Happy Day - 2024. 08. 16.

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

Hitvallás, megvallás. Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióban.

[Németh Sándor]
Mondjátok velem együtt, hiszem, hogy a názeti Jézus Krisztus meghalt az én bűneimért, de harmadik napon föltámadott a halálból, és felült az atyának a jobbjára, és ő az én engesztelő áldozatom, ő az én főpapom, aki most is közbenen én érettem. És hiszem, hogy az ő beszéde igazság, és ő megígérte, hogy bármit kérek az atyától, az ő nevében meghallgat engem. Ezért a mai napon is hittel állok az ő jelenlétében, és hiszem azt, hogy az úr meghallgatja a szívemnek a kibántságait, a kénéseimet, és betölti a szívemet, lelkemet, testemet az ő örömével, javaival, áldásaival, mert elhívott engemet, hogy ne a bűnnek éjek, hanem az igazságnak.

És Jézus halálával, eltebetkezésével, föltámadásával, pedig egy év váltam a kereségben, és ezért a régiek elmúltak, és íme újjá lett minden igazságban, valóságos szentségben teremtett újjá engemet az úr. Új ember vagyok, mert a régi ember meghalt Jézus Krisztussal együtt, megfeszítetett, és ezért élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, és nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van, és a mai napon is veszek hatalmat és erőt, hogy kigyókon, skorpiókon tapossak az ellenségnek minden erején, és meg van írva az is, hogy egy ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés, mert mindenkat a nyelveket, átkokat, szidalmakat, rágalmakat kárhoztatok a názeti Jézus nevében, amelyek perelnek velem, mert az Úr velem kicsoda ellenem, és kicsoda vádol az engemet, Isten az, aki megigazított, kicsoda az, aki kárhoztat, Jézus Krisztus az, aki közben jár, én érettem. Hallelujah!

Hallelujah! Amen!

[Tóth Géza]
Még ezek is a Salomon példabeszédei, melyeket összeszedegedtek Ezékiásnak a Júda királyának emberei. Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni, a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni. Az ég magassága, a föld mélysége és a királyoknak szíve kikutathatatlan.

Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek. Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke. Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj, mert jobb, ha azt mondják neked, gyere ide fel, hogy nem mint levettetted néked a tisztességes előtt, akit láttak a te szemeid.

Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél azután, mikor gyalázattal illett téged a te felebarátod. Ha te ügyedet végezd el a te felebarátoddal, de másnak titkát meg ne jelentsd, hogy ne gyalázzon téged, aki hallja, s a te gyalázatod el ne távozzék. Mint az arany alma ezüst tányéron, olyan a helyén mondott ige.

Mint az arany függő és színarany ékesség, olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél. Mint a havas hideg az aratásnak idején, olyan a hű követ azoknak, akik őt elbocsátják, mert az ő urainak lelkét megvidámítja. Mint a felhő és a szél, melyekben nincs eső, olyan a férfiú, aki kérkedik hamis ajándékokkal.

Tűrés által engeszteltedik meg a fejedelen, és a szelíd beszéd megtöri a csontot. Ha mézet találsz, egyél amennyi elég neked, de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt. Ritkán ted lábat ad a felebarátodnak házába, hogy bene teljesedjék teveled, és meg ne gyűlöljön téged.

Öröly és kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen. Mint a romlott fog és kimarjult láb, olyan a hitetlennek bizodalma nyomorúság idején. Mint aki leveti ruháját a hidegnek idején.

Mint az ecet a sziksón, olyan, aki éneket mond a bánatos szívű ember előtt. Ha éhezik, aki téged gyűlöl, adj enni néki kenyeret, és ha szomjuhózik, adj inni néki vizet. Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.

Az éjszaki szél esőt szül, és haragos ábrázatot a suttogó nyelv. Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal és közös házban. Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.

Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, aki a gonosz előtt ingadozik. Igen sok mézet enni nem jó, hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség. Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, akinek nincsen birodalma az ő lelkén.

Mint a hó a nyárhoz, és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség. Miképpen a madár elmeg, és a fecske errepül, azonképpen az ok nélkül való átok nem száll az emberre. Hostor a lónak, fék a szamárnak, és vessző a bolondok hátának.

Ne felej meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is őhozzá hasonlatos. Felej meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szeme jelött. Aki bolond által üzen valamit, lábait vakdalja el magának, és bosszúságot szenved.

Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában. Mint aki követköt a parittyájába, úgy cselekszik, aki bolondnak tisztességet tesz. Mint a részeg ember kezében akad a töv is, úgy akad az eszesmondás a bolondoknak szájába.

Mint a lövöldöző, aki mindent megsebez, olyan az, aki bolondot fogad fel, és aki csavargókat fogad fel. Mint az ebb megtére maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát. Láttál-e olyan embert, aki a maga szeme jelölt bölcs?

A bolond felől jobb reménységed legyen, hogy nem mind a felől. Azt mondja a rest. Ordító oroszlán van az úton, oroszlán van az utcákon.

Mint az ajtó forrog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában. Ha a rest az ő kezét a tálba nyújtotta, resteli az csak szájához is vinni. Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, aki okos feleletet állt.

Kóbor ebetragadt fülön, aki felháborodik a perpatvaron, amely őt nem jöleti. Mint a balga, aki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz, olyan az, aki megcsalja az ő felebarátját és azt mondja, csak tréfálta. Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz.

Ha nincs susárló, megszűnik a háborgás. Mint az elevens szénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúság szerző ember a patvarkodásnak felgyújtására. A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.

Mint a meg nem tisztított ezüst, melyel valami agyagedény beborítottak, olyanok a gyullasztó ajkak a gonosz szív mellett. Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot. Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá, mert hét iszonyatosság van szívében.

Elfedeztethetik a gyűlölség csalással, de nyilvánvalóvá lesz az ő gonossága a gyülekezetben. Aki vermetás másnak, abba beléjesik, és aki felhengeríti a követ, arra gurul vissza. A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízzelkedő száj romlást szerez.

[Németh Sándor]
Ezért a bűnnek az ismerete, az sokszor probléma, megmutatkozik különösen olyan háttérből jövő emberek részéről, akik olyan gyűlekezethez tartoznak, hogy egyrészt ő maga is olyan háttérből jön, hogy nincs bibliai bűn ismerete. Másrészt bekerül olyan közösségbe, ahol ezt úgy gondolják, hogy ez nem aktuális a bűn ismeretének a tanítása, megismertetése. Ezért, hogyha a bűn ismeret nincsen, akkor nincs bűnbánat.

Ha nincs bűnbánat, akkor nincs megtérés. És ezért van, sajnálatos módon, annyifele más, meg nem tért keresztény, aki megengedi magának, mert tömegméretekben jelenik meg, hogy bűnben éljen, közben kereszténynek vajja magát. Ezzel az állapottal szakítani kell, közeledik az Úr Jézus Kisztus visszajövetele, mert esély nincs arra, hogy a bűn és az Istennek, vagy az igazságnak az ünnepléset az Isten legalizálná, vagy megáldaná.

Vagy bűnbe él az ember, vagy igazságban él az ember, és ezt a töregvést nem szabad feliktatni, kiktatni az emberekből, annak ellenére, hogy ma az emberek egyre több tapasztalom, hogy nem szeretik a követelményeket. Rosszul vannak, ha követelményekkel kell találkozni, különösen morális követelményekre. Azonnal a védekezés ne törvénykezél.

Figyelj ide, nem törvénykezünk, abban az esetben nem törvénykezés a bűn ismeretének a hirdetése, ha egyensúlyban áll a bűnbocsánatnak a hirdetésével. Azért kell abba hagynod a bűnt, azért kell megbánod a bűnt, hogy bűnbocsánatot tudjál nyerni, és a bűnbocsánatnak az uralma alatt álljon az életet. Abban az esetben van törvénykezés, és abban az esetben van, úgymond, varázslás, mert ugye ezzel szokták a varázslásszor szóló üzeneteket szokták kiforgatni a karizmatikusok.

Ugye varázslásnak, vagy az uralkodásnak egyik eszköze, nem egyetlen egy eszköze, a bűntudat és a kárhoztatás előidézése. Köztudott klasszikus dolog, hogyha valakinek a lelkét le akarja nyomni, akkor az egyik dolog, szülők is csinálják a gyermekeikkel, a gyerekek is csinálják a szülőkkel, a politikusok is csinálják a polgárokkal, ez elmúlt időben volt ebben a részem, nekem is személyesen, és sorban, társadalmi életnek szinte minden területén, úgy akarnak uralkodni az emberek, és féletedni azokat az embereket az útból, akiket azt gondolják, hogy útban vannak, hogy elkezdik kőkeményen vádolni őket azért, hogy bűntudatot és kárhoztatást, tehát ítélettől való félelmet idézzenek elő. Ez egy köztudott dolog ősidők óta, hogy ennek a célja a másik embernek a leuralása, és a másik ember életének az irányítása.

Na de azt nem lehet elkövetelni, hogy mivel hogy akkor ne legyen varázslás, ezért az Istennek az ígéjét ne hirdessük ezzel kapcsolatosan, például a Tízparancsolattal kapcsolatosan ne beszéljünk, de hát a Tízparancsolatnak sokféle összefüggését látjuk az apostolak leveleibe, szinte nem is találok olyan levelet, ahol ne szerepelne ezzel kapcsolatosan különböző szöveg összefüggésben a Tízparancsolatnak részei, tehát az egész abcsel tele van, de viszont ezt tehát némelyen úgy szeretnék megélni a keresztény életet, hogy ezeket ittassuk ki, ne okozzunk az embereknek rossz életérzést, mert ma az a divat, hogy ez a jó kereszténység, hogyha a gyülekezetben mindenki jól érzi magát. De a jó, ez ma egyik legnagyobb eretmegség, és ez nem más, mint egy hamis evangélium.

Semmikéleképpen nem a kárhoztatást akarom erősíteni az emberekben, de ahhoz, hogy sokszor fölszabaduljon az emberben az igazságosság alapján álló bűntudat, ahhoz kell, hogy szembesüljek azzal, hogy valaki hirdeti az erkölcsi területen is az Istennek az igazságosságát. Ha nem hirdetik, akkor hajlamos az ember, mivel a bűn megkeményíti az embernek a szelemét, a keménység erősödik, és a keménység következtében kialakul egy idő után egy olyan védekezés, hogy bármilyen igazságot mondanak rád illik, azt pont hárítod el magadról, hogy nincseni már semmi különösen karizmatikus, és ráadásul sokszor is meg is valljuk, és vallni fogjuk a jövőben is, hogy nincseni már semmi kárhoztatásom, mert biztos Jézusban vagyok, és nem te szerint élek. Na várjál, itt már lehet, hogy hazudsz.

Mert itt van a lényeg, itt kell fülön csipnod a kutyát. Tehát, hogy te szerint élsz? Ha te szerint élt, akkor ne hazudjál, ne csapd be magadat.

Igenis, ha te szerint élek, akkor így mondom magámra vonatkozóan, akkor van kárhoztatásom. Akkor van nekem igazság alapján jövő bűntudatom.

[Sárosi Renáta]
HANGOS KÖNYV Képes úgy átformálni és megváltoztatni, hogy az ő új, isteni rendje elől az életed régi berendezkedésének teljes egészében el kell tűnnie. Azt gondolod, hogy Isten a vesztedet akarja? Soha nem Isten okozta az emberiség bukását.

Fiakká tett bennünket, hogy a szellem erejében járjunk a földön, uralkodjunk a test és az ördög fölött, míg végül kizárólag olyan dolgok jönnek ki belőlünk, amelyek az urat dicsőítik és magasztalják. Jézus azért jött, hogy megszabadítson minket a bűntől, a betegségtől, hogy azután kimenjünk a szellem erejével és szolgáljunk a szükségben lévők, a betegek és bűnösök felé. Isten igéje kijelenti, hogy a természet fölötti gyógyulás kizárólag Isten dicsőségére van, és az üdvösség célja az, hogy új életben járjunk, és Isten vegyen bennünk lakozást.

A Prédikátor és Üzenete Eredeti címe az Isteni Élet Isteni Egészséget Hoz. A Pentecostal Evangel 1942. január 17-i számából vettem át.

Először a Triumph of Faith 1924. januári számának 5-től 8-dik oldalán jelent meg. Traktátus formájában is kiadták a Victory Press gondozásában.

Azokra, akik közel kerültek hozzá, nagy befolyást gyakorolt Bigglesfors Odaszánt, megváltójához szorosan ragaszkodó magatartása és igen fegyelmezett szellemi élete. Barátja George Stormont szerint mindennap úrvacsorázott, függetlenül attól, hogy gyülekezetben, otthon vagy valahol máshol tartózkodott. Ha más hívők is jelen voltak, megosztotta velük, ha nem, egyedül úrvacsorázott.

Ha egy beszélgetés közben úgy érezte, hogy tanácskoznia kell az úrral, elnézést kért és keresett egy helyet, ahol imádkozhatott.

[Szignál]
Best of Hit Rádió Válagatás spirituális műsorainkból Best of Hit Rádió Nagyon nagy szeretettel köszöntjük a kedves hallgatókat!

[Korompay Márk]
Ez a Szabadság Rabjai című műsor, a Hit Gyülekezete börtönmissziós műsora. Én Korompai Márk vagyok, és most is, mint mindig, itt van velem Sárközi György, nagyon jó barátom, és egyébként az országos börtönszolgálatnak a vezetője. Ahogy az eddigiekben, most is szeretnénk egy nagyon értékes személyt bemutatni, egy olyan barátunkat, akivel régóta több területen is már közösen szolgálunk.

Domaidi Györgyöt hívtuk most, hogy beszélgessen velünk, mondja el, mesélje el a megtérésének, a történetét, illetve azt, hogy azóta hogyan használja őt az úr, és miért kezdett el a börtönökbe szolgálni.

[Domahidi György]
Szervusznak, szervusz Gyuri, én is nagyon nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat! Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat én is, sziasztok!

[Korompay Márk]
Úgy konferáltalak fel Gyuri, mint nagyon jó barátunk, és ez igaz is, de gyerek is vagyunk, és te már elég régóta keresztény vagy, 40 évvel ezelőtt tértél meg, aztán 10 év kellett ahhoz, hogy újjáig szülessél. Azt mondtad, hogy ez a két dátum az, ami fontos a törő szempontodból, hogy mikor találkoztál az úrral, hogy és mikor történt ez pontosan?

[Domahidi György]
Hát én 1980-ban tettek nekem bizonyságot egy kedves barátomnak, a szülei török Bálinton, ima alkalmakat tartottak, házi csoportokat tartottak, Budapestenek jöttek ki, a fiatalok gitárokkal letérdeltek, imádkoztak, vicsérték az urat, bibliából olvastak fel, és ez valamilyen szinten engem úgy nagyon-nagyon megérintett. Amikor elkezdtek nyelveken szólni, ez egy picit furcsa volt, talán nevettem is, de igazából egy ilyen jó érzés töltött el engem nagyon. Többször is voltam itt náluk fönt, és mi engem nagyon-nagyon megragadott, hogy hüvöldeges illat volt abban a házban.

Talán azt tudnám mondani, hogy a kisztus kellemes jó illata, és ez az, ami engem nagyon-nagyon megfogott. Aztán itt többször beszélgettem a szüleivel a barátomnak, és 1981 nyarán azt hiszem elhívtak engem a hőgyeimbe, ez a 9. keverdő volt egy ilyen gyülekezet, és igazából elmentünk oda többen fiúk, mert rossz fiúk voltunk, és a hukája mindig mondta, hogy menjünk, menjünk, menjünk.

Összeszedtük munkat egy jó páran, azt hiszem 1967-en, és elmentünk, és volt egy Isten küzdelet, előre hívtattunk, hogy ki szeretne megtérni, és akkor előre mentem, én is, és többen, és azt hiszem, hogy le kellett térdelni, és letérdeltünk, és akkor imádkoztak, értünk, elmondtuk a megtérőimat, és megállgattak minket. Ekkor hány éves voltál? 16 éves voltam.

[Korompay Márk]
Voltak dolgok, amiből meg kellett térned? Ezt akartam pont kérdezni, tudtok mi az a megtérés?

[Domahidi György]
Nem tudtam, egyáltalán nem tudtam, mi az a megtérés. Igazából nagyon rossz gyerekek voltunk, barátomat is különböző középiskolából, gimnáziumból kirúgták, pedig neki voltak a szülei a keresztény szülöki, és nagyon-nagyon tiltották tőlem, mert én még tőle is rosszabb voltam. Igazából amiket abban a rendszerben egy fiatal megfelelte azt, hogy mindent csináltunk.

Tehát mindenféle rossz dolgot, amit el lehet képzelni, és hát meg kellett térni bizony ezekből a dolgokból.

[Korompay Márk]
Tehát a rendszer ellen is, meg minden ellen lázadtál?

[Domahidi György]
Igazából bennem alapból volt egy lázadás, mert a családunkat a társadalom kitaszítottjaként kezeltek minket, mert nekem édesapám az 47-től 56-ig kint volt gulákon, 9 évet töltődt kint, 35 kilósan, meg 180 alány centim hangas volt. Nem volt egy túl jó fiatalkora, és 56-ba jött haza, akkor különböző ürügye, meg indokokkal lázítás, meg izgatás, ugye akkor elvitték őt megint, kis tartsára az internálótáborba, tehát azért ez még nyomogat hagyott benne is, meg a családban is, és emiatt ugye volt a bátyámban is, és bennem is egy fantasztikus nagy lázadás, a rendszer ellen, meg minden ellen is. Tehát emiatt is mindenféle rossz dolgot csináltunk, hittünk, ragasztóztunk, gyógyszert szedtünk be, cigisztünk, mindenféle rossz dolgot, bandázgattunk, és így börtönbe került, őt hagyta a középiskolát is, ő is, tehát igazából a fiatalságunkra szét volt egy csapva, de nekem nagyon-nagyon hiszem, hogy egy nagyon-nagyon jót tett ez a dolog, mert amikor volt ez az Isten tisztelt, én hazamentem, és úgy lefeküdtem, egy szobakonyhában öltünk fölötten, a lakásigémes nyilvánbe volt adat, tehát soha nem kaptunk semmit, szobakonyhában öltünk fölötten, és lefeküdtem az ágyamra, és így egy nagyon jó jelzést töltöttem ezután a nap után, és azt éreztem, hogy valaki megfogja a kezem. És utána volt egy tíz éves szünet, egy szela, de hiszem, hogy az úrnak a kegyelme valamilyen szinten rajtam volt, sőt, biztos, hogy rajtam volt az úr kegyelme.

[Sárközi György]
Tehát tíz év múlva újraindultál, ki tudja?

[Domahidi György]
Tíz év múlva újraindultam, igen, ehhez kellett egy elég komoly törés szintén az életemben. Én 87-ben leszereltem, és feleségül vettem életem szerelmét, akivel most is házasságban élek, és nagyon jól indult a házasságunk, minden nagyon nagy szerelemben. Persze, ilyen politikai dolgok ebben is voltak, mert nem akarták, hogy hozzám jöjjön, stb.

stb. rossz hírnyét kelt, és meg mindenféle dolog volt ebben a rendszerben. De mindegy, az a lényeg, hogy feleségül vettem őt, és nagyon szerettünk volna gyerekeket, és a TRS is lett, aztán a kisbaba házssában meghalt négy hónaposan, az nagyon-nagyon lepadlózott, mert már ugyanból jött a pocakja, utána akkor nekivágtunk megint, aztán az a hat hónapos volt, akkor még nagyobb volt a pocak, és akkor az a kisbaba is meghalt a házssában, és az egy óriási, nagyon-nagyon rossz volt ez az időszak, akkor nagyon elkezdtem topzódni, zülleni, inni, igazából én akkor kindolgoztam az utcán, egy könyvvel foglalkoztam, ilyen könyvvársítás, az 80-es évek végén, 90-es évek előtt, ez nagyon ment a gyümölcsedzetbe, és sok testvért ott ismertem meg, akikkel nagyon-nagyon jó állásban vagyok, és nagyon-nagyon elkezdtem inni, és volt egy nagyon-nagyon durva ilyen beindulás, így a kulton elkezdtem már, mert ott szívtam a füvet meg előtte, nagyon-nagyon bebombáztam, elmentünk egy szórakozó helyre, onnan engem szoroszínűleg kihajítottak, és hát majd kidobtak, és elég úsztólustalan, de majdnem megfoglaltam a saját hányásomban, barátom takszival hazahozott, és megkezdtem józan adni, másnap elmentem hozzá, és föllakott a Gellért hegyen, és akkor jöttem lefelé, gyalog, és itt a Bartók mozina, pontosan a Bartók mozi előtt, azt éreztem, hogy az életemnek éltem a szintesebb. Meghaltak a gyerekek, mondom, ilyen züllött, topzódó élete tényleg, nincs értelme az életemnek, nagyon-nagyon mély elkeseredés volt bennem, és akkor egy ilyen szívemben, egy ilyen hang, azt mondja, hogy gyere hozzám, Gyuri, hiszen már egyszer behívtál engemet a szívedben. Igen, mikor behívtam Jézust a szívembe, és tudtam, hogy ez az, hogy ő már egyszer engem elhívott magához, és mondta, hogy most menjek hozzá, és csak hát én sokkal rosszabb állapotban voltam ekkor, mint tíz évvel előtte.

Hiába fiatal bűnöket tettem, teljesen össze voltam így most őrvel, lelkivel. Nagyon-nagyon rosszul éreztem magam, és kedves hang a szívemben, ez fantasztikus volt, és hazajöttem, volt egy barátom, aki 81-ben megtért a gyülekezetébe, és ő nekem általános iskolában volt évfolyamtársam, és valahogy megkérdeztem, vagy nem is tudom, megkerestem már, pontosan úgy nem emlékszem, és mondta, hogy Budörsön van gyülekezet. A nagy gyülekezet már nem volt kívül, házi csoport volt már, mert Sándor már nem járt ki, de volt egy ilyen 30-40 fős gyülekezet.

Emlékszem, este betopp, végtelment az Istenet, tisztelet, dicsérték az urat, meg mit tudom, és akkor bekopogtam az ajtón, és akkor kijött a pásztor, és mondta, hogy mi ügyben elmondom, hogy nagyon-nagyon szeretnék megtérni. Behívott, és akkor végig hallgattam az Isten tiszteletét, és akkor mondta, hogy tényleg szeretnél megtérni? Mondom, igen, azért jöttem.

De mondtam, hogy bár volt előtt egyszer megtértem, most tényleg nagyon-nagyon szeretnék megtérni. Akkor kimentem, és akkor nejádat, imádkozatot tértem, dicsértik az urat, minden fantasztikus, és jól éreztem magam. És akkor hazajöttem, és akkor elmeséltem azt a feleségemnek, és azt mondta, hogy hát, te tiszta hülye vagy.

Mit csináltál, hova kerültél te? És mondtam, hogy hát figyelj, én szerintem jobb lesz ez, mint hogy minden hétvégén beindulok, és akkor csinálom a hülye dolgaimat. És beszélgettem vele, utána már nem volt olyan ellenséges, és azt mondta, de nekem mondott egy ígét a pásztor, aki kin volt, azt mondta, hogy mert elmeséltem, hogy mi a sztorit, hogy miért kerültem ilyen padlóra, azt mondta, a Máté 18-19, ha ketten egyakarattal vagytok bármi dolgok felől, megvágja nektek, aki mennyei atyát.

És ezt így elmeséltem a feleségem, hogy ezt az ígét mondta nekem a pásztor. És azt mondta a feleségem, hogy oké, hogy ha teres lesz, akkor ő is meg fog térni. És dicsőség az úrnak, hogy teres lett a feleségem, és meg is tért.

Hát én már előtte bemerítkeztem, a Budörsön, és ő is. Már a nagyobbik lányom ott volt a pocatjába, lementünk, és a Budörsön, mert ilyen fürdőkád volt, le kellett menni egy ilyen pincérbe, és akkor ott volt egy ilyen fürdőkád, és ott merítette be a pásztora, a feleségemet is előtte meg engem. És ez egy fantasztikus, nagyon nagy biztonság volt.

Utána megszületett ivetlányom 4 kilóval, dicsőség az úrnak, és utána megszületett a másik lányom is, ami szintén nagyon érdekes volt, mert a feleségem spontán vérzése volt, és mondta, hogy úgy érzi, hogy állandta maga, és egyszerűen egy ígét hozott fel az úr a szívembe, és oda mondtam neki, azt mondja, hogy Isten ígélt fiaid, mint olajfa csemeték, hatta azt a körülbe, mondom, Isten többe számról beszél, tudti, hogy nem lesz gond ezzel a gyerekkel. És mondta, hogy oké, ha nem lesz gond, csak kérte, hogy vigyem be, utóbbá bementünk az orvosához, hogy semmi bajt csinál a gyerekkel.

És az igaz, amit kérdeződ.

[Korompay Márk]
Hát akkor egyből az igazi megtérésed, illetve újjászületésedet ilyen komoly csodák bizonságok kísérték, megtapasztaltátok, hogy az anyami gyümölcse az jutalom.

[Domahidi György]
Hát nagyon-nagyon megtapasztaltuk, és nagyon-nagyon őszintén, szívből tudunk imádkozni, könnyörögni azokképpen a testvérékért, akiknek nincs alágból bátor, hogy megadja.

[Sárközi György]
Hogy sikerült Gyóri utána beállni a szolgálatba, illetve hogy alakult a hívő életed?

[Domahidi György]
Kicsit hullámzó volt, mert nem tudtunk olyan rendszerességgel menni.

[Sárközi György]
Akkor úgy érzem inkább, hogy a bizonyságtevés az neked egy első percről evidens volt? Nem. Nem?

Hogy alakult ez ki? Mert ugye tudjuk róla, hogy...

[Domahidi György]
Igazából ez úgy alakult ki, hogy 2002-ben volt egy komoly gyógyulás a családban nálunk. Egy isten tett egy csodát, tehát két nagy csodát, gyógyulásos csodát. És ez annyira megdöbbentett, hogy Isten annyira jó és annyira fantasztikus, hogy odafigyel ránk és vezet minket, és tényleg csodákat tesz az életünkbe, az életembe.

Hogy akkor kezdtem el igazából így odafigyelni, hogy hol is lenne a helyem. Igazából nagyon sok focit szerveztünk, utána volt a szeretett szolgálata Hisz, ami még mai napig is működik. Az egy nagyon nagy áttörést hozott a Hisz.

[Korompay Márk]
Igen. Ott mi is találkoztunk emlékszel Karancságon. Többször Hisznek volt ott egy nagy sikerült programja.

Igen. És aztán ott találkoztunk mi először. És éppen focíztunk egyet.

[Domahidi György]
Igen, focíztunk egyet. Úgy kezdődött a Hisz, hogy ugye jártunk Budapesten mindenhova. Mindenhova.

Erdőben is. Budapesten, ami létező. Ki jártunk oda.

Sárközi Gyuri barátom is volt velünk. Kezdeti időkben többször is kijött. Igazából ott kezdődött el a bizonyságterés, hogy az éjtavasznak mellett én nagyon fontosnak tartottam mai napig is azt, hogy ne csak a fizikai szükség, hanem Istennek az ígéret hozzuk meg.

És most már 11-12 éve működik ez. 2008-ig körültem oda. Azóta azért ez megy, az a bizonyságterések, az imádkozások a betegekért.

Különböző helyeken, idéken, sátoros osztályokon, ahol csak előfordultunk. Mindig mentünk, nyomultunk. Olyan csapatban vagyok ott, és olyan jó barátaim, a testvéreim, a bátor bizonyságterők ők is, hogy így kialakult egy olyan társaság, hogy tényleg így nagyon-nagyon sok embernek tudtunk bizonyságot tenni.

A betegközünk.

[Sárközi György]
Ez tömére utcán élő emberek, tehát teljes egzitérzésre szoruló emberek. Ugye? Jó mondom.

Hogy leszek, nincs hol lakniuk, és felé ment ez a szolgálatod. Mennyire voltak nyitott?

[Domahidi György]
Hogy fogadnak tégedet? Igazából nagyon-nagyon fontos, hogy szeretettel legyünk ki. Szeretettet viszünk Jézus Krisztusnak, a szeretetét, és empátia kell hozzá.

Nyilván, hogy az ember oda menjen, mert nagyon sok mely a fordulónak tőlük, de nagyon sok jó szándékú ember van, ami önébájából, vagy őébájá kívül került az utcára, és nagyon-nagyon nyitottak az evangéliuk. Természetesen nem feltétlen gyűlökezet építés, olyan van szó, mert az emberek igazából nem beépíthetőek, hanem egy életmentés, olyan van szó. Arról, hogy imádkozzunk értük, hogy beívják Jézus Krisztus a szívükbe, mert egyik napról a másikra az életünknek vége lett.

Nagyon sok ilyen bizonyság is van, tehát volt olyan bizonyság is, hogy kettőjükről imádkoztunk a testvérért, és utána egy-két napról elköltözött. Kettő is volt ilyen, hogy mikor mentünk, a legközelebb már nem volt, mert elköltözött.

[Sárközi György]
Nagyon-nagyon együtt érzel velük, és nagyon nagy szeretet tudsz felejük mutatni.

[Domahidi György]
Ezt hogy alakult ez finálad? Hát én nem tudom. Ez igazából szerintem így van, hogy az Úrtól kaphattam, mert mikor megtértem, nekem két-három igjét adott az Úr a szívembe, amire úgy nagyon-nagyon ráhelyeztem az egész életemet, az életemnek a súlyát.

Egyik a Lukás 22.32, hogy én pedig imádkoztam érted, el ne fogyatkozzon, hogy te hitettél, te adját, félj, de erősíts! Igen, adja, félj, erősítés, ez volt az első, hogy erősítenem kell valakiket, utána a jelenések három-kettő, vigyáz, erősítsd a hargófélben levőket, itt is egy erősítésről van szó, és ezeket tényleg úgy belevágott mindig a szívembe, és erre építettem, és utána volt még egy, ami az Éjzsagyás 54. 54-ben van, az mondja, hogy ívő bölcsességbeszédét adtam a teszádra, hogy tudjad erősíteni a megfáradtabb beszéddel.

Hogy itt is erősítés, megfáradtabb beszéddel, és mikor elkezdtem ezt a szolgálatot, Istennek a szolgálata, engem csak valamilyen szinten használ embe, az az ige jött föl, példabeszédek 16-24, hogy lépvesmélyz a gyönyörűséges beszédek, édesekkal éleknek, és meggyógyítolja a tettemeket. Lépvesmélyz az Isten ígéje. Édesek a léleknek, az értelemnek, az értelemnek, az akaratuknak édes nekik.

Ez ami meg tudja gyógyítani ezeket a tettemeket, ezeket a csomgokat. Ez az Istennek az ígéje, ami valamilyen szinten tud beléjük egy életet adni, mert ami embereknek lehetetlen, Istennek lehetséges. Én nem tudom ezeket az embereket megváltoztatni, én nem tudok rajtuk segíteni, csak azt tudtam, és tudom, hogy Isten ígéje szólom, mondom, és az igéje kimegy, az nem tér meg üresen.

Volt, hogy imádkoztunk, hogy ebből kihozanod. Volt olyan, hogy ezek a kemén születők, azért nagyon sok börtönös is van kint Gyuri, akik éppen akkor szabadútoktól kivannak az utcán, és aztán elkezdtük neki... Elkezdtek sírni az emberek.

És ez nagyon-nagyon megindító. Hogyha ki megy oda, hogyha nem miatt, valakinek oda kell menni. Legalábbis nekem ez evidencia, hogy én oda megyek, mert...

És akkor ez volt bennem, hogy ezt kéne folytatni, és igazából, mikor szóltál nekem Gyuri, szóltál, hogy elmennék-e veled a börtön szolgálatba egyszer. Én nagyon-nagyon nagy örömmel fogadtam ezt. Ez nekem nagyon-nagyon nagy megtiszteltetés, és tényleg...

[Korompay Márk]
Nagyon jó volt ezt hallani, hogy Isten milyen igéket adott neked, felkészítve erre a szolgálatra a nemcsak az elveszettek felé, hanem akik úgymond halmozottan hátrányos helyzetben vannak, nincs telenek, de azt gondolom, hogy a börtön szolgálatba is ezek az igék ugyanúgy hasznosak és érvényesek. Erről fogunk a továbbiakban beszélgetni. Egy rövid szünet, egy zene után.

A kedves hallgatók a Szabadságrakdai című műsort hallgatják, és vendégünk Doma Hidi György. Hamarosan visszajövünk. Újra itt vagyunk.

Ez itt a Szabadság rabjai című műsor. Ebben a műsorban szeretnénk betekintést nyújtani a hídgyülekezete börtönmissziójába, illetve olyan személyekkel beszélgetni, akik régebb óta szolgálják az urat különböző területeken, szolgálják az urat az utcán, szolgálják börtönökbe. Doma Hidi Gyuri a vendégünk, aki az előzőekben elmesérte, hogy milyen igéket kapott az úrtól, arra vonatkozóan, hogy erősítsa a testvéreit, erősítsa a halófélben lévőket.

Tehát egy ilyen buzdításra, bátorításra kapott inspirációt az úrtól. És kérdezem Gyuri, hogy ezek után egyből be tudtál állni a szolgálatba, hogy már ilyen igékkel szólt hozzád az úr, vagy kellett-e még biztatást, hogy menjél és végezd az Istennek a munkáját?

[Domahidi György]
Igazából igen, mert volt egy ilyen körima a gyűlökezetben, és nagyon-nagyon nagy volt a Szentnek a jelenléte, és Róda ért hozzám Sándor Vásztor, akkor fölemeltem a kezem, és mondtam, hogy ha itt veszem Isten elét, azt mondja, hogy ne csak az erőt vett, hanem fogadd el, hogy az az erő a tiéd. Nyilvánután összeestem mindegy holt, és ez egy óriási bizonyság volt még sírtam is, mikor hozzájöttem, hogy milyen kedves az úr, hogy így szól a szívemhez, és utána nagyon nagy öröm volt, de még mindig mondtam, hogy úram, hát még kérlek, hogy mindig adj nekem bizonságot, hogy valóban jó ez a pálya, és akkor abban az időben nagyon-nagyon korán keltem, így kerestem az urat, szólt hozzám így az ige, így kiugrott a jézsagyás 59.21, hogy így szövetséget szerzelek veled, a szellemem, amely rajtad nyugoszik, és beszédbeim, melyeket a te szádba helyeztem, el nem távoznak a te szádból, s a te magod szájából, s a te magod magának a szájából, így szóra túl, mostantól foglal mindörökké, és akkor itt a kónhában lesz, hogy beestem a székről, ott is akkor kaptam egy teljesen-teljesen a szívemhez egy anbizonyosságot, hogy valóban ezt a magam szintjén így a szeretett szolgálatban is, hogy ezt kell, hogy csináljam, ezt kell, hogy tegyem, mert Isten van, hogy ezt rábízd a szívembe, és akkor erre ráhelyeztem így az életemet, és azóta is így igyekztem ezt.

[Korompay Márk]
Hát az jó párbizonyság, és bizonyíthatjuk, hogy ezek meg is állnak, mert szolgálod az Ura teljes szívből, nagyon nagy empátiával szeretettel, és azt gondolom, hogy az empátiára és a nyitottságra a börtönnökben, a börtönszolgálatban még nagyobb szükség van, hogy együtt lehessen érezni azokkal az emberekkel, akik sokszor, legtöbbször a saját hibájukból, bűneik miatt kerültek oda. Hogy alakult ez? Hogy kerültél be a börtönmisszióba?

[Domahidi György]
Hát mint mondtam nektek, hogy a börtön valamilyen szinten így a családomban is ott volt édesapám és a bátyám, és hogy én is a bajnamba kerültem, többször is hálázoltam, de ilyen főszügeztetek le, megpusztam. Úgy kerültem ide, hogy stárközi györgybarátom, egyik is több tiszteletten két ével ezelőtt pontosan, márcus volt, márcsús volt két éve, a gyűlökezetben odajött hozzám és beszélgettünk, és azt hittem, hogy nem lenne kedved eljönni velem egyik börtönben. Egyszerűen egyből rávágtam, hogy nagy örömmel.

Nagy örömmel.

[Sárközi György]
És egyből elkapott a történet?

[Korompay Márk]
Milyen volt az első tapasztalatodben? Mire számítottál? Ehhez képest mi volt?

Milyen emlény volt bemenni börtönben?

[Domahidi György]
Pusztad, és akkor most meg mégis nyilván az volt itt is, hogy elkezdtem keresni az urat, és itt is az úr valamilyen ígyét a szívemre helyezett, például 24-11-et, hogy szabadíts meg azokat, akik a halálra vitettnek, és akik a megöltésre tántorognak tartóztasnak. Hasonló volt itt is, itt is, és itt is volt bennem, hogy elég is, ez ugyanaz mint az utca, csak itt benn vannak, ott kint vannak, az utca is tele van börtönössel, ott benne. Hát, hát, bementünk a Gyurival, és hát, nem tudom, már otthonosan éreztem magam.

[Sárközi György]
Gyuri K, nehogy nem berendezkedjél.

[Domahidi György]
Mi nagyon sokáig a Gyurival ketten jártunk, Baracskára, Martonra, és hát volt, mikor így lementünk a Gyurival, akkor igazából fölmentünk a Kápolnába, például Barackánakkor, hát hídből lepakoltuk a székeket, az összes széket, ami volt, és imádkoztunk, ami nekem benne maradt, és aztán egy tíz perc újra tele voltak a székek. Hát, a Gyuri egy nagyon hiteles ember, ő is megjárta már azért a hadakutyját, ő is, a Gyuri is nagyon nagy szeretettel és empátiával tudott velük beszélni, és hát Isten ígért, szóltam el. Igazából itt nem nagyon lehet színészkedni, meg előadásokat tartani, hanem itt azt kell, hogy az ember szeretettből mondja ki Isten igéjét, Szent Szelem erejével, és akkor tudnak megváltozni a dolgok.

Valóban meg is változnak a dolgok. Nagyon-nagyon sok ember megtért, szinte 5-es éve, 10-es éve tértek az emberek maradság is. Martonvásában gyakorlatilag, mikor mi kiártuk a Gyuri, nulla volt az ember, és akkor egy idő után meg volt, mikor ilyen, majdhogy nem tehet házas Isten tiszteletek voltak.

[Sárközi György]
Az Isten tiszteletek által, hogy tapasztaltad a Szent Élek mozgását? Tehát azért, de most már évek óta benne vagy legalább 5 börtönbe szolgálsz rendszeresen, nagyon számból, ami hirtelen a tökölön és a kórházban is szolgálsz már. Hogy tapasztalod a Szent Élek mozgását egy-egy Isten tiszteleten?

Hogy fogadják? Hogy látod?

[Domahidi György]
Hát nagyon nyitott szívvel fogadják. Nagyon-nagyon-nagyon odafigyelnek és egyre jobban odafigyelnek. De a lényeg az, hogy úgy szoktunk lemenni, hogy bőtölünk előtte, például míg leérünk, imádkozunk végig.

Tehát azért mi már a telepet bemelegítjük előtte. Tényleg egy szellemi harcsal megyünk le. És imádkozunk, és oda menjük, akkor úgy föl vagyunk készülve, és akkor elkezdi, ehet meg a dícséret, ami nagyon-nagyon komoly.

Mert mikor be vannak a testvérek is, hegedűvel, toppal, szolgálatestvérek, a fantasztikus nagy kenet van. És ugye az evangélizálás meg meg az időhirdetés az nagyon-nagyon erőteljes.

[Sárközi György]
Gyógyulásokat tapasztaltál? Gyógyulásokat? Igen, komoly gyógyulást.

Tudjuk, hogy te polangékű nem mész sehova. Mindig van nálad egy piola.

[Domahidi György]
Nagyon zsidót kaptam, hogy imádkozzunk, akkor lehet használni. Nagyon sok, nyugi tudod, hogy volt egy ilyen sztori, hogy mikor jöttünk le Varázslikáról, az aulában rengetegen voltak. Te egy ilyen siketnéma-roma srácsal beszéltél.

Volt egy srác, akinek a lába fájt, a paci imádkozott, tényleg a domberőt rátette. Jött egy másik srác, hogy el van törve a zögle, azért meg én imádkoztam, meg kellett adni őket olajat, és azért úgy azért Istennek a jelenléte elvégre eddesebb volt.

[Sárközi György]
Az egy fantasztikus nap volt, emlékszem rá, hogy a végén nem tudtunk kimenni, mert nem találtuk a kártyákat, emlékszel eltűntek a kártyák. Igen, igen. Annyira meg voltunk zavarodva ettől a csodálatos Istennek a jelenlététől, hogy egy börtön aulában, ahol mozog az a rengeteg ember, ott egyszerűen több emberért imádkoztunk hangosan, jöttek oda imákat kérni, egészen leszállt a Szentjének, óriási volt, emlékszem rá.

Ezek azért többször voltak ilyenek.

[Domahidi György]
De az a helyzet, hogy szóval ez tendencia. Tehát ez van. Tehát a törött lábban jöttem.

Az is úgy lesz, hogy úgy megy egy testvérünk, aki azt mondták, hogy a gyógyíthatatlan beteg, hát ilyen, hogy, mit tudom én, depresszióból, ez fáj, az fáj, hát, gerinc, ilyesmi, mert ez szinte majdhogy nem mindennapos, tehát mikor lemegyünk, ilyen gyógyulások vannak. És mondom, nagyon-nagyon sokan megtérnek, és az az érdekes, hogy olyan jelenléte van az úrnak, mikor elkezdődik a dicsére, hogy olyan komoly. Van, mikor a gyűrű meg se tud szólalni, mikor elkezd a kredikációt, ott vagyunk csömbel, és az emberek elkezdenek sírni, meg összeesnek, meg ilyen dolgok vannak.

És amit észrevettem, de az ige az, ami tényleg itt tud menni, a hamisítatlan, tiszta, ígét, mondjuk szívből, szívből, szívigéből szól a száj, mondjuk, és azt tudja megváltozni az embereknek. Hát olyan emberek vannak benne, hogy utcán rá sem ezt néz. Nehéz pillanat.

Igen, és Istenek a jelenléte olyan szinten megnyilvánul, hogy összeesnek és sírnak, és ölelget megcsókolgatnak minden. De hát ami a legmegdöbbentőbb volt, ami egy akkora élmény volt a számomra, hogy szerintem a egyik legnagyobb élmény, amikor vízkeresztéget tartottuk. Hát az egyszerűen nagyon komoly volt.

Egyik barátomtól, Verkes Lacitól kaptam egy felfújhatós medencét, az bevittük, betettük a zuhanyzóba, elfogyott a meleg víz, ideg vízzel teletöltöttük a medencét, és kiosztottuk a fehér ruhákat, az evitt értek sorbáltak, jól emlékszem pontosan 16-a, elkezdődött a kicsféret, a beni húzta, egedült, sírt, közbehozzá teszem, borjas érlelőte volt az urnak, gyúrik benne a medencébe, föltűrt gatyával, merítette be az embereket, és mi meg kint imádkoztunk értük a Gáborral, és ez egy nagyon nagy élmény volt, hogy ezek valóban az emberek, a bűnözők kijöttek, és tényleg, tényleg, a dolgokban sírtak.

Ez egy nagyon meghatározó élmény volt, hogy itt volt az bennem, hogy azért Isten itt elkezdett tényleg egy komoly munkát, és azért ezt folytatni kell, ezt kell csinálni, mert nem hatalom is erős szakátról, hanem az új szellem által, azt mondja, a seregeknek az ura, így mennek a dolgokon.

[Sárközi György]
És ahogy ott mentek az elitt éltek fehér ruhában a zárkák között, hogy jöttek ki a többiek is, benn is írt a hegedőt, ez elképesztő volt emlékszembe.

[Korompay Márk]
Azt a többi rab is látott előttük vonultak végig?

[Sárközi György]
Minden tindről jöttek, tintek az őrök oda, tehát ez egy nagyon...

[Korompay Márk]
Hát akkor ez gyakorlatilag az egész börtön számára egy meghatározó élmény lehetett.

[Sárközi György]
Abszolút.

[Korompay Márk]
Azokat is megérintett az úr, akik nem is mentek le korábban Isten tiszteletekre.

[Domahidi György]
Hát meg minket is. Azt mondta Beni, hogy sok helye hegedűlt már, de így még soha nem járásztam.

[Sárközi György]
Gyuri, több börtönbe jársz be, és te hogy látod a különbségeket az üténymények között? Vagy igazából nem tösszel különbséget több mint egy emberek, de azért nyilván mindegyik egy bizonyos szinten tart a gyülekezeteknek az alakulása. Hogy éled ezt meg, hogy itt egy új börtönbe bemész?

Most már, ahogy mondtuk, hogy öt helyre jársz, hogy ezt hogy tudod csinálni? Hogyan gondolkozol ezzel kapcsolatban?

[Domahidi György]
Nem tudom. Én úgy gondolom, hogy baracska és martonvásár itt valahogy könnyebben mennek a dolgok.

[Sárközi György]
Azért mert régen-régen szolgáltak, húsz éve múlva szolgáltak.

[Domahidi György]
Igen. A gyűjtőben, az A-ban meg a B-ben nehéz kesebben mennek a dolgok. Nehezebben engedik is ki az elítélteket.

Kevesebben is jönnek fel, de igazából ott is meg tud nyilvánulni, hogy nagyon-nagyon komolyan az úrnak a jelenlétével. Tehát ott is azért voltak elég komoly dolgok, hogy tényleg gilkosok, ilyen emberek bent, és Isten megérített őket, hogy sírtak ők is az úrnak a jelenlététől, és igazából nem csinálunk semmit, csak bemegyünk és hirdetjük Istennek az igényét meg. Próbáljuk bemutatni nekünk, de most már Jézus Isten szeretett minket.

Mert ugye az érinti meg őket az úrnak a szeretetet. Nem tudni semmit. És nagyon-nagyon megérinti őket az úr bent is.

Csak nem tudom, valahogy a gyűjtőben más.

[Sárközi György]
Gyuri, és amikor kiszabadulnak a reintegrációnak kapcsolatosan, hogyan lépsz be ebbe a képbe? Mert ez is egy nagyon nagy munka. Hogy látod ezt, hogyan működik?

[Domahidi György]
Most amiről szoktunk beszélni, és Júri, meg nagyon-nagyon imádkozunk, hogy legyen egy ilyen menedékháza, ahol valóban ezeket a testvéreket, akik szabadulnak, valamilyen szintűen el tudjuk őket indítani. Ez egy nagyon-nagyon fontos dolog. Én gondolom, hogy nagyon jó bizonyságok vannak azok felé, akik már szabadultak.

Mert ilyen 5-6 emberrel vagyok kapcsolatban, aki szabadult, és mindenkinek van munkája. Mindenkinek van munkája, és ugye most nincsen gyűlökezet, ezért nehezebb is neki. Telefonon tartjuk a kapcsolatot, mert nagyon-nagyon imádkozunk, bátorítjuk, küzdjük őket.

[Sárközi György]
Amikor azt mondod, hogy menedékház, akkor úgy érzed, hogy van létrehúzódság egy olyan ingatlannak, ahol olyan emberek, akik bent érdítést kaptak, de kijönnek, hogy ne kényszerüljenek vissza a régi rossz társaságban, abban a családi millióban, aminek a eredményeképpen börtönbe kerülhettek. Tehát, hogy valami ilyesmire gondolsz, amikor menedékházot mondod?

[Domahidi György]
Szerintem ez nagyon fontos, igen. Igen. Mert a visszacsúszás...

Például most is van egy testvér, aki van a nyolcadik kerületben egy lakással, de tényleg nagyon komoly bűnöző háttérben volt a testvérünk, és egyszerűen nem akar visszamenni, mert fél a vízes. Ugye jó elkölcsött, megrontanak a rossz társaság. Nyilvánvalóan is kijönnek ezek a fiúk, hogy azért nehéznek, ugye drogból, prostitúciók, meg ilyenekből.

Ők ebből éltek, a bűnből éltek.

[Sárközi György]
Gyónyi, család, munka mellett hogy tudsz ennyi mindenre figyelni, hogy a bejárni heti rendszeressége többször néz be börtönökbe, illetve kapcsolatot tartani azoknak, akik szabadulnak, akár vidékre is tudom, hogy mész utána. Egyszerűen hogy sikerül ezt összeszervezni? Csak így alakul?

[Domahidi György]
Így ezeket a telefonbeszélgetéseket így, így, így. Hétköznap, hát amikor tudok, elmegyek a hétvégén, azok ugye szombaton is nem tisztelet van, vasárnap el tudunk menni a gyűjtőbe, szombaton el tudunk menni hogyha olyan, hogy el tudunk menni tökörre, tehát mindig van hova menni.

[Sárközi György]
Oké, de ezeknek van azért egy nagy terhely, és egy-egy személynek, egy-egy börtöngyűlökezetnek külön terhelyi vannak, hogy ezeket hogy foltozott, vagy hogy van? A feleséged támogat ebben?

[Domahidi György]
Engem az egész saládom támogat ebben. Tehát nekem ez most ez a dolgom, hogy ezt tegyem, beálltam most mökéd is ebben, én nagyon-nagyon állás vagyok az úrnak, hogy szolgáltok ebben, hogy ilyen csapat, ilyen testvérekkel, ilyen emberekkel szolgáltok együtt, egy nagy tisztesség. Ez ad erőt, veszünk erőt.

[Korompay Márk]
Tehát úgy érzed, hogy itt megtaláltad a helyedet, és élvezed a szolgálatot.

[Sárközi György]
Hát gyümölcsök, lehet megismerni a fát, én még így nem tudom, ezt majd a Gyuri azért jobban tudja, hogy bent és kint is, tehát ilyen bűnöző hátterű alvilági emberekhez valami módon akkor úgy tűnik, hogy egy könnyebben meg tudod őket szólítani. Nem tudom, én nem tudok rövidbe szélni. Mondod, hogy együttérzés a kulcs?

Gyuri, mondod, hogy együttérzés a kulcs?

[Domahidi György]
Hát én szerintem nem a szeretet, mert Isten a szeretet. És azt mondja, hogy a legnagyobb a hitt, a reménység és a szeretet, de megmarad a szeretet. És az a legnagyobb.

Mert úgy szerette Isten, aki ővágott az egyszületi hiányzatot, hogyha valaki hiszőben elveszten. Ez egy nagyon-nagyon nagy dolog, hogy szeretettel legyünk az embertársaink szerét. És nagyon sokat elengedett nekünk az új, nekünk is el kell engedni a másikat.

Sokat is kaptunk. Sokat vár tőlem. És azon, amit ad az úr, azonnak meg igazából hűségesnek kell lenni.

Nem karrierizmus kell építeni. Én úgy gondolom, Jézus Kisztusnak a királyságát kell építeni. És azt úgy tudjuk, hogyha lelkeket nyerünk, meg nyelkeket szabadítjuk meg az úr Jézus Kisztusnak.

Ez a legfontosabb. Ez az életünk egész, az eszenciája a lényeg. Gyere ki ahogy fogni, lájjunk szerintem mindenféleképpen az életmentést.

[Korompay Márk]
És hogy ezek az emberek éppen most hol vannak, vagy milyen a hátterük, az Istennek se számít. És nekünk se szabad, hogy számítson. És erről szól a börtönszolgálat, hogy Istennek a szeretetét, az ő jóságát, kegyelmét bemutassuk az embereknek.

Kérdessük nekik az evangéliumot. Istennek az országába tudjuk őket beterelni. Ebben a szolgálatban vagy benne Gyuri, az Úr adott tehez neked egy olyan szívet, amit ele van szeretettel, és meg tud osztani Istennek a szeretetét feléjük.

Ha benne vagy, megkérnélek arra, hogy ebből a jó szívből, szeretetből Jézusnak a nevébe imádkozz azokért az emberekért, akik erre rászorulnak. Mert sokan vannak rácsok mögött, vagy rácsokon kívül.

[Domahidi György]
Rendben, szeretnék imádkozni, és nagyon hálás vagyok én is azért a lehetőségért. Nagyon-nagyon köszönjük neked, drága mennyi édes jóatyámat, a kegyelmedet, írgalmadat, szeretetedet, nyerhetetlen jóságodat. Írgalmadat, hogy te lehajolsz hozzánk, Úrunk.

Köszönjük, Uram, hogy nem a bűneink szerint se veszel velünk. Köszönjük neked, drága Uram, hogy a töredelmes és bűnbánó szívet nem vetette meg Uram. És hogy a segítségük ígér, a te nevedet Uram, azt mondja az ígér, hogy te semmiképpen el nem utasítod.

És hogy hívjunk téged segítségvel nyomorusság idején, és te megmentesz, megszabadítasz minket. Uram, kiálltok te hozzád Baracskáért, Martonvásárért, kiálltok a győjtő AB épületért, és külön kiálltok Uram a börtön kórházért, tökölért, hogy a hölgyekért is, akik ott vannak, a kismamák babával a hasukban Uram, hogy nekik is adják kegyelmet Uram ezeken a helyeken. És az összes börtönben Magyarországon, az intézményekből, mi is ott vagyunk Uram, hogy legyen áttörés, legyenek ébredések, legyenek olyan erős tanítványok benne a börtönben, akik tovább tudják vinni Istennek a kegyelmét.

Urum, érjünk téged, drága Istenem, hogy érjünk meg azokat az embereket, akik Uram még kétfelé sántikálnak. Érjünk meg azokat, Uram, akik halófélben vannak. Érjünk meg azokat, Uram, akiket az ördög el akar marcangolni, mert, mint ordító oroszlág, szerpe árat ki tud felpalni.

Ragadd ki őket, Uram, vedd ki őket a te nagyilgalmasságodból, nagykegyelmedből. Könyörű, Uram, az embereknek. Könyörű, Uram, kérlek, a te jóságodból, a te kegyelmedből szabadíts meg a foglyokat, és gyógyisd meg a betegeket, Uram, az Úr Jézus Krisztusnak a nevében.

Amen. Amen.

[Korompay Márk]
Amen. Nagyon köszönjük, Gyuri, hogy a vendégünk voltál, elmesélted az élményeidet, tapasztalataidat az eddigi szolgálatról.

[Domahidi György]
Hóriási megtiszteltetés volt, és nagyon álom van a szívembe, és nagyon nagy szeretettel bűntözlöm a kedves hallgatókat.

[Korompay Márk]
A kedves hallgatók a Szabadságragaj című műsort hallgatták. Jövő héten szerdán ismét jelentkezünk 18 órától. Viszonthallásra.

[Sárközi György]
Viszonthallásra. Köszönjük a figyelmüket. Köszönjük, Gyuri, hogy elpogadtad a meghívást, és megosztottad velünk a tapasztalataidat, életedet, bizonságaidat, az uravalók kapcsolataidat.

Áldjon meg, Gyuri, az egész családodat, és őrizzen meg, hogy tudjál sokszor gyümölcsöt teremni a további adba is. Viszonthallásra.

[Szignál]
Ez volt a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása.