Miközben tévhit dőlt meg a marihuána legalizációjáról, Kanada egyik tartománya már a heroint dekriminalizálta
Számos kutatás foglalkozott már a depresszió és a kannabiszhasználat kapcsolatával, de a történet végére egyelőre nem került pont – mutat rá a Drogkutató Intézet legfrissebb vizsgálata, amelyben a szakemberek öt év tanulmányait vették górcső alá annak érdekében, hogy választ kapjanak a sokakat foglalkoztató kérdésre, miszerint a marihuána fogyasztása enyhíti vagy épp súlyosbítja a depresszió tüneteit - számolt be az Index.
A legalizáció egyik érve a kannabisz gyógyító, főleg depressziót enyhítő hatása – ennek valóságtartalmát vizsgálta meg a Drogkutató Intézet (DI) 2017–2021 között írott tanulmányok segítségével.
Az egészséges, illetve depressziós alanyokat vizsgáló tanulmányok 75 százalékánál a kannabiszfogyasztás a tünetek súlyosbodásával járt együtt. A depresszió enyhülését a a tanulmányok kevesebb mint 5 százaléka észlelte, míg a maradék 20 százalék nem talált összefüggést.
Bár a vizsgálatok következtetései nem teljesen egybehangzók, elsöprő többségük megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy a kannabisz jelentős szerepet játszhatna a depresszió gyógyításában.
Egy, az Egyesült Államokban elvégzett felmérés alapján a depresszióval diagnosztizált betegek több mint fele használt már életében kannabiszt, ám még inkább figyelemre méltó az, hogy a fiatalkorú depressziósok között jóval magasabb ez elmúlt évi kannabiszfogyasztás (25 százalék), mint a felnőtt depressziósok esetén (12 százalék).
A kannabiszhasználat és a depressziós tünetek között dózis-hatás kapcsolat figyelhető meg. Mindez azt jelenti, hogy minél gyakoribb a kannabiszfogyasztás, annál nagyobb értéket kaptak a depressziót felmérő skálán
– olvasható a DI kutatási összefoglalójában, amelyben hozzáteszik, hogy az orvosi kannabisz sikerei ugyanakkor vitathatatlanok a kemoterápia indukálta hányinger és hányás, különféle rohamok, szklerózis multiplexhez köthető és más, nem rákos eredetű fájdalom csökkentésében. Vizsgálatuk kifejezetten az utcán beszerezhető marihuánára és a depresszió kapcsolatára irányul.
Mindeközben dekriminalizálták a heroint Kanada egyik tartományában. Egy átfogó kísérlet keretében mától számos kemény drogot dekriminalizáltak, a Drogkutató Intézet álláspontja szerint azonban a meghatározott szerek mennyiségi szabályozása halálos dózist jelenthet.
Mától Kanadában a 18 éves és idősebb brit kolumbiaiak összesen 2,5 grammnyi, az ország más területein tiltott kábítószert tarthatnak maguknál letartóztatás vagy büntetőeljárások kockázata nélkül. Az Ottawa és a tartomány által tavaly elfogadott szabályok szerint a rendőrség mostantól nem kobozza el a kábítószert, azt, akinél pedig megtalálják, nem kötelezik egészségügyi kezelésre. A kábítószerek előállítása, kereskedelme és exportja azonban továbbra is illegális marad.
A kemény drogok legalizációja az említett tartományi területen egy hároméves időtartamra korlátozódó kísérlet része. Ezzel a jogalkotónak kettős célja volt.
- Egyrészt így akarják enyhíteni a szerhasználók félelmét a letartóztatástól,
- másrészt a túladagolás okozta halálesetek számának csökkenését remélik az új szabályozástól.
A Drogkutató Intézet is szerint azonban a 2,5 grammos mennyiség az összes felsorolt kábítószerből halálos dózist jelenthet (a szintén dekriminalizált fentanilból például 0,0007 gramm bevitele a szervezetbe már szinte biztosan halálos adag).