Egyesült Királyság: az ateisták száma már meghaladja a keresztényekét

Az Egyesült Királyságban azok száma, akik ateistának vallják magukat, már meghaladja azokét, akik hisznek Istenben – derült ki egy kutatásból, amely azt vizsgálja, miért fordulnak el az emberek a vallástól.

Az „Explaining Atheism” (Ateizmus magyarázata) nevű, hároméves kutatási programot a Queen's University Belfast vezeti, más tudományos intézmények közreműködésével, és 2022-ben indult. A projekt idén köztes eredményeket mutatott be több ország (Brazília, USA, Egyesült Királyság, Kína, Dánia, Japán) ateizmusra vonatkozó adatairól.

A kutatás szerint 2008 és 2018 között az istenhitet elutasítók aránya 35,2 százalékról 42,9 százalékra nőtt, miközben az Istenben hívők aránya 41,8 százalékról 37,4 százalékra csökkent. Azok aránya, akik nem tudják eldönteni, létezik-e Isten, szintén csökkent, 21,7 százalékról 18,2 százalékra.

Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság – Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország – ahol az uralkodó egyben az Anglikán Egyház feje is, olyan lakossággal rendelkezik, ahol egy „relatív többség” már nem hisz Istenben.

Jonathan Lanman professzor, a Queen's University Belfast Kogníció és Kultúra Intézetének igazgatóhelyettese, az Explaining Atheism projekt vezető csapatának tagja elmondta, hogy bár „korlátozott, amit állítani tudunk” arra vonatkozóan, mi okozta ezt a változást, de úgy véli, a „szocializáció” a legmeghatározóbb tényező.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az, mennyire szocializálnak valakit ateistának (főként a szülők, de a társadalom is), alapvetően meghatározza világnézetét”

– mondta Lanman.

„Ismeretes, hogy a szocializációnak nagy szerepe van abban, mit gondolunk a világról és milyen értékeket vallunk.”

„Bár más tényezők, például a nem, az oktatás vagy a kognitív torzítások is szerepet játszhatnak, ezek sokkal kisebb súllyal esnek latba a szocializációhoz képest.”

Lanman hangsúlyozta, hogy sok olyan tényező, amelyet általában fontosnak tartanak abban, hogy valaki hisz-e Istenben, mint például az intelligencia vagy a biztonságos életkörülmények, valójában nem játszanak jelentős szerepet.

„Továbbá, sok elterjedt nézet, mint például az, hogy valaki azért lesz ateista, mert intelligensebb vagy képzettebb (amit gyakran ateista aktivisták állítanak), vagy hogy valaki azért lesz ateista, mert problémás családból származik, hiányzik az apafigura, vagy lázadni akar (amit konzervatív vallási körök említenek), mind tévesnek bizonyultak kutatásunk alapján”

– tette hozzá.

„Jelentős szakirodalom szól arról, hogy a nagyobb egzisztenciális biztonság csökkenti a vallásosságot, de kutatásunk szerint, bár ebben van némi igazság, a hatás csekélyebb, és a szocializáció sokkal fontosabb tényező”

– részletezte.

Lanman idézte a néhai amerikai kutatót, Ronald Inglehartot, aki szerint az „egyéni választási normákra” való áttérés is közrejátszhat ebben a folyamatban.

„A nagy világvallások mindig a pro-fertilitási normákat hirdették, és határozottan ellenezték a változást. Az emberek csak lassan engedik el a gyermekkortól megszokott hitrendszereket és társadalmi szerepeket, különösen a nemi és szexuális viselkedéssel kapcsolatban”

– írta Inglehart 2020-ban.

„De amikor egy társadalom elér egy bizonyos szintű gazdasági és fizikai biztonságot, a fiatalabb generációk úgy nőnek fel, hogy természetesnek veszik ezt a biztonságot, és a termékenységi normák visszaszorulnak.”

Az elmúlt években több jelentés is rámutatott, hogy a kereszténység, és különösen az Anglikán Egyház, jelentős visszaesést tapasztal az Egyesült Királyságban.

Például egy 2017-es jelentés szerint 2016 októberében az Anglikán Egyház gyülekezeteinek negyedében nem volt jelen egyetlen gyermek sem az istentiszteleteken.

Emellett a National Centre for Social Research 2019-es felmérése szerint a britek mindössze 38 százaléka vallotta magát kereszténynek, ami az elmúlt három évtized legkisebb aránya volt.

(CP)