Megiddó:bibliai történetet igazolnak az újonnan feltárt régészeti leletek
Jósiás király és Nékó fáraó közötti ütközetről a Biblia is ír, most azonban olyan régészeti leletek kerültek elő, amelyek alátámasztják, hogy az egyiptomi hadsereg valóban állomásozott Megiddóban.
Ahogyan arról a Haaretz beszámol, a Kr. e. 7. században Asszíria hanyatlásával Egyiptom próbálta megerősíteni befolyását a Levantéban. A Biblia Jósiást igazságos királyként írja le, aki fontos vallási reformokat vezetett be, lerombolta a bálványokat, felolvastatta a törvényt az egész nép előtt, helyreállította a templomi szolgálatokat, és a Páska ünnepének megtartását. Élete végén azonban szembe ment Isten akaratával, és felvonult Nékó fáraó, Egyiptom uralkodója ellen.
"Mi közöm tehozzád nekem, Júda királya? Mert én most nem ellened megyek, hanem az én országom ellensége ellen, és Isten parancsolta, hogy siessék; ne tusakodjál az Isten ellen, aki én velem van, hogy el ne veszessen téged. (2Krón 35:21)
– próbálta figyelmeztetni a fáraó Jósiást, aki azonban nem hallgatott rá.
„ Jósiás király elébe ment, de az megölte őt Megiddóban, amint meglátta.” (2Kir 23:29)
A legújabb régészeti felfedezések alátámasztják, hogy Egyiptom valóban katonai bázist tartott fenn Megiddóban. A Haifai Egyetem professzora, Israel Finkelstein és Assaf Kleiman, a Ben-Gurion Egyetem kutatója vezetésével végzett ásatásokon egy különleges kerámiakészlet került elő. A leletek nagy mennyiségű egyiptomi és görög eredetű edényt tartalmaznak, amelyeket a kutatók szerint Nékó serege hagyhatott hátra.
„A feltárt egyiptomi edények száma kétszer vagy háromszor meghaladja az egész Levantéban talált hasonló leleteket ebből a korszakból”
– mondta Kleiman, valamint hozzátette, hogy a Petrográfiai vizsgálatok megerősítették, hogy a kerámiák a Nílus-völgyből vagy a deltából származnak, tehát ezek nem helyben gyártott utánzatok voltak.
Emellett nagy mennyiségű keleti görög kerámia is előkerült, amelyet Alexander Fantalkin, a Tel-Avivi Egyetem professzora Miletosz városával hozott összefüggésbe. Ez arra enged következtetni, hogy Nékó serege már ekkor is alkalmazott görög zsoldosokat.
Egyiptom növekedséről a Biblia is beszámol. Jeremiás pedig meg is prófétálta, hogy Egyiptom vereséget fog szenvedni:
„Egyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz (...) Jöjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jöjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a líbiabeliek, akik pajzst viselnek, és a lidiabeliek, akik kézívet viselnek! Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntető napja, hogy bosszút álljon ellenségein.” (Jer 46:8-10)
A leletek és a bibliai források összhangja rávilágít arra, hogy Megiddó milyen kulcsszerepet játszott a korabeli geopolitikai küzdelmekben. Egyiptom igyekezett visszaszerezni befolyását a Levantéban, de Nékó próbálkozásai kudarcot vallottak, amikor 605-ben a babilóniaiak legyőzték őt Karkemisnél. Ez megnyitotta az utat a babiloniak előtt, akik végül lerombolták Jeruzsálemet, száműzték a júdeaiakat. A Nékóval való összetűzés tehát nemcsak Jósiás király életére volt tragikus hatással, hanem hosszú távon döntő szerepet játszott a zsidó királyság sorsának alakulásában.
(Haaretz)