Bár a Biblia gyakran beszél az amoritákról, egy nomád népről, amelyről úgy vélik, hogy körülbelül 3000 évvel ezelőtt élt a jelenleg Szíria és Izrael néven ismert területen, a kutatók kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az amoritáknak saját nyelvük volt.
Most a Amorite-Akkadian Bilinguals című folyóiratban megjelent Revue d'Assyriologie et d'Archeologie Orientale című tanulmány azt sugallja, hogy nemcsak hogy létezett egy amorita nyelv, hanem valószínűleg egészen az ókori Mezopotámiáig (a mai Irak) használták.
Manfred Krebernik, a németországi Jénai Egyetem ókori közel-keleti tanulmányok professzora és tanszékvezetője, valamint Andrew R. George, a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájának emeritus professzora, a babiloni irodalom professzora voltak tanulmány szerzői.
"Az amoritáról való ismereteink olyan szánalmasak voltak, hogy egyes szakértők kételkedtek abban, hogy egyáltalán létezett-e ilyen nyelv"
- mondták a Live Science-nek, hozzátéve: "a táblák eldöntik ezt a kérdést azzal, hogy a nyelv koherens és kiszámíthatóan artikulált, és teljesen különbözik az akkád nyelvtől".
A Biblical Archaeology Society (BAS) megjegyzi, hogy a kutatók leírása szerint a két óbabiloni tábla - amelyek nagyjából i. e. 1894-re datálhatók - hasonló szókészlettel van feliratozva és két táblára oszlik. A jobb oldali oszlopok akkád nyelven vannak feliratozva, míg a bal oldali oszlopok nyelve az, amit a kutatók "északnyugat-sémi nyelvnek neveztek, némi akkád keveredéssel".
A leleteket valószínűleg illegálisan vittek el Irakból az első öbölháborút követően, mintegy három évtizeddel ezelőtt. Mindegyik táblát évtizedekkel később magángyűjteményekben találták meg, az egyiket Londonban, a másikat New Yorkban - írja a Bradenton Herald.
A táblák további tanulmányozása arra a következtetésre juttatta a kutatókat, hogy a nyelv az amoriták egyik változata, amely sok tekintetben hasonlít az ugarit, a héber és az arámi nyelvhez.
A kutatók szerint a táblák amellett, hogy további betekintést nyújtanak abba, hogy mikor és hol használták a nyelveket, az amoriták és a kánaáni nyelvcsoport közötti kapcsolatot is megmutathatják, amelybe a héber és a moábita is beletartozik.
A táblák állítólag feltűnő hasonlóságot mutatnak a Kr. e. 14. századból származó Amarna-írásokban használt kánaáni nyelvvel, néhány kifejezés "szinte teljesen megegyezik a mai héberrel" - írja a BAS, amely szerint a leletek azt is megmutatják, "mennyire képlékenyek voltak a nyelvi határok az ókorban".
