Le Pennék győzelme nem jó hír a zsidóság számára?
A franciaországi parlamenti választások első fordulójának drámai eredményei "egy újabb lépést jelentenek" a helyi zsidók Izraelbe irányuló tömeges bevándorlási hulláma felé - állítja a mozgalmat segítő egyik prominens szakember.
Ariel Kandel, a zsidó bevándorlás, vagyis az alijázás elfogadásáért és ösztönzéséért Franciaországból tevékenykedő Quelita egyesület vezérigazgatója nyilatkozott a The Times of Israel című lapnak, miután kiderült, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás párt szerezte meg a legnagyobb szavazatarányt (34 %), amelyet a szélsőbaloldali támogatottságú Új Népi Front követett (28 %).
Emmanuel Macron elnök centrista Reneszánsz pártja - aki ebben a hónapban írta ki az előrehozott választásokat a szélsőjobboldal választási térnyerésének megfékezésére tett sikertelen kísérletében, riválisait a Reneszánsz mögött egyesítve - mindössze 20%-kal a harmadik helyen áll.
A Nemzeti Összefogás Jordan Bardella elnök és Marine Le Pen legfőbb törvényhozó vezetésével
a párt muszlimellenes programjának részeként korlátozni kívánja a vallásgyakorlás nyilvános kifejezését, beleértve a zsidókét is.
Emellett meg akarja szüntetni a külföldön élő állampolgárok nyugdíjkifizetéseit.
"Ez jelentős megfontolás körülbelül 50 000 francia zsidó számára, akik jelenleg a távozást fontolgatják"
- mondja Kandel.
A Nemzeti Összefogás egyes kritikusai szerint a párt az antiszemitáknak kedvez, bár mások ezt vitatják. Ha a Jean-Luc Melenchon vezette szélsőbaloldal hatalomra kerül,
"akkor még nagyobb nyomásgyakorló tényezőről beszélünk"
- teszi hozzá Kandel, utalva sok francia zsidó azon álláspontjára, miszerint Melenchon antiszemita.
A parlamenti választások második fordulója vasárnap lesz, és az első forduló két csúcsjelöltje között zajlik majd. A második forduló szavazóinak számos választókerületben egy szélsőbaloldali és egy szélsőjobboldali jelölt közül kell választaniuk. A második forduló eredménye határozza meg a francia parlament összetételét. Az elnöki tisztséget nem befolyásolja, de korlátozhatja az elnök törvényhozási és költségvetési döntési lehetőségeit.