A frigyláda korábban az Első Templom szent tárgyai közt szerepelt, melynek másolatát, – amelyet alkotói szerint aprólékos munkával, a Tóra előírásai szerint építettek meg – vasárnap este, a szukkoti ünnep ideján állították ki Jeruzsálemben.
A Tórában leírt ládát, amelyben más szent tárgyak mellett a Tízparancsolat táblái is helyet kaptak, a rabbinikus hagyomány szerint az Első Templom lerombolása után elrejtették. A jeruzsálemi King David Hotelben, a szálloda szukkájában bemutatott replikában egy felújított, a holokausztot túlélt, a görögországi Thesszalonikiben készült Tóra-tekercs volt látható.
Több Knesszet-tag és izraeli aktivista is részt vett az eseményen és az ünnepi étkezésen – ez a replika útjának egyik állomása, amely az eredeti frigyláda bibliai útját követi.
A nap folyamán a görögországi Tóratekercset a jeruzsálem Dávid Városában helyezték bele a ládába, amelyet később – némi nehézséggel egy raklapemelő segítségével – a Nyugati Fal térre és a Templomhegyre néző tetőn mutattak be.
A replika megállt Jerikóban, az első városban, amelyet a zsidók a bibliai Egyiptomból való kivonulás után elfoglaltak, valamint Silóban, ahol a Szent Sátor állt az első templom megépítése előtt.
A több országból származó 17 önkéntesnek három és fél évébe telt, hogy megépítsék a frigyláda másolatát, amely adományozott aranyból és egyiptomi akácfából készült.
– mondta „Jake”, a projekt főépítésze, aki névtelenségét szeretné megőrizni, és Lewis Topper, a projekt fő finanszírozója.
Bár a Tóra részletesen leírja a frigyláda építését és az ahhoz szükséges anyagokat, sok kritikus információ hiányzik, amely egy építő számára szükséges lenne a szent tárgy megalkotásához.
„Ez igazán mély felfedezési folyamat és egy rejtély volt”
– mondta Jake az eseményen.
„Nem csupán az volt a feladat, hogy elolvassuk a leírásokat és megépítsük a tárgyat. Komoly kutatást kellett végezni, bele kellett merülni és elindulni egy utazáson”
– részletezte.
Minden egyes lépés új kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogyan épült meg egy ilyen összetett tárgy a modern gyártás megjelenése előtt.
„Az egyiptomiak számára elérhető legmagasabb tisztaságú aranyat választottuk”
– mondta Jake az eseményen.
A frigyládán négy bibliai jelenet van ábrázolva: Mózes próféciája az égő csipkebokornál, a Vörös-tenger szétválása, a felhők és a tűzoszlop, amelyek megvédték a zsidókat a sivatagban, és a Tízparancsolat átvétele a Sínai-hegyen.
„A frigyláda önmagában is egy könyv, amely a kivonulás történetét meséli el. Ez a végső megnyilvánulása és illusztrációja a mi Exodusunknak és az Istennel való kapcsolatunknak”
– mondta Jake az eseményen.
A projekt tervezője elmondta a jelenlévőknek, hogy a másolatnak egyszerre kellett szépnek és funkcionálisnak lennie.
„A láda körülbelül 38,56 kilogrammot nyom, tehát elég nehéz”
– mondta.
A szerkezet lábainak és rúdjainak „hosszabb ideig kell bírniuk a terhelést”.
A szent templomi tárgy másolata emellett „nagyfokú torziónak van kitéve, mivel négy ember hordozza”. E csavaró erő miatt
„ha az illesztés nem elég erős, akkor előbb-utóbb széttörik”
– mondta.
Ahhoz, hogy olyan másolatot építsenek, amely ellenáll az idő próbájának, a projekten dolgozó önkéntesek tanulmányozták az ókori Egyiptomban épített ládákat.
A frigyládán két arany kerub – szárnyas angyal – található, amelyek egymás felé néznek.
„A Szentírás szerint Isten a kerubok közötti térben szólt Mózeshez”
– mondta Jake. A frigyláda tehát egyfajta „kommunikációs eszköz” volt Isten és Mózes között.
A replikát készítők szerint a frigyláda nemcsak vallási, hanem katonai jelentőséggel is bír. A bibliai időkben a frigyláda gyakran kísérte a zsidó seregeket csatákban.
Több résztvevő kiemelte, hogy a replikát a háború idején hozták Jeruzsálembe. A Knesszet tagja, Simcha Rothman elmondta, hogy a bibliai történetek szerint a frigyláda gyakran került a filiszteusokhoz, amikor a zsidók helytelenül használták. Hangsúlyozta, hogy önmagában a frigyláda nem nyeri meg a háborút, hanem az Isten és a zsidó nép közötti kapcsolatot szimbolizálja, amely győzelemre vezethet.
Jake elmondta, hogy a replika a katonai bázisokra is eljuthat, sőt, eredetileg a gázai háborús zónába is szerették volna elvinni, de akadályokba ütköztek.
A frigyláda Jeruzsálembe való szállítása előtt Mar-a-Lago-ban, Donald Trump volt amerikai elnök floridai otthonában is járt.
Lewis Topper, a projekt finanszírozója hangsúlyozta, hogy a frigyláda replikája egy olyan projekt része, amely békét kíván hozni a világba és győzelmet Izraelnek. Hozzátette, hogy
„amikor valami jót teszünk, és váratlan módon haladunk előre, szinte biztosak lehetünk benne, hogy összhangban vagyunk a Teremtő jóságával és lényegével”
– mondta.
„A projektet Hásem (Isten) annyira drágán fogadta, hogy személyesen megolajozta a kerekeket minden akadályon, amibe ütköztünk”
– fejtette ki Topper valamint kijelentette:
„Amikor a Tórát betették, ez a láda fegyverré vált.”
Mordechai Kedar alezredes, a Bar-Ilan Egyetem Begin-Sadat Stratégiai Tanulmányok Központjának kutatója megemlítette, hogy a frigyláda fogalma más vallásokban is megjelenik, például az iszlámban, ahol a Korán második fejezete említi. Kedar szerint ez az új replika különleges jelentőséggel bír, mivel közelebb hozza a zsidóság számára azt a szimbólumot, amelyet 2000 éve nélkülöznek.
„Most a saját szemünkkel láthatunk valamit, amit 2000 éven át nélkültöztünk”
– mondta.
„Soha nem láttunk még ilyesmit. Hallottunk róluk. Tanultunk róluk. Láttunk képeket, de soha nem láttuk őket a valóságban”
– részletezte.
„Nagyon fontos számunkra, hogy lássuk, milyenek voltak ezek valójában - megérinteni a dolgokat, látni őket, megmérni őket, közel állni hozzájuk. Ezt 2000 éve nem tettük meg”
– tette hozzá.
„Amit a frigyláda képvisel, az az, hogy a szövetség még mindig érvényes. Soha nem lett hatályon kívül helyezve, és a szövetség még mindig erős”
– mondta a jelenlévőknek.
„Isten elkötelezettsége az Ő népe iránt ugyanolyan erős, mint 3500 évvel ezelőtt, amikor a frigyláda épült”.
„Ennek kell lennie a fegyvernek, amely a hadsereg előtt jár”
– jelentette ki.
(JNS)
