A kutatás szerint ha a családi és baráti emberi kapcsolataink megritkulnak, elősegítheti többek közt az olyan egészségügyi problémák kialakulását, mint a sztrók vagy a cukorbetegség. – számol be az Index.
Brit és kínai tudósok közös kutatásuk eredményeit közölték a Nature Human Behaviour című lapban, aminek során az elmagányosodás egészségügyi hatásait vizsgálták. A kutatók 42 ezer felnőtt vérmintáit és családi állapotát elemezték az átfogó eredmény megismeréséhez.
Kutatók már korábban is megállapították, hogy az elszigetelődés és elmagányosodás káros hatást tud gyakorolni a szervezetre, és a korai halál veszélyét is magában hordozza. Hogy miért, annak a pontos biológiai háttere eddig tisztázatlan volt.
A fehérjék, amelyek kritikus szerepet játszanak a szervezetünk működésében, tükrözhetik, hogy génjeink miként reagálnak a különböző állapotokra, továbbá gyakran használják őket betegségek vizsgálataira is. A Cambridge-i és a Fudan Egyetem kutatói együttesen vizsgálták az Egyesült Királyság Biobankjának tulajdonában lévő, 40 és 69 év közöttiek vérmintáiban található fehérjéket.
A kutatók ketté szedték az alanyok magánéleti adatai alapján az elszigetelődést és a magányt. Előbbit a hosszan tartó egyedüllét és rendszertelen szociális kontaktus jellemzi, míg utóbbit az, ha valaki egyedül érzi magát, függetlenül a környezettől. A kutatás során arra jöttek rá, hogy
"a fehérjefajták jóval nagyobb számban reagálnak az elszigetelt életmódra, de kisebb arányban a magányosság érzése is hatást gyakorol rájuk."
Ezek a fehérjék a tudósok elmondása szerint összefüggésben állnak különféle gyulladásokkal, cukorbetegséggel, immunrendszeri válaszreakciókkal és az olyan bajokkal, mint a szívbetegség, a sztrók vagy a korai halál.
A kutatók vizsgáltak néhány specifikus fehérjetípust is, hogy rájöjjenek, milyen konkrét hatást válthat ki a magány vagy az elszigetelődés az egyes fajtákra nézve. Az egyik ilyen volt az ADM (Adrenomedullin), ami a stressz-válaszreakciók és az oxitocin szabályozásában is szerepet játszik. A megemelkedett ADM-szintek a korai halálozás fokozott kockázatával is összefüggésbe hozhatók.
Az olyan fehérjetípusok, akár az ASGR1, a koleszterin magas szintjéért, illetve a szív- és érrendszeri betegségekért felel. Más fehérjéket összekötöttek az inzulinrezisztenciával, az artériák károsodásával és a rák kialakulásával, rávilágítva arra, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség nagyban hozzájárulhat számos egészségügyi problémához.
Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy az egyik legsürgetőbb társadalmi gond, amit meg kéne oldanunk, az a magány és az elszigeteltség, amelyekről egyre gyakrabban számolnak be minden korcsoportban, és súlyos egészségügyi kockázattal járhatnak:
Az Egészségügyi Világszervezet felismerte, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány globális közegészségügyi probléma. Egészségünk megőrzéséhez létfontosságú, hogy megtaláljuk az emberi kapcsolatok megőrzésének módját.
(Index)
