Növekvő antiszemitizmus az ellenzékben? - Nagy Ervin

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat! Ez a Világóra, a Hit Rádió délelőtti műsora, a mikrofonnál nagybató jön atán. Arra kérek mindenkit, hogy aki még nem tette meg, iratkozzon fel a Hit Rádió csatornáira.

Műsorunk első felében Stír Gáborral, a Moszkva térpontkon főszerkesztőjével beszélgetünk majd az Ukrán hadsereg és a politika közötti konfliktusról, valamint Zaduzsnyi menesztéséről. Ezt követően Magyar György ügyvér lesz a vendégünk, akivel K. Endre, vagyis a pedofil ügyével fogunk foglalkozni.

Zárásként Ransburg Zoltánnal, a Republikon intézet vezető elemzőjével zárjuk az adást, akivel a Magyarország elleni kötelezettsegési eljárásról fogunk beszélgetni. Kezdünk! Ez a Világóra első adás a Stír Gáborral, a Moszkva térpontkon főszerkesztőjével.

Szervusz, köszönjük, hogy fogadod a hívásunkat!

[Stier Gábor]
Szervusz, és üdvözlöm a kedves hallgatókat!

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Tegnapi nappal véglegesé vált az, amit eddig csak tippelgettek a szakértők. Volodymyr Zelenszky ukrán elnök menesztette a hadsereg főparancsnokát Valery Izaluzsnyit. Mit kell előttudni, miért menesztette Zelenszky Izaluzsnyit?

[Stier Gábor]
Hosszú történet. Erről már nagyjából másfél éve beszélünk, hogy kijeleződött a főparancsnok és az elnök közötti viszony. Ennek nem katonai okai vannak, vagy elsősorban nem katonai okai vannak, politikai okai vannak.

Izaluzsnyi főparancsnok a háború hullámán túlságosan földobta őt a háború hulláma. Az a hullám, amelyik egyébként a háború elején Zelenszky dobta az egekbe. Ne felejtsük el, hogy mielőtt az invázió megindult volna, akkor Zelenszkynek mély ponton volt, tehát erősen hullámbölcsben, hogy felfelé misztikusan fejezzem ki magam.

Erősen hullámbölcsben volt ő, és a népszerűségen nagyon alacsony volt. A háború ezt megdobta, de a háború hullámán fölemelkedett egy másik központ, egy másik erőközpont, egy figura, Valery Izaluzsnyi főparancsnok. És ez ebben a rendszerben nem fért bele.

Nem csak emberi okai vannak, hogy fértékeny az elnök, hanem ne felejtsük el, hogy Zelenszky már a háború előtt elkezdte kiépíteni az ő politikai rendszerét. Ez a politikai rendszer erősen központosított mindent az elnöki íródal, alágyűr értemén azt, hogy lényegében ellehetetlenít. Elkezdte már akkor az ellenzéki pártok ellehetetlenítését, az ellenzéki sajtó ellehetetlenítését, betiltását pártok és sajtójét.

És a központosítás, illetve ez az egyértelműen autoriter irány, ez a háborúval csak újabb lökést kapott. Nos, ebben a rendszerben nem fért bele, hogy két feje van. És ez okozta a feszültséget.

Ennek a vitának, feszültségnek, a két figura egymásnak feszülésének több hulláma volt, és végképp elmérgesedett a helyzet azután, hogy az oly nagyon várt, aztán tavaly nyár végére kifurlatt Ukrán ellentámadás kudarcba furlatt. Tehát ez a kudarc még inkább előhozta a háború által időlegesen eltemetett, elsőjeztett belpolitikai törésvonalakat, feszültségeket. Te egyébként...

Dehát, bocsánat, egy mondat még, hogy ez egy hosszú folyamat eredménye, amelynek a végén már odáig fajult a helyzet, hogy Zaluzsnének sokak szerint politikai ambíciói lehetnek, a népszerűsége 89 százalék volt, miközben a Zelenszkijé 62-re csökkent. Tehát ez már egy komoly feszültséget és Zelenszkij szempontjából politikailag egzisztenciális kérdésé fajult. Tehát ez alapvetően politikai kérdés és nem katonai kérdés.

Itt még lehetne beszélni, hogyha érdekes, akkor még beszélünk majd arról, hogy a külföldi szponzorok közül kinek érdeke, kinek nem érdeke, milyen szerepet játszik Amerika ebben a játszmában.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Hogy látod, Zaluzsné hogyan vezette az elmúlt két évben az ukrán hadsereget?

[Stier Gábor]
Előre szeretném bocsájtani, hogy én úgy látom, hogy Valery Zaluzsné egy jó katona. Ugyanakkor kicsit politikai alappon túl van fújva ez az ő figurája, hiszen van még egy-két jó katona, akár nem menjünk messze, az ukrán hadseregben is. Például az utód, Olekszándor Szilszki, aki a szárazföldi csapatokat vezette idáig, ugyanolyan jó katona.

Ne felejtsd, hadd csak az elmúlt két évet nézzük. De egy kicsit előbbre is mehetünk, még a 14-es Kievi-Pucs utáni időszakra, a polgárháború időszakára, a szeparatizmus időszakára, a Dombaszban, a Debaltsovói katlomban Szilszki vezette az ukrán csapatokat, majd most a háború kitörése után ő szervezte és vezényelte közvetlenül Kiev védelmét, majd 2022 őszén a Harkivi sikeres ukrán ellentámadást. Tehát letett ő az asztalra egy csomó dolgot.

Ezzel nem kisebbíteni akarom Zaluzsvinnak az érdemeit, mert azt még nem tudjuk egyébként, hogy egy jó csapatparancsnok, az jó vezérkarifő, vagy hőparancsnok is lesz-e, hiszen ez egy kicsit összetette feladat, de minden adottsága, tapasztalata megvan ahhoz, hogy ilyen értelemben nagyobb zöggenők ne legyenek az ukrán hadseregben. Más értelmeben lehet. Tehát a kérdésedre konkrétan válaszolva, Zaluzsni nem hibázott, extra dolgokat sem csinált, tehát kihozta az ukrán hadseregből azt, amit lehetett.

Amit nem lehetett, ami kudarc, az nem az ő lelkén szárad, ő többször figyelmeztette a politikai vezetést, hogy mi az, ami lehetetlen. Tehát nem támogatta az ellentámadás megindítását, korábban föladta volna Bakmutot, amelyet egyébként Szilszki védett. Szilszki, ha már ebben velemegyünk, a kulisszák mögötti erőviszonyokba, akkor Szilszki egyértelműen az elnöki irodaembere, de egyébként korábban Petro Porosenko elnökkel is nagyon jó viszonya volt, hiszen ott is jó pozíciókat töltött be.

És akkor, amikor kiéleződött Zelenszkij és Zaluzsnyi között a vita, akkor viszont a főparancsnok egyre erőteljesebben folyamodott a nemzetközi médiához, azon keresztül én úgy értelmezem, hogy egyfajta amerikai védelmet keresett annak érdekében, hogy megvédje a pozícióit. Nagy kérdés a jövőre, előre nézünk, hogy vannak-e, lesznek-e Zaluzsnénak politikai ambíciói. Amennyiben igen, az további káoszt, feszültséget okozhat az ukrán belpolitikában.

Ez az ukrán belpolitika, mint említettem, most feltört a háborúban elnyomott, lefojtott politika, feltört és olyan stílusban tört fel, amilyen 2022. február 24-e előtt is működött. Tehát ez egyértelműen nem tesz jót a Ukrajna amúgyis gyengülő védelmi képességeinek.

Tehát nem az a probléma, hogy egy rossz katona kerül egy jó katona helyett a főparancsnok tisztségébe vagy székébe, hanem az, hogy potenciálisan bele van kódolva egy újabb feszültség, belpolitikai feszültség az ukrán rendszerbe, és ez tovább gyengítheti és feszítheti belőlről ezt az országot, amely amúgyis ezersebbből vérzik.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Az inkább védelkező, ellentámadást ellenző véleménye miatt lehet az Egyesült Elemek érdekezelő Zaluzsné elmozdítása?

[Stier Gábor]
Igen, itt most bejön az, hogy kinek az érdeke. Igen, úgy tűnik, hogy kikinek az embere, akkor itt két, kettő és fél erőcsoportot kell megkülönböztetnünk. A külföldiek közül az angol szászok befolyása egyértelmű és szinte kizárólagos az ukrán politikai életre, az ukrán hadseregre.

Ha a másik esélyest nézzük, tehát aki még korábban fölmerült utódnak, Kirilló Budánova a külföldi hírszerzés főnöke, és a HÚR a külföldi katonai hírszerzést, egyértelműen az angolok befolyásolják, tehát az angolok embere mondjuk úgy. Zaluzsnyi éredetileg véleményem szerint nem volt senkinek az embere különösképpen, de egyre inkább az amerikaiak által irányított figurává vált, akarva-akaratlanul, én ezt úgy látom. És akkor még azt a felet is mondom, az pedig azért ne felejtsük el, hogy Ukráina vazallós helyzetben van, de vannak Zelenszkijnek és csapatának, tehát az ukrán elnöki irodának, és hogy ez Zelenszkij és csapata, vagy Jermák és csapata, Jermák az elnöki irodának a vezetője, tehát őnek is vannak külön ambícióik, és adott esetben amennyire a mozgásterük megengedi, nem túl nagy, akkor ütköznek is a külföldi keresztapákkal, védelmezőkkel. Tehát az Egyesült, én úgy gondolom, hogy zaluzsnit azért építgetik amerikai oldalról, egyfajta B-tervként, hogyha úgy hozza a sor, hogy le kell ülni tárgyalni, mert összeomlás előtt van az ukrán hadsereg, mert az amerikai kampány úgy alakul, vagy mert Amerika számára a globális helyzet úgy alakul, nehagyja Isten, a csendes oceáni térségben túl feszül a helyzet, vagy még valahol Gáza és Ukrajna mellett, akkor lejjebb kell csavarni Ukrajnában a lángot. Tehát hogyha olyan helyzet alakul, akkor ki lehet leültetni az oroszokkal tárgyalni? Hát Zelenszkij oly messze ment, hogy ebben a kérdésben, hogy ő nem, és már ugye törvény is van erről, meg alkotmány sem, minden megpogalmaznak, hogy mintha az amerikaiak építenének a B-tervre egy figurát, és ez lehet zaluzsni, hogy adott esetben ő írhat alá egy feltehetően, ha kell, vagy a jelenlegi trendek szerint feltehetően kompromisszumokkal, tehát területvesztéssel járó tűzszünetet.

Tehát ilyen értelemben illik ez a váltás az amerikai, nem azt mondom, hogy az amerikai tervekben, még akár abban is, mert zaluzsni most áldozatként tűnhet föl, de ha én jól értelemezem, akkor az ukrán hadseregre a következő, ebben az évben biztosan veszőfutás vár, és azt ennek a balhéját következményei Szirszkij fogja elvinni, és zaluzsni, mint egyfajta hősként megmaradhat a későbbi, ha úgy hozza a sors, meg az ő ambíciói, meg a mögötte állók akarata úgy hozza, akkor egy politikai pályára léphet, és akkor akár a következő elnök is lehet, és ilyen értelemben lehet egyfajta amerikai B-tervnek a része.

De az egyértelmű, hogy Amerika mozgatja elsősorban a szállakat, tehát hogy ki, hova kerül, mi lesz egyáltalán a konfliktus sorsa, háború intenzitása, mikor csökken, hogy alakulnak a dolgok, az természetesen az Oroszország mellett elsősorban ezen az oldalon Amerika akaratától függ, hogy ebben bizonyos érdekeiket érvényesítve bele-bele szólhatnak az ukrán érdekcsoportok, de alapvetően nem befolyásolhatják ezt a menetet.

Nem említettem Európát, mert ő sem befolyásolja. Tehát itt az angol szászok irányítják a folyamatokat, azon belül is mindenképpen Amerika akarata érvényesül, és azért még egyszer említem, hogy Oroszország nélkül nincs tűzszünet, nincs béke, nincs semmi. Tehát az orosz érdekek is, hát most már azokat az érdekeket is figyelembe kell venni, hogy Moszkva mit akar.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Ez volt a Világóra első adása Stírgáborral. Köszönjük, hogy fogadtál a hívásunkat.

[Stier Gábor]
Köszönöm a figyelmet.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Ez a Világóra második adás a Magyar György Ügyvédelm. Üdvözlöm, köszönöm, hogy fogadja a hívásunkat.

[Magyar György]
Én is köszönöm a lehetőséget.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Alkotmánymódosítást lengetett be a kormány nevében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, miután Novák Katalin köztársasági elnök az akkori igazságügyi miniszter Varga Judit ellenjegyzésével kegyelmet adott a pedofügyekkel vádolt K. Endrének. Pontosan miről is szól a miniszterelnök úrnak az indítványa?

[Magyar György]
Megmondom őszintén, hogy ez a javaslat jogi értelemben, szakmai értelemben hibás. Erre a cseleklőségre, erre a megtörtént eseményre nem szabad úgy reagálni, hogy sértse a miniszterelnök és ezzel összefüggésben a törvénymódosítás vagy alkotmánymódosítás az úgynevezett jogbiztonságot. Az alkotmány ugyanis nagyon fontos alaptörvény.

Nem szabad hozzányúlni adhok jelleggyel egy-egy ügykipattanása okán. Ez meggondolatlanság, szakmai atlanság és megítélésem szerint pót cseleklés. Hogy a miniszterelnök ezt az utat választotta, azt meg lehet érteni, mert ő maga is úgy érzi, hogy morálisan elfogadhatatlan döntés született a kegyelem honatkozásában.

Igen jelentős szerepe van erkölcsi értelemben magának a köztársai elnöknek, de még nagyobb szerepe van politika értelemben az azóta már nem működő igazságügyminiszternek. Én azt gondolom, hogy amikor a miniszterelnök úr az alkotmánymódosítást javasolja, a felelősségre vonást és az úgynevezett elszámoltatást akarja megtakarítani, és ezt sajnos feláldozza a jogbiztonság honatkozásában, a fűzbőfézre kiönti a gyereket is, mert nem a kegyelmi jogkörrel van a probléma. Nem az a baj, hogy gyakorolhatnak bizonyos esetekben kegyelmet, elítéltek le vagy végrajtási kegyelmet folyamatban lévő ügyetművel, hanem az a baj, hogy ezt nem megfelelően készítik elő, az a baj, hogyha e vonatkozásban nincs kellő körültekintést, és az a baj, hogyha ez nem azonosulható a társadalom elvárásával.

A társadalom elvárás nagyon lényeges tartalmi elem, ezért én egyet kell, hogy értsed. Azokkal a javaslatokkal, amelyek most felmerültek, nem a kegyelmi jogszabályt kell korlátozni, nem annak a lehetőségét kell megváltoztatni, hanem legfeljebb arra kell irányulni, hogy ezek a döntések legyenek transzparensek, legyenek nyilvánosak, és legyenek megnyitokolhatóak. Éppen a társadalom megnyitatása és kellő tájékoztatása érdekében.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Egyébként ez az alkotmánymódosítási kezdeményezés, ez azt jelenti, hogy korlátozni fogják a köztársaság elnök kegyelmet, de ugye ez egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyire sírul a hatalom elvárasztásának az elve is, nem?

[Magyar György]
Nagyon nagy mértékben látom ezt hibásnak, és önmagában már az, hogyha jogi úton akarunk valami morális elemet rendezni, az is hibás, és hogyha tegnap felmerül valami, akkor már honnap reagálunk rá jogalkotással. Ez nagyon rosszat tesz a jogbiztonságnak és az emberek eligazítási képességének. Nem lehet végrehajtani, amit most alkotmánymódosításként elképzelte a miniszterelnök úr, de még egyszer mondom, valószínűleg ő az motiválta, hogy a felelősséget, mint olyat, tolja arra, hogy az elnök többjébb, mert nemvitásan neki is, mint a kormány fejének, felelőssége van, az ilyen kegyelmérejárásoknak óriási jelentősége a felelősségkördés körében, nem véletlenül tartalmazza, és helyessen az jogi rendelkezés, hogy az igazsági miniszternek ellen kell jegyeznie az elnöki kegyelmi határozatot, és az ellenjegyzésből fakadóan a politikai felelősség átszáll az elnökről a kormányra, mert a kormány tagja az igazságú miniszter, a kormány feje a miniszterelnök. Tehát ez az a felelősség, amit megítélésem szerint nincs rendezve ezzel a mondva csinált alkotmánymódosításra. Tehát az alkotmánymódosítással nagyon kellene figyelni.

Azért, mert van kétharmados többsége a jelenlegi hatalomnak, nem szabadna visszaélni az úgynevezett gránitszilárdságú alaptörvényt. Már 12. alkalommal szeretnék módosítani, éppen a hatalomgyakorlás érdekeknek megfelelően.

Ennek véget kell vetni. Ez jogi értelemben szakszerűtlen és elfogadhatatlan. És még valamit, hogy mondjak, nem is lehet jogilag értelmezni, hogy a kiskorúakkal kapcsolatos cselekvényeket elkövetőkkel szemben ne lehessen kegyelmi jogot gyakorolni.

Hát ez türhetetlen, mert nem fogható meg. Nem tudjuk, hogy mi a kiskorúakkal szembeni elkövetésnek a kategóriarendszere. A büntetőtörvénykönyv nem ismer olyat, hogy felsorolnál egy fejezetben a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekvőségeket.

Vannak büntetjogítény állások, vannak olyan meghatározott bűncselekménykategóriák, ahol külön mérlegelik és értékelik a kiskorúak sérelmére történő elkövetést. Ezt a bíróságok szokták megfelelő módon mérlegelni. Nem szabadna nagyon helyesen kérdezni az egyik hatalmiáknak a másik hatalmiákba behovádkoznia.

A bíróság van arra kitalálva, hogy jogerős döntések esetén ne kerüljön jogtartalmi tempomból felelő vizsgálatra az ő döntésük, csak az igazságszolgáltatás keretein pedig. A kegyelmi eljárás nem jogorvoslati eljárás. A kegyelmi eljárásnak jogi értelemben nincs köze a büntető eljáráshoz, és a büntető eljárás során kerül között jogerős ítélethez.

A kegyelem az egyéni kérdésekről szól, és méltányolható körülményeket vesznek tekintetbe akkor, amikor erről döntenek. Nem szabad ezt bekorlátozni. Ez egy régi királyi jog.

Ha valakinek mondjuk olyan határozatot hoztak valakivel szemben, hogy a fejét veszik, akkor megkegyelmezhetett neki a király. Innen származik. A mai demokratikus rendszerben pedig a kegyelmi jogkör lehetőségét meg kell tartani, csak jól kell tudni alkalmazni, nem szabad vele visszajönni, és különösen nem szabad erre nézve külön jogszabályokat alkotni.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Mi az oka egyébként ön szerint annak, hogy nem varhődik honcsadtant az osthora?

[Magyar György]
Hát az elnök adja a kegyelmet, és ez így képeződik le, hogy az elnöki kegyelem volt itt hibás, mert olyan személynek adott a kegyelmet, akinek a magatartása morálisan elítélendő, és ezt nehéz értelmezni. Azt nem biztos, hogy mindenki megérti, hogy itt a felelősség az akkori igazságönminiszteren van, de én gondolom, hogy a kommunikáció, ez a mi beszélgetésünk is, az interneten folyó csettelés is, a érzékeltszemélyek megszólalása is fel fogja világosítani az állampolgárokat arra nézve, hogy az igazi felelős az akkori igazságönminiszter Varga Judit, aki lehet egy nagyon értelmes, felkészült, hasznos személyiség, de hogy mindig az igazságönminiszter nem jó szerepe, ez biztos, ha gondoljunk csak a Völner-Sadd ügynek a tekete oldalára, gondoljunk csak a Pegazus ügyre, gondoljunk itt más kegyelmi eljárásokra, és erre az úgynevezett pedofillag kapcsolatos települségre.

És én egy megítélesem szerint nem jó üzenet egy ország vonatkozásában, ugyan most Európába gravitál menni, szeretne frakcióvezető lenni a Fidesz vonatkozásában. Olyan igazságönminiszter, aki ilyen hibákat vét, nem fogja tudni megfelelően reprezentálni Magyarországot az Európai Parlamentben. Volt már hasonló eset, emlékezzünk vissza Trócsányi-László esete, amikor is biztosnak jelölték, de az ő magyarországi tevékenysége, mint akkor igazságönminiszter, kizárta azt, hogy biztosnak jelöljék.

Tehát én azt gondolom, elére kéne menni a bajnak, és helyes az az indítvány, hogy ne Varga Judit szerepeljen, majd a Fidesz-európai listájának az élén, tehát ebben nem szólhatunk bele, csak mint éreztük, véleményt alkothatunk. A felelősség itt is a kormányfőjé és ott pedig a jelölőszervezeté. Én azt gondolom, hogy nem szabadna ilyen hibákat halmozni, van nekünk bajunk elég, a svédnáltó csatlakozással, az ukrajnai állásról alással nem kéne ezt tetézni ilyesmivel, hogy immorális teneglőséget hajtadnak végre, és a kormányfő nem a felelősséget vállalja, nem azt mondja, hogy ezeknek az embereknek felelősséget kell vállalni, hanem keres egy vargabetűs megoldást, és alkotmánymódosításban menepül, amely jogszakmai szempontból teljesen elutasítandó.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Ön szerint Novák Katalin le fog mondani?

[Magyar György]
Novák Katalin le fogja mondani, hát ebben nem tudok állás foglalni, ez az ő habitusán, az ő morálérzékén múlik, fontos az ő előélete, tudjuk, hogy ő nagyon hűséges katonája, hogy így mondjam Orbán Viktornak, fontos szereplő, fontos szerepet bíztak rá, a legmagasabb közögi méltóságot, nőként, olyan személyre, aki egyébként családvédelemmel foglalkozott, és ez volt az ő szakterülete, ez egy hatalmas nagy baklövés, hogy ilyen területen hibázott, de ez a saját lehetkizméletének a kérdésköre. Elérni azt, hogy őt visszahívják nehéz lenne, hogyha nem áll el mögötte a parlamenti többség, ennek a kérdéskörnek a vonatkozásában politikai vonatkozása a jelentősek, és ez az ő morálérzékén múlik, hogy ezek után felajánlja a lemondását, vagy lemonde.

Beszédes, beszédes az, hogy maga a Fidesz frakcióvezető is erítéli, egyébként implicite a miniszterelnök is erítélte ezt a döntést, és az ő magyarázkodása megítélésem szerint nem helyes. Aztán, ha csak egy kommunikáció, sokkal tisztább lenne kiállni, és azt mondani, hogy hibáztam, nem véletlen az sem, hogy a tanácsadó testületének a tagjai morális értenemben egymás után mondják le, mondják meg, mondják le a megbízatásukat. Ezek üzenetek, aztán, hogy ez Novák Katalinon, hogy fog visszajutni, visszahatni, ezt meg nem mondom, morális körülről van szó, a tisztesség azdiktálná, hogy ezek után ő felajánlja ezt a lemondást.

Én is köszönöm a lehetőséget, minden jót kívánok!

[Ranschburg Zoltán]
Üdvözlöm, és üdvözlöm a kedves hallgatókat is! Ez egy átfogó kérdés. Kezdjük akkor a szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal, ugye ez egy törvénycsomag, több eleme is van.

Érdemes ketté választani talán ezeket az elemeket. Egyik fele a törvénycsomagnak az a választásokon induló, illetve jelölteket állító szervezetekre és jelöltekre vonatkozik, az ő lehetőségeiket határozza meg a választási kampány során adománygyűjtésre és anyagi forrás szerzésre. A másik fele a törvénycsomagnak pedig, és talán ez az, ami európai szinten is jobban rezonál a közvéleménnyel, az a szuverenitásvédelmi hivatalnak a felállításáról szól, ami egy önálló állami intézmény, hivatalosan egy független intézmény, papíron, aminek az a célja, és a papíron megint csak, ezt azért azt hiszem mindenképpen hozzá kell tenni, de erre majd gondolom visszatérünk, hogy Magyarország szuverenitását, függetlenségét védje, és afelőtt örködjön, hogy különösen választások idején külföldi erők, akárkik is legyenek, vagy akármik is legyenek azok, ne avatkozhassanak bele Magyarország politikájába, belügyeibe. Ja igen, és tovább gondolva úgy folytatódott a kérdés, hogy Európában miért figyelnek fel erre. Különösen a szuverenitásvédelmi hivatal esetében láthatunk kiemelt nemzetközi figyelmet, aminek az elsődleges oka az az, hogy ez egy nagyon-nagyon erős politikai eszköz, méghozzá kampányeszköz és propagandaeszköz a kormány kezében.

Idáig is nagyon gyakran felmerültek, már tudunk ezekről évek óta, hallunk róluk, és ha egymást nem mondjak, akkor a jogállamisági eljárás keretében felmerült agályokra elég csak visszakondolnunk. Tehát európai szinten merültek fel nagyon komoly agályok a demokrácia állapotával és helyzetével kapcsolatban Magyarországon. A szuverenitásvédelmi hivatal pedig egy olyan szervnek tűnik, talán nem is véletlenül, amelynek a feladata az, hogy állami szintre emelje azt, hogy az ellenzéki pártok, illetve általában a kormánykritikus hangok erejét, helyzetét nehezítse meg a magyarországi politikán belül.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Milyen konkrét uniós értékeket, jogokat sértett meg ez a törvény?

[Ranschburg Zoltán]
Ezen két okból nem mennék végig pontosan. Az egyik az az, hogy nagyon sok van belőlük, és ezt az Európai Bizottság által a Magyar Kormánynak küldött levélben fel is sorolják. A másik pedig az, hogy maga a bizottsági dokumentum nem nyilvános.

Egy sojtóközleményt erről kiadott az Európai Bizottság, de ugye maga a konkrét dokumentum, amit eljuttatak a Magyar Kormány részéről a kötelezettségszegési eljárás megindításáról, ez nem egy nyilvános dokumentum, tehát a pontos részleteket nem lehet ismerni, ami egyébként én azt gondolom, hogy egy probléma a bizottság részéről. Mindenképpen azt hiszem, hogy a közt szolgálná, hogyha az ilyen típusú dokumentumok teljesen nyilvánosak lennének. De nem az.

Úgyhogy ennyiben a részleteket nem látjuk. De nagyon sok ponton érezte úgy a bizottság, hogy az EU-s alapértékeket sért. Hogy egyet mondjak, és talán ez az egyik legfontosabb, az a demokrácia, mint alapérték.

És ugye nyilván a demokratikus jogállami működés sérti az, hogyha egy állami szereplő avatkozik bele pártpolitikai folyamatokba, és pártpolitikai kérdésekbe, és hogyha állami szintre emelkedik a politikai pártok közti versengés.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Hogyan reagált egyébként az Európai Bizottság ismét átkritikálja rá a kormányzat?

[Ranschburg Zoltán]
Érdekes, hogy egyébként talán azzal kezdeném, hogy... Sőt, érdemes még decemberben kezdenünk. Ez az egész párbeszéd még decemberben indult.

Már a tavalyi év végén jelezte Didier Reinders igazságügyi biztosa a kormány felé, hogy komoly aggadalmai vannak a bizottságnak a szuverenitásvédelmi törvénycsomakkal, és különösen a szuverenitásvédelmi hivatallal kapcsolatban. A bizottság és a magyar kormány párbeszéde az már valójában február eleje van, akkor azt mondom, hogy másfél hónapja zajlik. Erre a kormány láthatóan érdemben nem reagált, és ezért jutott el odáig ez a történet, hogy most a bizottság ezt az eljárást megindította.

De egy ilyen eljárás megindításra az még nem jelenti feltétlenül azt, sőt közel sem jelenti biztosan azt, hogy itt végül szankcionálásra kerül sor. És effektív, ugye ennek a folyamatnak a végén pénzbüntetés, bírósági tárgyalás és pénzbüntetés lehet a végre a magyar államra nézve. Nem kell ennek idáig eljutnia, nem kellene idáig ennek eljutnia.

Viszont a magyar kormány feladata most az, hogy két hónapon belül reagáljon a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott akkodalmakra. Ezekre a magyar kormány tulajdonképpen tételes problémákat sorol fel ilyenkor a bizottság, amikre tételesen válaszolnia kell a kormánynak és reagálnia kell ezekre. Ha ez időben megtörténik és a magyar kormány válaszait a bizottság elfogadja, akkor minden rendben van, és akkor az eljárás megszüntethető.

Ha nem, akkor juthat, ez a következő két hónapon belül kell megtörténnie. Ha nem történik meg, akkor a magyar kormány tulajdonképpen időt nyer magának, utána a bizottság felméri, hogy a magyar kormány válaszával elégedette, vagy sem. Ha nem, akkor juthat el ez az ügy végül egy bírósági tárgyalás szakaszába, és utána pedig akár a szankcionálási szakaszba.

Alapvetően ezeknek az ügyeknek nem kellene idáig eljutniuk. És egyébként a bizottság számos országgal szemben, számos ügyben indít kötelezettségszegési eljárást. Ez nem egy különleges eset.

Magyarországgal szemben is számtalan ilyen eljárás indult már. Ami ebben az ügyben különleges, az egyrészt a témája. Ez emiatt mindenképpen különös figyelmet érdemel európai szinten is.

Másrészt pedig az, hogy a legtöbb kormány megállapodásra jut a bizottsággal, még mielőtt a szankcionálási szakaszig eljutna az ügy. A magyar kormány esetében ez közel sem ennyire nyilvánvaló. Jelenleg, nem akarok rosszat mondani, de én úgy emlékszem, hogy két olyan ügy is van, amelyik már a szankcionálási szakaszban van.

A magyar kormány nagyon nehezen enged el számára politikailag fontos ügyeket, és nem kompromisszunkészen a bizottsággal.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Milyen lépéseket tett a magyar kormány annak az irányába, hogy ez a kötelezett szegési eljárás pozitív elbérelésbe részesüljön?

[Ranschburg Zoltán]
Nagyon nehéz erre válaszolnom. Többek között azért, mert maga a konkrét bizottsági dokumentum nem ismert, tehát nem tudom részleteiben, hogy milyen kifogásokkal élt a bizottsága a törvénycsomaggal kapcsolatban. Akkor pontosabb választ tudnék erre adni.

Általánosságban azt gondolom, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerül a kormány, mivel a szuverenitásvédelmi hivatal különösképpen az teljes mértékben szemegy az Európa Uniós alapelvekkel és a józan észszel. Tehát tulajdonképpen, ha ezt a hivatalt mindenképpen meg akarja tartani, és mindenképpen egy működő hivatalként akarja látni a magyar jogrendszerben, állami felépítményben ezt a szervezetet, akkor az mindenképpen konfliktusokhoz fog még vezetni a bizottsággal. Ami elképzelhető, és amire volt is már példa az az, hogy adott esetben a bizottság által kifogásolt jogszabályokon változtat a kormány, akár vissza is van egyes jogszabályokat, viszont aztán ugyanezeket más törvénycsomagokba akár beleültetve valamilyen kerülőúton visszajuttatja a jogrendszerbe.

Tehát tulajdonképpen nem elveti őket, hanem egy kerülőúton valósítja meg. Úgyhogy ez lehetőleg az Európai Bizottság figyelmét elkerülje. Ez elképzelhető.

De egyébként még egyet hat füzzek hozzá. Ez ugyan nem egy a kötelezettségszegési eljárás megindítása óta született kormányzati reakció, de azt hiszem nagyon jellemzi a kormány hozzáállását és a kormánypártok hozzáállását a témához, hogy a szuverenitásvédelmi hivatal nemrégiben kinevezett vezetője Lánci Tamás azt nyilatkozta nemrégiben, hogy számít a kötelezettségszegési eljárás megindítására az Európa-Unió részéről, és az ő kommentárja ehhez az volt, hogy ilyen a box.

Tehát tulajdonképpen ő úgy reagált erre, hogy hát persze ezeket a meccseket le kell játszani. Amiről azt gondolom, hogy végtelenül cinikus és rettentően nem konstruktív megjegyzés. Különösképpen azért, mert az ember ha már boxzol, akkor válaszza meg jól az ellenfeleit.

Én azt gondolom, hogy a Magyar Államnak nem az Európa-Unió Bizottságával kéne boxmecseket játszania, itt kompromisszumra kéne készülni és nem harcra.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Milyen érvekkel védekezik egyébként a magyar kormány a szuverenitás-védelmi törvény elfogadásával kapcsolatban, és milyen válaszokra számíthatunk a magyar kormánytól?

[Ranschburg Zoltán]
Hát tulajdonképpen az egész szuverenitás-védelmi törvénycsomag fő indoka az volt, amiért a kormányvártok ezt előterjesztették, hogy meg kell védeni a választások és a magyar politika tisztaságát a külföldi befolyásolási kísérletektől. De ez teljesen egyértelműen egy politikai döntés, és ez egy valódi tények által meg nem alapozott politikai döntés, ami egyébként teljesen egyenes ági következménye és folytatása a dollár baloldal és dollár média címszavakkal jelzett politikai kampánynak, amivel a kormány most már jó ideje az ellenzék, és általában a kormány kritikus hangok ellen hangol. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos megértelünk, hogyha a kormány szempontjából próbáljuk magyarázni ezt az egész szuverenitás-védelmi ügyet, hogy amikor a kormány nagyon rendszeresen beszél arról, hogy a magyar emberek érdekeit kívűselik, akár Brüsszelben, akár a magyar baloldallal, a magyar ellenzékkel szemben, olyankor ők monopolizálják a politikát.

A magyar kormány egyik, és a magyar kormány, hogy ez a kormánypártak, ez a Fidesz-re, a KDNP-re, igaz, az ő céljuk az, hogy azt a benyomást kelltség, azt az érzetet kelltség, hogy Magyarországon a magyar emberek érdekeid egyedül a Magyarországi Országgyűlési Választásokon megválasztott kormányképviselheti. Ha bárki más, bármilyen más érdeket merne képviselni, vagy bármilyen más álláspontot próbálna képviselni, akkor az a haza ellendolgozik, az áruló, az valamilyen külföldi érdeket szolgál, és a magyar emberek elárulója. Ami önmagában én azt gondolom, hogy ez a gondolat, amit nagyon konzekvensen képvisel egyébként a kormány, és a legitimációjuknak az egyik fő elvi alapja, ez én azt hiszem, hogy az egyik legantidemokratikusabb gondolat, ami ebből a kormányból valaha kisajtolódott, pedig hát nagy a verseny.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Ugye nyilván egy valós fenyegetettség az, hogy a választásokba más hatalmak bele akarnak avatkozni. Hogyan lehet egyébként hatékonyan fellépni az ilyen választási csalások ellen?

[Ranschburg Zoltán]
Hát ez egy messzire vezető kérdés, és én azt gondolom, hogy ennek nagyon sok biztonságpolitikai vonatkozása is van. Valóban nyilván elé fordulhat, hogy külföldi államok megpróbálnak, vagy külföldi szereplők inkább azt mondom, megpróbálnak bele avatkozni más államok választásaiba. Erre láthatunk példákat.

Magyarország esetében azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb ilyen rizikófaktor, az például az oroszországból érkező dezinformáció. Erre kifejezetten az orosz állam támaszkodik nagyon nagy tekintetben, ugye Európai Uniós Tagállamként Magyarországon is, és más uniós tagállamokban is. Fals információkat terjeszteni, nyilván az ukrajnai háború kezdete óta ez egy különösen fontos szempont oroszország számára, vagy különösen fontos művelet oroszország számára.

A dezinformáció esetében általában ugyanazok az eszközök, amik minden esetben a fals információk kiszűrésére alkalmazhatók, akár felhasználóként azok ezek ellen is valamennyire működőképesek. De hát természetesen azért vannak egy országnak például titkosszolgálatai, hogy a magasabb szintű ilyen típusú beavatkozási kísérletek ellen védekezzenek. Ilyen Magyarországon is van természetesen, mindenhol van.

És ott olyan kiváló szakemberek dolgoznak, akiknek az a feladatuk, hogy a valós veszélyek ellen megvédjék az országot. Azt hiszem, hogy a szuverenitási védelmi hivatalra visszatérve, tulajdonképpen az egyiknek látványosabb bizonyítéka annak, hogy valójában ez a hivatal milyen célokat szolgál. Az éppen az, hogy a vezetőjének Lánci Tamást nevezték ki, akinek nem nagyon sok köze van a kémelhárításhoz, a külföldi beavatkozások elleni küzdelemhez, a nyomozáshoz, a propagandához viszont annál több.

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
Ez volt a Világúra, Ransburg Zoltánnal. Köszönjük, hogy fogadta a hívásunkat!

[Ranschburg Zoltán]
Én köszönöm a megkeresést!

[Nagy-Bato Jonatán Imre]
A vizető Jobb Rodé nevében mindenkinek áldott és békében gazdag hétvégét kívánok! Viszont hallásra!