Happy Day - 2024. 07. 04.

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

Itt vallás, meg vallás. Mondjuk ki közösen Isten igényt, most a Hit Rádióba.

[Németh Sándor]
Mondjuk közösen, hogy nem csak kenyérel él az ember, hanem Istennek minden beszédével, amely Isten szájából származik. Mert hiszem, hogy Istennek a beszéde élet, szellem olyan, mint a tűz és mint a sziklazózó pöröly. Megvan írva, hogy az ég és a föld elmúllik, de az ő beszéde megmarad örökké.

És hiszem, hogy az Isten igéje testé lett a názeti Jézus Krisztusban. Ő az Istennek a fia, aki halott volt és föltámadott. És az atyának a jobbján foglalt helyet.

Ő az én főpapom, ő az én engesztelő áldozatom. És hiszem, hogy ő az, aki közben jár én életem. Ezért ki az, aki vádol engemet, mert Isten az, aki meggazított.

És kicsoda, aki kárhoztat, Jézus Krisztus az, aki közben jár én életem. És ha Isten velem, kicsoda ellenem. Mert hiszem, hogy nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van.

És a mai napon is fölgerjesztem Isten kegyelmi ajándékát, amely adatot nekem. Mert az én testem a szent szellem temploma, mert Isten szelleme lakok én bennem. És a régiek elmúltak, s én elújjál lett minden.

És nincseni már semmi kárhoztatásom, mert Krisztus Jézusban vagyok. És az ő életének szellemi törvénye megszabadított engemet a bűn és a halálnak a törvénye alól. És hiszem, hogy a szellemem él az igazságért.

Ámen! Nincs önöség Istennek!

[Tóth Géza]
És rekezd el üldözőim útját, mond lelkemnek, én vagyok segítséged. Szégyen gyalázat érje azokat, akik lelkemet keresik. Vettessenek hátra és piruljanak, akik vesztemet koholják.

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt, az Úrnak Angyala verdesse őket. Legyen útjuk sötét, csuszamlós, s az Úrnak Angyala kergesse őket. Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójukat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, amelyet kivetett, essék belé a veszedelembe. Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában. Minden tetemem ezt mondja majd, kicsoda olyan, mint te, Uram, aki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.

Erőszakos tanuk állnak elő, azt kérdezik tőlem, amiről nem tudok. Jóért rosszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet. Pedig én az ő betegségükben gyászba öltöztem, bőtel gyötörtem lelkemet, imádságom keblemre vissza-vissza szállt.

Mintha barátom testvérem volna, úgy jártam, keltem érte. Mintha anyámat síratnám, úgy jártam bútól meghajolva. Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek.

Összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak. Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám. Ó Uram, meddig nézed, szabadítsd meg lelkemek tombolásaiktól, az oroszlán kölyköktől az én egyetlenemet.

Dícsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged. Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlöleim se hunyorgassanak rám. Mert nem beszélnek békességet, hanem akik békességesek e földön, azok ellen állnok dolgokat koholnak.

Föltátották rám szájukat, azt mondták, ha-ha-ha-ha, látta a szemünk. Láttad, ó Uram, ne hallgass, ó Uram, ne légy távol tőlem. Serkeny föl, ébredj ítéletemre, ó Uram, Istenem, az én ügyemért.

Ítélj meg engem a te igazságot szerint, ó Uram, Istenem, hogy ne örüljenek rajtam. Ne mondhassák szívükben, örülj mi lelkünk, ne mondhassák, elnyeltük őt. Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, akik bajomnak örülnek.

Szégyen és gyalázat borítsa be őket, akik felfúvalkottak ellenem. Vigadjanak és örüljenek, akik kívánják az én igazságomat. Hadd mondják mindenkor, nagy az Úr, aki kívánja az ő szolgájának békességét.

Az én nyelven pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben. Nincs ő előtte Isten félelem.

Mert hízelegné ki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik. Zájának beszére hiába valóság és hamisság. Megszűnt bölcs lenni és jót cselekedni.

Hiába valóságot gondol ágyában, nem a jó útra áll és nem veti meg a rosszat. Uram, az égig ér a te kegyelmességed, a te hűséged a felhőkig. Igazságod, mint Isten hegyei, ítéleteid, mint a nagy mélységek, az embert és barmot te tartod meg, Ura.

Ó Isten, milyen drága a te kegyelmességed. Az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban.

Megítatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből. Mert nálad van az életnek forrása. A te világosságot által látunk világosságot.

Terjeszt ki kegyelmességeted a te ismerőidre és igazságodat az igazszívőekre. Ne támadjon engem a kevének lába és ne üldözzön engem a gonosznak keze. Hullnak már a gonosz tevők.

Eltaszíttatnak és nem állhatnak fel. 37. Zsoltár, Dávidé Ne bosszankodjál az elvetemültekre.

Ne irítkedjél a gonosz tevőkre. Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű és mint a gyöngenövény elfonyadnak. Bízzál az Úrban és jót cselekedjél.

E földön lakozzál és hűséggel élj. Gyönyörködjél az Úrban és megadja néked szívetkéréseit. Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne.

Majd ő teljesíti. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot és a te jogodat, miként a delet. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt.

Ne bosszankodjál arra, akinek útja szerencsés, se arra, aki álnok tanácsokat követ. Szűnj meg a haraktól, hagyd el heveskedésedet. Ne bosszankodjál, csak rosszra vinne.

Mert az elvetemültek kivágattatnak, de akik az Úrat várják, öröklik a Földet. Egy kevés idő még és nincs gonosz. Nézed a helyét és nincsen ott.

A szelidek pedig öröklik a Földet és gyönyörködnek nagy békességben. Fondorkodik a gonosz az igaz ellen és fogait csikorgatja rá. Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.

Fegyvert vonnak a gonoszok. Felvonják ívüket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék és leöljék az igazán élőket, de fegyverük saját szívökbe hat. És ívök eltörik.

Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága. Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr. Jól tudja az Úr a fethetetleneknek napjait, és hogy örökségük mindörökké meg lesz.

Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben és jól laknak az észség napjaiba. De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége elmúlik, füstként múlik el. Kölcsönkér a gonosz, és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.

Mert akiket ő megáld, öröklik a Földet, s akiket ő megátkoz, kivágattatnak azok. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.

Gyermek voltam, meg is vénhettem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. Minden napon irgalmatoskodik és kölcsönad, és az ő magzatja áldott. Kerüld a rosszat, és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.

Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit, megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiírtja. Az igazak öröklik a Földet, és mindvégig rajtalakoznak. Bölcsességet beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.

Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. Leselkedik a gonosz az igazra, és halára keresi azt, de az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik. Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját, és fölmagasztal téged, hogy örököld a Földet, és meglátod, amikor kiírtatnak a gonoszok.

Láttam elhatalmasodni a gonoszt, és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa, de elmúlt, és éve nincsen. Kerestem, de nem található. Ügyelj a fethetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a békeemberéjé.

De a bűnösök mind elvesznek, a gonosznak vége pusztulás. Az igazak segedelme pedig az Úrtól van. Ő az ő erősségük a háborúság idején.

Megvédi őket az Úr, és megszabadítja őket. Megszabadítja őket a gonoszoktól, és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.

[Tóth Géza]
38.

[Tóth Géza]
Zsoltár Dávid Zsoltára emlékeztetőül Uram, haragodban ne fenyics meg engem. Felgerjed ésetben, ne ostorozd meg engem, mert nyilait belém akadtak, és kezed reám nehezült. Nincs épség testemben, a te haragodtól.

Nincs békesség csontjaimban, védkeim miatt. Mert bűneim elborítják fejemet, súlyos teherként erőm felett. Megsenyvedtek, megbűzhődtek sebeim, oktalanságom miatt.

Lehorgattam, meggörbettem, nagyon naponta szomorúan járok, mert derekan megtelt gyulladással, a szememben semmi ét nincsen. Erőtlen és összetört vagyok nagyon, szívem keserűsége miatt jajgatok. Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled errejtve az én nyögésem, szívem dobogva ver, elhágy erőm, és szemem világa, az sincs már velem.

Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban, rokonaim pedig messzeállanak. De törtvetnek, akik életemre törnek, és akik bajomra törnek, hitványságokat beszélnek, és családságot koholnak minden nap. De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, aki nem nyitja föl száját.

És olyanná lettem, mint az, aki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás. Mert téged vártalak, Uram! Te hallgass meg, Uram, Istenem!

Mert azt gondolom, csak ne örülnének rajtam, mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem. És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van. Sőt, bevallom bűneimet, bánkódom védkeim miatt, de ellenségeim élnek, erősödnek.

Megsokasodtak hazug gyűlölőim is, akik jóért rosszal fizetnek, ellenem törnek, amiért én jóra törekszem. Ne hagyjál, Uram, Istenem! Ne távolodjál el tőlem!

Siess segítségemre, ó Uram! Én szabadítom.

[Tóth Géza]
39.

[Tóth Géza]
Zsoltár Az éneklőmesternek, Jedutunnak, Dávid Zsoltára. Mondám, Nosza, vigyázok útaimra, hogy ne védkezzem nyelvemmel. Megzabolázom szájamat, amíg előttem van a hitetlen.

Elnémultam. Vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott. Felhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűzgerjed fel.

Így szólék azért az én nyelvemmel. Jelentsd meg, Uram, az én végemet és napjaim mértékét. Mennyi az?

Hagyd tudjam, hogy milyen mulandó vagyok. Éme, tenyérnyivé tetted napjaimat, s az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony, merő hiába valóság minden ember, akárhogyan áll is.

Bizony árnyékként jár az ember, bizony csak hiába szorgalmatoskodik, rakásra gyűjt, de nem tudja, kitakarítja be azokat. Most azért mit reméljek, ó Uram? Te benned van bizodalmam.

Mencsd ki engem minden állosságomból, ne tégy engem bolondok csúfiává. Megnémultam. Nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.

Vedd le rólam a te ostorodat, kezed fenyítéke miatt elenyészem én. Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyitesz valakit, elemészted, mint mój az ő szépségét. Bizony, merő hiába valóság minden ember.

Halld meg, Uram, az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegej, mert én jövevény vagyok te nálad, Zsellér, mint minden én ősöm. Ne néz rám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé.

[Németh Sándor]
A Predikátorok könyvének az első fejezetének, a kilencedik verszaká, ami volt, ugyanaz, ami ezután is lesz. Ami történt, ugyanaz, ami ezután is történik. Semmi nincs új a nap alatt.

És ebben nagyon nagy igazság van. Természetesen történelem tudomány, mi a tudomány, ez száfolja, de tévednek. De most már egyre több világi tudós is kezdi felfedezni, hogy igenis működik az ismétlődésnek az elve.

Mondjuk például a rendszerváltásnál is, hát most Magyarország egy élő példa erre, hogy van visszarendeződés. Az új és a régi elkezd egymással keveredni, valami más lesz a régihez képest, de biztos, hogy nem lesz új. És vitatkoznak az emberek, hogy minek nevezzük ezt a mait.

Mi a neve? Ez állandóan így van, és az emberek mindig abba az illúzióba élnek, hogyha a régi rendet felszámolják, akkor automatikusan fog menni az új, és sikeres lesz automatikusan. Emberek ettől az illúziótól szabaduljatok meg.

Se a természetes világban, se a szellemvilágban ez nem így működik. És aki ilyen illúzióval van az élettel kapcsolatosan, abból bukott ember lesz. De aki tudomásul veszi, hogy ezek az erők, amelyek az újat, illetve a visszarendeződést akarják, azok állandóan harcban vannak, és igazából ezt a harcot, különösen a személyes és közösségi szinten, az én aktivitásom fogja eldönteni, hogy én menjen, kinek az oldalán vagyok aktív, akkor a keresztények nem lesznek a gyülekezetben, sem a magánéletükben, sem a családjukban olyan passzívak, mint jelenlek. Hanem tudják nagyon jól, hogy mindent meg kell tennem, hogy ne a régi állapotomban süllyedjek vissza, hanem az új, valósulja meg az életembe, amit Isten eltervezet. Ez pedig hogy lehetséges, ha a külső világ beavatkozik egy zárt rendszerbe?

Ez a fizika. Ha egy külső világból jön be erő, akkor természetesen hozzájutok egy olyan pluszerőhöz, amivel a régét fel tudom számolni. Ez a külső világ az Isten országa.

Isten csodatevő ereje. Ahhoz, hogy a régét fel tudjam számolni, el tudjam hagyni, Isten csodatevő erejére van szüksége. Ezt már az újházfületéskor is megtapasztaltuk, de továbbra is meg kell tapasztalnunk, mert másképp visszahúz bennünket a visszarendeződés vagy visszafordításnak a törvénye.

De ha átadjuk magunkat Istennek, vesszük Istentől az erőt, vesszük Istennek a hatalmat, akkor, ahogy Isten igénye mondja, erőről erőre, dicsőségre, dicsőségre jutunk. Így haladunk egyre közelebb Istenhez, és végül ennek a pályafutás azzal fog beteljesedni, hogy meglátjuk az Urat színről-színre. És erre hívott el bennünket az élőisten.

Ennek az elhívásnak, mennyi elhívásnak, engedelmeskedjünk és épüljünk fel szellemi házzá, tehát ne térjünk vissza, ne engedjük fel azokat a szikai, generációs, szelemi erőket, munkálkodni az életünkbe, amely a régi állapotunk felé akar terelni, fordítani, mert elveszítjük a hatalmunkat, az urbant, elveszítjük a pozíciónkat, az urbant, elveszítjük a privilégiainkat, a jogainkat, az urbant, és nem tudunk hatékony keresztény életet és keresztény szolgátot folytatni, hanem bukdácsoló emberek leszünk a földi életben.

Távol tartson ettől mindannyiunkat, Isten! Legyetek áldottak, legyetek sikeresek, ezt pedig újat kell építeni az életünkben. Az új épüléshez pedig szükséges építőanyag a mennyből jön, nem az apámtól, anyámtól, nem a hátteremtől, nem a kultúrámtól, nem a nemzetemtől, hanem fellőről jön, az Isten országától.

És a végül pedig oda fogunk belépni az Istenek a dicsőségébe.

[Sárosi Renáta]
Én vakbélgyulladásból gyújtam meg, és ebből a tapasztalatból származott, ezen az ismereten alapult a hitem. Amikor mások felé szolgáltam, Isten az ő akarata szerint válaszolt. Isten ismerete és a belévetett bizalom abban áll, hogy nem fogunk benne csalódni, ha hiszünk.

A százados azt mondta Jézusnak, csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám. Jézus így válaszolt, eregy el és legyen néked a te hited szerint, és meggyógyult annak szolgája abban az órában. Egyszer egy fiatalember jött oda hozzánk, és elmondta, hogy a kedvese haldoklik, és semmi remény az életben maradására.

Csak higgy, bátorítottam. Mi volt ez? Ismereten alapuló hit.

Tudtam, hogy amit Isten értem megtett, azt érte is meg tudja tenni. Elmentünk a lányhoz. Szörnyű volt látni a szenvedéseit.

Így szóltam. Jézus nevében, gyere ki belőle! A lány felkiáltott.

Anya, anya, már jól vagyok. Azt mondtam neki, hogy ez csak akkor hisszük el, ha fel kell és felöltözik. Hamarosan szépen felöltözve jött leközénk.

Aztán megjött az orvos, és alaposan megvizsgálta, majd így szólt. Ez Istentől van. Isten újja ez.

Így működik az ismereten alapuló hit. Ha kapnék egy ezer dolláros csekket, de az adományozó jellemét nem nagyon ismerném, nem nagyon számíthatnék arra az összegre, még a csekket ténylegesen be nem váltják. Jézus azért tett nagy dolgokat, mert ismerte az atyát.

A hit ismeretet, kapcsolatot, közösséget nemz. A tökéletlen, kétségekkel teli hit, a bizonytalan állapot mindig hiányos ismeretből fakad. Jézus így szólt az atyához.

Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem, csak a körülálló sokasságért mondtam, hogy elhitjék, hogy te küldtél engem. És fenszóval kiárta. Lázár!

Jöjj ki! Nézzük meg, mi történt, amikor Pál hitt Istennek. És nem közönséges csodákat cselekszik vala Isten Pál keze által, annyira, hogy a betegekhez is elvitték az ő testéről a keszkenőket vagy kötényeket, és eltávozának azoktól a betegségek, és a gonosz szellemek kimenének belőlük.

Az Istenség legfrissebb hírei. Hálát adok az Istennek, hogy gondot viselt rám az elmúlt tizenkét év során, miután 1907-ben prédikálni kezdtem. És megáldott.

Jelenlétének igen csodálatos élményében részesített. Milyen bűkezű Isten, amikor rátámaszkodunk. Annyit ad, hogy másoknak is jut belőle.

Az utóbbi időben Isten alkalmassá tett arra, hogy új frontokon is győzelmet arassak, egy újfajta élő és a Szent Szellemtől átvett magatartással. Ahogy találkozom a Szent Szellemmel, a dicsőség leszakad. Isten legfrissebb hírei a Szent Szellemnél vannak, aki kijelöli számunkra az alkalmas időt és helyet.

Rendkívüli dolgok történnek, és mindig pont akkor csöppenünk bele, amikor szükség van ránk. Mostanában sok elmebeli problémával küzdő személlyel találkoztam. Természetes szinten ezek nagyon nehéz esetek.

De Isten könnyű szerrel elvánik velük. Egyszer egy asszony jött oda hozzám, és elmondta, hogy van egy nagyon beteg, elmezavaros fiatalember, akinek se éjjel, se nappal nincs nyugalma. Nagyon hiányos ismeretekkel rendelkeztem arról, hogy mit kell tennem.

De Isten segítségünkre siet erőtlenségünkben. Jézus nevében megdorgáltam a démont. Aztán ezt mondtam.

Holnap megint eljövök. Másnap, mikor visszamentem, a fiatalember éppen a mezőn dolgozott az apjával, és teljesen jól érezte magát. Egy másik esetben, 80 kilométernyire innen, volt egy 25 éves, remek fiatalember, aki megbolondult.

Nem tudott kommunikálni az anyjával. És folyton föl-s alá járkált. Tudtam, hogy Isten meg akarja áldani.

Kihűztem a démont, és jóval később hallottam, hogy a fiú meggyógyult. Így vezet bennünket az áldott szentszellem egyik helyről a másikra. Annyi minden történik, hogy már a földi életben a mennyben lakom.

Ami nap is, Isten csodálatosan megérintette az embereket Caventry-ben. Így vezet minket tovább és tovább és tovább. Ne várj ösztönzésre, ha szükségben vagy.

A szentszellem itt van, és teljesen megszabadulhatsz most, ott a helyeden. Egyszer elvittek három zavarodott személyhez, akik közül az egyikre gondozó vigyázott. Amikor beléptem a szobába, veszekedés iszonyatos zaja csopta meg a fülemet, mintha a pokol minden ereje itt kavargott volna.

[Kauzál Alexandra]
Kedves hallgatók, folytatódik a Családban Marad, nagy sok szeretettel köszöntelek benneteket is, és vendégünket, fő szónokunkat, és egyetlen szónokunkat, Németes Juditot, szia! Szia, köszöntöm én is a hallgatókat. Kicsit kemény témával fogunk most foglalkozni, hiszen súlyos házassági problémákról, válságról, váló okokról lesz szó.

Itt jegyzem meg a hallgatóknak, hogyha bármivel ezzel kapcsolatosan, mondjuk házassági válsággal kapcsolatosan, konfliktusokkal kapcsolatosan vannak kérdéseik, írjanak nekünk, e-mail címünk ugye infokukacitradio.hu, és ahogy szoktam kérni, azt is írjátok bele a hallgatók, hogy Judithoz intézitek a kérdést, vagy a Családban Marad műsorhoz, hogy eljussanak hozzánk ezek a kérdések. De egyébként bármilyen más témával, ami a családot érinti, lehet írni, hiszen hamarosan terveink szerint a gyermekvállalással, gyermekneveléssel is fogunk foglalkozni, ahogy szépen így haladunk. No, akkor vágjunk is bele.

Ugye az elmúlt részben beszéltünk a megelőzésről, nagyon fontos volt hallani azt, hogy hogyan előzhetjük meg a súlyosabb, komolyabb válságokat egy házasságban, hogyan lehet gyorsan rendezni viszonylag a felmerülő feszültségeket, vitákat, konfliktusokat, de bizony fennállhatnak olyan helyzetek, ahol eldurvulhat a kapcsolata férj és feleség között. Beszéljünk arról először, hogy a Biblia mit nevez meg alapvetően válóknak.

[Németh S. Judit]
Hát Jézus mondta meg, illetve ezt kiegészítésnek veszik, amit Pálapostól egy korintusi levélben szerepel a 7. fejezetben, és a kettőt összerakva alakul ki egy kép, de gyilvánvalóan az az alapvető, amit Jézus mond. Mondjuk, ha a Máté 19-et veszük alapul, mert más helyen is beszél erről, akkor tudjuk azt ebből a részből, hogy a farizeusok mentek hozzá, és ők is föltették ezt a kérdést, mondván a harmadik versben, hogy szabad-e az embernek az ő feleségét akármi okért elmocsátani?

És ő úgy válaszolt, hogy az egy mózes kettőben szereplő igjét mondta nekik, hogy nem olvastátok-e, hogy a teremtő kezdettől fogva férfivá is azt mondja, hogy teremti őket, ez még az első fejezet, aztán azt mondja, annak okáért elhagyja a férfi apját, anyád, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testé. Most Jézus folytatja, hogy úgy, hogy többé nem kettő, hanem egy test, amit azért az Isten egybe szerkesztett ember szétválasza. Tehát ez az alap.

Erre folytatják a farizeusok is. Miért rendelte tehát mózes, hogy váló levelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt? Hivatkoztak a törvényben.

Ott bármilyen ok miatt el lehetett válni? Nem bármilyen, de most talán nem menjünk a részletekbe. Tehát minden esetre.

Lazább volt. Lazább volt, mert hogy nem tartotta megfelelőnek, illetve hibát talál benne, de ezt azért szabályozták. Most visszatérve viszont azt mondja Jézus, mózes atti szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy feleségeiteket elbocsásátok, de kezdettől fogva nem így volt.

Tehát Isten figyelembe vette az embernek a bukott természetét, ezt szabályozta a törvény által, és mivel az emberek nem születtek újjá, nem lett új természetük, hanem évenként bűnbocsánatot nyertek. Tudjuk a jogkipur engesztelés ünnepe során és egy évre a bikák, tulkok, bakok vérével szereztek előre mutatóan az engesztelő áldozatra engesztelés munknak. Ezek az emberek nem voltak képesek arra, hogy teljesen újra legyenek az emberi romlott természeten, és ezért Isten ezt figyelembe vette, és ezért azt mondja, hogy szívetek keménysége miatt engedte meg, kezdettől fogva.

Tehát az jelentett, hogy Isten a teremtésben nem így látta, nem így akarta, nem így rendelte, és vissza akarta ezt az eredeti tervét állítani, ez pedig csak a megváltás által lehetséges, de most már Jézus itt van, és bejelenti azt, hogy vissza fog állni a teremtőnek a tökéletes akarata, és ezért az igelép érvényben, hogy ketten egy testi, és amit Isten egybe szerkeztet, ember szét ne válassza, az az egész életen áll tartó szövetség, az, amit Isten elfogad.

És egy feleség, egy férj, egy férfi, egy nő, és nem pedig semmilyen más dolog. Ha már így tartunk a többnehűséget, azt mivel lehet Biblia alapján megindokolni? Mózes ideje alatt lehetett látni, hogy a bukott emberi természet, tehát csak a figyelembe véve az az egyetlen állapot volt elfogadható Isten számára, hogyha nem tudott valaki egy feleség mellett kitartani, akkor legalább úgy tegye meg, hogy gondoskodik róla, eltartja, és magához veszi, nem pedig elhagyja az elsőt.

És ezért a többnehűség egy tisztességesebb életforma volt, mint az, hogy valaki elhagyja a feleségét, gyerekeit, és valaki mást vesz el. És azokat nyilvánvalóan sorsukra engedi, illetve épp hogy esetleg gondoskodik, tehát ezt Isten nem tudja elfogadni. Ez nem tisztességes, még így sem.

Tehát a többnehűség volt még az egyetlen olyan változat, amivel meg lehetett békülni addig, amíg az ember újján nem születhet. De azt mondja Jézus a kilencedik versben, hogy mondom pedig néktek, hogy aki elbocsátja feleségét, hanem ha paráznaság miatt és mást veszel, házasságtörő, és aki elbocsátottat veszel, az is házasságtörő. Tehát egy nagyon konkrét eset paráznaság, házasságtörés esetében indokolt, mivel az már akkor úgyis, hát az a fél kilép a házasságból.

[Sárosi Renáta]
A szövetségből.

[Németh S. Judit]
A szövetségből, és akkor lehet válni, más esetben nem. Ehhez jön még, lapozok én közben a pállapostrólag, az egy korintusi levélben írt kiegészítéshez. Ez az egy korintus 7-ben azt mondja a 10.

versben, azoknak pedig, akik házasságban vannak, mondom, de hagyom nem én, hanem az úr, hogy az az, hogy férjétől el ne váljik, hogyha pedig elválik, és maradjon házasság nélkül, vagy békjön meg férjével, és a férj se bocsáss el a feleségét. Itt folytatja a hitetlen és a hívő fél esetében, hogy mi történik, viszont a 15. versben azt mondja, hogy ha a hitetlen elválik, ám váljék el, nem vettetett szolgaság alá a keresztélyi férfi, vagy az, hogy az ilyen dologban, de békességre hívott minket Isten.

Itt tehát, ha az egyik fél hitetlenné válik, és elhagyja az urat, és elhagyja a házastársát, akkor ezt az evangélii keresztélyek úgy értelmezik, ezt nem én mondom, hanem ezt ismerem, mint a tarítás, illetve gyakorlatot, az evangélii egyházban, hogy a nem vettetett szolgaság alá a keresztélyi férfi, vagy az, hogy az azt úgy értelmezik, úgy magyarázzák, hogy nincs kötelékben, tehát, hogyha hitetlenné válik, hanem igen, tehát, hogyha valaki elhagyja Isten, elhagyja a családot, akkor ilyen módon a vétlen férj és feleség megházasodhat. Tehát ezt így értelmezik.

[Kauzál Alexandra]
Viszont nem ő az, aki kiléphet a kapcsolatból.

[Németh S. Judit]
Nem ő lépett ki, de nyilvánvalóan ő realizálhatja, ha már ez megtörtént, hogy, tehát most nem azon múlik, hogy ki adja be a vállópert, mert ismertem olyan esetet, hogy zsarolta, tehát úgy akarta zsarolni a hitetlenné váló fél, hogy ő nem adja be, hogy a másik fél azért ne tudjon megházasodni, de ezt át kellett lépni, ezt a lélektani határ, tehát ő már a gyakorlatban ezt megcsinálta, az urat is elhagyta, a családját is elhagyta, így tehát miután évekig ezt nem lehetett helyreállítani, és ki sem fejezte, hogy hajlandó visszatérni bárhova is, így a másik fél ilyen módon a bíróságnál ezt megtehette. Igen, tehát ez egy speciális nagyolegedi eset.

Egyébként minden vállás speciális, és az egyházban nagyon nagy körültekintéssel kell eljárni, mert rengeteg kiskaput keresnek az emberek a vágyaikra, és nagyon sokszor be is csapnák, hogyha hagyják a szolgálókat, tehát nagyon észnél kell lenni, és nagyon figyelni kell. Iszonyú nehéz lehet azért a szolgálóknak, pásztoroknak igazságot tenni ezekben a konfliktusokban. Nagyon nehéz, és a katolikus egyház is évszázadokon keresztül ezt úgymond nagyon következetesen képviselt a vállás ellenességet.

Természetesen az a furcsa, hogy nagyon sok minden azért belefért ebbe. Most nem akarok ebben részleteken menni, de hivatalosan, tehát nem lehetett könnyen elválni, és minden esetet külön kivizsgáltak, és mindenféle tényezőt figyelembe vettek, tehát igyekeztek komolyan venni. A protestáns egyházakban sajnos megkönnyítették a vállást, tehát olyan eseteket is olvastam, hogy még ha nem tudta eltartani valaki a feleségét, elválhatott tőle, lelkészek ebbe beleegyeztek, tehát nagyon sok ilyen dolog volt, ami nem volt jó, hogy megkönnyítették, és sajnos a karizmatikus evangéliumi gyülekezetek is ebbe az irányba mentek, és Amerikában, nyugaton különösen, hogy megkönnyítették az embereknek, pedig ezt nem lehet. És ezért van az, hogy tele vannak a gyülekezetek elvált és újra házasodott emberekkel is, hát érezni lehet, ott van a bűn, tehát ezt még David Wilkerson megírta évtizedekkel ezelőtt, hogy ez egy súlyos baj, amit már ő látott a környezetében, hogy liberálisan veszik a vállást.

[Kauzál Alexandra]
Igen, nyilván ez a gyülekezetben is azért valamilyen szinten probléma, de akkor mondhatjuk, hogy az az alapvető álláspont, hogy a gyülekezet vezetősége is minden esetet egyedül vagy egyéni módon kivizsgál, és akkor az alapján adja tanácsát.

[Németh S. Judit]
A mód van arra, hogy megismerjék a helyzetet, mert vannak emberek, akik ügyeskednek, bujkálnak, de hát a lelkük rajta, ők fogják elszenvedni a következményeket, ha így tesznek, de akik a világosságba járnak és adnak lehetőséget arra, hogy kivizsgálják, ki kell vizsgálni minden ilyen esetet. És az embereknek meg ezt meg kell érteniük, ha ők az urban házasodtak, szövetséget kötöttek, és valami olyan dolog merül föl, hogy ezt föl akarják bontani, akkor alá kell rendelni magukat az Isten igények.

[Kauzál Alexandra]
Igen, de akkor mondhatjuk, hogy az alapvető koncepció az az, hogy csak is házasságtörés esetén van válók.

[Németh S. Judit]
Ezt leszögezhetjük. Igen, igen, hívők között, mert ugye, ha már hitetlen a másik fél, az már egy más kérdés. De hívők között csak ebben az esetben lehet a vállásról szó.

[Kauzál Alexandra]
Ugye korábban is már utaltam arra, hogy mi van, hogyha egy picit ebben benne van a másik fél is. Tehát ő is tehet arról, hogy megcsalt a másik.

[Németh S. Judit]
Sajnálatos módon azt a bizonyos bűnt, aki elköveti, az azért a bűnért felelős. Tehát meg lehet ezt beszélni, és nagyon sok esetben azért gondolom, van helyreállítás, tudok olyanokat, hogy helyreállítják. Tehát nem feltételül kell elválni, hanem meg lehet bocsátani, vissza tud térni a vétkező fél, az egy szerencsés helyzet.

Ilyenek voltak, történtek az elmúlt évtizedekben, és nagyon is jó, stabil házasságokká tudtak válni egy-egy ilyen eset után is házasságok. Tehát nem kell temetni, ha az a fél őszintén megbánja, megtér belőle, őszintén visszatér, megszentelődik, és igyekszik mindent megtenni, és világosságba jár utána, akkor nem kell elküldeni. De kötelessége visszafogadni a másik félnek ilyen esetben?

Hát ha őszintén megbánja és megtér, azért ajánlatosabb ezt így, mert tehát egyrészt, ha például gyerekek vannak sokkal jobb ez így, mint kilépni belőle, azt nem tudom elfogadni, hogyha valaki mondjuk megbocsát, és akkor utána elkezdi főlemlegetni, hogy de hát én elválhatok még, mert te megcsináltad ezt, ez már nem küzdőség.

[Kauzál Alexandra]
Az visszaélés.

[Németh S. Judit]
Ez már nem az. Tehát ha valaki megbocsát, akkor maradjon a megbocsátásban. És akkor próbálják meg újra, ez sokkal szerencsésebb, és mondom több olyan esetről tudok, hogy sokkal jobb gyümölcse lett, hogy megbocsátott a vétlen fél, ha ő hibás is volt esetleg, vagy elhanyagolta, vagy akármi, ő ezt maga is belátta, és megbocsátott, sokkal jobb helyzet volt így, mint hogyha az ragaszkodott volna, hogy na most a nekem jogomban válni.

Nem mindig az a jó, ha az ember a jogaival él.

[Kauzál Alexandra]
Igen, nyilván nagyon nehéz lehet egy ilyen helyzet, mert az egyik fél nagyon sértett, megalázott állapotba kerül, és ebből nehéz kijönni.

[Németh S. Judit]
Nehéz, nehéz, hát ehhez kell a pásztorlás segítség, barátoknak a segítsége, de ez olyan, mint a gyógyszer, tehát a gyülekezetben helyre lehet állni.

[Kauzál Alexandra]
És akkor az a tapasztalat, hogy még házasságtől is, ellenére is olyan szinten megjavulhatnak a házasságok, hogy egy igazi nagy szerelem vissza tud állni?

[Németh S. Judit]
Igen, mondom én, tanulja voltam olyanoknak, hogy nem is mondaná senki, most nyilván nem kell keresni ezeket az eseteket, de nem is mondaná meg senki, hogy valaha volt egy ilyen, a folt esett a házasságon, mert utána, és sokszor még olyan is volt, hát nem sokszor, de réha még olyan is van, hogy az illető csak utána döbben rá, mert lehet, hogy ő a háttérből jött, hogy ő ezt nem bette annyira komolyan, ezt a bűnt, és utána sokkal nagyobb istenfélelemmel él, ilyen is van. Ezt nem azt mondom, hogy így kell az istenfélelmet megszerzi, távol legyen, Isten őriz.

Ez egy nagyon rossz dolog, tehát egy súlyos dolog. És ezt két olyan fél kell, ahol az egyik tényleg tudja szeretni a másikat, valóban Krisztusi módon, hogy ezt el tudja fedezni. Tehát ott tényleg az úrnak a szeretete az, ami ezt a megbocsátást tökéletessé teszi, és nincs fölemlegetés.

De láttam ilyen eseteket, hogy nagyon-nagyon nagyszerű harmonikusan helyreálltak, és elteltek hosszú évek, és semmi olyan nem maradt belőle. Igen. Szinte el is lehetne felejteni, hogy valaha is volt.

És remélhetőleg őkkel is felejtették.

[Kauzál Alexandra]
Igen. Na most beszéljünk még akkor más okokról, ami miatt még akár keresztények fejében is megfordulhat az, hogy esetleg kilépni a szövetségből. Például ilyen lehet a pornográfia.

Erről mi a véleményed?

[Németh S. Judit]
Hát amennyit most tudok, de nyilván ezt érdemes még konzultálnunk is a szolgálók között. Az biztos, hogy igaz, nyilvánvalóan, hogy az fölér a házasság töréssel, parázdasággal, ha valaki ugye szívében elköveti ezt. Ugye van erre vonatkozóan egy igje is, amire szoktak hivatkozni.

Igen, tudom. Hát a hegyi beszédben, amit mond Jézus, hogy a férfi kiválság eredelmével néz az asztalgyra, akkor elkövette. De a házasság törés esetében, amikor egy harmadik fél van, ott jön be a vállásnak a lehetősége.

Tehát az biztos, hogyha valaki folyamatosan pornográfiában van, akkor őt neki vagy azonnal meg kell térnie, vagy pedig nem lesz keresztény belőle, mert ez tartatatlan állapot. Tehát ezt nem lehet tudomásul venni, ezt valóban sajnálatos módon ha tisztelettel is, de le kell tárgyalni, ha konfliktus jön belőle, akkor is le kell tárgyalni.

[Kauzál Alexandra]
Hát egy ilyen helyzetet tisztelettel letárgyalni, az nagyon kemény lehet.

[Németh S. Judit]
Hát az ember személyiségének jár a tisztelet, az emberi méltóságnak, de a bűnnek nem természetesen, és hát amennyire lehet higgadtan, de itt pásztorlás kell, orvoslás kell, bűnvallás kell, szabadulás kell, minden kell. Ha nem elvetemült emberről van szó, akkor az illető belátja, hogy miről, mi a tét, és hogy neki ebből meg kell térni. Ha meg tud térni, és teljesen megváltozik, ami megint csak lehetséges, hál a Istennek, és akkor helyreáll a békesség.

De úgy elválni ennek alapján, azt én nem gondolnám, hogy megalapozott lenne, mert ahhoz kell egy konkrét élő személy, akivel házasságot tör valaki, tehát abban azért van egy plusz. Ha nem tér meg valaki ebből, akkor gyakorlatilag ő nem keresztény. Az megint-megint egy más történet.

És ez váló? Hát, egy türelmi idő van, de azért ott meg kell vizsgálni azt, hogy hát ez, mert nyilvánvalóan ott hitetlen emberről van szó. Igen.

Tehát olyan módon, hogy például elköltözni tőle, és várakozni, és közben természetesen nem úgy venni, hogy most valaki felszabadult a házasság kötelékkel. Nagyon nehéz dolog. De hát, ha valaki így házasodott, hogy ez a házastársával a kapcsolata, akkor ez benne van sajnos.

Belefér, hogy őnek akkor esetleg egy időt kell hagyni, a másiknak, hogy melyik irányba indul el.

[Kauzál Alexandra]
Tehát ugye az általában nyilván ez a probléma elsősorban férfiakat érint, tehát akkor a nő megteheti azt, hogyha azt látja, hogy a férje például évek óta nem keveredik ki ebből a függőségből, mert ugye ez nagyon komoly függőséggé tud válni, akkor élhet azzal a jogával, hogy esetleg külön költözik, és akkor várja.

[Németh S. Judit]
Várakozik, igen. Sok ember akkor kap észbe, amikor ez sajnos megtörténik, de a hölgynek nagyon tisztán kell maradnia. Egyáltalán nem arra kell gondolni, hogy ő most már felszabadult, úgy mond a házasság kötelék alól, hanem ez egy keserves dolog, ez egy olyan, mintha beteg lenne a házastársa, nem élvezheti vele a házasságot, és meg kell várni, ha az illető elvetemlőt bemegy a világba, elzüllik, akkor az az ige fog sajnálatos módon érvénybe lépni, hogy a hitetlen elválik, és akkor felszabadul.

Ha viszont rádöbben arra, hogy rosszul csinálja, és igyekszik helyreállni, akkor még helyre lehet állítani a kapcsolatot.

[Kauzál Alexandra]
Talán egy kicsit hasonló helyzet, és ezzel kapcsolatosan is elég sok megkeresést kapunk, így a Hit Rádió, hogy a férj nagyon durva, alkoholista ember, és nagyon nehéz ezzel együtt élnie egy nőnek, esetleg már hosszú éveken keresztül. Ez megy, hogy ő iszik, lelkileg, vagy akár testileg is veszélyeztetheti az ő egészségét. Ilyen esetben mi a helyes megoldás?

[Németh S. Judit]
Most egy alkoholista, durva ember, nem tudom, hogy jár egy ülekezetbe, az tragikus, ha jár, mert így nem lehet, tehát mindenképpen pásztori segítségre van szükség, mert egy ilyen ember nem keresztény. És a Kenneth Higgin ezzel kapcsolatban elég merészen fogalmaz, hogy ilyen ember hitetlen, és ebből ki lehet lépni. Azért mi nem így látjuk teljesen, mert ezzel viszont szintén vissza lehet élni ezzel a helyzettel hölgyeknek, hogy esetleg olyan légkört teremtenek otthon, hogy a férjük dacból belekeveredik ilyen dolgokból, és utána ők ott hagyják.

Tehát, hogy bele lehet kergetni egy férfit az alkoholizmusba? Lehet, az is, meg az is lehet, hogy egy darabig küzd vele, de ezt nem hajlandó vele hordozni, mert lehet, hogy ilyen háttérből jön, vagy ilyen volt a régi életében, tehát olyan könnyen ki lehet szállni egy házasságból nyugaton, ezt mi nem támogatjuk. Az biztos, hogy ne legyen kiszolgáltatva a hölgy bántalmazásnak, és napi jeleneteknek, tehát itt is a különköltözés lehetősége fennáll, és ha bántalmazás van, akkor mindenképpen valóban védenie kell magát, és a gyerekeket is, tehát a különköltözés, de nem tanácsolnám, hogy rögtön azzal foglalkozon a hölgy, hogy vállok, és akkor új házastárs, és így tovább, tehát tudom, hogy a kor ezt csugalja sok esetben, mert én az előző generációkban már láttam, ismertem ilyen helyzeteket más mollási környezetben, hogy nagyon nehéz férférjek mellett voltak a hölgyek, és nem láttam azt, hogy ennyire siettek volna nem csak, hogy kilépni, hanem még újra is házasodni, tehát egy fajta türelmidő, ha már valaki így járt, Isten tudja, hogy miért van ez, mert hát általában a hátterek azok meghatározóak ilyenkor, hogy nehéz háttérből jön valaki, akkor ő ezt választotta házastársként, ő elmondta a házassági fogadalmat, és abba viharok is benne vannak, és ilyen helyreállítási periódusok is benne vannak, tehát olyan könnyen kimenekülni azért nem lehet, de a bántalmazás elől el kell menni, tehát félreértésnehesség, és az ilyen napi jelenetek elől is el lehet, de várakozás idő van, és ismétlem, sok férfi, ha férfiakról beszélünk, hölgy is lehet ilyen, ritka, de van nője a kócsta is. Akkor döbben rá, hogy mit tett, amikor ott marad egyedül ezzel a romhalmazzal, és láttam és hallottam már ilyeneket, hogy akkor kezdték Isten keresni.

[Kauzál Alexandra]
De akkor azt mondhatjuk, mert ez nagyon valós jelenség, amiről beszélsz, hogy talán manapság nem tesznek meg akkor az erőfeszítést a hölgyek sem annak érdekében, hogy megventsék a házasságukat kapcsolatban, mert valahogy egyszerűbbnek tűnik, hogy jaj, szabaduljak megetől, Tehertől, Kolonztól. Csak azt számít, hogy én akkor menjek tovább.

[Németh S. Judit]
Már nem szeretem. Nem biztos. Ez nem pozitív mentalitás.

Tudom, most erre azt mondja valaki, hogy könnyű neked beszélni. Azért nem minden könnyű, akkor se, hogyha ezen a területen rendben vannak a dolgok. Vannak a más próbák is az életben, amik szintén az embert azért hát edzik, és éretté teszik.

Tehát nem mondjuk egymásra olyan egyszerűen azt, hogy Te könnyen beszélsz. Senki nem beszél itt könnyen. Ez egy nagyon nehéz Teher, azt elismerem, de semmiből sem érdemes menekülni egy testi módon.

[Kauzál Alexandra]
Meg az valamilyen szinten mondhatjuk, hogy kötelessége a házastársnak, hogy még hogyha ilyen bűnbe vagy nehéz helyzetbe kerül a másik fél, akkor segítsen neki?

[Németh S. Judit]
Hát régebben az emberek azért ilyennek voltak. Meg régebben az emberek olyanok voltak, hogy a beteg volt, akkor neki benne föl sem erült, hogy elhagyja, és régebben az emberek a szüleiket sem rakták be öregek otthonába, amikor már idősek voltak, és tudom azt, hogy nyugaton ez már ez az életmódnak a rész.

[Kauzál Alexandra]
De van, amikor azt kéri állítólag az öreg.

[Németh S. Judit]
Ha kérik, az teljesen más eset, de ha nem kérik, csak azért, hogy megszabaduljanak az ő látogatásától, ellátásától, és így tovább, akkor az embertelenség, és nem szeretnénk azért a modern kultúrának ezeket a vathajtásait azért a keresztélységbe behozni, mert ez nem volt jellemző. Tehát akkor alapvetően igenis kötelessége, hogy segítsen a másiknak. A családok egymásról gondoskodtak, a házastársak.

Én láttam olyat, azt éppen protestáskörben, fiatal keresztényként olyan asszony, aki a magatehetetlen férjét gondozta, és valószínűleg meg így is házasodtak, hogy beteg volt. Jó, hogy nem mindenkinek kell ezt csinálni, ez szintén elhívás kérdése, de abban az asszonyban föl sem merült, hogy ő milyen jól élhetne másképpen. És én ezt nagyon tisztelem, mert ezt nem tudom, hogy ki, tehát nagyon kevés ember képes ilyesmire.

De voltak ilyenek is. Tehát, ha beteg valaki, vagy zűr van vele, meg egyéb, akkor azért mégsem, mint egy ilyen elhasztált rongyot dobja ki valaki házastársként, hanem próbálkozni kell, azért, hogy ki tudjon jönni. Most nyilván, ha ő antiszociális és brutális, akkor nem erről van szó, hanem akkor el kell tőlemenni.

Imádkozni kell, és keresni kell nyilván olyan szelemi kontaktust a gyülekezetben, testvérnőt, a pásztor, vagy szolgáló feleséget, akivel ezekről lehet imádkozni, és várakozni, de ne a menekülés legyen, hogy ebből az egészből ki. A menekülés addig, hogy egy új helyen lakik valaki, és ott várakozik.

[Kauzál Alexandra]
De ha mondjuk azt látjuk, hogy eltelik 5-10, akár 15-20 év is, és nem, hogy nem változna a helyzet, hanem mondjuk még rosszabbra fordulna, mert mondjuk a férjakor maradjunk az alkoholista példánál, akkor már azért elkezdhet gondolkozni a válláson?

[Németh S. Judit]
Hát nem 10-20 év, elég habar el szoktak dölni a dolgok, mert hogyha a férfi elvetemült és világi, akkor megy abba az irányba, ezek után. Ha meg megrázza őt, mint a tékozló fiút, hogy elherdálta az örökségét az úrban, és keres szellemi segítséget, akkor meg visszajön az úrhoz. De olyan sok idő ebben a helyzetben, nem feltétlenül kell, hogy elteljen.

[Kauzál Alexandra]
Igei, ha azért imádkozik ekközben a feleség, hogy szabadítsa meg az úr ebből a kapcsolatból?

[Németh S. Judit]
Hát a férjét szabadítsa meg, az úr egy jó darab, addig abbig el nem dől. Mert ugye itt is azt mondja, hogy mit tudod te, hogy megmenteted-e a férjedet? Most ha belegondol az ember, hogy ha ez az ember nem változik pozitívan, akkor pokolba fog jutni.

Hát az emberben annyi azért mégis a házastársa fele lehet egyfajta szolidaritás, hogy azért imádkozik, hogy meneküljön meg, aztán ha már egyértelmű jeleit mutatja annak, hogy nem, akkor elengedi. Innen folytatjuk a beszélgetést.

[Szignál]
Ez volt a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása.