Egy helyi család részletes beszámolója a Szimchát Torá ünnepnapján, a Nirim Kibutzban lezajlott vérengzésről.
2023. Október 7.
-Fél hétkor légvédelmi sziréna hangjára ébredtünk.
-Felemelem Uri-t (a 2 éves kisfiamat) az ágyából és feleségemmel Goldyval az óvóhelyre (a házunk egyik megerősített szobája) rohanunk a telefonokkal a kezünkben. Avigail (6 éves kislányom) és Yotam (4 éves kisfiam) a biztonsági szobában alszanak, és arra ébrednek, hogy becsapom a fejük fölött a biztonsági ablakot. Avigail megkérdezi "Mi történt ?". Nem emlékszem mit mondtunk neki. Lövöldözésbe kezdenek a házunk előtt.
A Kibutz WhatsApp csoportján keresztül értesültem arról, hogy
"itt vannak"
-"lövések a Kibutzban". -írták.
-Arab beszédet hallunk az ablak alatt, és hirtelen eszünkbe jutott, hogy be kell zárni az óvóhely ajtaját.
-De hogyan ?!
-Ezt csak úgy lehet, hogy az ajtó kilincsét amennyire csak lehet ellen kell tartani, hogy kívülről ne lehessen kinyitni.
"Odakint robbanás, lövések sorozata, acélba csapódó golyók hangja hallatszik. Egy szomszéd asszony azt írja a csoportba, hogy „ég a házuk és a pici kislányuk nem kap levegőt"
-Arab hangokat hallok kívülről és furcsa zajokat.
-Uri kezdi elveszíteni a türelmét, kiáltozik hogy ki akar menni.
"Lehetetlen mert be van törve az ajtó, majd hívjuk a nagypapát hogy jöjjön a szerszámokkal és nyissa ki az ajtót"
-hazudjuk nekik.
Erősebben tartom a kilincset, mint valaha életemben.
"Athla"
-(arabul:gyerünk), - hallom amint rájövök, hogy legalább két ember van a házunkban.
-Elönt a veríték. Fehérneműben ülök a gyerekek játékos ládáján, tartom a kilincset amit megpróbálnak kívülről kinyitni.
"Goldy" - súgom a feleségemnek - "Itt vannak"
- "Próbálják kinyitni az ajtót"-válaszolt.
-Goldy továbbra is nyugtatgatja Urit és közben ír a településünk mentőszervezetének és mindenkinek, aki esetleg segíteni tudna.
"De nem jön senki"
-Csend lett odakint.
-Avigailnak pisilje kell. Goldy odaad neki egy üres játék dobozt, és azt mondja neki: "ide ide" de először nem volt hajlandó megtenni. Miután az anyukája megmutatta, hogy mit kell csinálni végül megoldódott a dolog csak a kislány azt kérte, hogy ne nézzünk oda.
-Alig egy óra múlva megszakad az áramszolgáltatás és a szobában sötét lesz. A légkondi és a ventilátor sem működik.
-Telnek az órák majd hallom, hogy valaki benyit a házba, talán a hadsereg küldte? Megpróbálja kinyitni az óvóhely ajtaját.
-Izzadok, nagyon meleg van.
"Úgy tartom a kilincset mint egy őrült, és közben már én sem tudok uralkodni magamon …."
-Goldy telefonja rövidesen lemerül.
-Találunk egy játék zseblámpát, az világít és így spórolunk a telefon akkuján. Az én telefonom jól bírja, a gyerekek már 4 filmet néztek végig.
"Fojtott sikoly hallatszik kintről."
-Goldy telefonja teljesen lemerül és kikapcsol, úgy döntünk, hogy az én mobilomat 5%-ig használjuk film nézésre.
-Uri sír, hogy ki akar menni az óvóhelyről, majd elalszik. Talán 2-3 órát alszik úgy látszik tudja, hogy erre van szüksége.
-Már csak 4%maradt az aksiból és a rémálomnak még nincs vége.
-Újra lövések dördülnek.
-Őrületes zavar van a Kibbutz WhatsApp csoportjában.
"Újra itt vannak"
-Összesen ötször jöttek.
-A fülemet az ajtóhoz teszem, mert írták hogy a Kibbutzban katonák menekítik ki az embereket a házakból.
"Héber??? Héber!!! El se tudom hinni. A nevemen szólítanak."
-"Ki az? - kérdezem - Izraeli katonaság?"
-"Te vagy Eldad (az én nevem)? Hányan vagytok a szobában?"
-"Öten"
-"Nyisd ki az ajtót"
-Kinyitottuk. Azt kérdezi tőlem a katona, hogy hogy vagyok, de én nem tudok erre válaszolni. A szomszédnőnk tolószékben érkezik hozzánk. Elmondja, hogy miután betörtek az óvóhelyére ,az "égi őrangyala" sugallatára készpénzzel megvesztegette a terroristákat,ésígy menekült meg.
-Újra lövöldözések hallatszanak talán 15 méterre a házunktól.
-Rohanunk az óvóhelyre. Véget ért ?
-"Gyertek gyorsan a tornaterembe".
-Meg vagyunk rémülve, a házunkat feltúrták, kirabolták.
-Papucsot húzunk és kimegyünk a gyerekekkel a kezünkben.
"Mindenki sír és feszült, a tornaterem azonban zárva van."
-Már többen vagyunk: kismamák, egy csecsemőés szülei, akik majdnem halálra égtek, és egy idős nőtolószékben. Egy szomszéd nő, akinek a férjét és a lányát percekkel korábban a szeme láttára gyilkolták meg. A bezártépület előtt állunk hosszú percekig, és nem lehet tudni, hogy ki hol van.
-A Kibutz éttermébe megyünk. Útközben újabb családok csatlakoznak hozzánk gyerekekkel. A szülők rémültek.
-"Van óvóhely az étterem épületében?" kérdezi a katona.
- Nincs! - válaszoljuk. A gyerekek továbbra is sírnak.
-Üljetek le a földre a fal mellé. Az ablakokhoz asztalokat toltunk, azokra még ráfordítottunk asztalokat és megtámasztottuk székekkel. "Megyünk a Klub-ba ahol van igazi védett óvóhely.
-A Kibutzi biztonsági csoport megvizsgálta a Klub-ot és azt mondta, hogy oda vezessük az embereket két részletben. Körülnézünk és mindannyian odaszaladunk.
-Egyre többen gyűlnek össze a Klub-ban, amely nemsokára zsúfolásig megtelik.
-Kinyitottuk az egyik ajtót, hogy kibővítsük ezt a beton termet azért, hogy mindannyian itt maradhassunk, de előbb egy eltömődött csatornát tisztítunk meg.
-Ennivalót az élelmiszerraktárból hozunk
"és az előző esti ünnepi vacsora maradékait esszük"
-Éjszaka Uri óvodájában alszunk. Micsoda óvoda
-Délben, mikor erre utasítást kapunk Goldy elmegy, hogy otthonról elhozza a szükséges holmikat.
-Útközben látja, hogy a kocsijainkat felgyújtották vagy összetörték, sok mindent elloptak vagy megrongáltak. Akkor tudtuk meg hogy az egyik szomszédunkat és a lányát meggyilkolták. Másik szomszédunkat pedig elhurcolták.
-Katonai teherautókon hagyjuk el a Kibutzot.
"Az Ofakim város felé vezető úton csak pusztítást látunk"
-Nir Oz Kibbutz még mindig lángokban áll. Kiégett járművek az út mentén, tankok -lánctalpainak nyoma az úttesten.
-Miután elhagytuk Beer Sheva-t végre megkönnyebbülten fellélegezhettünk.
Goldy Feuerstein - Eldad Hess / Facebook
2023.10.10.
A cikket fordította Yehudit Yaron, holokauszttúlélő, aki a háború előtt Magyarországon élt - Cvi Karmon közreműködésével.
