Az American Bible Society által kiadott "State of the Bible USA 2024" jelentés hetedik fejezete, amely a „Nones and Nominals” címet viseli, a vallás nélkülieket és azokat vizsgálja, akik nem vesznek részt rendszeresen vallási szertartásokon. A kutatás alapját egy több mint 2500 válaszadóval végzett felmérés adja.
A vallás nélküliek aránya az amerikai lakosság körében 2021-ben 23 százalékról 2022-re 26 százalékra nőtt, és azóta is stabilan az egynegyed körül mozog. A kutatás összehasonlította az úgy nevezett „vallástalanok” és a lakosság többi részének boldogulási, vagy kiteljesedési szintjét a "Human Flourishing Index" segítségével, amely a boldogságot, életelégedettséget, mentális és fizikai egészséget, életcélt, jellembeli értékeket, valamint társas kapcsolatokat méri.
A „vallástalanok” átlagosan 6,5 pontot értek el ezen az indexen, míg az amerikai átlag 6,9 volt. A legnagyobb különbség az „élet értelme és célja” kategóriában mutatkozott: itt a vallástalanok 6,3-as átlagpontot értek el, míg az amerikai átlag 7,0 volt. A boldogság és elégedettség, valamint a mentális és fizikai egészség kategóriákban is hasonlóan alacsonyabbak voltak a pontszámok a vallástalanoknál (6,3), az amerikai átlaghoz képest (6,8).
A kutatás különböző csoportokra bontotta a nem gyakorló keresztényeket. Az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik havonta legalább egyszer vesznek részt Istentiszteleten, és hitüket fontosnak tartják („gyakorló keresztények”), magasabb boldogulási szintet érnek el, mint azok, akik nem vesznek részt vallási szertartásokon.
A gyakorló keresztények 7,6-os átlagpontot értek el a Human Flourishing Indexen, ami a legmagasabb a különböző csoportok között. Őket követik a „casuals” csoport, akik ugyan részt vesznek istentiszteleteken, de hitük nem annyira központi szerepet játszik az életükben, 7,3-as átlaggal. A névleges keresztények, akik ugyan kereszténynek vallják magukat, de nem járnak rendszeresen istentiszteletre, 6,8 pontot értek el. A nem keresztények és a "vallástalanok" 6,6-os átlaggal szerepeltek.
A „közeli társas kapcsolatok” területén is a gyakorló keresztények vezettek, 7,6-os pontszámmal. Az „erkölcs és jellem” kategóriában pedig még nagyobb különbség mutatkozott: a gyakorló keresztények itt 7,8 pontot értek el, míg a „casuals” 7,5-öt, a névleges keresztények 7,1-et, és a nem keresztények 7,0 pontot.
Az „élet értelme és célja” területen a gyakorló keresztények kiemelkedően magas, 7,9-es pontszámot értek el, amely jelentősen meghaladja a nem gyakorló keresztények eredményeit. A boldogság és életelégedettség kategóriában a gyakorló keresztények átlagosan 7,6 pontot értek el, míg a nem keresztények mindössze 6,4-et.
A kutatás arra is rávilágított, hogy bár a "vallástalanok" nem tartják magukat vallásosnak, ez nem jelenti azt, hogy teljesen elzárkóznának a Biblia üzenetétől. A jelentés szerint a vallástalanok 7 százaléka évente legalább 3-4 alkalommal olvassa a Bibliát a gyülekezeten kívül, és 10 százalékuk már tett személyes elköteleződést Jézus Krisztus mellett, amely ma is fontos számukra.
A jelentés további fejezetei novemberben és decemberben várhatók, és a teljes tanulmány összesen kilenc fejezetből fog állni.
(CP)
