Világviszonylatban a közösségi médiahasználatra vonatkozó legszigorúbb törvényt szavazták meg Ausztráliában. A tilalom várhatóan 12 hónap múlva lép hatályba, és akár 50 millió ausztrál dollár (122 milliárd forint) bírsággal is sújthatja azokat a technológiai cégeket, amelyek nem tesznek eleget az előírásoknak.
Anthony Albanese miniszter szerint a törvény alapvetően fontos a fiatalok közösségi médiából eredő „ártalmaival” szembeni védelméhez, amelyet számos szülői szervezet is támogat.
„Ez egy globális probléma, és azt szeretnénk, hogy az ausztrál gyerekek gyermekként élhessék meg az éveiket”
– mondta Albanese a törvénytervezet alsóházi ismertetésekor, valamint hozzátette:
„Azt akarjuk, hogy a szülők nyugodtak lehessenek.”
A törvény globálisan a legmagasabb korhatárt szabja meg a közösségi média használatához, és meglévő felhasználók, valamint szülői hozzájárulás esetén sem enged kivételeket.
A szenátus 34:19 arányban fogadta el a törvényt, amely így visszakerül a képviselőházba a módosítások jóváhagyására. Ott a kormány többsége miatt várhatóan véglegesítik. A jogszabály nem határozza meg, mely platformokra vonatkozik a tilalom; ezt a kommunikációs miniszter döntheti el az internetes szabályozásért felelős eSafety Biztossal egyeztetve.
Várhatóan nem tartoznak a szabályozás hatálya alá a játékra vagy üzenetküldésre összpontosító platformok, illetve azok az oldalak, amelyekhez nem szükséges regisztráció, például a YouTube. A tilalom érvényesítéséhez életkor-ellenőrző technológiákat vezetnek be, amelyek különböző módszereit a következő hónapokban tesztelik. Ezek alkalmazása és működtetése a közösségimédia-platformok feladata lesz.
Bár a támogatás széleskörű, szakértők szerint a tilalom „túlzó eszköz”, amely nem veszi figyelembe a közösségi média kockázatainak összetettségét, és attól tartanak, hogy ez a gyerekeket a kevésbé szabályozott internetes terek felé terelheti.
A törvény elfogadása előtt lezajlott rövid konzultáció során olyan cégek, mint a Google és a Snap, a szabályozás homályosságát kritizálták, míg a Meta azt állította, hogy a törvény „hatástalan” lesz a gyermekbiztonság javításában.
A TikTok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közösségi média túl széles és homályos meghatározása szinte minden online szolgáltatást érinthet, míg az X (korábban Twitter) a törvény nemzetközi szabályokkal és emberi jogi egyezményekkel való összeegyeztethetőségét kérdőjelezte meg. Eközben ifjúsági érdekképviseletek azt kifogásolták, hogy a kormány mellőzte a fiatalok véleményét a vitában.
(CP)
