Elegük lett: Kilenc tagállam fogott össze a vétójog ellen

Kilenc Európai Uniós tagállam fogott össze a külpolitikai szavazási szabályok reformja és a vétójog megdöntése érdekében.

A jelenlegi szabályok szerint az EU-ban a külpolitikai döntések meghozatalához szükség van mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására. Az Európai Unió kilenc tagországa azonban egyesítette erőit annak érdekében, hogy megreformálja a szavazási szabályokat, amelyek jelenleg a szövetség kül-és biztonságpolitikai döntéseire vonatkoznak, és amelyeket az egyhangúság szabályoz, így egyetlen tagország vétója is meghiúsíthatja, egy adott terv megvalósítását.

Az országok elmondása szerint "az orosz-ukrán háború okozta tektonikus geopolitikai változások" elegendő okot adnak arra, hogy elindítsák a vétójog felülvizsgálatát, hogy a teljes egyetértéstől fokozatosan áttérjenek a minősített többségi döntéshozásra, amely a legtöbb EU-s politikai területre, például az éghajlatvédelemre, a digitális szabályozásra, a közös piacra és a migrációra is vonatkozna.

A többségi szavazást támogató baráti csoporthoz legutóbb Németország és Franciaország, valamint Belgium, Finnország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Szlovénia és Luxemburg is csatlakozott.

Kilenc állam azonban nem elég a minősített többség eléréséhez, mivel ehhez legalább 15 tagállam támogatására szükség van, akik az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.

Magyarország az elmúlt időszakban többször is élt a vétójoggal például az Oroszország elleni szankciók, a Kijevnek nyújtott 18 milliárd eurós támogatási csomag, és a 15 százalékos minimális társasági adó bevezetésével kapcsolatban.

Az ügyben Szijártó Péter, magyarországi külügyminiszter is megszólalt. Elmondása szerint a progresszív külpolitikai nyomulás célja a nemzeti szuverenitás eltörlése.

"Megindult egy nyomulás a progresszív külpolitika terén. Mi is a progresszív külpolitika? A progresszív külpolitika azt jelenti, hogy megsemmisítik a szuverén, nemzeti külpolitikákat"

– mondta.

(euronews)