Évekig tartott, mire sikerült megfejteni a „Imago Mundi” néven ismert, 3000 éves ókori babiloni agyagtábla feliratának jelentését, amely szerintük Noé bárkájának helyét jelöli
„Ez a világ legrégebbi térképe,”
– mondta Dr. Irving Finkel, a British Museum kurátora és ékírás-szakértője.
Az ékírásos szimbólumokkal ellátott lelet sokáig megfejthetetlen volt a régészek számára. Azonban hónapokig tartó alapos vizsgálat után a tudósok most úgy vélik, hogy a vésetek egyértelmű bibliai utalásokat tartalmaznak.
„Két oldala van: ez az eleje vagy ’obverse’, ez pedig a hátulja vagy ’reverse’, ahol különálló részletekben rengeteg ékírásos sor található”
– magyarázta Finkel.
„Tehát sok információt tartalmaz, bár kissé sérült.”
Finkel szerint a térkép az ókori Mezopotámiát, a mai Irakot ábrázolja, amelyet a „Keserű Folyó” vesz körül. A kettős gyűrűvel ábrázolt folyó jelzi a babilóniaiak által ismert világ határát.
„Ez egy nagyon fontos vízgyűrű, mert a babilóniaiak számára azt jelentette, hogy volt egyfajta elképzelésük a világuk határairól, ahol körülbelül az i. e. 6. században éltek”
– mondta.
A térkép egy titkos kulcsot is tartalmazott, amely megmutatta az utazóknak a vízi útvonalat és az út közbeni tájékozódási pontokat.
Finkel elmondása szerint az egyik szakasz arra utasítja az utazókat, hogy „hét mérföldet menjenek, hogy valami olyat lássanak, ami olyan vastag, mint egy parsiktu-edény”.
A „parsiktu” kifejezés egy olyan edény méretére utal, amely elegendő egy nagy áradás túléléséhez.
Ezután Finkel rámutatott, hogy a lelet „Urartu”-ra utal, és konkrét utasításokat ad, hogyan lehet eljutni oda.
„A negyedik ponthoz, amelyhez hét mérföldet kell utaznod,”
– áll a szövegben.
A kutatók úgy vélik, hogy az „Urartu”, más néven Ararát, egy ókori mezopotámiai költeményre utal, amely egy férfiról és családjáról szól, akik bárkával éltek túl egy nagy áradást.
„Az első hely, ahová elérsz, 'Urartu', ezt jelöli a térkép. Az érdekes ebben az, hogy a Bibliában Noé bárkája egy hegyre érkezik, amelynek neve 'Ararát', és az arámi ’Urartu’ megfelelője”
– mondta Finkel.
„Ez nagyon érdekes, mert azt mutatja, hogy a történet ugyanaz volt, és hogy a babiloniak számára mindez valóságnak számított.”
Hozzátette:
„Ha elindulnál ezen az úton, láthatnád annak a történelmi bárkának a maradványait, amely megmentette a világ minden életét a jövő számára.”
A babiloni történet szorosan követi a bibliai Noé bárkájának leírását.
„Ebben az elbeszélésben a részletek pontosan szerepelnek, és az isten így szól: 'Ezt, ezt és ezt kell megtenned,' mire a babiloni Noé azt mondja: 'Ezt, ezt és ezt megcsináltam. Kész vagyok!'”
– magyarázta Finkel.
„És olyan vastag szerkezetet készítettem, mint egy parsiktu edény.”
A babiloni változat szerint az ember állatokkal tölti meg a hajóját, és végül Urartu egyik csúcsán köt ki, amely a mai Törökország területén található, miután az áradás elvonul.
„Tehát első alkalommal kijelenthetjük, hogy ha ókori babiloniak lennénk, tudnánk, hová kell mennünk, hogy lássuk ennek a csodálatos hajónak a maradványait”
– mondta Finkel.
Egyes kutatók megkérdőjelezik, hogy a törökországi építmény természetes vagy mesterséges.
Dr. Andrew Snelling, a Sydney-i Egyetem geológusa, aki a vízözönt tanulmányozta, korábban azt állította, hogy az Ararát-hegy nem lehet a bárka helye, mivel a hegy csak az áradás után alakult ki, – jegyezte meg a Jerusalem Post.
A babiloni leletet a Közel-Keleten fedezték fel, és 1882-ben került a British Museum gyűjteményébe.
(CBN)
