John Hopfield, a Princeton Egyetem emeritus amerikai professzora, és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem brit-kanadai emeritus professzora az agy működése által inspirálva olyan mesterséges neurális hálózatokat építettek, amelyek képesek tárolni és előhívni az emlékeket, és tanulni a betáplált információkból.
A 76 éves Hinton, akit gyakran „a mesterséges intelligencia keresztapjaként” emlegetnek, tavaly került a hírekbe, amikor felmondott a Google-nél, és figyelmeztetett a gépek emberi intelligenciát meghaladó képességeinek veszélyeire.
A tudósok úttörő munkája az 1980-as években kezdődött, amikor felfedezték, hogy a neurális hálózatokra és statisztikai módszerekre épülő számítógépes programok egy teljes tudományterület alapjait képezhetik. Ez a munka később lehetővé tette a gyors és pontos nyelvi fordítást, az arcfelismerő rendszereket és a generatív mesterséges intelligenciát, amelyek olyan chatbotok alapjait képezik, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude.
A 91 éves Hopfield-ot azért tüntették ki, mert „olyan asszociatív memóriát hozott létre, amely képes képeket és más típusú mintákat tárolni és rekonstruálni az adatokból”, míg Hinton olyan módszert talált fel, amely „önállóan fedez fel tulajdonságokat az adatokban”, ami a mai nagy mesterséges neurális hálózatok fontos jellemzője.
1982-ben Hopfield olyan neurális hálózatot hozott létre, amely az agyhoz hasonlóan képeket és egyéb információkat tárolt mintázatok formájában. A hálózat képes volt képeket előhívni, amikor hasonló mintákkal találkozott, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy dalra emlékezünk, amit csak rövid ideig hallottunk egy zajos bárban.
Hinton továbbfejlesztette Hopfield kutatásait azáltal, hogy valószínűségeket épített be a többrétegű neurális hálózatokba, ami lehetővé tette egy olyan program kifejlesztését, amely képes felismerni, osztályozni és akár generálni is képeket, miután betanító képkészletet kapott.
A díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelentette be Stockholmban, és a győztesek megosztva kapják az 11 millió svéd koronás (kb. 36 milliárd forint) jutalmat „a mesterséges neurális hálózatokkal való gépi tanulást lehetővé tévő alapvető felfedezéseikért és találmányaikért”.
Hinton azért mondott fel a Google-nél, hogy szabadon beszélhessen a mesterséges intellgencia káros hatásainak lehetőségéről, mint például az álhírek terjesztése, a munkaerőpiac felforgatása vagy az emberiség létét fenyegető veszélyek.
Arra a kérdésre, hogy az AI miként befolyásolhatja a világot, Hinton azt válaszolta:
„Szerintem óriási hatása lesz. Az ipari forradalomhoz hasonló lesz, de ahelyett, hogy az embereket fizikai erejükben múlná felül, intellektuális képességeikben fogja felülmúlni őket.”
„Attól tartok, hogy az összesített következmény az lehet, hogy ezek a nálunk intelligensebb rendszerek végül átveszik az irányítást”
– fejtette ki.
(Guardian)
