A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara átfogó kutatást végzett a Z-generáció egészségkárosító szokásairól, amelynek első eredményeit a Magyar Tudomány Ünnepén ismertették. – számol be a szon.hu.
prof. dr. Rusinné Fedor Anita, a kutatás vezetője előadásában a Z-generáció egészségkárosító magatartásáról beszélt a jelenlévőknek, ismertetve a kar legújabb, több mint kétezer fős mintán végzett kutatásának eddigi eredményeit.
A felmérés több mint kétezer, 14–20 éves fiatalt érintett, az adatgyűjtést pedig 32 középiskolában végezték el, főként Magyarország keleti régióiban.
A dékánhelyettes szerint a kutatás eredményei lesújtó képet mutatnak a Z-generáció egészségkárosító szokásairól, és rámutatnak arra, hogy a digitális világ és a társadalmi változások jelentős hatással vannak a fiatalok életmódjára és egészségére. Az adatgyűjtés egyéni szokásokra koncentrált, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat és az okoseszközök, valamint az internet és közösségi média használata. A fiatalok önbecsülése, családi környezete, baráti kapcsolatai is a vizsgálat része voltak.
A szakértő, felhívta a figyelmet arra, hogy a Z-generáció egy „én-központú világban” nő fel, amely eltér a korábbi generációk élményvilágától. Ők ugyan beleszülettek a digitális környezetbe, de nem feltétlenül tudják produktívan használni azt: egy korábbi vizsgálat például azt találta, hogy a fiataloknak csupán 19 százaléka képes az iskolai feladatokhoz, információgyűjtéshez használni az internetet. Ehelyett az elektronikus eszközök használata gyakran az olvasás rovására megy, ami a dékánhelyettes szerint káros lehet, hiszen az olvasás fontos szerepet játszik a kreativitás fejlesztésében. Hozzátette, hogy a Z-generáció tagjai inkább a rövid, könnyen fogyasztható tartalmakat kedvelik, amelyeket leggyakrabban okoseszközökön keresztül érnek el.
A kutatás azt is feltárta, hogy a túlzott képernyőhasználat és magas koffeinbevitel miatt a Z-generációban egyre gyakoribb az alváshiány, ami ingerlékenységet, dekoncentrációt és esetenként agressziót okozhat. Meglepő eredményként a fiatalok 30 százaléka akkor is online „beszélget” társaival, amikor egy légtérben vannak.
A dékánhelyettes szerint „bár lépten-nyomon azt halljuk, hogy felgyorsult világban élünk, a Z-generáció tagjai mégis lelassult életet élnek,” azonban úgy gondolja, hogy ebben a társadalom és a szülők hozzáállása is jelentős szerepet játszik.
A kutatás egy további fontos eredménye, hogy a fiatalok közül sokan később lépnek olyan életszakaszokba, mint a családalapítás vagy az önálló élet megkezdése, mint a korábbi generációk. Az elhízás és a rövidlátás szintén egyre gyakoribb körükben, amelyet a kutató a mozgásszegény életmódnak és a sok képernyő előtt töltött időnek tulajdonít. A dohányzás szintén elterjedt: a megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka rendszeresen dohányzik, különösen azok, akiknek szülei is dohányoznak. Az alkoholfogyasztás szintén problémát jelent, mivel a kutatás szerint sok fiatal havonta több alkalommal iszik, és nagyon magas azok aránya, akik amikor alkoholt fogyasztanak, le is részegednek, ami a kutató szerint különösen aggasztó.
„Az még belefér, ha például egy születésnapon, esetleg hétvégenként elfogyasztanak egy-egy italt, de a havi kilenc alkalom már meglehetősen sok, ráadásul ennél nagyobb gyakoriságra is rámutatott a kutatásunk.” – fejtette ki.
Az egészségkárosító szokások mellett a kutatás arra is rámutatott, hogy a szabadidejük nagy részét is az online térben töltik a Z-generáció képviselői. Több mint 70 százalék azok aránya, akik chatelnek, a közösségi oldalakat böngészik, interneteznek, méghozzá napi szinten.
„A túlzott eszközhasználat miatt alakul ki a már korábban említett alváshiány is. Ennek egyik oka, hogy a fiatalok sokszor az alvásidő rovására böngészik az egyes oldalakat.”
– hangsúlyozta a dékánhelyettes.
(SZON)
