Ugrás a tartalomra

Magyar falu Brooklynban - a negyed, ahol százötvenezer magyar származású zsidó él

Fotók: Tóbiás Tas, Illusztráció: Hit Rádió

Amerika legváltozatosabb városa New York, New York legváltozatosabb városrésze Brooklyn, Brooklyn legváltozatosabb környéke pedig Williamsburg. Az ide Manhattanből beözönlő jómódú, harmincas fiatalok azonban csak hírből tudják, hogy néhány utcára a kedvenc Michelin-csillagos éttermeiktől és túlárazott natúrbor-bárjaiktól bújik meg az ultraortodox haszid zsidók zárt világa - írta meg a 444.hu az Offbeat Budapest cikke alapján.

Tóbiás Tas cikkében a többségében Magyarországról származó haszid zsidó közösség brooklyni életéről mesél.

"Ha látok egy idős férfit, odalépek és kérdezek valamit – magyarul. A meglepődés legkisebb jelét sem mutatva válaszolnak. Kicsit rozsdásan, de azon a bájos népnyelven, amivel kis magyar falvakban is csak ritkán találkozik az ember. Kevesen tudják, hogy Brooklyn haszid zsidó közösségének jelentős része Magyarországról származik."

-írja, hozzátéve, hogy azért sikerült sok embert megismernie az egyébként befelé forduló közösségben, mert magyar.

Jelenleg több mint százötvenezer magyar eredetű haszid zsidó él Brooklyn Williamsburg és Borough Park negyedeiben.

„Ezeknek a helyeknek némelyike Magyarország határain kívülre került az első világháború után, de az itteni zsidók mindig magyarnak tartották magukat”

– mondja Yosef Rapaport, egy elismert haszid közösségi vezető Borough Parkban.

„Az anyám mihályfalvai, az apám halmi. Mindkét hely addigra Romániához tartozott, de otthon magyarul beszéltek. Sőt, a legtöbb ortodox zsidó Brooklynban a mai napig magyar akcentussal beszéli a jiddist.”

-meséli.

Noha magyarokból van a legtöbb, léteznek lengyel, orosz és ukrán haszid közösségek is Brooklynban. A kívülálló számára ezek egyformának tűnnek, de sok az apró különbség.

„A magyarok a vendégszeretetükről ismertek. Egy magyar haszid háztartásban mindig van friss étel, a magyar zsinagógákban pedig bőséges a kávé, és nem kell érte fizetni”

-meséli Alexander Rapaport, Yosef fia, aki a Masbia nevű zsidó ételosztó szervezet alapítója.

„A magyar nők elegánsabban öltözködnek; visszafogottan és a haszid szabályok szerint, de látszik rajtuk hogy magyarok."

A magyar üzlet nem ritka.

Fotó: Tóbiás Tas

A williamsburg-i Gottlieb’s családi étterem például egy pörgő, kifőzdeszerű, kóser hely tele kalapos, fekete ruhás zsidó férfival. Az étterem vezetője Menashe Gottlieb. Visszafogott, szemüveges, középkorú szatmári férfi szőke pajesszal. Menashe nagyapja, a Kisvárdáról származó Gottlieb Zoltán alapította az éttermet 1962-ben, mert hiányoztak neki a hazai ízek. Az étteremben nem sok változott a nyitás óta. Eredeti a neonfelirat és a berendezés, és továbbra is töltött káposzta, pörkölt, káposztás kocka, paprikás krumpli, és prézlis nudli gőzölög a pult mögött.

Fotó: Tóbiás Tas

A legtöbb brooklyni kóser pékségben kapható túrós batyu és kakaós csiga is.

A Satmar Meat nevű kóser henteslánc neve amelynek Brooklynban is van üzlete, a ma Romániához tartozó Szatmárnémetihez köthető. Az egyik legnagyobb zsidó dinasztia a Szatmár (Satmar) dinasztia, ami a ma Romániához tartozó Szatmárnémetiről kapta a nevét, ahol a legendás Yoel Teitelbaum rabbi nagy gyülekezetet épített fel a háború előtt. Teitelbaum azon kevesek egyike volt, aki a Kasztner-vonaton el tudott menekülni a deportálások elől, és 1946-ban New Yorkba költözött, ahol elképesztő munkával felélesztette a közösségét.

Fotó: Tóbiás Tas

Ahogy az idősek meghalnak, egyre kevesebben beszélnek magyarul Brooklyn utcáin.

„Régen árultak magyar újságot a bódékban”

– meséli Nathaniel Deutsch, a University of California professzora, aki Williamsburg történetéről könyvet is írt. A Szatmár kivándorlók gyerekei, pláne unokái, mint Menashe, már nem tudnak magyarul.

„Az én generációm csak néhány szót ismer”

– mondja.

Azért a fiatalok sincsenek teljesen elszakadva az óhazától. Magyar népdalokat például mindenki ismer, amelyek közül leghíresebb a szívbemarkoló Szól a kakas már.

„Jóval több ez, mint egy átlagos népdal. A magyar haszid zsidók nemzeti himnusza. Egy érzelmekkel töltött sóvárgás Jeruzsálem után”

– mondja Yosef.

A teljes, eredeti cikket az Offbeat Budapest oldalán, a magyar fordítást a 444 oldalán olvashatja el.

Legfrissebb