Egy nemzetközi kutatócsoport egy közel kétezer éves korrupciós ügyet tárt fel, új megvilágításba helyezve a római joggyakorlatot és a júdeai zsidó történelmet. Az Osztrák Tudományos Akadémia, a Bécsi Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai a Tyche című nemzetközi tudományos folyóiratban tették közzé eredményeiket egy egyedülálló papiruszról, amely az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) gyűjteményeiben található.
A Júdeai-sivatagban valaha talált leghossszabb görög nyelvű papiruszon egy 133 sorból álló görög szöveg található. A korábban nabateusi iratként azonosított egyedülálló lelet jelentőségére Hannah Cotton-Paltiel professzor figyelt fel az Izraeli Régiségügyi Hivatal gyűjteményében.
„Én ezt görögnek látom!”
– kiáltott fel a professzor, amint az IAA tekercslaboratóriumában rendszerezte a dokumentációs iratokat.
A szöveg egy per előkészítő jegyzőkönyve, amelyet római hivatalnokok előtt folytattak le a Bar-Kochba-felkelés (Kr. u. 132–136) előestéjén. Az ügy középpontjában egy kifinomult adócsalási rendszer állt, amelyben hamisított iratokkal és fiktív rabszolga-adásvételekkel próbálták kijátszani a római adókat. A fő vádlottakat, Gadalias-t és Saulos-t, okirathamisítással és korrupcióval vádolták.
Gadalias a dokumentum szerint egy jegyző fia, és vélhetően római polgár volt. Korábban már erőszakos cselekményekben, zsarolásban, hamisításban és lázításban is részt vett. Saulos szervezte meg a rabszolgák fiktív eladását és felszabadítását anélkül, hogy megfizették volna az előírt adókat. Tevékenységeik eltitkolására hamis dokumentumokat készítettek, ami a Római Birodalomban súlyos bűncselekménynek számított.
"Ezért kényszermunka, vagy halálbüntetés is járhatott"
– hangsúlyozta Dr. Anna Dolganov, római jog kutató, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa.
A papirusz a bírósági tárgyalás gyorsírással elkészített jegyzőkönyvét tartalmazza, és tükrözi a Római Birodalom szigorú törvénykezését a még távoli tartományaiban is. Ez a jegyzőkönyv potenciális lázadó tevékenységbe keveri Gadaliást és Saulost Hadrianus császár Kr. u. 129 körüli látogatása idején.
Az egyik ügyész tanácsot ad a másiknak a bizonyítékok erejével kapcsolatban, és stratégiát készít elő az ellenvetések megelőzésére, amely azt a gyanút tükrözi, hogy a vádlottak cselekedetei a birodalom elleni összeesküvés részét képezhetik.
„Ez a papirusz azért rendkívüli, mert közvetlen betekintést nyújt a per előkészületeibe a Római Birodalomnak ezen a részén”
– mondta Dolganov.
A szöveg Tineius Rufust, Júdea kormányzóját is megemlíti a Bar-Kochba-felkelés idején, valamint utalást tesz az esküdtek szerepére és a magánügyletek szabályozására is.
„Ez a dokumentum azt mutatja, hogy az Egyiptomban dokumentált alapvető római intézményeket az egész birodalomban is bevezették”
– mondta Fritz Mitthof professzor, a Bécsi Egyetem Ókori Történelem, Papirológia és Epigráfia Tanszékének vezetője.
Elképzelhető, hogy a per végkimenetelét maga a felkelés akadályozta meg.
Bár Gadaliasz és Saulosz végső sorsa bizonytalan, a P. Cotton papirusz ritka bepillantást nyújt a görög nyelvű római Közel-Kelet jogi eljárásaiba.
„Úgy tűnik, a rabszolgasorba taszított emberek felszabadítása nem tűnik jövedelmező üzleti modellnek”
– mondta Dr. Avner Ecker, a Héber Egyetem munkatársa. Az ügy további kérdéseket vet fel a vádlottak indítékait illetően, mivel az adóelkerülés ebben az esetben nem egyértelmű pénzügyi haszon érdekében történt.
A történet két nagy zsidó felkelés – a Kitos-háború (Kr. u. 115–117) és a Bar-Kochba-lázadás – közötti időszakban játszódott, és egyedülálló betekintést nyújt a római jog működésébe egy viharos korszakban.
(Jpost)
