.

A gyűjteményben találhatók olyan tételek, amelyek a brit fasiszták, például Oswald Mosley és a Brit Fasiszta Unió (British Union of Fascists) tevékenységét, valamint az őket ellenző antifasiszta mozgalmat dokumentálják, amely a második világháború előtt és után szembeszállt a szélsőjobboldali fenyegetéssel Nagy-Britanniában.

„Óvatosnak kell lennünk, mert néhány ilyen csoport még mindig aktív, ezért letöltési korlátozásokat vezettünk be. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az emberek hozzáférjenek ezekhez a dokumentumokhoz, hogy vizsgálhassák ezt a történelmet, mert túl keveset tudunk róla”

– mondta Simpson.

A könyvtár egyik legizgalmasabb tétele egy napló Thomas Cook lisszaboni irodájából, amely kulcsfontosságú útvonal lett azoknak a zsidó menekülteknek, akik a Pireneusokon és az Ibériai-félszigeten keresztül menekültek Közép- és Kelet-Európából.

„Azok, akik megpróbálták a poggyászaikat kijuttatni, Thomas Cooknál helyezték el azokat, így ez a napló azoknak a neveit tartalmazza, akik ezt az útvonalat használták. Teljesen egyedülálló”

– fejtette ki Simpson.

A digitalizálásnak köszönhetően a hozzátartozók könnyen megtalálhatják az anyagokat azokról a családtagokról, akikről feltételezik, hogy ezen az útvonalon menekültek el.

Simpson elmondta:

„Csak most kezdjük felfedezni, milyen kapcsolatokat hozhatunk létre, mivel a leszármazottak új információkat találhatnak arról, mi történt a családjukkal, vagy elveszett tárgyakat követhetnek nyomon.”

A Wiener Könyvtárat 90 évvel ezelőtt Dr. Alfred Wiener alapította, aki az 1920-as és 30-as években kampányolt a nácizmus ellen, és bizonyítékokat gyűjtött az antiszemitizmusról és a zsidók üldözéséről Németországban. Eredetileg Zsidó Központi Információs Irodának hívták, és Amszterdamban működött, mielőtt 1938-ban Londonba költözött.

(Guardian)

Legfrissebb