Az Izraeli Régészeti Hatóság ásatásai során feltárt sírok arra utalnak, hogy a térségen keresztül jemeni, föníciai és egyiptomi kereskedőkaravánok haladtak. A sírok mellé különféle tárgyakat, többek között Jemenből származó nyílhegyeket helyeztek el. A kutatók szerint a karavánok tömjént és mirhát szállítottak, és akár nőkkel is kereskedhettek.
A felfedezést az Izraeli Régészeti Hatóság egy előadássorozat részeként mutatja be „Régészeti rejtélyek” címmel, a Jay és Jeanie Schottenstein Régészeti Kampuszon.
Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói egy egyedülálló lelőhelyet tártak fel a Tlalim-csomópont közelében. Feltételezésük szerint a sírok az Arábiából, sőt akár Jemenből érkező kereskedőkaravánok történetét mesélik el.
„A feltárt kovakő leletek egyedülálló koncentrációja Izraelben páratlan, és az egyetlen ismert forrásuk Jemen és Omán”
– mondja Dr. Jacob Vardi, az Izraeli Régészeti Hatóság kovakőeszköz-szakértője.
„Néhány leleten vörös okker nyomait is azonosítottuk – ez az anyag az ókorban a vér szimbólumaként és díszítésre szolgált. Elképzelhető, hogy ezek a nyílhegyek vallási vagy rituális célokat is betöltöttek.”
Az ásatás vezetője, Dr. Martin David Pasternak és Dr. Tali Erickson-Gini szerint a felfedezés rendkívüli, és széleskörű kulturális kapcsolatokra utal Dél- és Észak-Arábia, Fönícia, Egyiptom és Dél-Európa között. Két feltárt sírban változatos leleteket találtak, amelyek a Krisztus előtti 7–5. századból származnak: réz- és ezüstékszereket, több száz különböző színű kőből készült gyöngyöt, ritka kagylókat, egy egyiptomi Bes isten alakját formázó amulettet, valamint alabástromedényeket, amelyekben Dél-Arábiából származó tömjéngyantát szállíthattak. A változatos tárgyi emlékek arra utalnak, hogy a helyszín kereskedőkaravánok temetkezési helye volt, ahol temetési és rituális szertartásokat végezhettek.
A feltárt sírok száma két lehetőséget vet fel: vagy egy hosszabb időszakon keresztül használt temetkezési helyről van szó, ahol az erre járó karavánok elhunyt tagjait helyezték el, vagy egy olyan sírcsoportról, amely egy megtámadott és elpusztított karaván tagjainak tömegsírjaként szolgált.
„A sírok nem kötődnek ismert településekhez, erődökhöz vagy más régészeti lelőhelyekhez, ezért valódi rejtélyt jelentenek”
– mondják a kutatók.
„Azonban érdemes megjegyezni, hogy egy fontos útkereszteződésnél helyezkednek el, amely a Negev-fennsíkról az Aravába vezet. Úgy tűnik, hogy a leletek az Arábia déli részéből érkező kereskedőkhöz kapcsolhatók, akik hosszú távú kereskedelmi útvonalaikról voltak híresek, és többek között tömjénnel és mirhával kereskedtek. Az ilyen utak hónapokig tarthattak, és komoly kihívásokkal jártak, például a zord éghajlattal, rablótámadásokkal és más veszélyekkel”
– részletezik.
A kutatók szerint a sírokban nyugvók között sok lehetett a nő, és felmerül a gyanú, hogy az egykori karavánok emberkereskedelemmel is foglalkoztak. Az első évezred második feléből származó jemeni kereskedői szövegek olyan emberekről is említést tesznek, akik nőket vásároltak – többek között Gázából, Egyiptomból, Görögországból, Moáb földjéről és Edomból. Jemenben egy feliratot is találtak, amely harminc, Gázában vásárolt nőt sorol fel. A női jelenlétre utalhat az egyiptomi Bes isten amulettje is, akit hagyományosan a nők és gyermekek védelmezőjeként tiszteltek.
Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója szerint a felfedezés kiemeli a Negev térségének központi szerepét az ókorban, amely nem csupán egy átkelőhely volt, hanem egy jelentős kereskedelmi és kulturális csomópont is.
A felfedezést első alkalommal egy új előadássorozat keretében mutatják be, amely „Régészeti rejtélyek” címmel indul az Izraeli Régészeti Hatóság szakértőinek közreműködésével a Jay és Jeanie Schottenstein Régészeti Kampuszon.
(IAA)
