Egy hellenisztikus korból származó épület maradványaiban feltárt bronzérme-lelet új bizonyítékot szolgáltat a Kr. e. 2. század közepének viharos időszakáról, amikor Júda Makkabeus testvére, Jonatán Makkabeus sikeres hadjáratot vezetett Izrael földjén – derül ki egy friss kutatásból.
A 26 darabos érmekincset még 2016-ban fedezték fel a Khirbet el-Eika nevű helyszínen, amely az észak-izraeli Galilea keleti peremén fekvő hegy tetején található. A felfedezést először egy tudományos tanulmányban publikálták 2025 januárjában, az American Journal of Numismatics című folyóiratban.
„Khirbet el-Eika egy mezőgazdasági birtok volt, amely szoros kapcsolatban állt a tengerparti Akko (Akrón) városával”
– mondta Dr. Roi Sabar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének kutatója a Times of Israel-nek adott videóinterjúban.
A kutatás társszerzői között szerepel Danny Syon, a Kinneret Akadémiai Főiskola Galileai Régészeti Intézetének szakértője, valamint Dr. Yoav Farhi és Prof. Uzi Leiber, a Héber Egyetem kutatói.
A helyszínt először a 2000-es évek elején térképezték fel, majd 2015 és 2018 között a Hellenistic Galilee Project nevű program keretében kezdték meg a feltárását Leiber vezetésével.
A kutatók számos értékes leletre bukkantak, köztük egy bronztükörre, egy réztálra, valamint vaseszközökre, amelyek mezőgazdasági használatra utalnak.
„Számos amphorát találtunk az Égei-tenger térségéből, valamint öt ajtókulcsot, amely meglehetősen ritka az ásatásokon.”
– mondta Sabar.
A feltárt leletek arra utalnak, hogy a település lakói sietve hagyták el otthonaikat.
„Úgy véljük, hogy Khirbet el-Eika lakói nagy nyomás alatt voltak az utolsó napokban, vagy mert támadás érte őket, vagy mert attól tartottak, hogy hamarosan megtámadják őket”
– mondta Sabar.
Bár a birtokra többé nem tértek vissza, a kutatók szerint lakói sikeresen elmenekültek, mivel emberi maradványokat nem találtak a helyszínen.
A 26 érméből álló lelet legnagyobb része az Akkó-Ptolemaisz város által vert bronzérmékből állt. A Kr. e. 2. század közepén Akkó a föníciai területekhez tartozott, és a mai Izrael északi részének fő kikötője volt.
Az érmék egyik oldalán egy bőségszaru (cornucopia) látható, amely a jólét és bőség szimbóluma.
Ez a motívum a hasmóneusok későbbi pénzérméin is feltűnt, és napjainkban az izraeli kétsekeles érméken is megjelenik.
A másik oldalukon a Dioszkuroszok, a görög mitológiában a tengerészek védelmezőiként tisztelt ikeristenek fejét ábrázolják.
A kutatók egy másik érmetípust is azonosítottak, amely feltehetően a kincs részét képezte: egy Kr. e. 144-143-ból származó pénzérmét, amely II. Démétriosz király arcképét viseli.
Kr. e. 164-ben Júdás Makkabeus legyőzte a Szeleukida Birodalom helyi erőit és felszentelte a jeruzsálemi templomot, amely a Hanuka ünnep eredetéhez vezetett. Az ezt követő évtizedekben azonban a térség különböző dinasztiák között háborúk színterévé vált.
II. Démétriosz egyike volt a térségért küzdő királyoknak. Kr. e. 144-ben a zsidó hadvezér, Jonatán Makkabeus szövetségre lépett a Szeleukida uralkodó VI. Antiokhosszal Démétriosz ellen, aki Egyiptom támogatásával próbálta megszilárdítani hatalmát.
Jonatán Makkabeus hadjáratát a Makkabeusok első könyve is említi.
„A Makkabeusok könyve beszámol egy csatáról, amely Démétriosz serege és Jonatán serege között zajlott le VI. Antiokhosz nevében”
– mondta Sabar.
„A harcok a Galilea keleti részén fekvő Kades városában zajlottak, nem messze Khirbet el-Eikától.”
Az ásatások során más helyszíneken is találtak hasonló kincsleleteket ebből az időszakból, ami alátámasztja, hogy ezek egyazon eseménysorozathoz, Jonatán hadjáratához köthetők.
(TOI)