Happy Day - 2025. 01. 10.

[Szignál]
Oh, happy day!

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day! A Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant.

Happy Day!

[Szignál]
Oh, happy day!

[Szignál]
Hitvallás, megvallás! Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióba!

[Németh Sándor]
Halleluja! Hiszem, hogy Jézus Kisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Hiszem, hogy ő a főpapom, aki fölment tulajdon vérével, az Atyaisten dicsőségében, a Szentek szentjében, és megnyitotta a dicsőségnek az útját, az ő vére által, mindazok előtt, akik hisznek ő benne, és segítségül hívják az ő nevét.

Hiszem, Jézus a Krisztus, ő a királyok királya, uraknak az ura, aki szent szellemben, tűzben meríti alá azokat, akik hozzámennek, és veszik a szent szellemet, és ő pedig fölkeni őket, szent szellemmel, a karizmáival és gyümölcseivel. Én is veszem a szent szellemet, mert hiszek a szent szellemben, hiszem, hogy a szent szellem Isten úr, személy, mindenható, mindenütt jelenlevő, örökkévaló, és hiszem, hogy a szent szellem bennem van, és a testem a szent szellem temploma. És a mai napon is veszek erőt, mert eljött reám a szent szellem, hogy még hatékonyabb, gyümölcsözőbb tanúja legyek a názeretének, aki meghalt mindannyiunkért, és föltámadott a halálból, hogy Istenek az igazságát hitáltal átadja, akik segítségül hívják a nevét.

Ámen! Kérlek be neteket foglaljatok helyett!

[Mészáros István]
Sőt, a profétákat és a förtelmes lelket is kiszaggatom-e földről, és úgy lesz, ha profétálni fog még valaki, azt mondják annak, az ő apja és anyja, az ő szülői ne élj, mert hazugságot szóltál az úr nevében, és által verik őt az ő apja és anyja, az ő szülői, az ő profétálása közben. És azon a napon megszégyenülnek a proféták kiki az ő látása miatt, az ő profétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak. Hanem ezt mondja kiki, nem vagyok én proféta, szántóvető ember vagyok én, sőt, más szolgájává lettem én gyermekségem óta.

És ha mondja neki valaki, micsoda ütések ezek a kezeiden, azt mondja, amiket az én barátaim házában ütöttek rajtam. Fegyver, serkeny föl az én pásztorom ellen, és a férfiú ellen, aki nekem társam, így szól a seregeknek, ura. Verd meg a pásztort, és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.

És lészen az egész földön, így szól az úr, a két rész kivágattatik azon, és meghal. De a harmadik megmarad rajta. És beviszem a harmad részt a tűzbe, és megtisztítom őket, amint tisztítják az ezüstöt, és megpróbálom őket, amint próbálják az aranyat.

Ő segítségül hívja az én nevemet, és én felelni fogok néki. Ezt mondom, népem ő. Ő pedig ezt mondja, az úr az én istenem.

1. rész Íme, eljön az úrnak napja, és a te prédádat fölosztják benned. Mert minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez, és megszállják a várost, és kirabolják a házakat, megszeplősítik az asszonyokat, és a város fele számkivetésbe megy, de a nép maradéka nem gyomláltatik ki a városból.

Mert eljön az úr, és harcol azok ellen a népek ellen, amint harcolt vala ama napon, a harcnak napján. És azon a napon az olajfák hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az olajfák hegye közepén ketté válik, kelet felé, és nyugat felé, igen nagy völgyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig délfelé szakad. És az én hegyem völgyébe futtok, mert a hegyközi völgy azálig nyúlik, és úgy futtok, amint futottatok a földindulás elől Uziásnak, Júdakirályának napjaiban.

Bizony eljő az úr, az én istenem, és minden szent vele. És úgy lesz azon a napon, nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak, de lesz egy nap, amelyet az úr tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estvének idején. És e napon lesz, hogy élő vizek jőnek ki Jeruzsálemből, felerészük a napkeleti tenger felé, felerészük pedig a nyugati tenger felé, és nyárban és télben is úgy lesz.

És az úr lesz az egész földnek királya, e napon egy úr lészen, és a neve is egy. Az egész föld sigságá változik, Gebától kezdve Rimmónig, déli irányban Jeruzsálem felé, és fölmagasztaltatik, és a maga helyén marad a Benjamin kapujától az első kapu helyéig, a szeglet kapujig, és a Hannah Niel tornyától a király sajtójáig. És lakni fognak benne, és nem éri többé pusztulás, és bátorságosan lakoznak Jeruzsálemben.

És ez lesz a csapás, amelyel megcsapkod az úr minden népet, melyek Jeruzsálem ellen gyülekeznek, megsenyved a husuk, és pedig, amíg lábaikon állnak, szemeik is megsenyvednek gödreikben, nyelvük is megsenyved szájukban. És azon a napon lesz, hogy az úr nagy háborúságot támaszt közöttük úgy, hogy kiki a maga társának kezét ragadja meg, és a maga társának keze ellen emeli fel kezét. Sőt, még Júda is harcolni fog Jeruzsálem ellen, és összegyűjtetik a körös körül lakó népek minden gazdagsága, arany, ezüst és igen sok ruha.

És éppen olyan csapás lesz a lovakon, összvéreken, tevéken, szamarakon és mindenféle barmokon, amelyeke táborban lesznek, amilyen ez a csapás. És lészen, hogy akik megmaradnak mind a ma népek közül, amelyek Jeruzsálem ellen jöttek, esztendőről esztendőre mind fölmennek, hogy hordoljanak a királynak, a seregek urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét. És lészen, hogy aki nem megy föl e föld nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy hordoljon a királynak, a seregek urának, nem lészen azokra eső.

És ha nem megy föl, vagy nem jön föl az egyiptomi nemzetség, ő rájuk sem lészen. De lészen az a csapás, amelyel megcsapkodja az ura népeket, akik nem mennek föl a sátorok ünnepét megünnepelni. Ez lészen egyiptomnak büntetése, és mind a ma népek büntetése, akik nem mennek föl a sátorok ünnepét megünnepelni.

Azon a napon a lovak csengetjűin is ez lesz az úrnak szenteltetett. És a fazekak az úrházában olyanokká lesznek, mint az oltár előtt való medencék. És Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a seregek urának szenteltetik, és eljőnek mind, akik áldozni akarnak, és választanak közülük, és főznek azokban.

És nem lészen többé kananeus a seregek urának házában e napon. Ámen!

[Szignál]
Következik Németh Sándor napi üzenete.

[Németh Sándor]
Embernek a szelemére vigyáznia kell. Tiszta szellemben kell járni, szent élekkel tele lenni, és állnan az embernek. Már amikor a rossz kezd a természetében mutatkozni, ilyen kifejletlen állapotban isnek az igényével le kell tarolni, ki kell írtani, meg kell öldökölni, ahogy a pálapostól mondja, mert másképpen te szerint él, és aki persze szerint él, az meghal.

Tehát a szellem nyilvánul meg erősebb, mint az akaratod, erősebb, mint az értelmed, és sokan nem figyelik meg, nem figyelnek erre. Azt hiszik, hogy a külső emberük olyan erős, hogy a sorsukat, a döntéseiket meg tudják tartani. Urai a sorsuknak.

Egyikünk sem ura. Tehát ezért a legbiztonságosabb az, hogy engedelmeskedünk a szentléleknek, hogy a szentlélek állandóan uralma alatt tartson bennünket, és állandóan a szellemünkbe beleültesse az Isten iránti szomjusságot, éjszéget, ösztönzést, aminek következtében még akkor is elkezdünk imádkozni, ha úgy érezzük, hogy nem tudjuk megszólítani Istenet, egy szót nem tudunk kimondani neki. Volt ilyen, hogy úgy érezted, hogy egy olyan szellemi millióban vagy, hogy nem tudod megszólítani Istenet, és minden azt mondja neked, hogy nem, hagyd el, most nem tudsz imádkozni.

Ez azt jelenti, hogy Isten és te közét, annak a láthatatlan, sötét szellemvilágnak a kéviselői ott van. Előtted van. Ilyenkor pontosan nem azt kell csinálnod, hogy nem imádkozol, hanem imádkoznod kell az áttörésért, hogy az a szellemi fal, ami a názerti Jézus Kisztus szent, illetve is te közéd állt, az félre legyen az útból téve.

Ilyenkor inkább tegyél fél mindent, mert valószínű, hogy ha nem teszed meg, nem távolítod el ezt az elválasztó, ellenálló szellemi erőt előtted, valamiben elfogsz bukni, mert nem véletlenül keríted be az ellenség.

[Hangoskönyv]
Mária elméjében erősségek vannak hosszú évek óta már. Nem is érti, hogyan kerültek oda. Tisztán látja, hogy nem kellene leházadónak, uralkodónak, zsémbesnek lennie, de nem tudja, hogyan változtathatná meg a természetét.

Úgy tűnik nem képes uralkodni a cselekedetein, ezért reagál bizonyos helyzetekben helytelen módon. Mária azért nem tudja irányítani a cselekedeteit, mert nem irányítja a gondolatait. Azért nem irányítja a gondolatait, mert sejtelme sincs róla, hogy megtehetné.

Erősségek vannak az elméjében, melyeket már korán felépített az ördög. A sátán már zsenge korumban elkezdi megvalósítani jól kidolgozott terveit. Elhiteti előre elkészített csalárdságait.

Mária esetében a bajok a gyerekkorában nyúlnak vissza. Máriának rendkívül zsarnok édesapja volt, aki gyakran megverte csopán azért, mert éppen rossz kedve volt. Ha Mária egyetlen rossz mozdulatot tett, apja rajta vezette le minden haragját.

A kislány évekig tehetetlenül szenvedett, mert édesapja rosszul bánt vele és édesanyjával is. Feleségével és lányával mindig tiszteletlenül bánt. Mária fiú testvére viszont apjuk szemében hibátlan volt.

Úgy látszott ő a kedvenc csak azért, mert fiú. Mária mire 16 éves lett, évekig tartó agymosáson ment keresztül a sátán jó voltából, aki körülbelül ezeket hazudta neki. A férfiak nagyra tartják magukat, mindegy formák, nem lehet bennük megbízni.

Megbántanak és kihasználnak. Ha férfinak születtél, az életed el van rendezve. Bármit megtehetsz, amit csak akarsz.

Parancsolgathatsz, uralkodhatsz az emberek felett, úgy bánsz velük, ahogy tetszik, és ez ellen senki nem tehet semmit, különösen nem a feleségük vagy a lányuk. Ezért Mária határozottan eldöntette, ha innen kijutok, engem senki nem fog még egyszer kihasználni. A sátán már megkezdte a háborút az elméjében.

Forgasd ezeket a gondolatokat a fejedben újra meg újra, tíz év alatt mond előket magadnak, vagy tízezerszer, százezerszer, és meglátjuk, vajon lesz-e belőled édes, engedelmes, odaadó feleség. Még ha valamilyen csoda folytán szeretnél is az lenni, akkor sem fogod tudni, hogyan csináld. Mária-ban ilyen zűrzavar van most.

Mit tehet? Ilyen helyzetben mit tehet bármelyikünk? Az igjefegyverei Ha megmaradtok az én beszédemben, kitartóan ragaszkodtok a tanításomhoz, és asszerint éltek, bizonyal az én tanítványaim vagytok, és megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesztiteket.

Jézus itt elmondja nekünk, hogyan győzhetjük le a sátán hazugságait. Isten igazságának ismeretére kell szert tennünk, gondolatainkat, ígélye által megújíthatjuk majd a II. Korintusa levél 10.4.5 alapján az igjefegyvereit használva, lerontani az erősségeket és minden önhit és fennhiázó dolgot, amely Isten ismerete helyett önmagát magasztalja fel. Prédikációk, tanítások, könyvek, CD-k, DVD-k, konferenciák útján és saját biblia tanulmányozásunk során jut el szívünkbe az igje, amely a fegyver. De meg kell maradnunk, ki kell tartanunk az igjében, amíg a Szent Szelem csugallatára kinyilatkoztatása nem válik a számunkra. A kitartás nagyon fontos.

Márk 4.24-ben Jézus ezt mondja. Amilyen mértékkel mértek? Amennyit gondolkodtok az igazságon, amit hallotok és amennyit tanulmányozzátok, olyannal mértek nektek erényt és tudást.

Az angol fordítás alapján. Megismétlám, az igje fegyverét kitartóan kell használnunk. A dicsőítés és az ima a másik két szellemi fegyver, amely rendelkezésünkre áll.

A dicsőítés bármilyen más haditervnél gyorsabban legyőzi a gonoszt, ám őszinte szívből jövő dicséretnek kell lennie, nem csak üres szavaknak vagy módszereknek, amit kipróbálunk, hát ha beválik. Azon kívül a dicsőítésben és az imában is jelen van az igje. Igje szerint, jóságához méltóan dicsérjük Istánt.

Az ima az Istennel való kapcsolat. Hozzájövünk, hogy segítséget kérjünk tőle, vagy csak elmondunk neki valamit, ami nyugtalanít bennünket. Az ima közösséget és bátorságot jelent.

És alkalom arra, hogy hálánkat kifejezzük mind azért, amit Istent tesz, és azért, aki ő maga. Ha azt akarod, hogy hatékony ima életed legyen, alakíts ki igazi, személyes kapcsolatot az atyával. Tudd, hogy ő szeret téged, telve van kegyelemmel, és segíteni fog neked, ismert meg Jézust.

Ő a barátod, meghalt érted, ismert meg a Szent Szellemet, mindig veled van, mint segítőd. Engedd, hogy segítsen neked. Tanuld meg az imáidat Isten igjével átítatni.

IX. Zsoltár 10-es verse szerint Isten igjéjének tekintéjére, és a saját szükségletünk jogára támaszkodva keressük Istánt. Fegyverünk tehát az igje, amelyet különböző módon használhatunk.

Imában foglalhatjuk az igjét, érdethetjük az igjét, tanulmányozhatjuk az igjét. Ahogyan Pála II. Korintosi levélben elmondja, fegyvereink nem testi, világi jellegűek, hanem szellemiek.

Szellemi fegyverekre van szükségünk, hiszen szellemek vezéreivel, sőt magával az ördögkel harcolunk. Jézus is az igje fegyverével győzte le a gonoszta pusztában. Leásd Lukács 4.113. Jézus minden alkalommal, amikor az ördög hazudott, neki így válaszolt. Megvan írva. És Isten igjéjét idézte. Amint Mária megtanulja használni a fegyvereket, képes lesz lerombolni az elméjében felépített erősségeket, megismeri az igazságot, amely szabaddá teszi.

Meglátja, hogy nem minden férfi olyan, mint az ő földi édesapja. Néhányan olyanok, de a többség nem. A férje János például nem olyan.

János nagyon is szereti Máriát.

[Tamás Csilla]
Itt ül már velem szemben Szikora Márton, az esztergomi gyürekezetpásztora és keresztényüzletember, akit szeretett elköszöntök. Szia!

[Szikora Márton]
Üdvözöllek, Csilla, és nagyon nagy szeretettel köszöntöm a rádióhallgatóit.

[Tamás Csilla]
És hát egy nagyon fontos témáról fogunk beszélgetni, pénzről, haszonról, profitről, prosperitásról, és hozzácsatolnánk egy másik nagyon fontos témát, ergölcsötetikát, és felisteném az első kérdést, hogy egyáltalán össze lehet ezt a kettőt kapcsolni?

[Szikora Márton]
Hát ezek nagyon szorosan összefüggő kérdések, és főleg, hogyha a biblia szempontjából vizsgáljuk a pénzkeresésnek a motivációit, meg a céljait, természetesen nem elválasztható a kettő egymástól, és a pénznek az eredete is mélyen spirituális jellegű, tehát ott is, amikor arról beszélünk, hogy értékeket hozzunk létre, és annak a megtestesítője, vagy forgalmi eszköze a készpénz, akkor ott is valójában bizalomról beszélünk két fél között, akik egymás között kicserélik ezt a forgalmi eszközt, tehát mélyen spirituális gyökerei vannak a pénznek, ami fontos bizalomkérdéskörével kapcsolatos, és hát komoly közgazdás szoki is ezt kutatták, hogy milyen kapcsolatáll van az etika, morális kérdések, illetve a kapitalizmus között maga a rendszer az egyáltalán erkölcsöse, illetve lehet-e erkölcsösen megmaradni ebben a rendszerben.

Egy nem utolsó sorban keresztényként pedig minket az is érdekel, hogy mi Istennek a véleménye a pénzkeresésről, illetve jobban szeretjük használni a pénzteremtés kifejezést, mert... értéket kell létrehozni, és annak van egy pénzügyi vecülete is. És hát Isten igye rengeteg mindent mond, sok tanácsot ad a pénz előállításával kapcsolatban, illetve a pénz megfelelő használatával kapcsolatban.

Sok a visszaérés, de ez amiatt van, mert hogy van egy eredeti rendeltetés ennek, ami Isten tökéletes akaratos szerinti rendeltetés. És hát talán előre átbocsájtani, hogy Isten nem pénz ellenes, illetve a Bibliában nem azt olvassuk, hogy az egy eredendően rossz valami, hanem igazából az emberi szívnek az állapotától függ, hogy ennek a pénzeszköznek az értéke pozitív, jó szellemi célokat szolgál, vagy pedig egy hedonista, önközpontú célra fordítja az ember.

[Tamás Csilla]
Ugye ez nem titok, hogy te Prosperitásról írtad a szakdolgozatot a Szentpál Akadémián, és volt szerencsém beleolvasni, illetve egy jó résztel is olvastam végig, és te végignéztél számos elméletet, amit filozofusok, közgazdászok írtak erről.

[Szikora Márton]
A szakdolgozat gondolatébresztő kérdés az az volt, hogy lehet-e etikusan sok pénzt keresni. Nem áll-e ez ellentétben ez a kettő dolga egymással? Lehetnek-e olyan milliárdosok Euróban, akik mondjuk Isten szolgálják a pénzükkel, vagy ez eleve kizárja a kettő egymást, illetve hol a határ?

A Biblia beszél arról, hogy aki Istent szereti, az a mammot megveti, és fordítva, tehát a kettő kölcsőesen kizárja egymást, hol kezdődik a mammonnak az imádása. A mammon az a vagyonnak, a tulajdonjognak, ilyen módon átvitt értelemben valamilyen módon a pénzeszközöknek egy képe, egy színonimája, de valóban például Jézus tanításaiban ez egy olyan sötét erőnek a körülírása, vagy egy megnevezése egy olyan szelemi lénynek, aki a mógóságot, irigységet használja ki az emberi szívben, és ezáltal leigázza az emberi szívet, és rapszolgálvá teszi az ember teljes személyiségét, ami hasonló ahhoz a kötelékhez, mint például szexuális kicsapongások, vagy drogfüggőség, vagy alkoholfüggőség által okozott kötelék. És hát mérhetetlenül érdekes, ahogy Jézus erről tanít, például amikor azt mondja, hogy döntsük el, hogy melyiket választjuk, vagy Isten szolgáljuk a pénzünkkel, vagy a mammont, hogy nincs semlegesség, tehát el kell ezt dönteni, és hát érdemes ezt akkor eldönteni, amik az embernek még nem azon az anyagi szinten van, amikor már a kísértés esetleg sokkal nagyobb. És visszatérve az eredeti kérdésedre, hogy picit ilyen elméleti, vagy filozofiai iskolák mit is mondtak ezzel kapcsolatban, az alakkérdés az volt, hogy a pénzünket lehet-e szellemi, pozitív szellemi célokra használni, Isten királyságában tudunk ezzel hasznot hozni, spirituális haszonnal járhat-e az a materiális dolog, amit pénznek nevezünk, és ez az érdekes, hogy mindenféle filozofiai iskolák erre teljesen más konklúzióra jutottak ezzel kapcsolatban. Például mást mond erről a Héber hagyomány, mást mond erről a középadi kereszténység, a mainstream közgazdaságtannak is erről más az álláspontja, és egészen szélsőséges álláspontok is vannak, és hát az én szakdolgozatomon azt vizsgáltam meg, hogy Isten igéje mit mond ezzel kapcsolatban.

[Tamás Csilla]
És mit mond?

[Szikora Márton]
Talán kezdjük onnan, hogy az egyik legszélsőségessebb állásponttól a másikig haladva, és hogy utána mit mond az ige. Nem kikerülni akarom a kérdést, csak így logikailag jobban összeállt az én fejemben. Nagy segítség volt a Tomás Szedlecseknek a könyve, aki egy cseh közgazdász A jó és a rossz közgazdaságtanat című könyvében ezt egy szekuláris szakértő és emellett rendkívül nyitott spirituális kérdésekre, és ő fölvázolt egy ilyen tengejt, hogy milyen kapcsolatban van a morál és a hasznosság, hogy ez körcsősen kizárja egymást.

És például az egyik véglete ennek azt Emmanuel Kant képviselte, aki azt mondta, hogy ami önzetlen motivációból van, ez egyedül az, tehát egy erkölcsi parancsnak engedelmeskedve, egyedül az számít elfogadhatónak. Teljesen antihaszonelvű azt mondja, hogy aki azért ment egy fújdokló embert ki a folyóból, mert hogy ebből neki haszna származik, az lenullázza ezzel az erkölcsi értékét ennek a jócselekeretnek. Illetve beszél arról, hogy az ókori görögök, hogy viszonyultak ehhez, például az tojpusokról, akiknél egyen megengedőbbek voltak ennél, ők azt mondták, és ez óriási hatással volt egyébként azért a nyugati kultúrkörre, meg főleg arisztoteliszten és platónon keresztül.

Ők nem azt vizsgálták, hogy ez milyen hasznot hoz egy tetnek az eredménye, milyen jutalom vagy büntetés jár ezért, hanem közömbösek voltak, ugye a fő erény az az apátia volt, tehát nem vizsgálták a motivációját, és erre építkezett a középkori keresztényhagyomány. Ez azért érdekes, hogy Szent Ágoston építkezett ezeknek a filozofusoknak a műveire, és arra az aszkét a hagyományra, amit ők képviseltek, mert ez egy erősen aszkét a kultúrkör volt, tehát nem tartották erkölcsösnek az örömet, a testi élvezeteket, ezek nem fértek bele az ő spiritualitásukba. És itt érdekes, hogy például a Héber hagyomány, az hogy viszonyul ehhez, és ez sokkal, hogy mondjam, liberálisabb, vagy megengedőbb ezzel a kapcsolatban, mert például nem vetik meg a jót cselekereteket, ugye judaizmusban nem, hogy jutalom jár, egy jutalmat várhat egy hívő, hogyha jót tesz, hanem ez az Istenel való szövetségnek egy része, tehát megjelenik az áldásnak a koncepciójára.

[Tamás Csilla]
De nem csak emberektől, hanem Istentől is várhat.

[Szikora Márton]
Egyfajta szerződés Isten és ember között, aminek bizonyos feltételei vannak, amit ha én betartok, akkor joggal várhatjuk azt, hogy Isten engem meg fog áldani, anyagilag itt ebben a földi életben a térés az idő alatt, nem csak úgy spirituálisan majdamegyben. És ez viszont mindenféle szabályoknak, illetve nem mindenféle szabályoknak, hanem Isten igéje által szabott kereteknek kell alárendelni, amit a Prédikátor könyvében foglalőzte Salamon, hogy őrvendezete ifjusságodban vidámítson, megtéged a te szíved az ifjusságodnak idejében, de megtud, hogy mindezekért az Isten téged ítéletre von, tehát nem egy szabadosságot üzen, hanem megengedi a prosperitást, a gyarapodást, és hát ennek óriási hatása van például a zsidó gondolkodás módra, ami nyilvánvalóan megjelenik az ő gyermekeiknek a tanítatásában, ahogyan ők az üzlettel bánnak, ahogyan a pénzhez ők viszonyulnak. És hát az is egy érdekes kérdés, hogy egy ilyen félnomád törzs közösség aki volt, Jákob és leszármazottai, hogy az ő üzleti világképük az vajon miért ennyire sikeres. És erről szólt az én szabdolgozatom, hogy melyek azok a gazdasági koncepciók, amik a Bibliából erednek, közvetve vagy közvetlenül, és ebből rengeteget átvett, illetve közvetlenül hatottam az Adam Smith féle klasszikus kapitalizmus kialakulására.

Kevesen tudják, hogy Adam Smith megírta a Nemzetegazdagsága című könyvet, ami egy kis kötet, ahhoz képest, ami az ő főműve, a másik főműve, az pedig az erkölcsi érzelmek elmélete című értekezés, ami egy etikai mű, tehát arról szól, hogy hogyan lehet jól élni a vagyonnal a gazdagsággal, és teljesen megvetette azokat az embereket, akik értékesemleges módon álltak hozzá a gazdasághoz. És hát volt olyan iskola is, amely teljesen szésőségesen értékesemleges volt, ezt például egy Bernard Mandeville nevezetű közgazdász filozófus képviselt a XVII. században, aki kifejezetten azt állította, hogy nemhogy az erkölcs és a hasznos szerzés között van egy reláció, hanem az arányhoz fordított, tehát...

[Tamás Csilla]
Tehát minél becstelenebb vagyok, annál sikeresebb?

[Szikora Márton]
Annál nagyobb hasznot hozok a társadalomnak, minél nagyobb a bűn általában a társadalom, ami ezt az álláspontot képviselte, fordított a kánthoz képest az arány. Ő azt mondta, hogy minél nagyobb a bűn egy társadalomban, annál nagyobb a haszon, tehát a kettő az így aránylik egymáshoz. És ez például, erre azt mondta Adam Smith, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, és ő ezt úgy nevezte, hogy szabados rendszerek züllött tanítása, hivatkozva erre.

És egy nagyon érdekes anekdotát az alapja ennek, vagy egy történet, egy értekezés, amit ez a Mandeville írt, ez a Méhek meséje című mű. Röviden összefoglalom, mert a lényeg a támogja, hogy aki ezt olvassa, bárki rá is van a korabeli Anglia viszonyaira. Tehát a Méhek társadalma az egy rendszerető, rendes emberekből álló ország, és imádkoznak a Méhek istenéhez, hogy adjon nekik egy komoly változás, hogy jön létre az ő társadalmukban.

Arra panaszkodnak, hogy megvesztegethetők a hivatalnokok, a felszín alatt tenyészik a bűnakereskedők azok csalnak. Panaszkodnak a Méhek, a Méhek istenének, a Méhek istene meghallgatja az ő kérésüket, és mindenkit erényes, méhpolgára tesz. És ennek ahelyett, hogy a felvirágzás lenne az eredménye, az következik be, hogy a prosperitás helyett teljesen szétesik a társadalom.

A kovács elveszti az állását, mert már nincs szükség rabkovácsokra, a bíró elveszíti az állását, mert már senkit nem kell elítelni, és nincsenek háborúk, nincs katonaság, nincs szükség rendőrökre, és gyalázatos véget ér a dolog, mert élhetetlen Mékas kihall, mert a szomszéd Mékas meg odajön, és véget vett az ő életüknek, kiűzik őket a szomszédos méraj. És erre mondta azt az Adam Smith, hogy ez teljességen, már kősteven is elfogadhatatlan, de ezen a képzeltbeli spektrumon van, aki például ezt az álláspontot képviseli. És ehhez képest mit mond az Isten igé a Biblia?

Tehát, hogy az a motiváció, hogy pénzt csináljunk, értéket hozzunk létre, illetve ezt Isten királysága számára fiatassuk, az bűnös motiváció. Mozesnek a története rendkívül érdekes ilyen szempontból, aki különbséget tett a földi vagyon, meg a mennyei vagyon között. Ugye a Biblia beszél az örökkévaló értékekről, a spirituális világról, és végig húzódik a Biblián az, hogy sokkal értékesebb az örökkévaló, mint az ideiglenes.

[Tamás Csilla]
Ez már végül is Ábrahamnál is megjelenik.

[Szikora Márton]
Így van. Olyan szinten, hogy konkrétan Ábrahamnak nem sok vagyona volt itt a földön. Egy ingatlanról beszél a Biblia, egy barlangról, amit ha nevezhető az ingatlannak, amit temetkezési helynek használt.

És ez is nagyon érdekes, hogy amikor az ember sok mindent birtokol, akkor az most egy áldás-e, vagy egy nyűg. Mert kicsi a vékony az a határvonal, a között, hogy én birtoklom az ingatlant, vagy a tulajdonomat, vagy az a dolog birtokol engem. És hát van olyan, hogy minél több mindene van egy embernek, annál kisebb a szabadsága.

És például Tomás Szedlecseknek a műve ezt is fejtegeti, hogy azért rengeteg haszna van Ábraham élettörténetének, hogy annak a tanulságnak, ami a pusztai élettől és a vándorlástól együtt jár. Tehát amikor igazából nem birtokolunk semmit, annak sok áldásos, melék hatása van.

[Tamás Csilla]
Nem kötődünk egy...

[Szikora Márton]
Mert hogy nem kötődünk rökhöz, mobilisak vagyunk, kialakul egy óriási szabadságfokha van az embernek, szemben a városi civilizációval.

[Tamás Csilla]
És a bizalmát is jobban kell Isten bevetnie.

[Szikora Márton]
Így van. A valós szükségeit sokkal jobban ismeri az ember, mert szembesülve a tényleges valós szükségeivel, és a szabadság magas fokával együtt pedig a felelősségérzés is kialakul, és ez egy Héber gondolat, ami megjelenik a modern szociálpolitikában. Tehát, hogy a kapitalizmus mellett egyfajta ellenpontként muszáj, hogy legyen egy igazságos, társadalom elesettebb rétegei számára felzárkozást nyújtó rendszer, és ez is egy Héber gondolat.

[Tamás Csilla]
Na, térjünk ezekre a koncepciókra rá, ez nagyon érdekel engem, hogy mi az, ami a Bibliából emeltek át tulajdonképpen a kapitalizmusba, amit ugye azért nagyon sokan nagyon bűnös és erköltstelen dolognak tartanak.

[Szikora Márton]
Hát ugye ezek olyan koncepciók, amik mint általában szellemi áramlatok veszélyvárognak, hatnak, áradnak, és hosszú távon kimutatható a hatásuk bizonyos kultúrkőre, és amiről utána múltkor is volt szó az idő, illetve a lineáris időfelfogás, az egy bibliai koncepció. Szemben például a távol-keleti körkörös-ciklikus időfelfogással, ami nihilizmust, közömbösséget eredményez. Az az Ó-szovjetségből ered, hogy az időnek van egy kezdete, meg van egy vége, és van tétje ennél fogban, nagy fejlődésnek az idejét kell, hogy megvássuk, megtapasztaljuk.

Tehát a történem alá van rendelve fejlődésnek, és ez rögtön reménységet is ad az embernek, mert van tétje, érdemes félretenni, érdemes építeni a következő generációnak, illetve az aszkétizmusnak a hiánya, az egy nagyon bibliai koncepció, szemben az ókori görögökével, akik egy részben nagyon hedonista, részben nagyon aszkét a kultúrkört képviseltek. Ehhez a szemben a biblia nem azt tanítja, főleg az Ó-szovjetségre gondolok most, hogy bűnös dolog vagyonnal rendelkezni, magántulajdon az valami rossz lenne. De egy ilyen koncepció a rend és a bölcsességnek a fölmagasztalása, ez az Ó-szovjetségből kiolvasható, hogy a teremtésnek a könyve, hogy Isten megteremt, Isten elnevez, Isten elválaszt dolgokat, így katalogizálja a látható világot, és ebbe bevonja az embert, aminek eredménye, hogy analitikus modelleket lehet ebből alkotni, innentől kezdve lehet tanulmányozni a természetet, és mindenfajta tudományos fejlődésnek egy alapja lehet ez.

De a gazdaság és az elkölcs kapcsolata, ugye az Ó-szovjetség tele van olyan történetekkel, ahol egyértelmű, hogy van egy elkölcsi csattanója annak a történetnek, mert hogy a héberek, kiválasztott nép pontosan tudták, hogy igazából az ember sorsát az elkölcsi döntések fogják determinálni, meghatározni. És hát nagyon érdekes például, hogy az első szedlecsek szerint az első írásban is rögzített gazdasági ciklusnak a lejegyzése az az Ó-szovjetségben olvasható, amikor is József egy álomformában megmondta a Fáraónak, hogy fog következni hét szűk esztendő, amire föl kell készülni, hogy a hét bő esztendő alatt felhamozott javakból ezt lehet ellensúlyozni, és ezt a közgazdászok kidolgozták, például Maynard Keynes, ismert amerikai közgazdász a XX.

század közepén ezt tudományosan kidolgozta ugyanezt, ami röviden annyit jelent, vagy úgy lehetne összefoglalni, hogy a anti-ciklikus pénzpolitika, ezt a nevet adták neki, amikor bőségnek az ideje van, akkor megtakarítani kell és felhamozni, hogy amikor majd jön a szűk hét esztendő, akkor legyen, miből a szükségeket finanszírozni, és nem is lehet elkerülni teljesen a hét szűk esztendőt, vagy teljesen megúszni, akkor is azért a hatásait tenyhíteni lehetett, ezt láttuk egyik tombban is, hogy ugye az jött, Isten megmondta, hogy fog jönni, ezért jött is, de nagyon nem mindegy, hogy például egy válság milyen állapotban éri akár a családokat, akár egy társadalmat. Ezekből azt a kövekeszetést vont el a szedlecsek, például, hogy a gazdasági kérdésekre az ilyen kérdések, mint a jogállam, ami a bibliai koncepció, tehát a joguralma, a törvénykisztelete, a városi civilizációval szemben létrejött, Isten által létrehozott ellenpórus a törvénynek a tisztelete, mert hogy a Héber ideál az nem a városi civilizációt, hanem a paradicsomi édenket, hogy ez azt eredményezte, hogy például van jogállam, például van magántulajdom, például van ilyen, hogy üzleti bizalom, lehet ilyen dolgokról beszélni, hogy korrupció szintjei, tehát nem az a kérdés, hogy van-e korrupció, vagy nincs, hanem a szintjeiról beszélni, de ezekről azért lehet egyáltalán fogalmi szinten beszélni, mert ezek a fogalmak a bibliából származnak, mint koncepciók, és hát az előbb említett szociális háló, az anélkül sincs kapitalizmus, tehát az a kettő együtt van.

Ugye az Izraelnek adott polgári törvények, azok szabályozzák az eladósodást, a fedezetőszolgáló, tehát a fedezeteket, amit be lehet tenni egy hitel mögé, és szigorúan szabályozzák a magántulajdónak a körülményeit. Tehát ezek közvetlenül hatottak a klasszikus közgazdaságtan megszületésére, szedlöcsök szerint.

[Tamás Csilla]
Említetted, hogy etikus hasznot gyűjteni, etikus vagyonnal rendelkezni, de hogy van olyan is a Bibliában, hogy ne itt a Földön gyűjtsünk kincseket. És én emlékszem, amikor még fiatal keresztény voltam, azért vallották ezt sokan, tehát hogy a megtakarítás, az nem volt annyira népszerű, és én nagyon örültem, amikor láttam, hogy József is ezt csinálta, tehát a Bibliában azért van szó megtakarításról is, de ezzel az igével mit kezdjünk, hogy ne a Földön gyűjtsünk kincseket?

[Szikora Márton]
Ezek nagyon mély kérdések, és engem milyen foglalkoztattak ezek? Én üzletember vagyok, és amikor építjük a vállalkozásunkat, akkor ezek napi szinten felmerülő kérdések, hogy hol a határ, mit lehet megtenni, hogyha mondjuk óriási árbevétele van a cégnek, akkor azt szentesíti el az eszközöket, hogy mondjuk mire használjuk azt az árbevételt, meg mi a forrása annak az árbevételnek. Tehát alapvetően én azt olvasom a Bibliában, hogy ez a triviális dolog, amit pénznek nevezünk, ahogyan ezzel mi kereskedünk itt a Földön, annak örökérvényű kihatása van arra, ahogyan mi a mennyben fogunk létezni.

Magyarra lefordítva, a fizikai pénzeszközt, azt tudom mennyei szinten kamatoztatni, ha jól használom. És ugye itt kanyarodok vissza, hogy kit szolgál az ember. Tehát amikor a mamont szolgálja az ember, akkor egyrészt rabszolgálja a mamunnak, másrészt pedig a mennyei perspektívát teljesen elveszíti, de amikor az ember Isten szolgálja az ő pénzével, akkor egy olyan megtakarítást eszközöl, ami a mennyben kamatozik.

És hogy mik azok a módszerek a Biblia szerint, amivel lehet Isten királysága szolgálatába állítani ezt a materiális dolgot, amit pénznek nevezünk. És hát erről rengeteget beszél a Biblia, hogy ott kezdődik a dolog, hogy ne szeressd a pénzt. Tehát ez egy látszólagos ellenmondás, hogy hogy létezik az, hogy valaki úgy nagyon-nagyon gazdag, hogy nem szereti a pénzt, de ilyen van.

Ilyen látséges. Ebben biztos vagyok. És olyan ember is van, akinek ez a szolgálata, hogy nagyon gazdag legyen, és az ő pénzével Isten munkáját vigye előre, mert bizonyos területeken nagyon sokkal kerül Isten munkája.

Ugyanovassuk, hogy Jézus szolgálatát is vagyonos emberek, hölgyek támogatták. És ennek megvannak a feltétele, hogy hogy lehet ezt szellemi vagyon átalakítani. De talán a legfontosabb az az, miután az ember eldöntötte, hogy nem mamont akarja követni, és nem a pénzt fogja szolgálni, hogy a hitét összekell kötni cselekeretekkel, hitben kell járni ezen a területen.

És hát vannak jelei, amikor az ember a mamon uralm alatt van. Például azt mondja az Ige, hogy a telhetetlenségnek a bűne, ami részben jelenti az irítséget, részben jelenti a mohóságot. Irítség, hogyha...

Ha másnál keletkezik a maszlon. Ha másnál van, és nekem nincs. Mohóság, hogyha van, de az sem elég, és mindig kell még egy.

Ebben az a közös, hogy ugyanaz a szívből származik mind a kettő bűn, és ezzel kapcsolatban nagyon lesújtó véleménye van pálapostónak, tehát ezt a paráznossággal, a báványimádással teszi egy szintre, mert hogy ez egy idegenisten. Tehát amikor az ember így viszonyul a pénzéhez, és ez, tehát magyarul az ember szívében a fontossági sorrendet, azokat tisztázni kell, de miután ez megvan, össze kell kötni cselekeretekkel az ő hitét, ami megnyilvánul praktikus dolgokban. Például az első praktikus cselekeret, hogy nem aggodalmasodik az ember.

Jézus azt mondta, hogy már akkora mammon uralma van az életünkön, amikor fölteszünk ilyen kérdéseket, hogy mit tegyünk, vagy mit ígyunk, ezek mind azt jelzik, hogy az ember nem bízik az úrban, hanem fél a jövőtől, vagy az is azt jelzi, hogy mammon uralma van az ember, hogy egy aránytévesztés van a pénz megszerzése és a szellemi értékek között. Tehát röviden a lényegre térve, vagy így konklúzióra jutva, és szerintem a prioritások kérdése a legfontosabb, hogy mit helyez el te az első helyre, mert minden az életben a prioritásokon múlik. Tehát mindent lehet túlzásba vinni, akár egy jó dolgot is lehet túlzásba vinni, és az Isten égének egyértelmű tanítása, hogy az úrat kell az első helyre helyezni az anyagi életünkben, és hogyha ez megvan, ez adja meg azt a keretet, aminek a mentén, ha gyarapodunk, akkor az már áldás, és nem egy öncélú dolog lesz az életünkben.

[Tamás Csilla]
Mondjuk tegyük fel, hogy helyén van a sorrend, tehát első helyen van Isten, Istennek a szolgálata, Isten munkája, akkor etikus szerinted a profitmaximalizálás? Ha azt mondom, hogy azt a profitót, azt én beforgatom Isten munkájába.

[Szikora Márton]
Ez egy nagyon jó kérdés. Én ugyanezt tettem fel magamnak, hogy mi van akkor, hogyha valakinek ez az elhívása, és eleve úgy alakítja ki az életét, eleve úgy készül a karrierjére, ezzel a célral, hogy ő profitot akar maximalizálni. De azzal a célral, hogy ezt Isten királyságába fekteti, hogy ez valami bűnös motiváció-e.

[Tamás Csilla]
Meg hogy emellett lehetnek-e bűnös tevékenységek? Mert hogyha valakit ezzel lehet, hogy megrövidítek, és akkor itt is már fölmerül egy ilyen eltöltsi kérdés.

[Szikora Márton]
Nyilván az, hogy hogy szerzi meg azt a pénzt, az nem mindegy. Nem csak az, hogy mire költi, tehát az a két dolog, hogy mi a forrása, meg mire költi, az azért sok mindent elárul, de a motiváció az nagyon fontos. Tehát az, hogy mit csinál az ember, mi az ő életének az ideje, és életének idejének a fő célja.

És Mózes életében is azt láttuk, hogy neki is fontos volt, hogy a megjutalmazásra nézzen. Tehát ő azért tudta otthagyni az Egyiptom gazdagságát, a hercegi életet, mert hitáltal látott egy még nagyobb vagyont, ami vár elményben. Magyarul nem bűnös motiváció az, hogyha én arra állok rá, hogy pénzt keressek azzal a céllal, hogy Isten munkáját támogassam.

Itt Isten első helyre kell helyezni ebben is, mint minden másban. De hogyha ez a motiváció megvan, ez szerintem fontos is, hogy meglegyen, és az ember rendszeresen tisztálza magába, hogy miért kell fel reggel, és miért csinálja azt, amit csinál, mert egy csomó olyan cél is közbejöhet még akár újjászületett keresztényeknél is, ami ezt a kezdeti jó motivációt vagy jó célokat el tudja homásítani, vagy gellert kap. Isten eszembe jutott egy gondolata a Héber hagyománya kapcsolatban, hogy ott mennyire nem tekintik bűnös gondolatnak a gyarapodást, és hogy ez mennyire megjelenik az ön minden napi gondolkozásmódukban.

Kutatások során belebotlottam egy nagyon érdekes történetbe, hogy egy magyar vonatkozása is van ennek. Egy holokauszt túlélő, rendkívül gazdag ember lett. Úgy hívják az illetőt, hogy Paul Reichmann.

Teljesen véletlenül menekült meg a holokauszból. Bécsbe mentek meglátogatni Sámuel nagybácsit, illetve Bécsbe laktak és jöttek Magyarországra meglátogatni Sámuel nagybácsit, csak ötben megtörtént a Tansklusz, és már nem mentek vissza Ausztriába. Marokon keresztül Kanadába letelepettek, semmivel nem mentek ki, tehát nem volt semmi vagyonok.

Egy ortodox rabi lett, mindennapi mátkozott, egy elkötelezett istenkülő ember, és ő a 80-as években 10 leggazdagabb ember között tartották számon, tehát több olyan ikonikus épület fűződik a nevéhez, mint a Canary Dwarf Londonban, a Thames-e mellett, meg más épületek. Többször csődben ment, de mindig fölállt.

[Tamás Csilla]
Ez is egy titok, nem?

[Szikora Márton]
Ezt nagyon tudják. Elképesztő számomra, hogy...

[Tamás Csilla]
Nem a meghátrálás emberei.

[Szikora Márton]
Nem a meghátrálás emberei, és van látásuk a prosperitásról, és nem számüzték ezt az ő életükből, és nagyon érdekes, hogy azért ezek a látások nyilvánvalóan a Bíbiából származnak. Tehát én nem gondolom azt, hogy minden hívő embernek milliárdosnak kéne lenni, vagy vagyonos embernek kéne lenni. Isten nem ígérte ezt meg a Ábrahamnak adott szövetségben, de azt mindenkinek megígérte, hogy az összes szükségét be fogja tölteni bővölködő módon.

Tehát több lesz, mint amire szüksége van. És ezen belül vannak olyanok, akiknek lehet, hogy ez a feladatuk, hogy egy jó szívvel, tehát hogy nem leöntik egy vallásos mázra, hanem ténylegesen Istent az első helyre helyezve az ő életükben, meg az ő anyagi életükben is, Isten szolgálják az ő vagyonukkal. Ehhez viszont tanulni kell, ehhez részt kell venni a gazdaságban, ehhez növekedni kell, fejlődni kell, ehhez kell pénzzel foglalkozni, forgatni kell a rendelkezésre álló információkat és eszközöket, és ezek nem állnak szemben, ahogyan én megértettem a Bibliából, Isten igében.

[Tamás Csilla]
Érdekel még ez a Rabbi engem, hogy neki a tanításaiban van esetleg arról szó, hogy mik azok a fontosabb pontok, amik mondjuk az anyagiakkal kapcsolatosan betartandók.

[Szikora Márton]
Hát én úgy tudom, hogy nagy támogatója volt Izraelnek, Jerusalemen is temették el, tehát rendkívül fontosnak tartotta a fiataloknak a taníttatását. Tehát ezeket a hagyományos.

[Tamás Csilla]
Ádotta Izraelt.

[Szikora Márton]
Így van, ádotta Izraelt.

[Tamás Csilla]
Akkor a tanulás.

[Szikora Márton]
És elkötelezett volt Izrael mellett, nem csak szavakban, hanem tettekben is.

[Tamás Csilla]
Ugye zsidóknál egyébként abszolút látni ezt, hogy elképesztő pénzeket hajlandók fordítani gyerekeik oktatására.

[Szikora Márton]
Igen, és nem csak a szűk családjában, hanem a hikkösségnek, a gyerekeinek az oktatását, tanítatását nagyon fontosnak tartotta. Tehát ő hozott itt-e iskolákat.

[Tamás Csilla]
Aha, tehát ez ilyen karitatív tevékenység.

[Szikora Márton]
Karitatív, de úgy, hogy annak értelme legyen, és haszna legyen, és nagyon nagy pénzeket forgatott oktatásra, úgy tudom. És emellett pedig élt-e a Mihály dosoknak az életét. Még George Sorossal is jóban volt annak idején, ugye 80-as években, akkor még talán picit más szemléletet képviselt.

Trump elnökkel is, ugye ők akkor még nem volt elnök, csak egy egyszerű ingatlan mágnás volt New Yorkban. Tehát az elithez tartozó ember volt, mindenki ismerte, és egy nagyon befolyásos, tehát amerikai szinten nagyon befolyásos, ingatlan mogul lett ebből a rabiból.

[Tamás Csilla]
Hát, kedves hallgatók, akkor előttünk a pálya. Ott van a kezünkben nekünk is egyébként az írás, ami ott volt ennek a rabinak a kezében, úgyhogy mindenkinek javaslom, hogy akkor tanulmányozzuk együtt, és proszperáljunk ebben az esztendőben. Marci, nagyon köszönöm, hogy itt voltál a Hit Rádióban, és ezeket az értékes gondolatokat megosztottad velünk.

[Szikora Márton]
Köszönöm a lehetőséget!