A képviselők többsége megszavazta „Az internetes agresszió visszaszorításáról” címet viselő törvényjavaslatot, amely rögzíti:
"Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." – számol be az Index.
Ugyanakkor tisztázták azt is, hogy nem büntethető, aki a fent említett cselekményt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az indoklásban kifejtették, hogy:
„A közelmúltban – jellemzően az interneten – megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek, amelyek sértik az érintett személyek emberi méltóságát, egyúttal nélkülözik az egymás iránti kölcsönös tiszteletet, és rombolják a közügyek megvitatásának kultúráját.
E negatív tendencia egyik okaként "a modern digitális világ arctalanságát" jelölték meg, amely
"teret enged a gyűlöletkeltő – adott esetben akár még más halálát is kívánó – hozzászólásoknak."
"A közbeszéd állapotának formálása közös felelősségünk, ezért különösen a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében szükséges ösztönözni a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést."
– fogamaztak.
Kitértek arra is, hogy:
„A törvényjavaslat elkötelezett az emberi méltóság sérthetetlensége mellett, és a közösség megfélemlítéstől mentes kommunikációhoz való jogát szem előtt tartva az uszító, gyűlölködő kifejezések terjedésével, demoralizáló hatásukkal szemben a jog eszközeivel is fel kíván lépni, függetlenül attól hogy e kifejezések személyekre vagy személyek meghatározott csoportjára irányulnak.”
(Index)
