Egy ház tetőszerkezete összeomlott Terézvárosban, maga alát temetve öt autót és megsebesítve négy embert, egyiküket életveszélyesen. A ház történetének nem első tragédiája volt ez - írta meg az Index.
Közadakozás útján vásárolta meg a Pesti Izraelita Hitközség hatezer pengőforintért a ház helyén taláható telket 1840-ben. A közösség egy emeletes kórházat épített a helyre, az 1841. szeptember 21-i alapkőletételnél még József nádor is megjelent. Mivel műtőszobát nem alakítottak ki a kórházban, az operációkat a kórtermi ágyakon hajtották végre. A nagy fertőzésveszély miatt éppen ezért az intézmény vezetése gyakran hívta konzultációra Balassa János sebészprofesszort, nőbetegeihez pedig Semmelweis Ignác világhírű orvost.
1853-ban a hatóság itt csapott le arra a később nazarénus társaságként ismert, hat főből álló „Krisztus követői” szektára, akik a betegeket arról győzködték, hogy miért rossz a királyság és az államigazgatásnak miért kell áttérni a szocializmus intézményrendszerére. Miután hosszú évekig működött kórházként, az épület lebontása után 1895-re itt épült fel Gutwillig József építőmester tervei szerint a ma is látható, belső udvaros, négyemeletes bérház - számolt be róla az Index.
Raul Wallenberg titkár vezetésével a svéd követség a ház első két emeletét 1944. augusztus 6-án bérbe vette a Foncière Biztosítótól, hogy a Minerva utca 1/A-B, a Gyopár utca 10., a Pozsonyi út 3. és a Tigris utca 8/A számú házak mellett itt is menleveleket (Schutzpass) oszthassanak szét az üldözött zsidó származású embereknek. Az egykori irodaszinteken több száz védett zsidó és követségi alkalmazott élt a családjával. A házban működött Wallenberg egyik irodája is.
Az úgynevezett 1-es számú svéd útlevélosztályra 1945. január 8-án hajnal fél egykor betört a Nidosi Imre alezredes, Pest városparancsnoka, dr. Vajna Ernő, a főváros védelmének pártmegbízottja, illetve Kurt Rettmann ezredes irányította nyilas alakulat, hogy a követségi tisztviselőkkel együtt elszállíthassa az itt menedéket kereső embereket.
Mivel a járóképtelen Kallós Gyula a felszólítás ellenére nem tudott felkelni, a nyilasok az ágyában agyonlőtték. Egy kislányt az udvaron kaszált le egy sorozat, de ő életben maradt.
Körülbelül húsz embernek sikerült a bútorokban elrejtőzni és a világítóudvar (lichthof) párkányaiba kapaszkodni. A megmenekültek között találjuk Korányi Ervint, Korányi Alice-t és 23 éves lányukat, Korányi Mártát, valamint Földes Gyulát, Gáti Györgyöt és Gáti Istvánt is.
A Dick-bérházból elhajtott 320 embert a nyilasok a Városház utca 14. szám alatti kerületi Nyilas Ház pincéjébe vitték, ahol másnap délután a gyerekeket, az anyákat és az öregeket (körülbelül nyolcvan főt) átvittek a nagy gettóba. A pártszékházban maradt 240 embert a következő tíz napban összeverték, változatos módszerekkel megkínozták és kifosztották, majd a Duna-parton Thál Lajos csendőr vezetésével három éjjelen át tartó kivégzések során a folyóba lőtték.
A most hírekbe került, ledőlő homlokzati fal egy része magával rántotta a tetőszerkezeti elemek jó részét is, az Index információi szerint valószínűleg a kivitelező által alkalmazott társaság tagjai nem voltak kellően körültekintők, gyakorlatilag semmilyen munkavédelmi előírást nem tartottak be, így kerülhettek például gyúlékony anyagok a tetőre. A lezuhanó elemek négy embert sebesítettek meg. Közülük hárman könnyebb, a Budapesti Operettszínház egyik táncművésznője életveszélyes sérülésekkel került kórházba - írta meg az Index.
