Keresztény templom állhatott a bizánci korban a Templom-hegyen?

Két ritka, bizánci korból származó súlyt fedeztek fel a közelmúltban a Templom-hegyi törmelék átrostálási projektje során, amelyek arra utalhatnak, hogy a bizánci korban keresztény templom állhatott a Templom-hegyen.

A legújabb felfedezést az Israel Numismatic Research Journal (INS) legutóbbi folyóiratában publikálták, szerzői a projekt vezetői, Gabriel Barkay és Zachi Devira, valamint Haim Shaham, a Bar-Ilan Egyetem régészdoktorandusza.

A Kr. u. 6. századra datált súlyok, ezekkel a többi, a rostálási projekt során felfedezett tárgyakkal együtt, a Jeruzsálem muszlim hódítása előtti keresztény jelenlétet bizonyítják a Templom-hegyen. Ezek a régészek úgy vélik, hogy egykor templom állhatott ott, ellentétben azzal, amit a tudósok eddig hittek.

A zsidó hit legszentebb helyeként tisztelt Templom-hegy szolgált mind az eredeti, mind a későbbi bibliai templomok helyszínéül. A Jeruzsálem óvárosában található, vitatott helyszínt az iszlám harmadik legszentebb helyeként ismerik el Mekka és Medina után. Ide tartozik a Szikladóm és az Al-Aksza mecset. A Templomhegyen a keresztesek későbbi jelenlététől eltekintve a korai keresztény jelenlét történelmi jelentősége nem kapott jelentős figyelmet a történészek részéről, és a hatóságok és az akadémikusok háttérbe szorították.

A szitálási projekt 2004-ben kezdődött, hogy megpróbálják megmenteni azt a több tonnányi földet és törmeléket, amelyet teherautókkal erőszakkal kiszedtek a Templomhegy területéről, és kidobtak az Óváros falai közül. A törvénytelen cselekedet, amelyet a muszlim Waqf - a Templom-hegy fenntartását irányító vallási szervezet - hajtott végre, haragot váltott ki az izraeliek körében, akik szerint a Waqf az izraeli hatóságok és az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) orra előtt az iszlám érdekeket helyezte előtérbe.

Az egyenként mindössze 0,6 gramm súlyú, apró súlyok egyedülállóak abban a tekintetben, hogy az egyiket sárgarézből, a másikat pedig üvegből készítették. Úgy vélik, hogy ezek hivatalos császári súlyok, és egy elemzés szerint valószínűleg a 6. századi bizánci törvényeknek megfelelően a nagyobb templomok kötelező elemeiként szolgáltak. A régészek szerint e leletek kivételes ritkasága pontos súlyukból és kicsiny méretükből ered.

A sárgarézötvözetből készült súlyt vékony ezüst borítással látták el, görög betűkkel: "Kappa", "Delta", és feltehetően az i. sz. 5. és 6. században gyártották.

Az üvegsúly, amelyet feltehetően Konstantinápolyban (a mai Isztambulban) gyártottak és terjesztettek Kr. u. 550 és 650 között, körülbelül 17 mm-es és 2 mm vastag. A súlyon egy "glóriás császári mellszobor lenyomata látható egy kereszt alakú monogram felett, amelyet két kisebb mellszobor szegélyez".

"Megvan ez a sok bizánci anyag, amely azt mutatja, hogy valami történt, de egészen egy évtizeddel ezelőttig az volt a konszenzus, hogy a bizánci időszakban a Templom-hegy elhagyatott volt.

"Valójában azonban sok minden történt a bizánci korszakban, és abból, amit találtunk, az kapcsolatba hozható egy templommal"

- mondta Shaham, az INS cikkének társszerzője, az ókori pénzérmék szakértője.

Eddig ugyanis az volt a konszenzus, hogy a Templomhegyen nem állt semmi, ami a Bizánci Birodalom alatti jeruzsálemi keresztény jelenlétet képviselte volna. Az ősi iszlám irodalom szerint, amely Jeruzsálem Omar khalif általi Kr. u. 638-as elfoglalását jegyzi, egyesek szerint a területet a bizánciak szemétlerakónak használták, ahová felújítási törmeléket és szemetet dobtak a jeruzsálemi lakosok.

Ugyan a régészek a Templom-hegyi törmelékekből előkerült leletekből arra következtetnek, hogy ott egy templom állt, meglehet, hogy a leletek egy másik templom törmelékeiből származnak, amelyet leromboltak és áthelyeztek erre az üres és nyitott helyre a Templom-hegy déli részén.