Malajzia kormányfője egy rendkívül ellentmondásos kérdést vetett fel: beépíthetők-e vallási elvek a mesterséges intelligencia működésébe? Az ország prioritásként kezeli a mesterséges intelligencia fejlesztését, ám a technológia és az iszlám egyre szorosabb összefonódása komoly kockázatokat rejthet magában.
Malajzia 2021 és 2025 közötti mesterségesintelligencia-stratégiája már jelentős előrelépést mutat, a célkitűzések 63 százaléka 2024 harmadik negyedévére megvalósult. Az Index cikke szerint azonban Anwar Ibrahim miniszterelnök nem csupán gazdasági szempontból tekint az MI-re: a közelmúltban felvetette, hogy az életünket alakító algoritmusokat akár vallási elvek is irányíthatnák. Ez különösen érdekes egy olyan malajziai környezetben, ahol egyszerre figyelhető meg az iszlám politikai célú felhasználása a szavazatok maximalizálása érdekében, valamint a konzervatív szunnita erkölcsök fokozatos beépülése az ország szekuláris intézményeibe.
Az MI működését indokolt lehet valamiféle etikai kerethez igazítani, de felmerül a kérdés, hogy ennek a keretrendszernek vallási alapúnak kell-e lennie.
A vallásos mesterséges intelligencia ugyanis ugyanolyan kockázatokat hordozhat, mint a politikai ideológiák beágyazása az algoritmusokba
– figyelmeztet az Index cikkében Szakáli Máté, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
A legfőbb probléma az, hogy a vallási dogmák értelmezése nem egységes. Az iszlámot is számos felekezet, kulturális háttér és teológiai iskola eltérően értelmezi. Ha egy ilyen megosztott közegben a mesterséges intelligenciát vallási elvek vezérelnék, az nemcsak a technológia semlegességét veszélyeztetné, hanem társadalmi feszültségeket is szíthatna.
Felmerül a kérdés: mi történne a nem hívőkkel egy olyan országban, ahol az egészségügyet, az igazságszolgáltatást vagy az oktatást egy „hívő MI” koordinálja? Igazolhatna-e disztópikus gyakorlatokat vagy egy teokratikus rendszer kiépülését "az isteni akarat" nevében? Az Index cikkírója szerint egy igazságos MI-nak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kellene előtérbe helyeznie, és nem szabadna vallási dogmák alapján működnie.
"Ha a hívők az erkölcsi döntéseket algoritmusokra bízzák, azzal lemondanak a saját mérlegelési felelősségükről"
– írja a kutató.
A vallásos MI így valójában az erkölcsi cselekvőképességről való lemondást jelenti, ami tarthatatlanná tenné azt a monoteista teológiai felfogást, miszerint az ember erkölcsös lény, egy erkölcsi felsőbb hatalom tükröződése.
"A történelem számtalan példát szolgáltat arra, hogy az ideológiát – legyen az vallási vagy politikai – miként használták fel önkényuralom igazolására. A mesterséges intelligenciát nem lenne szabad a hibák megismétlésére tanítani, sem Malajziában, sem azon kívül"
– zárja gondolatait Szakáli.
(Index)
