A világ 36 országában, köztük az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a felnőttek többsége pesszimistán tekint a gyerekek gazdasági jövőjére. A Pew Research Center új tanulmánya alapján a szülők több mint fele úgy véli, hogy a mai gyerekek rosszabb körülmények között fognak élni, mint ők, a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek miatt.
A Pew Research Center 2024 tavaszi globális attitűdfelmérésének adatai szerint az emberek 57 százaléka gondolja úgy, hogy gyermekeik pénzügyileg rosszabb helyzetben lesznek, mint szüleik, mire felnőnek. A kutatás telefonos, személyes és online interjúkon alapul, amelyeket különböző kutatóintézetek végeztek, mint például a Gallup és a Verian.
A felmérésben részt vevő országok között szerepelt az Egyesült Államok, Kanada, Magyarország, Németország, Olaszország, Franciaország, India, Japán, Ghána, Brazília és még sok más.
A kutatók szerint sok országban nagyobb gazdasági pesszimizmus figyelhető meg, mint a COVID-19 járvány előtt, amely sokakat érintett gazdaságilag. A 31 ország közül 15-ben nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy a gyerekek rosszabbul fognak élni, mint a szüleik.
A megkérdezettek mindössze 34 százaléka gondolja úgy, hogy a gyerekek jobban boldogulnak majd. Franciaországban a felnőttek 81 százaléka vallja, hogy a gyerekek gazdaságilag rosszabb helyzetbe kerülnek. Olaszország, az Egyesült Királyság és Ausztrália is hasonlóan magas pesszimista arányt mutatott, míg az Egyesült Államokban és Kanadában ez az arány körülbelül háromnegyed.
Európában csak Lengyelország és Magyarország volt az a két ország, ahol a többség nem számít arra, hogy a gyerekek rosszabb helyzetbe kerülnek.
A válaszadók több mint fele a szegények és gazdagok közötti növekvő szakadékot tekinti „nagyon súlyos problémának.”
A kutatók szerint sok országban elterjedt az a nézet, hogy a gazdagok politikai befolyása növeli a gazdasági egyenlőtlenséget, de Latin-Amerikában ez különösen gyakori. Hat latin-amerikai ország közül ötben tízből legalább hét ember úgy véli, hogy ez jelentős tényező.
Más tényezőket is megneveztek az egyenlőtlenségek forrásaként, például az oktatási rendszer hiányosságait (48%), az esélyegyenlőtlenséget (40%), a kemény munka eltérő elismerését (39%), a technológiai fejlődést (31%) és a kisebbségek diszkriminációját (29%).
A kutatók szerint ezek az aggodalmak gyakran összefüggnek a válaszadók demográfiai jellemzőivel és tapasztalataival. Például az alacsonyabb jövedelmű emberek jobban aggódnak az anyagi egyenlőtlenségek miatt, míg a vallást prioritásként kezelők gyakrabban érzik problémának a vallási diszkriminációt.
(CP)
