Happy Day - 2025. 01. 14.

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hitéleti válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

Itt vallás, meg vallás. Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióban.

[Németh Sándor]
Mondjátok, hogy hiszem, hogy Jézus Krisztus meghalt a bűneimért, de harmadik napon föltámadott a halálból. És ő az út, ő az igazság, és az ő az élet. És én ezen az úton járok.

És hiszem, hogy a názati Jézus Krisztus az, aki engemet elvezett az Atyának a dicsőségében a Szent Szelem által. Mert Jézus Krisztus ma is Szent Szelemben és tűzben merít alá mindazokat, akik kérik Isten szelemét és kérik Istennek a tüzét. És én éhezek és szomjazok az igazságra, és az igazság szellemére, az Isten szellemére, és a mai napon is veszek erőt.

Mert hiszem, hogy Jézus Krisztus azért lett erőtlen a golgotai keresztem, hogy megváltson engemet minden erőtlenségből, minden gyengeségből, betegségekből, bűneimmel együtt. És hiszem, hogy annak ellenére, hogy megfeszíttetett erőtlenségben, de Isten ereje által föltámadott, hogy én az Isten erejébe vetett hitből éjek. És ezért hiszem, hogy Jézus Krisztusban mindenre van erőm, aki mai napon is megerősít engemet szellemi, lelki, fizikai, tervészetpoliti erővel.

Mert hiszem, hogy Istenek a szelleme itt van közöttünk, itt van bennem, és hiszem, hogy ő kijelenti Istenek azokat a csodálatos ajándékait, és megosztja velünk, amelyeket szem nem látott, emberi fül nem hallott, és emberi szív meg se gondolt. De én nem a világ szellemét vettem, hanem Isten szellemét, hogy Isten szelleme által kegyelmet nyerjek, és megálljak az úrban, az ő szabadságában, amire elhívott engemet, és megváltott engemet. Ezért hiszem, hogy ahol az úr szelleme, ott van a szabadság.

És mivel, hogy bennem van, rajtam van, itt van közöttük Isten szelleme, ezért mi szabadok vagyunk, az úr szabadosai. Hallelujah! Amen!

[Mészáros István]
Olvassuk tehát együtt a Bibliát, kezdjük az első résszel. Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzettségéről való könyv. Ábrahám nemzé Izsákot, Izsák nemzé Jákobot, Jákob nemzé Júdát és testvéreit.

Júda nemzé Fárest és Zárát, Támártól, Fáres nemzé Esromot, Esrom nemzé Arámot. Arám nemzé Aminádábot, Aminádáb nemzé Nászont, Nászont nemzé Sálmont. Sálmont nemzé Boásztráháptól, Boász nemzé Óbedetrúttól, Óbed nemzé Isait.

Isai nemzé Dávid királyt, Dávid király nemzé Salamont az úriás feleségétől. Salamont nemzé Roboámot, Roboám nemzé Abiját, Abija nemzé Asát. Asa nemzé Josafátot, Josafát nemzé Jórámot, Jórám nemzé Uzziást.

Uzziást nemzé Jóatámot, Jóatám nemzé Akházt, Akház nemzé Ezékiást. Ezékiást nemzé Manasszét, Manasszé nemzé Ámont, Ámont nemzé Jósiást. Jósiást nemzé Jekóniást és testvéreit a Babilonifogságra vitelkor.

A Babilonifogságra vitel után pedig Jekóniást nemzé Saláthielt, Saláthiel nemzé Zorobábelt. Zorobábel nemzé Abiudot, Abiud nemzé Eliákimot, Eliákib nemzé Ázort. Ázor nemzé Sádokot, Sádok nemzé Ákimot, Ákim nemzé Eliudot.

Eliud nemzé Eleázárt, Eleázár nemzé Mattánt, Mattán nemzé Jákobot, Jákob nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik. Az összes nemzettség, tehát Ábrahámtól Dávidig 14 nemzettség, és Dávidtól a Babilonifogságra vitelig 14 nemzettség, és a Babilonifogságra viteltől Krisztusig 14 nemzettség. A Jézus Krisztus születése pedig így vala.

Mária az ő anyja eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szentlélektől. József pedig az ő férje, mivel, hogy igaz ember volt, és nem akarta őt gyalázatba keverni, elakarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta, ímé az úrnak angyala álomban megjelenékné kimondván.

József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott a Szentlélektől van az. Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az úr mondott volt a proféta által, aki így szól.

Íme a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti, velünk az Isten. József pedig az álomból fölserkenvén úgy tőn, amint az úr angyala parancsolta valanéki, és feleségét magához vevét. És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő első szülött fiát, és nevezé annak nevét Jézusnak.

Második rész. Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben Herodes király idejében, íme napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe ezt mondván. Hol van a zsidók királya, aki megszületett?

Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki. Herodes király pedig ezt hallván megháborodik, és vele együtt az egész Jeruzsálem. És egybegyűjtve minden főpapot, és a nép irástudóit tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie.

Azok pedig mondának néki, a júdeai Betlehemben, mert így írta vala meg a proféta, és te Betlehem, Júdának, földje semmiképpen sem vagy legkisebb júda fejedelmi városai között, mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izraelt. Ekkor Herodes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét, és elküldvén őket Betlehembe monda nékik, elmenvén szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mi helyist pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és tisztességet tegyek néki. Ők pedig a király beszédét meghallván elindulának, és íme a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala, mind addig, amíg odaérvén megáll a hely fölött, ahol a gyermek vala.

És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének, és bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, máriával, és leborulván tisztességet tőnek néki, és kincseiket kitárván ajándékokat adának néki, aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban megint tettek, hogy Herodeshez vissza ne menjenek, más uton térjének vissza hazájukba. Mikor pedig azok visszatérnek vala, íme megjelenék az urnak angyala Józsefnek álomban és monda.

Kelj föl, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Egyiptomba és maradj ott, amíg én mondom néked, mert Herodes halára fogja keresni a gyermeket. Ő pedig fölkelvén vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozék, mert vala egész a Herodes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az úr mondott a proféta által, aki így szólt, Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. Ekkor Herodes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szer fölött fölháborodék, és kiküldvén megölete Betlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.

Ekkor teljesedékbe, amit Jeremias proféta mondott, amint így szólt, szó hallatszott rámában sírás, rívás és sokkeserves jajgatás. Rákhel síratta az ő fiait, és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek. Mikor pedig Herodes meghalt, íme az úrnak angyala megjelenék álomban Józsefnek Egyiptomban.

Mondván, kelj föl, vedd a gyermeket és annak anyját, és erejd az Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermeket halára keresik vala. Ő pedig fölkelvén magához vevé a gyermeket és annak anyját, és elméne Izrael földjére. Mikor pedig hallá, hogy Judeában Archelaus uralkodik, Herodesnek az ő atyának helyén nem mert vala oda menni, hanem minthogy álomban meginteték Galilea vidékei retére.

És oda jutván lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a proféták mondottak, hogy Názáretinek fog neveztetni. Harmadik rész. Azokban a napokban pedig eljöve keresztelő János, aki prédikál vala Judea pusztájában, és ezt mondja vala.

Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az, akiről Ézsaiás proféta szólott ezt mondván, kiáltó szó a pusztában. Készítsétek az úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit.

Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszörből vala, és bőröbb vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz. Ekkor kiméne ő hozzá Jeruzsálem, és az egész Judea, és a Jordánnak egész környéke. És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vízében, vallást tevén az ő bűneikről.

Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, mond a nékik. Mérges kígyóknak fajzatai, kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek. Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket, és ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban Ábraháma miattjánk, mert mondom néktek, hogy Isteneme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.

A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett, azért minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik, és tűzre vettetik. Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jő erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó, ő szentlélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. Akinek szórólapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérüjét, és az ő gabonáját csürbetakarítja, a polyvát pedig megégeti oldhatatlan tűzzel.

Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa. János azonban visszatartja vala őt mondván, nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz én hozzám. Jézus pedig felelvén mond a néki, engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.

Ekkor engedené ki. És Jézus megkeresztelkedvén azonnal kijöve a vízből, és íme az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek lelkét alájönni, mint egy galambot, és reászállani. És íme egy égi hang ezt mondja vala, ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.

[Németh Sándor]
KÖVETKEZIK NÉMET SÁNDOR NAPi ÜZENETE Ezért ha valami elismerés értégede, az Istennek adja a dicsőséget. Éledveszélyes, amikor az emberek szeretik, keresik az emberektől a jutalmakat, a kitüntetéseket, a saját magukért, lobbiznak, hogy kapjon a kitüntetést, stb. stb.

Ezek rendkívül éledveszélyes tevékenységek, az emberek a jellemüket teljesen eltorzítják, és ördögivét teszik. És meg fogja Istenőket büntetni, mert az Isten a dicsőségét féltékenyen szereti. Tehát féltő, szeretettel irányul a saját dicsősége felé azért, hogy az emberek felismerjék, és soha ne tévesszék meg, tévedjenek abban, hogy amit elérnek, az mind Isten kegyelmének köszönhetően érik el, azért, hogy a hálaadása szájukban gozdog legyen.

[Szignál]
HANGOS KÖNYV Válogatás a karizmatikus klasszikus irodalom legjavából.

[Hangoskönyv]
HANGOS KÖNYV Most, Derek Prince, az Önátadás Kegyelmet című könyve alapján hallattok gondolatokat arról, hogy mit jelent valójában Jézust követni. A saját kedvedet keresed-e a hétköznapjaidban, vagy épp a szolgálatodban? Vagy először, még mielőtt bármiben is belefognál, azzal kezdett, hogy megtagadod önmagadat, hogy ezáltal felszabaduljon dolgaidban Isten akarata és ereje?

Az I. század keresztényeinek egyik legkiemelkedőbb jellemvonása az volt, hogy töröttek a gyengékkel és a betegekkel. De mit tette ezeket a keresztényeket törődővé olyanokkal szemben, akiknek semmiük sem volt, amit felajálhattak volna cserébe?

Akik pusztán csak plusz felelősséget jelentettek. Megértettem, hogy ha félretesszük ezeket a gyengéket, az nem erő, hanem bizony gyengeség. Azok az emberek, akik felelősséget jelentenek, mint például a csökkent képességűek, az erőtlenek, vagy akár a gyengehítű hívők, ők nem mások, mint a mi szellemi erőnk próbái.

Ha keresztény vagyok, az elsődleges indítékom az kell legyen, hogy tetszek Jézus Krisztusnak mind abban, amit teszek. Ha egyszer elkezdjünk úgy élni, hogy azt keressük, Jézusnak mi a kedves, akkor az életünk egészen más lesz. Pála Postol azt mondta, ne magunknak kedveskedjünk.

Tudjátok, hogy mit tanultam én meg? Azt, hogy akárhányszor olyat teszek, ami Isten számára elfogadható, azt úgy kezdem, hogy nem magamnak teszem. Felfedtem ezt, mint változtathatatlan szabályt.

Minden esetben, mikor magamnak tetszem, semmi értékeset nem teszek Istennek. Az első dolog, amit tennem kell, hogy megtagadom önmagamat. De az egoizmus ezt mondja, miközben mindig erősítgeti magát, én akarom, én kívánom, én érzem, én gondolom, nekem ez kell, ha engem érdekel, ez az, ami nekem tetszik.

És így tovább sorolhatnám. Hát ezt kell megtagadni. Azt kell ezekre mondanom, nem.

Ha nem mondasz nemet magadnak, és továbbra sem mondasz nemet magadnak, nem élhetsz keresztény életet. Nem tetszhetsz önmagadnak is, és Jézus Krisztusnak is. A kettő együtt lehetetlen.

Jézus szavai a Lukács 9.23-ba. Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát naponként. Vegye fel a keresztjét, és úgy kövessem.

Az első dolog, amit teszel, mikor elhatározod, hogy követed Jézust, az az, hogy megtagadod magad. Nem kezdheted elkövetni őt addig, míg ezt a lépést meg nem teszed. Ha ez a lépés kimarad, az nem Jézus követése, az valami más.

Ez áll az idézetben, naponként vegye fel keresztjét. Soha nem tetszett nekem ez, hogy naponként. És sokáig éppen ezért kerültem is azt a verset, mert tudtam, hogy más helyeken nem olvassuk, hogy minden nap.

Viszont már értem, és úgy hiszem, hogy Isten ad naponként lehetőséget minden kereszténynek, hogy hordja a keresztjét. Ha kihasználod a lehetőséget, akkor győzelelmes napod van. Ha viszont elveszíted a lehetőséget, akkor bizony vereséget szenvedsz azon a napon.

De mi is a te kereszted? Charles Simpson így fejezte ki. A kereszt az, ahol a te akaratod és Isten akaratak kereszteződik.

A te kereszted az a dolog, ahol neked meg kell halnod. Ez az a hely, ahol te leteheted az életedet. Mikor Jézus a keresztre ment, azt mondta, senki nem veszi el az életemet tőlem.

Hatalmam van letenni, és hatalmam van azt felvenni. Ilyen értelemben senki nem veszi el az életedet tőled. Ha te önmagad akaratából nem teszed le, akkor mindig úgy mondd, ura leszel annak.

És nagyon fontos. A te kereszted nem a férjed vagy a feleséged, de nem is az a betegség, amiből még nem sikerült meggyógyulnod, ahogy sajnos tévesen ezt sokan hiszik önmaguk életéről. A kereszt az a hely, ahol meghozhatod azt a döntést, hogy ne tetszél magadnak.

Tehát még egyszer. A kereszt, amit naponta fel kell venni, nem egy családtag, nem is egy rossz munka, de nem is egy gyógyulni nem akaró betegség, sem semmi ilyesmi. A kereszt az a hely, ahol minden nap meghozhatod azt a döntést, hogy ma sem a magam használt és tetszését keresem.

Saját tapasztalatomból mondhatom nektek, hogy időről időre, mikor az ezzel való belső harcom volt, és a megfelelő döntést hoztam, minden esetben áldás követte azt. És mondok még valamit. Csak miután meghoztam a helyes döntést, azután, és csak is azután szolgálhatok.

Nem szolgálhatok addig, amíg a magam javát keresem és magamnak tetszem, mert a régi énnek nincsen bennem semmi, amit adhatna. El kell vele bánni, mielőtt Isten szolgálata kiáradna az életemből. És Jézus emlékeztet bennünket, ezt minden nap meg kell tennünk.

Te is és én is napközben igen sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor Isten és a mi akaratunk kereszteződik. Ehhez úgy kell hozzáállnunk, mint Istentől kapott alkalomhoz. És ez nem tragédia.

Ez egy lehetőség.

[Hack Péter]
Vannak olyanok is, akik a mellett érvelnek, hogy szerintük a bukás előtti ember csak úgy tudott uralkodni az égi madarakon meg a tengeri halakon, hogyha a mai emberhez képest sokkal több képességgel, akár repülési képességgel, vagy víz alatti közlekedési képességgel is rendelkezett. Ezek csak spekulációk, ezek nem kijelentett igazságok, tehát ezeket nem kell bibliai igazsákként, hitként elfogadni. De az, hogy Ádám mennyi ideig élt, az egy bibliai igazság, az kinyilatkoztatott igazság.

És ezt követte a degeneráció korszaka, és nem a fejlődés korszaka, amely degenerációt majd a regenerációa helyreállítás lesz. Ez követi, amikor az ember megdicsőltesben, újra testben az ember sokkal több készségens képességgel fog rendelkezni, mint most. De az evolúció meg azt mondja, hogy ez nem így van, az ember a fejletlentől a fejlet felé megy, és minden, ami később van, az fejletted, mint ami előbb van.

Ezért kell az emberiségnek a korábbi felfogásokon túllépni, ezzel terrorizálják a kereszténységet, hogy vizsgálja felül a bibliai igazságokat, szakadjon el ezektől a középkori fejletlen gondolatoktól, és lépjen be egy korszerűbb, fejlettebb világba. Az egész genderem elmélet, az egész meleg lobbynak a propagandája ezzel ostobolja a kereszténységet. Volt például olyan vita is, hogy az evolúció mellett, Amerikában, ha tanítsák, nem is feltétlenül a bibliát, de azt, hogy esetleg a létező világ mögött van egy tudatos teremtő, kreacionizmusnak hívják ezt az irányzatot.

Nem azt kérték a képviselői, hogy ezt tanítsák az evolúció helyett, hanem csak annyit, hogy ezt tanítsák az evolúció mellett, és ennek a törekvésnek is nagyon mereven ellenálltak, mind a tudományos világ, mind aztán a bíróságok is, tehát folyamatosan elutasították ezt az igényt. Itt Magyarországon is a Tudományos Akadémiá belül volt törekvés, hogy a kreacionizmus legyen egyáltalán vita tárgya, de az akadémiai elit az teljes mértékben elutasította ezt. Azt kell mondanom, a Magyar Tudományos Akadémia jelentős része az akadémikusok, azok majd napig is marxisták, és ateisták, és materialisták, mert ők ebben nőttek fel.

Ez az, amiből tulajdonképpen soha semmi nem kétszerítette őket a megtérésre.

[Fekete Rita]
De más társadalmi témák is vannak, ami azért hozzáködhető az ateizmushoz, materializmushoz. Azt gondolok arra, hogy akár az a az abortuszvitákban megjelenő érv, hogy a harmadik hónap előtt a magzat, az még csak sejteknek az összessége, tehát ezért legális nyilván az abortusz. Tehát, hogy ezekben is fel lehet fedezni ezt a fajta hozzáállást?

Mikortól ember az ember?

[Hack Péter]
Ebben is megjelenik ez, hogy honnan ered az élet, meg mikortól ember az ember? Megint csak utalok rá, hogy ez a ma kezdődő meghallgatási sorozat az újsalegfelsőbíróság elnöki posztjára, a kilencedik bíró megválasztása ennek a vitának. A középpontjában Barrett bírónőnek a hite van, de nem ön célúan a hite, hanem azért, hogy ő hogy viszonyul az emberi élethez.

És azt gondolom egyébként, hogy ez is egy újabb jele adnak, hogy az utolsó időkben élünk, hogy emberek örjöngenek, és készek tüntetni, és készek demonstrációkat tartani, hogy megmaradjon az a joguk, hogy megölhessék a magzatot. Tehát, hogy azért tüntetnek emberek, azt tartják a jó ügynek, hogy életeket vehessenek el. És ezzel például összefügg az is, hogy hisszük-e azt, hogy a cselekedeteinknek van erkölcsi tartalma, tehát, hogy van egy objektív erkölcsi mérce, és vagy például hisszük-e azt, hogy az egész földi életünknek van egy mérlege, amivel el kell számolni.

Ugye a materialista ember azt gondolja egyfelől, hogy lehet, hogy van erkölcs, de ez az erkölcs, ez tulajdonképpen az emberi társadalmi konszenzus eredménye alakul ki, és ezért változhat is. Tehát változhat az embereknek az erkölcsi felfogása, koronként más lehet az, amit jónak és más, amit rossznak tartanak. Illetőleg mondhatják azt, hogy ha az emberi élet véget ér, a földi pályafutás véget ér, akkor az ember meg semmi sül, tehát a létezőből nem létező lesz, tehát megszűnik a létezése, eltemetik, és az, hogy ő a földön mi csinált, hogy amit csinált, az jó volt, vagy nem volt jó, ennek tulajdonképpen az ő sorsa szempontjából semmilyen jelentősége nincs, mert meghalunk, és aztán a vég, és semmit nem kell számot adni.

Most nyilván, akik hisznek, a természet fölöttiben hisznek, Istenben, és hát különösen akik a Biblia Istenében hisznek, azok azt mondják, hogy az erköltségértékrendünk az nem a saját döntésünktől függ, ugye például a beszédekben azt mondja a Isten igéje, hogy minden útja igaz az embernek a maga szemei előtte, aki a szíveket vizsgálja, az Úr az. Az előbben úgy tudtam, a jelenések könyvére, és az új szövetségben is számos másigére, ahol azt mondja, hogy Isten az igaz bíró, és megítél mindenkit a cselekedetei szerint, tehát akik hisznek, azok azt mondják, hogy a cselekedeteinknek van örökévaló következménye, a földön a cselekedeteink fogják eldönteni azt, hogy a földi létezésünk után az örök árhozatban vagy az örök üdvözségben fogjuk eltölteni az öröké valóságot, tehát egy örök szenvedés, egy örök gyötrelem, ahogy a Jézus azt mondja, hogy lesz ott sírás és okcsikorgatás, vagy egy örökös öröm, amiről a jelenések könyve mondja, hogy az Úr eltörül minden könnyet, és nem lesz ott fájdalom, és nem lesz sóhaj, hanem örökös öröm lesz. Tehát az az ember, aki hisz abban, hogy a cselekedeteinek nemcsak rövid, és nemcsak földi perspektívája van, az az ember más mércét alkalmaz. Ugye látjuk azt, hogy az ateista, materialista felfogás, az például az ember életet teljesen értéktelen megtartja, és ugye az a felfogás is uralkodó, hogy a Cél szentesíti az eszközt, tehát gyakorlatilag bármit meg lehet tenni.

Ugye elég szomorú azt látni, beszéltünk az előbb arról, hogy itt Kelet-Európában megbukott a kommunizmus és a szocializmus. Nagyon nagy probléma, hogy a kommunizmusnak nem volt meg a nőmberkipere, ami a fasizmusnak meg volt, tehát nem volt az a szembenézés a kommunista rémtettekkel, amit a táci rémtettekkel, vagy a fasizta rémtettekkel megtörtént a II. világábor után.

Ugye ez eredményezheti azt, hogy persze vannak olyanok is, akik szemében a fasizmus népszerű felfogás, vagy rehabilitálni akarnák, de sokkal többen vannak, akik a kommunizmus népszerűnek tartják, ugye ezt látjuk megint ma Amerikában. És az, hogy a kommunizmus ugyanúgy milliókat gyilkolt le, mint a fasizmus, azzal kevesebb foglalkoznak. És ugye még Európában, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is, például az önkény uralmi jelképek kapcsán azt az álláspontot képviseli, hogy miközben a nyilaskereszt, vagy a horokkereszt, mint fasiszta önkény uralmi jelkép közszémléletétele, az büntethető, akközben a Strasbourgi Bíróság szerint a vörös csillag, az más, az nem csak olyan, ezt még ezt kötődik, miközben a történelmi tapasztalat azt mondja, hogy de igen, a gulágokon ugyanolyan népírtás volt, mint a náci koncentrációs táborokban, ugyanúgy semmibe vették az emberi életet, mert senki, a döntéshozók soha nem gondoltak arra, hogy őnek is egyszer meg kell állni Istenit élő szék előtt.

[Fekete Rita]
Igen, és visszanyúlik ez azért a történelemben, az elmúlt időben, az elmúlt sorozatnak a részeiben a felvilágosodásról is beszéltünk, és ugye a francia forradalomnál kihirdették a legfőbb lénytől függetlenül levezethető egyetemes emberi jogok eszméit, tehát amikor az Isten helyére beültetik az embert. Viszont ahogy te is mondtad, ez a fajta gondolkodás eszméiség vezetett el ezekhez a diktatúrákhoz is, mint a kommunizmus, és ahogy láttuk, valahogy ez mégis itt maradt, és sokszor látni mi a közösségi médiában is, hogy vannak emberek, akik visszasírják ezt az időszakot. Milyen volt valóban a kommunizmus, csak hogy akik fiatalok és hallgatnak bennünket, azok egy pici képet kapjanak erről.

[Hack Péter]
Hát ugye a kommunizmus az alapvetően tagadta, részén tagadta egyébként az emberi jogokat is, tehát a kommunizmus az túllépett a felvilágosodásnak ezen az eszméjén, a kommunizmusnak a lényege az volt, hogy a világ az az osztályharcon alapul, és az osztályharc arról szól, hogy az elnyomott osztályok harcolnak az elnyomóikkal szemben, és hogy ebből azt következik, hogy az igazság az mindig az elnyomottak oldalán áll. Ugye ezt nagyon-nagyon-nagyon sok, ha a rádió mai napját ennek szántelnénk, akkor is rövid lenne az idő végigvenni azt, hogy viszonyult például a kommunizmus az anyagi jóléthez, és az anyagi felemelkedéshez, és hogy ez mennyire-mennyire mélyen jelent, még a mai napig is a magyar társadalomban, ami persze megint csak nem okoz senkinek meglepetést, hogy a Salamon mondja azt, hogy minden tettét az embernek a fele berátja iránti irítség vezeti, tulajdonképpen az egész kommunista rendszer az az irítségnek az államhatalmi szintre való emelése, és az a felfogás, hogy a gazdagság az rossz, mert a kigazdag az elnyomó, és a szegénység az jó, mert az egy érték, miközben a Bibliában látjuk, hogy sem a gazdagságot, sem a szegénységet nem tartja jónak a Biblia, mert azt mondja a szintén a példabeszédekben, a Salamon, hogy se túl gazdaggá ne tegyél, hogy el ne feledkezzek rólad, se túl szegényé, hogy lopnom ne kelljen, és Jézus ugyanezt ismétlé meg a magvető hasonlatában, amikor azt mondja, hogy van olyan mag, ami a tövisek közé esik, és ezt amikor kifejti, akkor azt mondja, hogy ez az, amikor az életgondjai, vagyis a szegénység, és a gazdagság családsága folytja meg a hitet.

A kommunizmus eleve a szociális irítségre épült, arra a felfogásra, hogy vegyük el attól, akinek van, és akkor mindenkinek lesz. Ezzel a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt, mert nem azt eredményezte a szocializmus, hogy mindenki jó létben élt. Kétségtelen, hogy a szocializmus idején volt valamifajta társadalmi mobilitás, és voltak pozitív elemek, és én nem akarom azt mondani, hogy csak rossz volt ez a rendszer.

Például az, hogy társadalom szegény rétegeiből is lehetővétett embereknek felemelkedés, tanulást. Volt egyfajta szociális mobilitás. Én egyetemen tanítóként az egyetemen, már a 70-es évek vége óta járok ide, eltelt jogikarára, és emlékszem a tanáraimnak egy jelentős része a korábbi rendszerben még egyetemet sem végezhetett volna.

Kétségtelen, hogy egy részük a soha nem tudta feldolgozni, és alkoholista lett, és tönkrementek. De a szocializmus az tulajdonképpen egy ilyen társadalmi mérnökség alapján azt gondolta, hogy emberi akarattal lehet a társadalmi folyamatukat munkálni. Abszolút vitaképtelen elmélet volt a kommunista elmélet, tehát semmifajta vitára nem engedett okot.

Törvények tiltották bizonyos kérdéseknek a megkérdőjelezését, például a munkásosztály hatalmának, és annak azt a tételt, hogy a társadalomban a munkásosztálynak kell uralkodni, meg a paraszsáknak kell uralkodni. Természetesen nekem személy szerint semmi bajom sem a munkásokkal, sem a parasztokkal, a földműves emberekkel, de a Bibliában például azt mondjuk, hogy úgy beszél, hogy amikor a társadalmi perifériáj uralkodik, azt mondja, szegényből lett elnyomója a népnek, az nagy átkot jelent. Tehát ez egy olyan rendszer volt, ami az embereknek a teljesítő erejét, képességeit, talentumait, eleve tagadta azt, hogy az emberben Isten által elhelyezett talentumok vannak, amelyek az embert pályát meghatározzák, megtagadta azt, hogy az embernek engedelmeskedni kell abszolút erkölcsi értékeknek, ezért tudták meggyőzni magukat a kommunisták arról, hogy bármilyen értettet az ügyük érdekében megtehettek a koncepciós perek, HVH, Kinzó, Kamrái mögött. Ezek sokszor nem nagyon képzelt emberek voltak a rendszerváltás után, valamennyire elkezdték feltárni, hogy kikből állt az HVH, és hát kiderült, hogy nagyon sokszor sok nyelvet beszélő diplomás emberek, akik elhitték, hogy az osztályuralom érdekében ezt meg kell tenni, és hát összességében egy teljesen élhetetlen világot hozott létre. Tulajdonképpen semmilyen kitörési lehetőséget ez a társadalom nem nyújtott, csak az árulást és az elvtelenség volt az, ami az embereket pozícióhoz tudta juttatni.

Tulajdonképpen bizonyos szempontból, a megtérés szempontjából, hogy ez egy olyan korszak volt, amikor az embereket igazán érdekelte az életértelme, és ezért tulajdonképpen bizonyos szempontból könnyebb volt akkor megtérni, mert a rendszeren belül az életértelmét nem találták meg.

[Fekete Rita]
Nagyon örülök, hogy rá is kanyarodtál egy picit így a megtérésre, mert még pont az lenne így az utolsó kérdésem, hogy mi a tapasztalatod lelkészként? Ugye vannak olyan emberek, akik akár egy ilyen háttérből megtérnek, újjel születnek, mégis nehéz levetkőzni, úgymond a gyakorlati materializmust. Ez miben szokott megnyilvánulni, és hogyan lehet ezzel fölvenni a harcot, azon kívül, hogy először leleplezzük magunkban ezt?

[Hack Péter]
Ugye a leginkább, amire korábban is utaltam, a természet fölöttire való nyitottsághiánya, tehát hogy a materialista, ateista emberek mindenre természetes magyarázatot keresnek, és kizárják a válasz lehetőségeik közül a természet fölöttit. És ez nem csak, hogy elutasítják, hanem kifejezetten elutasítják, vagy adott esetben félnek a természet fölöttitől. Tehát az a tapasztalat, hogy más hátterekben, ahol a természet fölöttire az emberek nyitottabbak, könnyebben térnek meg.

Ugye ez mutatja például, hogy Afrikában tömeges megtérések történnek, ahol nem annyira intellektuálisak az emberek. Ugye a Bibliász mondja, a betű öl, a szellem az, ami megeleveni, tehát amikor valaki csak a törvényt, a szabályt, az ismeretet nézi. Ez az akadálya nagyon sokszor az európai civilizációban az evangélium terjedésének, ahogyan megnézzük sokkal de sokkal nehezebb Németországban, Svájcban, vagy Svédországban evangélizálni, mint bárhol Afrikában, vagy olyan területeken, ahol az emberek nyitottak a természet fölöttire.

Tehát a materializmus, az ateizmus az a természet fölöttitől való elzárkózást a természet fölöttinek, a kirekesztését plántálja be az embereknek az életébe. Ezért a materiista, ateista háttérből jövő emberek sokkal nehezebben nyílnak meg a Szent Szellem érintésének. És ugye azt mondja a Biblia, hogy Isten Szellem, és akik őt imádják, szükséges, hogy Szellemben és igazságban imádják.

Ugye az az ember, aki a Szellemét eltemeti az értelme alá, és az értelmét tolja elő, de ugye ezért mondja Salomon szintén, hogy a saját értelmedben ne támaszkodjál. Aki a saját értelmére támaszkodik, a saját eszéből akarja a valóságot megragadni, és nem a Szelleméből. Azok az emberek nagyon nehezen tapasztalják meg a Szent Szellem erejét, a Szent Szellem kenetét, nagyon nehezen engedik a Szent Szellemnek, hogy az életüket alakítsa és formálja.

És ugye ezek az emberek tulajdonképpen a Szent Szellemnek azt a munkáját, amit hapcsel kettőben Péter mond az embereknek, hogy Isten kitölti az utolsó időben az ő Szellemét minden tesze, és azért, hogy profétáljanak az emberek. A profétálás az a jövőbe való belátás képességét eredményezik. A szellemi ember az a mát azt a jövőből akarja megérteni, tehát a jövő özvezető útnak tekinti a mát.

A materialista ember a mát azt a múlt következményének látja. Tehát egy materialista ember a jövőre vonatkozó döntéseit úgy hozza meg, hogy a múltbeli eseményeket egy ilyen valószínűségi sorba állítja, és csinál egy grafikont, hogy a múltbeli események mit prognoztizálnak a jövőre vonatkozóan. Csak ez a tévedéseknek az egyik legnagyobb forrása, hogy attól, hogy a múltban valami egy bizonyos módon zajlott, attól a jövőt még egyáltalán nem lehet megérteni.

Én csak emlékeztetem a kedves hallgatókat arra, hogy tavaly nyáron vagy tavaly évben, 2019-ben, egyszer Németh Sándor beszélt egyik összejövetelen arról, hogy hát szerinte bölcsdöntés az, hogyha az embereknek vannak tartalékai, aki teheti, az inkább tartalékoljon, inkább a bizonyos kiadásokról mondjon le, és tegye félre, megcserélje le a plazmatv-jét, vagy az autóját egy-két évig, és legyen mindenkinek. Ezeket az elemeket én mondom, csak ő annyit mondott, hogy hát jó, ha az embernek van háromhónapi tartaléka.

Most természetes módon azt gondolom, hogy senki nem látta előre azt az állapotot, ami március óta tart a világban, ezt a koronavírus állapotot, és senki nem tudott a múltból, nem tudott erre prognózist adni, hogy ez be fog következni, de akiknek a szellem ennyit tud volt, azok fel tudtak erre készülni, és hát most is azt lehet látni, hogy akik kősziklán építkeztek, azoknak akár a személyes egzisztenciája kősziklánban, akár a családja Jézus Krisztuson, és szellemben járnak, és szellemi módon hozzák a döntéseit, azokat ez a mostani állapot nagyon-nagyon nem bűserte meg, akik homokra építenek, azok nagyobb viharokat élnek át, nagyobb károkat élnek át. Tehát a materializmus az azért nem jó, mert az embereket hátok alá hozza. Jeremias 17.

részében mondja, hogy átkozott az a férfi, aki testbe helyezi a bizalmát, mondhatnánk azt is, hogy anyagba helyezi a bizalmát, és a szíve eltávozott az úrtól, mert olyan lesz, mint a hanga fa a pusztában. De áldott az a férfi, aki az úrban bízik, mert ő olyan lesz, mint a folyó mellé üztetett fa, amely levelethajt, nem szűnik meg a gyümölcsözéstől, áldást jelent mások számára. Hát én igazából ezt kívánom a szellemben járó keresztényeknek, hogy legyenek folyó mellé ültetett fák.

Ez pedig azt igényli, hogy a szellem mozgására nyitottak legyünk, és ne az anyagi valóságon keresztül akarjuk Isten megragadni, hanem tegyünk tisztában vele, hogy ő szellem, és akik őt keresik és imádják, adok szellemben és igazságban tudják ezt megtenni.

[Fekete Rita]
Nagyon köszönöm dr. Hagg-Péternek a hídgyülelkezeten lelkészének és a Szentpál Akadémia tanárának, hogy a vendégünk volt, és beszélhettünk erről a rendkívül fontos témáról. Nagyon jó egészséget, és további szép napot kívánunk neked.

[Hack Péter]
Köszönöm nektek, és minden jót kívánok.

[Fekete Rita]
Tehát világnézetek a Biblia tükrében. Ez volt a hettedik rész, ateizmus, materializmus. Köszönöm szépen a munkatársaimnak is a munkáját.

Császár Enikő volt a szerkesztő, Ján Barlászló a zenei szerkesztő, kamerjonatán a technikus, hírszerkesztő volt Lungauer András, és főszerkesztő Szobota Zoltán a mikrofonnál feketerített. Hallottátok, és ezen a picit borús-szomorkás hétfői napon nagyon szép napot kívánok nektek. Hallgassátok tovább a rádiót.

Viszonthallásra!