Ugrás a tartalomra
Hack Péter, Kánai András

A Happy Day mai adásában:

  • 00:00 Megvallás Németh Sándorral 
  • 04:17 Bibliaolvasás EFO: Nehémiás 9. rész
  • 13:17 Az utolsó időkben - Németh Sándor prédikáció részlet
  • 17:42 Demos Shakarian - A föld legboldogabb emberei: Kilencedik fejezet 1.rész
  • 30:22 Globalizmus - Dr. Hack Péter és Kánai András

Az adás gépi átirata:

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hitéleti válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

Hitvallás, megvallás. Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióba.

[Németh Sándor]
Velem együtt, hogy szívemből hiszek, az igazságra, és számmal teszek vallomást az üdvözségre, mert hiszem, hogy hit nélkül lehetetlen Istennek teszenem, hiszem, hogy ő létezik, hiszem, hogy Jézus Krisztus a harmadik napon föltámadott a halálból, és él örökkön örökké. És hiszek abban, hogy egyszerű áldozatával mindörökre eltörölte a bűnöket. Ezért nem szükséges, hogy az ő engesztelő áldozata meg legyen ismételve.

Mert hiszem, hogy a föltámadása után fölment a mennyekbe, tulajdonvérével megjelent az atya előtt mindannyiunkért, és megszerezte Istenek a javait, áldásait. És hiszem, hogy ő az eljövendő javaknak a főpapja, aki által az élő Isten hitáltal a kegyelmét rám áraszja. Mert hiszek Jézus Krisztusban, mind a kegyelem urában, dicsőség urában, akiben a világban megjelent a kegyelemnek a teljessége és az igazság.

És hiszem, hogy ő a kegyelemnek a közvetítője. És mai napon is az ő engesztelő áldozatával, föltámadásával azonosulok, hogy Krisztusban a pozícióm megerősödjön, megújuljon, hogy Istenek az áldásai rám szálljanak, és hatalmad veszek az ellenség minden ereje fölött. És kivetem az életemből a gonosz szellemeknek a befolyását, jelenlétét, terheket, igákat, fájdalmakat, betegségeket, gondokat.

Ráhelyezem a gondviselő Istenemre, aki hordozza az én gondjaimat, és az úrban bízok. Mert megvan írva, hogy aki az úrban bízik, olyan, mint a víz mellé ültetett fa, amely idejében megadja az ő termését. És az is megvan írva, hogy aki az úrban bízik, ereje megújul, szárnya kell, mint a saskeselyű.

Fut és nem lankad el, jár és nem fárad el. És hiszem, hogy a názati Jézus Krisztus mai napon is megerősít engemet az ő szellemével, erejével és igazságával. Mert igazsága által leszek erős, és veszek erőt a szentlélek által.

Mert a názati Jézus Krisztus föltámadása által megnyitotta előttem Isten az ő természetfölötti erejének a birodalmát, hogy megújuljak és vegyek erőt, és megálljak az úr Jézus Krisztusban, és tanúskodjak ő mellette egész földi életemben. És magasztalom dicsőítem őt, most és mindörökké, testemmel, lelkemmel, szellememmel.

[Szignál]
Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah!

Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah!

Amen!

[Diószegi Dávid]
Ugyan ennek a 7. hónapnak 24. napján Izrael egész népe összegyűlt Jeruzsálemben, hogy együtt böjtöljenek és imádkozzanak.

Zsákruhába öltöztek és portintettek a fejükre. Az Izraelhez tartozók elkülönültek az idegenektől, majd a templomban felálltak, és nyilvánosan megvallották bűneiket és őseik bűneit is. Mindenki a maga helyén állt, és mindegy három órán keresztül olvasták az örökkévalónak, Istenüknek a törvényét.

Utána a következő három órában megvallották bűneiket, és földre borulva imádták az örökkévalót, Istenüket. Azután a léviták közül Jésua, Báni, Kadmiel, Sebanjá, Bunni, Sérebjá, Báni és Kenáni felálltak a templom lépcsőjére, és hangosan kiáltottak az örökkévalóhoz, Istenükhöz, így imádkoztak a népelőt. Majd a léviták, Jésua, Kadmiel, Báni, Hasabnejá, Sérébjá, Hodijjá, Sebanjá és Petakjá ezt mondták a népnek.

Álljatok fel, dicsériétek és áldjátok az örökkévalót, Isteneteket örökké! Áldott legyél örökkévaló, Istenünk! Áldott legyen hatalmas és dicső neved, amelyhez nem ér fel az áldás vagy dicséret!

Te vagy az örökkévaló! Te vagy az egyetlen! Te alkottad az eget, még a legmagasabb mennyet is, és annak minden seregét.

Te alkottad a földet, és mindent, ami rajta él. Te alkottad a tengert, és mindent, ami abban él. Minden élőnek Te ad széletet.

Előtted borul le az ég minden serege, hogy imádjon. Te vagy az örökkévaló! Te vagy az örökkévaló, Istenünk, aki Abrámod kiválasztottad, kihoztad úrvárosából.

A káldeusok földjéről és Ábrahámnak nevezted, mivel hűséges szívünek láttad őt, szövetséget kötöttél vele. Megígérted, hogy odaadod a Kánoáni, Hettita, Emóri, Perizzi, Jebúzi és Girgási népek földjét Ábrahámnak és utódainak. Örökkévaló, Te megtartottad ígéreted, mert igazságos vagy.

Láttad őseink szenvedéseit Egyiptomban, meghallottad segélykiáltásukat a Vöröstengernél. Jeleket mutattál, és csodákat tettél a fáróval, szolgáival és népével, akik megvetették és lenézték őseinket. Csodáiddal nagy nevet szereztél magadnak, amely ma is fényesen ragyog.

Őseink előtt szétválasztottad a tengert, hogy száraz lábbal mehessenek át a vizek között, míg üldözőinket a tenger hullámaiba vetetted, és elsüllyedtek, mint a kő. Vezetted népünket nappal felhőoszlopban, tűzoszlopban éjjel, hogy megvilágítsd az utat, és mutasd, hogy merre menjenek. Leszálltál a sínai hegyre, és szóltál hozzájuk a mennyből.

Jó törvényeket adtál nekik, igaz tanításokat, helyes rendelkezéseket és parancsokat. Megtanítottad őket szent szombatodra, hogy megtartsák azt. Mózesnek, szolgádnak keze állta, parancsoltál nekik törvényeket, határozatokat és rendelkezéseket.

A mennyből adtál nekik kenyeret, amikor éheztek, kősziklából nyitottál vízforrást, mikor szomjasztak. Parancsoltad, hogy foglalják el a földet, amilyet esküre emelt kézzel ígértél nekik. De őseink nem hallgattak szavadra, makacskodtak és engedetlenkedtek.

Nem akartak rád hallgatni, elfeledték csodáidat, amelyekkel segítetted őket. Megkeményítették magukat, és elhatározták, hogy visszatérnek a szolgaságba. Te mégis kegyelmeztél nekik, mert irgalmas vagy, és nagyon türelmes, jóságod és hűséged végtelen, és nem hagytad el őket.

Nem hagytad őket magukra még akkor sem, mikor bikaszobrot készítettek, és azt mondták, ez a mi Istenünk, aki kihozott bennünket Egyiptomból. Így gyaláztak téged örökké való. De nagy irgalmasságodban mégsem hagytad őket a pusztában, hanem vezetted őket nappal a felhőoszlopban, a tűzoszlopban éjjel, hogy megvilágítsd az utat, és mutasd, merre menjenek.

Sőt, jó szellemedet adtad nekik, hogy tanítsa őket. Mannával tápláltad őket, és vizet adtál a szomiazónak. Gondjukat viselted a pusztában negyven éven át, s így semmiben sem láttak hiányt.

Még ruháik sem koptak el, lábaik sem dagadtak meg. Országokat és népeket adtál kezükbe, és földjüket őseinknek adtad. Elfoglalták Szihón országát, Hesbón királyának földjét, és Ógnak, Básán királyának birtokát.

Őseinket megsokasítottad, s gyermekeiket, mint az ég csillagait. Bevitted őket a földre, amelyről szóltál apáiknak, hogy nekik adod azt. A gyermekek elfoglalták, birtokba vették a földet.

Előttük a népeket megaláztad, Kánaán lakóit kezükbe adtad, királyaikkal és népeikkel együtt. Azt tehettek velük, amit csak akartak. Elfoglalták az erős városokat, és a termékeny földeket.

Birtokba vették a berendezett házakat, sziklába vágott vízgyűjtőket, szőlőket és olajfaligeteket, rengeteg gyümölcsös kertet. Jóllakásig ehettek, meghíztak, dúskáltak bőségesen ajándékaidban örökkévaló. Őseink mégis lázadtak ellened, engedetlenkedtek, elfordultak törvényedtől.

Még profétáidat is megölték, akik figyelmeztették őket, hogy térjenek vissza hozzád. Jaj, mennyi gyalázatos dolgot követtek el ellened! Ezért ellenségeik kezébe adtad őket, akik elnyomták népedet.

Nyomorúságukban hozzád kiáltottak segítségért, s te meghallgattad őket a mennyből, mert irgalmad nagy. Szabadítókat küldtél, akik kimentették őket ellenségeik karmai közül. De amint megszabadultak, megint visszatértek a gonoszság útjára.

Ezért megengedted, hogy ellenségeik uralkodjanak fölöttük. Akkor ismét hozzád könyörögtek, s te meghallgattad őket a mennyből. Irgalmaddal újra meg újra megváltottad népedet szorongatóiktól.

Figyelmeztetted őket, hogy térjenek vissza törvényedhez. De őseink gőgösen és magabiztosan elfordultak parancsaitól. Nem hallgattak szabadra.

És folyvást védkeztek törvényed ellen, amelyeknek, ha engedelmeskedik valaki, él általuk. Ők pedig csak vállat vontak, makacskodtak és engedetlenkedtek szüntelen. Örökkévaló, te mégis türelemmel viselted őket sokáig.

Sürgetve intetted őket szellemeddel, profétáit szája által, de ők nem akartak hallgatni rád. Ezért kiszolgáltattad őket idegen népeknek. Mégsem vetettél véget népednek, s nem hagytad őket magukra egészen, mert irgalmas és kegyelmes Isten vagy.

Ó Istenünk, hatalmas, erős és félelmetes, szövetséget megtartó, hűséges Isten! Lásd, mennyi nyomorúság ért bennünket, királyainkat, vezetőinket, papjainkat, profétáinkat, őseinket és egész népünket, az szíria királyának hódításától kezdve mind máig. Istenünk, igazságosan bántál velünk mindabban, ami velünk történt.

Te igazságos és hűséges vagy, mi pedig védkeztünk és bűnösök vagyunk. Hiszen királyaink, vezetőink, papjaink és őseink nem engedelmeskedtek törvényednek, nem hallgattak parancsaidra, nem törődtek figyelmeztetéseddel. Nem szolgáltak téged a saját országukban, a gazdag és termékeny földön, amelyet jóságotban nekik ajándékoztál.

Nem hagyták abba gonoszságaikat. Mi pedig most szolgák vagyunk éppen ezen a jó földön, amelyet őseinknek adtál, hogy egyékannak termését és gyümölcseit. Bizony idegeneket kell szolgálnunk.

A föld gazdag termését azok a királyok élvezik, akiket bűneink miatt ültettél nyakunkra, és ők kényükre uralkodhatnak rajtunk és állatainkon, mi pedig nagy nyomorúságban élünk. Most azért mindezek után írásban szövetséget kötünk, amelyet a vezetőink, a léviták és a papok mind aláírnak és lepecsételnek.

[Szignál]
Oh, happy day!

[Németh Sándor]
Oh, happy day! Egy másik Judást mutatok, aki hűséges maradt az Úrhoz, és a következő tanácsolja az utolsó időkben élő keresztényeknek. 18.

verszak.

[Németh Sándor]
Mert azt mondták néktek, hogy az utolsó időben lesznek csufolóddok, cinikusok, akik az ő istentelen kívánságai szerint járnak. Ezek azok, akik külön szakadnak, érzékiak, pszichikaiak, akikben nincs szent szellem.

[Németh Sándor]
Ti pedig, szeretteim, épülvéneti szentséges hitetekben imádkozván szent szellem által. Tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Úrunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre. Ámen!

Kézelfogható a cinizmus. A világban egyre jobban látható, érzékelhető, különösen a fiatal generáció, de az idősek is már kaptak elég dózist a cinizmusból, de a fiatalok talán még cinikusabbak. A rendszerváltás szempontjában nekem az egyik csalódás az volt, hogy azt hittem, hogy intelligensebb generációk fognak jönni utánunk, és azt látom, hogy eléggé kemény, cinikus generáció jön, és nagyon fontos lenne, hogy Isten beavatkozzon az életükbe, mert a cinizmusuk nagyon sok kárt fog okozni saját maguknak is, és azt gondolom az országnak is.

Cinizmus az értékek tagadását jelenti. Nem tudnak értékek iránt pozitív érzelmeket, nyitottságot érezni, hanem úgy veszik fásultan és közömbösen, mint az értéktelenséget. Semmilyen nagy különbséget nem tudnak tenni a hitványság és az érték között.

Ezen kívül nyilvánvalóan, hogy bizonyos verbális formában, gonosz nyelvvel próbálják támadni azokat, akik számára például fontos az erkölcsi érték, fontos a szentlélek, fontos az erkölcs, a megkisztulás, a megszentelődés, buzgóak a gyülekezetben, szeretnék, hogy jól menjen a dolgok, tesznek ezért, szolgálatot végeznek. Tehát látni, hogy a gyülekezetekben is vannak cinikusoknak a csapatai, akik más se csinálnak a gyülekezetbe, mint csufolják, bunyolják, kritizálják azokat a keresztényeket, akik buzgóak, és szeretnék, hogy az Isten munkája még jobban menjen előre, illetve ahol törés, szenvedett Isten munkája, ott gyógyulás következzen be, ezért fáradoznak, dolgoznak. A cinikusok meg ezeket kritizálják, hogy összezúzzák bennük ezt az ambiciót.

Nagyon fontos, hogy ne engedd, hogy összezúzzák a cinikus testvérek az ambiciódat, továbbra is légy buzgóságos, ne engedd, hogy megoldsák a szentlelket benned. Mindenkit ér oly a hatás, aminek eredményeképpen szükséges az emberben, hogy a cinikus magatartást levesse magáról. Pontosan az ima életnek az egyik fontos célja, hogy az a nihilizmus és cinizmus, ami árad az embereknek a reakcióiból, az lemenjen rólunk.

És ne engedjük, hogy fészket rakjon a lelkünkben a cinizmusnak, a gunyolodásnak, a csupolásnak a beszédei és a mondatai. Mert megfogja ezen keresztül a sátán az egyházat, és az erejétől, és a hatalmától, és a dövekedésétől távol fogja tartani. A csupolással ez a sátának a célja, és ezért igyekszenek a csupoló emberek nagy eredményeket elérni, vagyis az ébredést és a szentlelket megszomorítani.

[Sárosi Renáta]
Ám a megfelelően letakarított utakról beszűrődött az ablakon a közeledő autók folyamatos áradatának zaja. Nyolc órakor huszonnyolcan ültünk le enni. Kevesebben, mint a hány asztal volt a nagyteremben.

Szomor arckifejezése mindent elárult. Pontosan tudtam, mit érez. De valami mással is tisztában voltam.

Létezett egy törvényszerűség. Isten törvényszerűsége. Elmeséltem az elcsüket étterem tulajdonosnak, Los Angeles-i tapasztalatainkat.

Ahogy mi sem tudtuk megnyerni magunknak az embereket a reggelikkel, úgy most ez neki sem sikerült a vacsorával. Istennek azonban nincs szüksége hatalmas embertömegre a munkája elindításához. Csupán néhány személyre van szüksége minden helyen.

Ne a 236 üres helyre nézz, bátorítottam. Inkább arra a 14 emberre, akik eljöttek. Isten ezzel a 14 férfival is képes a feje tetejére állítani ezt a várost.

Végül a gyérlét számú vacsorából egy nagyszerű összejöhet elkerekedett. A főszónok Harry Krois volt, egy gyártulajdonos a Kansas-i Hutchinsonból, aki egyúttal a szövetség igazgató tanácsának elnöke volt. Harry felállt, és olyan lelkesen nézett szét a majdnem teljesen üres teremben, mintha tele lenne.

Nem prédikált. Mint minden szónokunk, egyszerűen elmesélte saját történetét. Egy nap, miközben a búzaföldjén szántott és imádkozott, ahogy azt általában tette, amikor egy maga ült a traktorján, Isten megmutatott neki egy újfajta ekét.

Harry Krois nem volt kifejezetten műszaki beállítottságú ember, a szeme előtt mégis megjelent egy szerkezet, minden részletében jól kidolgozva. Amikor hazament, rajzot készített róla. És minél többet nézte a rajzot, annál világosabbá vált számára, hogy egy ilyen ekével, már ha valóban működik, háromszor annyi földet tudna felszántani ugyanazzal a traktorral, ugyanannyi idő alatt.

Harry részletesebb rajzokat is készített, amiket aztán megmutatott különböző gyártóknak. A műszaki szakértők reakciója mindenhol ugyanaz volt. A szerkezet nem működne.

Harry nem volt sem szakértő, sem technikus, de hitte, hogy a tervet Isten mutatta neki, és tudta azt is, hogy Isten szakértő és kiváló mester is egyben. Így hát neki látott saját kezűleg megépíteni az ekét a pajtában. A pengéket hulladékfémből és használt alkatrészekből kalapálta ki.

Hónapokig tartott, mire a házi kovács műhelyében pontosan olyanra alakította az ekét, ami ennek az Úr mutatta. Végül a traktorjához erősítette, és kiment vele a földekre. És működött.

A Krois ekét ma már a világ minden táján használják. Harry Krois pedig Amerika egyik legnagyobb mezőgazdasági eszközöket gyártó vállalatának tulajdonosa lett. Egy üzletember, aki idejének felét, de szívének teljességét Isten szolgálatának szentelte.

Mintha valamiféle elektromos energia árat volna ki a teremben, miközben Harry beszélt. Valósággal érezni lehetett, ahogy a Szent Szellem leszáll az összejöveterre. Három Mineapolis-i férfi kapta meg a Szent Szellem kerestséget, ott az asztaluknál ülve.

Anélkül, hogy bárki rájuk tette volna a kezét, vagy elmondtak volna egy egyszerű imát. Mindannyian nagy örvendezéssel gyűltünk köréjük, ám ekkor egy pincér rontott be az ajtón egyenesen a konyhából. – Szomorúr, kérem, jöjjön azonnal!

– lent a pincében az egyik karban tartó valamiféle rohamot kapott. A pincér nem tudta, hogy szívroham-e, vagy epilepsziás-görcs. Többen lesiettünk a lépcsőn.

A kazánház előtt egy csoport férfi az egyik társukat tartotta lefogva egy széken. Hirtelen nevetni kezdtem. Ez az ember nem volt beteg.

Egyszerűen csak abban az állapotban volt, amit az örménygyülekezett öregjei úgy fejeztek ki, hogy tudatára ébredt bűnös mi voltának. – Testvérem! – mondtam.

– Adj hálát Istennek! Köszön meg neki, hogy megkeresett, és meg is talált téged ma este. A férfi kinyitotta a szemét, halára volt rémülve.

Nem is csoda. Nem lehetett akármilyen azt érezni, hogy Isten ereje figyelmeztetés nélkül végig söpör a beton folyosón. A férfi még csak nem is tudta, hogy odafent az étteremben ima összejövetel zajlik.

Nos, feljött velünk az emeletre. Ritkán látni olyan embert, aki így teljes szívéből megtér. Először meg akarta vallani az élete során elkövetett bűnöket, majd nem győzte elégszer elmondani Istennek, hogy mennyire szereti őt.

Olyan jelenet játszódott le, amelyben Isten kimondta maga ítéletét egy olyan összejövetelfelett, ami emberi számítások szerint kudarcba fulladt. Mintha azt mondta volna nekünk, ne aggódjatok a számok miatt. Én megtalálom azokat az embereket, akikre szükségem van, bárhol legyenek is, és hozzátok vezetem őket.

Végezzétek hűségesen a feladatotokat, a többit pedig bizzátok rám. Pontosan ezt tették a mineápolisi csoport tagjai is. A néhány fővel, beleírva a kazánház szerelőjét is, induló csoportocska rendszeresen és álhatatosan tartotta találkozóit úgy, hogy hat hónapon keresztül semmiféle növekedést nem tapasztalt, és látszólag teljesen hatástalan volt a tevékenysége.

Majd hirtelen elkezdtek új személyek csatlakozni hozzájuk. Kétszázan, ötszázan, majd ezren, mintha csak a Los Angelesi események játszottak volna le újra. Annyira aktíva működött a csoport a mineápolisi térségben, hogy másfél évvel azután, a bizonyos havas éjszaka után, már ott tartottuk az éves országos konferenciát.

Azon a konferencián történt, 56 őszén, hogy először láthattuk a pünkösdi mozgalom és a történelmi egyházak közötti korlátok leomlását. Az évek során természetesen számtalanszor előfordult, hogy történelmi egyházakhoz tartozó hívők betöltekeztek szent szellemmel. Ilyenkor általában két választásuk volt.

Vagy a fele kezetükben maradnak és hallgatnak erről az új valóságról, vagy ott hagyják azt és csatlakoznak valamelyik pünkösdi csoporthoz. De vajon maguk a történelmi egyházak szívélyesen fogadták és gondozásokba vették a pünkösdöt? A konferencia első napján láttuk őket.

A Leamington Hotel báltermének leghátsó sorában ültek, készen arra, hogyha szükséges, azonnal elhagyhassák a rendezményt. Öt luteránus lelkészről volt szó. Ám, amit hallottak, látszólag nem volt túlságosan riasztó számukra, mivel másnap este is eljöttek és egy kicsit előrébb foglaltak helyet.

A harmadik napon, a szerda dél előtti, reggelivel egybekötött összejövetelen, ismét megjelentek és kíváncsian várták, mit készített Jézus Krisztus az napra számukra, ahogyan ők fogalmaztak. A szövetségből néhányan az asztalukhoz mentünk, és imában kértük az urat, hogy töltse be őket szent szellemmel. Miután udvaríjasan megköszönték az imát, elmentek.

Mindez nagyon csendben, higgadtan történt, amolyan luteránus módon, és egy ideig nem is tudtuk, hogy az imánk meghallgatást nyerte egyáltalán. Isten meghallgatta. Az egyik lelkész a hazafelé vezető úton töltekezett be szent szellemmel az autójában.

A másik a következő reggelen, borotválkozás közben. A harmadik pedig visszaemlékezett arra, hogy a konferencia egyik szónóka arról beszélt, hogy nem akkor kapjuk meg Isten ajándékait, amikor erőlködünk és igyekszünk azokat elnyerni, hanem amikor a legkipihentebbek vagyunk. Hol tudok a legjobban ellazolni?

kérdezte magától a lelkész. Egy perccel később már a meleg zuhany alatt állt, és közben mennyei nyelveken dicsérte Istent. Ez csupán a kezdete volt annak az átalakulásnak, amely azóta végig söpört a luteránus egyházon Amerika egyik partjától a másikig.

Nem a tradicionális erő elutasításáról volt szó, hanem éppen az ellenkezőjéről. A luteránus gyülekezetek, lelkészek és hívők egyaránt erőt nyertek ahhoz, hogy a hitvallásukat valóságként éljék meg a mindennapok során. Azóta végignéztük, ahogy ugyanez az erő sok más felekezetre is kijáratt.

Presbiteriánusokra, baptistákra, metodistákra, római katolikusokra és az episzkopális egyházra. Először mindig egy maroknyi, kissé ellenséges érzetű ember jött el egy-egy összejövetelre, pusztán kíváncsiságból. Majd a Szent Szellem szele egész gyülekezeteken és közösségeken vonult végig.

A Notre-Dame Egyetemnek csupán hét hallgatója kezdett nyelveken szólni az egyik hétfői estén, 1967. márciusában Ray Boulard, a South Bend-i csoportunk elnökének otthonában. Ám olyan örömöt és erőt tapasztaltunk abban az alaksori helyiségben, hogy Ray-t ma sokan a Notre-Dameból indult és azóta világméretűvé vált karizmatikus katolikus mozgalom egyik szellemi keresztapjának tekintik.

A kulcsot ezúttal is a kis helyi csoport jelentette, melynek tagjai, bár olykor elkedvtelenedve, rendszeresen összegyűltek, imádkoztak South Bendért és várták Isten tökéletes időzítését, ahogy Szent Gergely is tette. Természetesen senki sem láthatja előre a teljes menetrendet. Csupán egy-egy részletébe kap bebillantást.

  1. októberében bebillantást nyertem egy ilyen részletbe, amikor meghívást kaptam a Vatikánba, hogy átvegyem a szövetségnek a római katolikus emberek millióinak elérésében játszott szerepért járó hivatalos elismerést. Millióinak?

Gondolkoztam elképedve, miközben sétáltam a sváci gárdisták színpompás sora mellett. Millióinak? Ne aggódjatok a számok miatt.

Kezdetektől fogva ezt mutatta nekünk Isten. Amikor a szellemé az irányítás, a számok akkarára nőnek, hogy azt ember képtelen megszámolni. Amikor azonban nem a szellemé...

[Szignál]
Válagatás spirituális műsorainkból. Best of Hit Rádió.

[Fekete Rita]
Nagy szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat. Ez itt a gyűjtköznap, és benne a Világ Nézetek a Biblia tükrében című sorozatunk következő része, a globalizmusról fogunk beszélni, és köszöntöm kedves vendégeinket. Itt az étterben Hak Péter, Lelkész de Szentpál Akadémia tanárát és Kánai András jövőkutatót.

Szervusztok!

[Hack Péter]
Szervuszt köszöntelek, és köszöntelek András téged is, és örülök, hogy itt lehetünk, és köszöntöm a kedves hallgatókat is. Igen, köszönöm.

[Fekete Rita]
És arra gondoltam, hogy nyilván ez egy olyan szó, amit már sokan hallhatunk, főleg az utóbbi időben a hallgatók is nyilván hallották már a globalizmusról, a globalizációról, de szeretném kérni, hogy röviden, amennyire lehet, definiáljátok ezt a fogalmat. Nyilván ez egy kicsit bonyolultabb fogalom, és hát bízzok benne, hogy az óra további részében kibomlik a hallgatók előtt, hogy pontosan mit is jelentez. De akkor Péter megkérnélek, hogy először, ha lehet, akkor te ezt hogy definiálnád röviden?

[Hack Péter]
Hát mindenkelőtt a globalizáció és a globalizmus az egy olyan társadalmi elmélet, amely alapvetően a nyugati civilizációból indult ki, és a világnak egy világszintű egységesítését tűzi célul, egy olyan univerzálódási folyamatrata értünk ez alatt, amely az életnek szinte minden területén felszámolja a különbségeket a világ különböző pontjai között, kulturális különbségeket, gazdasági különbségeket, vagy legalábbis ezt ígéri. Ugye egy olyan folyamat, ami alapvetően gazdasági motorjai vannak, de messze túlmutat ezen, tehát tulajdonképpen egy egységes világrend felé irányuló törekvés, aminek nyilván a hívei, ennek az eszmének a hívei, azok úgy ítélik meg, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként jön majd el a Földre egy nagy, minden eddiginél nagyobb jólét, és harmónia, és béke, hiszen mindenki majd az előnyöket egyformán fogja élvezni, és az oceániai szigeteken ugyanúgy fogják élvezni a tudománya, a gazdasága, a technika vívmányait, az orvostudomány, az informatika, és minden más vívmányait, mint ahogy New Yorkban, vagy Berlinben a fejletvilág középontjában. Ugye ez a kulcselem, bibliai szempontból fontos kulcselem, az az egységesítés, de erre majd még visszatérünk.

[Kánai András]
Annyit tennék hozzá, hogy a két irányból néznék meg, az egyik egy társadalmi közösségi elvárás, tehát az, hogy a félretéve a különbségeket legyenek egységes platformok, és ennek nyilván megvannak a technikai részletei, a legelsőszerű is az, hogy Magyarország is, mikor még kommunista ország volt, akkor az államcsodál körülése érdekében 80-as évek elénk belépett a világbanba. Tehát mi már akkor egy globális szervezethez csatlakoztunk, nyilvánvaló előnyök mellett, és azért akarom ezt így kihúzni, mert ez alapvetően a gazdasági világból jön. Tehát amikor az első transnacionalista vállalatok létrejöttek, a Rockefeller, a többi, akkor ezek elkezdtek túlműnni a saját országukon, és nem csak hogy lerakatokat hoztak létre, hanem egy sokkal nagyobb cégek jelentek meg, amelyek már akkor a nemzetállamokkal, ha nem is akadtak össze, de látszott, hogy ezek elég nagyra fognak múlni.

És a technológia, ugye a Telegram, a telefon, és aztán 83-tól először, míg csak amerikai akadémiai katonai körökben az internet alak előtt, az ARPANET, lehetővé tette, hogy ez a globálizáció ne csak gazdasági legyen, és ne csak szervezeteken keresztül menjen, és ne csak cégeken keresztül menjen, hanem az egyes embereken keresztül is. Tehát nagyon-nagyon fontos és nagy szerepe van, és ahogy látjuk most egyre inkább, hogy a Big Tech cégek körüli botrányok kapcsán, a technológiának, és ezek mind-mind abban az igányban mutatnak, hogy az emberiségnek, hogy így mondjam, adjon egy egységes fazon, egy új egységes norma-rendszert, vagy szokásokat, vagy móduszrevendit, vagy életmódot. Tehát körülbelül ez az egységesítésnek ilyen nagyon sokféle területe van, amely az utóbbi években sokkal jobban felgyorsult, amiatt is, hogy nem vagyunk elzárva ezettől a gondolatotól, és igazából nincs senki elzárva, és ha arra gondolunk, hogy a Földön hány milliárd embernek van okostelefonja, ami szélesen, ahol internethez tud valami olyan csakakozni, akkor azt lehet mondani, hogy ez egy meghatározó világnézetté és gyakorlattá várt napjaimban.

[Speaker 9]
Az előttünk lévő generációk számára egy utopisztikus gondolat volt az, hogy a világ teljesen egységessé tud válni, ma már viszont a technológiának köszönhetően látjuk kialakulni ezt a fajta globális világot.

[Kánai András]
Igen, használtad azt a szót, hogy utopisztikus. Nagyon-nagyon fontos. Az alap utopisztikus regény, az ugye nem az 1984 és a szép új világ, hanem ezeknek az alapja, Viktor Zamyatyinnak a Mi című regénye, ami 1921-ben született, és hát nyilván a Szovjetunióban nem engedték ezt kiadni, csak valamikor az ottani rendszervártás környékén.

És mert ő az Zamyatyin egy olyan világot írt le, ahol egységes egy darab állam van, egy darab egységes elvekkel, egy darab büntető intézkedésekkel, és egy elvárt magatartásformával, megfigyelés alapú gazdasággal. Tehát ő azt látta, hogy így e felé tulajdonképpen rohanunk, és itt nagyon-nagyon fontos volt a technológia kezdetettől fogva, hiszen ő a regényben egy ilyen űrhajót építenek, az integrálni űrhajót, hogy ezt az eszmét, az egy világnak az eszmét más bolygókra is elvigyék. Tehát a technológia, a fejlettség, a technológiának az eszközötnek a fejlettsége, ugye itt nem moralitásról van szó, nagyon érdekesen szemben áll a kettő, általában ebben a regényekben, ahol a technológia nagyon fejlett, vagy nagyon képes befolyásolni minden napokat, a moralitás nem követi ezt, tehát nem lettek jobbak az emberek, hanem ugyanolyanok, mint voltak, ha csak egy büntető állam rájött.

Tehát itt is már megjelenik az, hogy a technológia az, a mérnöki világ az, ami meghatározza majd a mindennapokat.

[Hack Péter]
Nagyon érdekes volt, amiket elmondott András, és nagyon egyetértek vele, de most egy pillanatra én egyfajta dimenziót váltanék, és a biblia oldaláról közelíteném meg, mert valóban ez az utopisztikus kép, ami Szami Egyhinnak a könyvében is megjelenik, azért az már előbb létezett ez a vízió, hogy a jelenések könyvének a 13. fejezetében olvasunk arról, hogy a föltörténeti világkorszakokban el fog jönni egy olyan állapot, amit úgy ír le a biblia, hogy a jelenések 13-17-ben, hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak akin a fenagad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma, és ugye itt a 666-ra történő utalás, illetőleg már előtte is látjuk a bibliában azt a jövőképet, amikor Izraelben, Jeruzsálemben a két tanúbizonyság megjelenik, és a két tanúbizonyság gyötri az embereket az igazsággal, és mi amikor a bibliai profécia alapján a két tanúbizonságot megölik, akkor azt olvassuk, hogy az egész emberiség ezt nagy örömmel figyeli, erről a jelenések 11. fejezet 10. versében olvasunk, hogy a Földnek lakosai örülnek, örvendeznek rajtuk, és ajándékokat küldenek egymásnak, mivel hogy e két proféta gyötörte a Földnek lakosait.

Tehát itt arra szeretnék utalni, hogy a keresztény profécia magyarázatokban, különösen a hidegháború idején, és különösen az amerikai hegyházban volt egy olyan nézet, hogy az Antikrisztus az valahogy úgy fog eljönni a világra, ahogyan a szovjet irodalom uralkodik, tehát egy elnyomó, kegyetlen hatalom. Most a bibliában nem ezt látjuk. Tehát például ez, amit az imént felolvastam a jelenések 11.

10-ben, ugye itt azt látszik, hogy az emberek óriási örömmel fogadják azt, amit az Antikrisztus létrehoz, amire András is jutalt egy ilyen technológiai fejlődés. Ha nem lenne ez a technológia például, amit most is használunk, akkor a járvány idején összehasonlíthatatlanul nagyobb csapás lenne ez a járvány az emberiségnek. Ugye nem lenne home office, nem lehetne otthonról tanulni a gyerekeknek, nem lehetne otthonról dolgozni az embereknek, nem lehetne online istentiszteleteket tartani.

Tehát azon a módon, ahogy a 70-es, 80-as években terjedt az Isten igéje, hogy ilyen szamizdatokon, meg ilyen régi hangkazettákon küldözgették az emberek. Ezen a módon most nem tudná a világ előre menni, és az a gazdasági visszaesés, amit most is tapasztalunk, az nem akkora lenne, mint a mostani, hanem léptékekkel nagyobb. Tehát ennek a folyamatnak, ennek a globalizációs folyamatnak, a felszíni szintjén nagyon nagy előnyei láthatók az emberek, önként dalolva egymást megelőzve próbálnak bekapcsolódni ebbe a globalizációs folyamatba, próbálnak mindent megtenni, hogy ebben a nagy globális rendszerben harmónikusan tudjanak illeszkedni, olyan laptopjaik, okostelefonjaik, olyan szoftvereik legyenek, ami ebbe a harmóniába beilleszkedik. De miközben ezt megteszik, akközben egy minden korámbinál nagyobb ellenőrizhetőségi rendszeret hoznak létre, tehát ugye magunk fizetjük azt, hogy kamerákkal és mikrofonokkal tömjük tele a lakásunkat, amit bárki bármire tud használni, tehát ezekre ugye bárki rá tud kapcsolódni a kamerákra, az állam is rá tud kapcsolódni, de mások is rá tudnak kapcsolódni. Gyakorlatilag minden pénzügyi művelet ezeken az eszközökön keresztül zajlik.

Nyilvánvaló első megközelítésben nagyon egyszerű az, hogy hát most is nyilván a hallgatók között is többen vannak, akik élvezik azt, hogy online megrendelnek Amerikából, vagy Ausztráliából, vagy Kanadából bármit, és egy-két nap alatt ott van, de ettől a pillanattól kezdve minden pénzmozgásuk is ellenőrizhető. Tehát az, amit például a jelenése 13-ban olvasunk, hogy senki nem adhat, nem vehet, csak aki felveszi egy antikrisztus bélyegét, ez ugye 2000 éve jelen van a proféciában, és a 2000 évből 1900 valahány évig ez nagyon nehezen volt elképzelhető, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, hogy tényleg senki ne adhasson, ne vehessen csak aki rajta van az antikrisztus bélyeget. Ma ennek a technikai, technológiai feltételei készen vannak, és a magának a bélyegnek a felvétele sem úgy történik, ahogy sokáig leírták, hogy az antikrisztus erőszakkal veszi rá az embereket.

Az emberek ezért is sorba fognak állni, hogy hadd vehessék fel magukra ezt a bélyeget, mert azt látják, hogy ez lesz az egyetlen bódja, hogy ebben az új világrendben élvezzék az előnyöket.

[Kánai András]
Hagyj tegyek még hozzá egy dolgot, amit jösszem bűnt ott, hogy a két legfontosabb 20. századi disztópikus regény az 1923-as szép újvilághágszeri regény és a 49. regent 1984.

És a Huxley-en, amikor olvasta Orwell regényét, akkor élesen nem értett vele egyet, hogy a jövőnek az állama az minden szempontból egy elnyomó állam lesz. Hogy a Huxley regényében az emberiség úgy hülyed belőle a disztópiába, hogy közben mosolyog és élvezi. Tehát az ő világ, ő azt mondja, hogy nem kell betiltani a könyveket, ha az emberek nem fognak olvasni, nem kell az emberektől elvenni az információt, ha ráítól leszik a sok-sok teljesen értelmetlen információt.

Tehát ez másfajta, amikor Péter mondta, hogy önkéntes dalolva, ez aggadta maga a fülemet, inkább ezzel megyünk most használni, hogy a járványnak mely iparágak a nyelvtársai, akkor egyértelműen a digitális alapú szórakoztatóipar. Tehát így nevesíteni is lehet, mondjuk egy Netflix, az hatalmas nagy kaszálást csinál most, és az összes többi olyan digitális felület, ahol szórakoztatóiparra épül és könnyen hozzájárul. Ez is teljesen új dolog, hiszen mindentől közel nem kell kimenni a lakásból.

És ugye ez nem nagyon volt, hogyha kimegy az ember a lakásból, akkor is képernyővel együtt teszi meg ezt az egészet. És nekem, mikor Péter olvasta a jelenéseket, mindig megmutja a fülemet azt, hogy az a kifejezés, hogy az egész föld követi, mindenki örül. Tehát, hogy gondoljunk most bele, hogy mi van, vagyunk egy globális helyzetben, egy járványban, és így is a lakosság, mondjuk 40 százaléka, 30 százaléka, ez most csökken, nem akarja magát beoldatni, vagy ellentétes, ellenkezik ezzel.

Tehát, hogy az ebben a bibliai részben az elképesztő, hogy mindenki egyet fog gondolni. Tehát ismer a mostani emberiséget, nagyon nagy változásoknak kell történnie, hogy ilyen legyen. Ez most teljesen elképzelhetetlen.

Tehát annyiféle információn, annyiféle érdek, annyiféle összes késelméletetől kezdve, a nem-elméletig van, hogy nagyon nagy erős dolgoknak kell történni, hogy ez megtörténjen.

[Fekete Rita]
De ti is említettétek még a beszélgetés elején itt a gazdasági vonalat, és Péter is említette ezt a kereskedést, és ez a bibliában többször visszatér ez a kereskedés kifejezés, és a jelenések könyvében is ugye a paráznaasszonyról ezt írják, hogy kereskedik a föld királyaival. Ez mennyire jellemző, hogy ez a, tehát a globalizmus, illetve az, hogy egy legyen a gondolkodás, amiről András is beszélt, ennek akkor valószínűleg gazdasági alapjainak is kell, hogy legyen majd. Vagy ez el fog válni a jövőben a kettő, hogy az ideológiai globalizmus, illetve a gazdasági biztonság.

[Hack Péter]
Én azt gondolom egyfelől, hogy megint csak a bibliára visszatérve, hogy a jelenések könyve az utolsó időkkel kapcsolatban, ugye Babylonról beszél, egy szellemi Babylonról, és ha megnézzük a Teremtés könyvét, egy Mózes könyvét, akkor látjuk, hogy Babylon, ugye a Bábeltoronynak a felépítése, ebben a fő mozgató rúgó az emberiségben az volt, hogy szembeforduljanak Istennel. Ugye a vízözön után Isten azt mondta Noénak, hogy szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a Földet. Ugye az egész emberi teremtésnek a célja már Ádám teremtésekor is az volt, hogy az Isten által megteremtett látható világban az Isten képére teremtett ember vegye át az uralmat a teremtett világ fölött, és az Isten képére teremtett ember Isten megbízásából uralkodjon, művelje ezt a területet, és használja.

És ugye láttuk azt, hogy Ádám és Éva bukásánál az emberiség átadta a világ fölötti uralmat a sátánnak. Ugye ennek viszonylag rövid időszakban, rövid időszak után, tehát néhány száz év telhetett el, illetve pontosan nem tudjuk, hogy körülbelül, vagy legalábbis hirtelen nekem nem jut eszembe, hogy a teremtéstől a vízözöni körülbelül mennyi idő telhetett el, de a vízözönt megelőző állapotra azt mondja a Biblia, hogy megtelik a Föld gonoszsággal, és az embereknek minden gondolata szüntelenül csak gonosz.

Ami abban a szempontból érdekes, hogy Jézus azt mondta a proféciájában, hogy az utolsó időkben ugyanolyan idők állnak be, mint Noé idejében, tehát a gonoszság elárasztja a Földet. És hogy erre avatkozik be Isten a vízözönnel, a vízözön után pedig az a parancsolat, hogy menjetek el, oszoljatok el, töltsétek be a Földet, szaporodjatok, sokasodjatok. És hogy erre jön, hogy a Kám leszármazotti vonalán Nimród, aki a Babilont megalapítja, a Babiloni toronyépítésbe belekezd, amelynek nyilvánvaló célja, hogy ne szélesd, ne töltsük be a Földet, ne menjünk szét, és építsünk valamit, amivel meg tudjuk előzni azt, hogy Isten újra beavatkozzon az életünkbe.

Tehát két módon is a Babilonnak az építése, az ugye szembe megy Istennek az igényével. És a jelenések könyvében újra megjelenik ez a Babilon, a szellemi Babilon, amelynek a célja az, a végső célja, hogy az ellenkezőt tegyük, mint amit Isten mondott az embereknek. De most ennek a folyamatnak a látható szintjén, hogy a kérdésedre konkrétan is visszatérjek, a látható szintjén az energizáló vagy mozgató része az nyilvánvalóan a gazdasági rész.

Tehát a gazdasági érdekek nyomják előre ezt az egész folyamatot. Elképesztő méretű meggazdagodás zajlik. Ugye az egész ideológia azt mondta, hogy azt hirdette, hogy az emberek közötti különbsége, kiegyenlítődése történik meg a globalizáción keresztül.

Ennek az ellenkezőjének lehetünk a tanúi. A legszegényebb és a leggazdagabb emberek közötti különbség minden képzeletet felülmúl a megnőtt. Az utóbbi időben néhány száz ember annyi vagyonnal rendelkezik, mint a világ lakosságának a 98%-a együtt.

És ugye nyilvánvaló, hogy ezek a... És ebben nincs olyan, hogy most már elég, most már nem kell több. Ugye az ige is erről beszél, hogy ez nem fog megelégedni ez a folyamat.

Ez a mozgató rogu tolja előre ezeket a folyamatokat. És nyilván ezekre a gazdasági érdekekre rátelepül egy politikai ideológia, illetőleg rátelepül művészeti, kulturális ideológia. Mert értelemszerűen mondjuk egy koreai pop együttesnek, ha angolul énekel, akkor a piaca az ötször vagy ötszázszor nagyobb, mint hogyha a koreai úr mutatná be.

Vagy egy koreai film, vagy akár egy magyar film is, hogyha ezt sikerül eladni a globális piacon. És akkor olyan kulturális terméket kell állítani, vagy létrehozni, ami nem csak abban a nyelvi és kulturális közegben értelmezhető, amiben megalkották. És ezzel értelemszerűen ezeknek a lokális, nyelvi és kulturális nemzeti értékeknek a megközelítése megváltozik.

Mert ettől kezdve a nemzeti, amiről majd később beszélhetünk, az már akadálya lesz, például annak, hogy egy globális piacot elérjen valaki.

[Kánai András]
Én is visszatérnek arra, hogy a gazdaságnak kérdezted ezt a dolgot. Most kicsit így gondolkodtam, talán a világ első transznacionalis, hát így mondjam, vállalkozás a templomos lovagrend volt. Ők már ugye, ha azt nézzük, akkor két földrészre is közel kellett, tehát Ázsia és Európára is kiterjesztettek egy egész nagy gazdasági rendszert.

Váltókat adtak ki, tehát amellett, hogy volt egy erős küldetéstudatuk, amire létrejöttek, amire ugye később a maga a pápa adott parancsra, hogy ez már túl sok a befolyásuk, és ugye ezért kellett megölni a tépviselőket, és elküldtek és egzotikus regényeknek adnak azóta is táptalat, hogy írjanak róluk. De minélsetre ilyenek voltak. És aztán a keletindiai társaság is ilyen volt, amik már több földrészre kiterjedt.

Amit most látunk, most több olyan trend van, ami viszont eddig sohasem volt. Az egyik az, hogy ma már neked, nekem, az egyszerű embernek, de még egy gazdag vállalkozónak sincs, nincs lehetősége arra, hogy létrehozzon olyan céget, mint akár a Facebook, a Google, az Apple. Ez lehetetlen.

Tehát, hogyha a legokosabb ember most elkezdi, akkor is olyan hátrányban van az információk, a statisztikák, a begyújtott adatok miatt, ami szinte ez lehetetlenné teszi. Tehát létrejöttek olyan monoponimok, amit most próbálkoznak, virkoznak velük az államok, de ezeknek a cégek a jellege miatt, vagyis hogy hol szolgáltatnak, de mi a székelyük, nem olyan termelnek, mint régen a cégek, hogy meg lehet fogadni, hogy itt van a gyár, innen hozzuk el, és ilyen az elosztási rendszer. Ez egy szinte lehetetlen feladat.

A másik ilyen, hogy sokkal nagyobb lett az emberiség, sokkal nagyobbak lettek az országok, és az látszik, hogy azok a cégek, akik nincsenek a választójakarathoz kötve, nincsenek négy éves citushoz hozzátéve, egyszerűen sokkal hatékonyabban működnek. Tehát, hogy sokkal jobban tudnak működni, mint az államok, és egy állam nehezen tud ezzel akár felvenni a versenyt, akár regulálni. Ez ugye most már azért nagyon erősen látszik.

A következő ilyen trend az, hogy most már a cégek nem elégednek maga azzal, hogy valamit szolgáltatnak, valamit eladnak, hanem elkezdtek úgynevezett marketingben, ilyen 2 plus drive-ben ilyen dolgokat előhozni, és azt jelenti, hogy a cégek nem csak egy terméket akarnak eladni, hanem megfogalmaznak bizonyos értékeket, hogy mi azért csináljuk meg, mert ezért, mert ezt tartjuk fontosnak, azt tartjuk fontosnak.

És amikor arra elmutatnak, hogy mit tartanak fontosnak, akkor ott már, és ez az amerikai piacon és az amerikai közegben nagyon erősen látszódik, Európában nem, ott már bizonyos érdekeket, akár lehet mondani keresztény értékeket, elveket tulajdonképpen ütköztet saját magával. Tehát, hogy nagyon sok cégnél olyan initiatívák vannak, amelyekkel nem mindenki tud egyetérteni, viszont ez már ilyen elvárt etosz lesz. Tehát maguk ezek a nagy cégek, maguk után húznak most már olyan, nem is filozófiát, hanem tényleg azt mondanám, hogy moralitást, hogy egyesek új moralitásnak mondják a keresztényhez képest, de hogy ez egy nagyon-nagyon új jelenség, és ilyenre nem volt példa, hogy ők a semleges részükről, hogy csak el akarunk adni nektek valamit, és ha megveszitek, akkor önünknek is hasznunk van.

Ehhez most már ragasztanak, ragasztanak elveket, és ez az, ami teljesen új volt, régen azért nem mentezik bele, és jellemzően olyan témákról van szó, ami még elég erősen megoszja a társadalmunkat, és mivel nekik a termékeik, a szolgáltatásaik, a felhasználásaim, mondjuk, mi is egy ilyennel keresztül tudunk beszélgetni, azok kényelmesebbé teszik az életet, és a legtöbbször ugye ingyenesek, tehát ugye az ingyenesség csapdája az meg van, ezért sokkal több emberrel hatnak, mint akár egy-egy kormány.

[Fekete Rita]
Igen, ez nagyon jó, hogy behoztad a képbe ezt az új moralitást, mert kérdezni szerettem volna, hogy ezt szokták mondani, hogy a pénz az hatalom, és hát régen ez a hatalom az uralkodóknak, a királyoknak, a politikai vezetőknek a kezébe volt, most meg úgy tűnik, hogy akár ezek a cégek ezzel a nagy gazdasági fölényükkel valóban morális kérdésekben akarnak állást foglalni. Péter, ezt hogy kell nekünk hozzáállni? Keresztényként.

[Hack Péter]
Igen, ez szerintem egy nagyon-nagyon fontos csapda. Abszolút, hogy ezek a cégek, ezek valóban moralitást diktálnak a saját érdekeik alapján. Bennem nagyon megmaradt valahonnan, azt hiszem éppen Maláiziából jöttem hazafelé repülőn, kezembe akadt egy újságcík, ami azt hiszem a Financial Times-nak a száma volt, ami két teljes oldalon keresztül dicsérte, hagyományoszta az Apple vezérnek a személyét, és leírja azt, hogy ő nyíltan vállaltan homoszexuális, és a homoszexuálisokat milyen előnyökbe hozza a cégén belül, tehát aki homoszexuálisok, azokat ő mennyire támogatja a cégen belül. És ugye arra gondoltam, hogy ha ugyanezt egy keresztényről írnák, akkor az biztos, hogy világbotrány lenne, hogy micsoda disznóság, hogy a keresztény a saját testvéreit a cégen belül előnybe hozza.

De hát ugye itt egy olyan értékrendet közvetítenek, ami a Bibliával nyilvánvalóan ellentétes, ugye nekünk abban az értelemben élő emberileg a homoszexuális embereket természetesen szeretjük, nyilvánjuk nekik, hogy megismerjék az igazságot, de maga az értékrend az a Bibliával egyértelműen ellentétes. De ugye ezekkel a gazdasági pozíciókkal már az értékrend képviseletét is lehetetlenné teszik. Ugye már most látható például az amerikai fejleményekben, ahogy bizonyos nézek például azokat, akik vitatják az amerikai választások tisztaságát, kizárják a különböző platformokról.

Ugye ezek a nagy cégek bárkit, aki például a számukra fontos ideológiai kérdésekben nem értedje, azokat, tehát hogy mondjam, törlik, óriási gazdasági veszteségeket élhetnek már most át azok, akik nem állnak be ebbe az ideológiai rettenbe, ugye akik voltak írók, akiknek a mainstream gondolkodástól eltérő véleményük volt a transzgender ügyekbe, és óriási kampány indult ellenük, abszolút megérzik a társadalomban való érvényesülés és a gazdasági lehetőségek beszűkülősét, mindazok, akik nem állnak be ebbe az irányba.

És itt émelném azt ki, amit András mondott, az egy nagyon fontos elem, hogy ezek az érték diktáló, most az értéket idézőjelbe értem, tehát ezek a ideológiát diktáló szervek, ezek nem demokratikus szervek, ezek nem az emberek véleményét képviselik, ezek nincsenek kitéve annak, hogy négy évente vagy öt évente a választói megerősítést kapjonnak, amit csinálnak, hanem ezek felülről lefelé diktálják az értékrendjüket, és hát hoznak létre egy nagyon-nagyon sebezhető világot. Itt hadd említsen meg, hogy a globalizációnak az ideológiai szinten érdetett nagyon nagy előnye az úgynevezett komparatív előnyöknek a megközelítése, tehát az a megközelítés, hogy a világ minden pontján a gazdaságoknak megvan a saját speciális előnyük, és ha mindenki az termeli, amiben ő különösen jó, akkor ez az egész világrendet jó harmóniába hozza, hiszen akik autót tudnak gyártani, azok gyártják az egész világnak az autót, akik meg gyógyszert, azok majd gyártják az egész világnak a gyógyszert.

De most itt vagyunk ennek a járványnak a közepén, és hát azt lehet látni, hogy az Egyesült Államok azzal szembesül, hogy gyakorlatilag a gyógyszeripara kikerült a kezéből, és Kína gyártja az amerikai gyógyszeriparnak a gyógyszereket, és hogyha Kína ad gyógyszert, termel gyógyszert, akkor van, ha nem termel, nincs, ugye elkezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne visszahozni a kulcs gazdaságot, ugyanebben a helyzetbe került az Európai Unió is, hogy óriási összegeket fordít a vakcina kidolgozására, amely vakcinát legyártják európai cégek, és eladják Európán kívül, és az Európai Unió nem tud beleszólni, és ugye látjuk, hogy Magyarország is, és más országuk is elkezdenek külön utakat járni, mert azt látják, hogy kivannak szolgáltatva. Tehát ez a fajta komparatív előnyökön alakuló gazdaság, ez egy minden korábbinál nagyobb kölcsönös kiszolgáltatottságot hoz létre a világon, és ez a kölcsönös kiszolgáltatottság nyilván már a 70-es években nagy olajválság idején felszére került, de ez nem józanította ki az embereket, vagy az emberiséget, továbbra is azt erősítik, hogy függjünk egymástól minél jobban, de ez a függőség, ez abszolút nem csak előnyökkel jár.

[Szignál]
Ez volt a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása.

Legfrissebb