Happy Day - 2024. 04. 12.

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

hitvallás, megvallás. Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióba.

[Németh Sándor]
Hiszem azt, mondjátok, hogy ez az írás az Istennek a beszéde, és a teljes írás fel nem bontható. És hiszem, hogy Isten igénye testé lett a názati Jézus Kisztusban, és itt lakozott a Földön, és a apostolok látták az ő dicsőségét. És hiszem, hogy az igen a názati Jézus Kisztus, aki által lett minden, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.

Ő adta az életét mindannyiunkért oda a bűneink miatt, és megszerezte számunkra a vérontása által a bűneinknek a bocsánatát, és megszabadított az ördögnek a hatalmától, a jelen való gonosz világból, megszabadított romlott természetemtől, és eltörölte a bűneimet, védkeimet, hogy ne az ördögnek a bűnnek éjek, hanem az igazság fegyvereinként odaszállja magamat az élő Isten szolgálatára. Hiszem, hogy nem aranyon ezüstön, hanem Jézus Kisztus drága vére által váltott meg engemet Isten, a őseimtől örökölt hiáboló életből, hogy ne veszek el, hanem örökéletem legyen. Mert megvan írva, hogy aki hisz ő benne, az által ment, a halálból az életre.

Dicsérem ezért magasztalom az Ura testemmel, lelkemmel, szellememmel a Jézus nevében. Ámen!

[Szignál]
Olvasd velünk a Bibliát ma is! Következik a Szentírás egyszerű fordítása Diószegi Dávid tolmácsolásában.

[Diószegi Dávid]
Krónikák második könyve. Huszonhatodik rész. Azután Júda egész népe a tizenhat éves Uzziát tette királyá apja, Amacjá helyett.

Uzziá építette fel életvárosát és ismét Júdához csatolta. Ez azután történt, hogy Amacjá király meghalt és ősei mellé temették. Uzziá király 16 éves korában lépett trónra és 52 évig uralkodott Jeruzsálemben.

Anyját Jekoljának hívták és Jeruzsálemből származott. Uzziá azt tette, amit az örökkévaló helyesnek látott, akárcsak apja, Amacjá. Istent kereste és követte, amíg Zekarjá élt, aki arra tanította a királyt, hogy tisztelje az örökkévalót és engedelmeskedjen neki.

Mindaddig, amíg Uzziá az örökkévalót kereste, Isten mindenben sikeressé tette. Hadjáratot vezetett a filiszteusok ellen és lerombolta Gát, Jabnés, Asdód város falait. Ugyanakkor újvárosokat épített Asdód közelében és máshol is a filiszteusok földjén.

Isten megsegítette Uzziát a filiszteusok, a meóniak és az arabok ellen, akik Gúrbálban laktak. Uzziá urálma annyira megerősödött, hogy híre egészen Egyiptomig eljutott és az ammoniak is adót fizettek neki. Jeruzsállemet is megerősítette.

A városfalon örtornyokat épített a szöglet kapunál, a völgy kapunál és ott, ahol a fal fordul. A pusztában is épített örtornyokat és sok ciszternát vágatott a sziklába, mert sok nyája volt mind a síkságon, mind a dombvidéken. Uzziá nagyon szerette a földművelést.

Számos földműves, gyümölcskertés és szőlés gondozta földjeit és kertjeit a termékeny dombvidéken és Kármelen. Uzziá hadserege képzett harcosokból állt, akiknek fővezére Hananiáhú a király egyik főembere volt. Hananiáhú vezetésével Jejjiel, a királyi írnok és Maséjáhú királyi tisztviselő osztották be csapattestekbe a sereget.

A hadseregben 307.500 harcképes katona szolgált 2.600 parancsnok vezetése alatt, akik egyúttal a nemzettségek vezetői voltak. Ez a sereg nagy erőt képviselt a király szolgálatában, ha az ellenséggel kellett szembenézni. Uzziá jól felszerelte a hadseregét.

Pajzsal, dárdával, sisakkal, páncéllal, íjjal és parittyával. Jeruzsállám falait megerősítettek különböző hadigépekkel, amelyekkel nyilakat és nagyköveket lőhettek az ostromlókra. Ezeket a gépeket ügyes mesteremberek készítették és az örtornyokon és a bástyákon állították fel.

Uzziá minden vállalkozásában csodálatos módon segítséget kapott és nagyon megerősödött, s ennek a híre messze földre eljutott. Miután azonban királyi hatalma így megerősödött, elbizakodott és büszkesége a vesztét okozta. Ugyanis elhatározta, hogy ő maga akar tömjén tégedni a templom szentéjében a füstölő oltáron.

Ezért bement az örökkévaló templomába és ezzel védkezett Istene az örökkévaló ellen. Azarjá főpap és vele együtt az örökkévaló papjai, 80 bátor és erős férfi azonnal utána mentek és nem engedték a királynak, hogy megtegye amit akart. Így figyelmeztették.

Uzziá, nem a te dolgod, hogy tömjén áldozatot mutasd be az örökkévalónak. Ez csak árul leszármazottjai a papok tehetik, akiket erre felszenteltek. Menj ki a szentéből!

Azzal, hogy beléptél ide, védkeztél! Azzal, hogy beléptél ide, védkeztél! És ez nem válik dicsőségedre az örökkévaló Isten előtt.

Uzziá ott állt a füstölő oltár mellett, kezében a füstölővel. Amikor a papok figyelmeztették, annyira megharagudott rájuk, hogy szinte magán kívül volt a dütöl, ekkor azonban a humlokán hirtelen megjelent a lepra. Ott, az örökkévaló templomában, a papok szemelátára Uzziá egyik pillanatról a másikra leprás lett.

Amikor ránéztek, az Arjá főpap és a többi pap is azonnal látták, hogy a király leprás lett, mert a humlokán lévő folt ezt nyilvánvalóan mutatta. Ezért azonnal kiküldték a templomból a királyt, de ő maga is sietett kimenni, mert tudta, hogy az örökkévaló verte meg ezzel a csapással. Uzziá király haláláig leprás is maradt, egy külön házban élt és nem léphetett többi a templom területére.

Fia jótám kormányozta a királyi palota és az országügyeit, és gyakorolta az ítélethozatalt. Uzziá többi tettét elejétől végéig megírta könyvében ézsaiás proféta, Ámóc fia. Azután meghalt Uzziá, akárcsak ősei, és eltemették a királyok mezején, de nem a királyok sírkamrájába, mivel leprásként halt meg.

Utána fia, Jótám követte a trónon. Jótám 25 éves korában léphet trónra, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja Jerúsá volt, Cádók leánya.

Jótám azt tette, amit az örökkévaló helyesnek tart, ahhoz hasonlóan, ahogy apja, Uzziá uralkodott, kivéve, hogy nem ment be az örökkévaló templomába, ebben nem követte apját. De Jódanépe továbbra is vétkezett. Jótám sokat építkezett.

Újjáépítette az örökkévaló templomának a felső kapuját, megerősítette az Ófelkő falát, Jóda hegyvidékén városokat épített, az erdőkben pedig várakat és örtornyokat. Hadat viselt az Ammoniak királya ellen, és győzelmet aratott. Ezért az Ammoniak három éven keresztül évente száztalentum elzüstött, tízezer kor bózált, és ugyanennyi árpát vittek adóba Jótámnak.

Így vált Jótám hatalmassá, mivel az örökkévalónak, Istenének a tetszése szerint élt és uralkodott. Az általa viselt háborúkat és egyéb tetteit feljegyezték az izrális Jóda királyaink könyvében. Jótám 25 éves korában lépett trónra, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben, azután meghalt, mint ősei, és Dávid városában temették el.

Utána a fia, Áház követte a trónon. Áház 20 éves korában lett király, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. Nem követte ősének, Dávid királynak példáját.

Nem azt tette, ami az örökkévaló megítélése szerint helyes. Áház izrál királyainak útján járt, sőt még öntött bávány szobrokat is készítetett a baáloknak, az idegen isteneknek. A báványok tiszteletére tömjén tégedett a Ben-Hinnom bölgyben.

Még saját fiait is képes volt áldozatúl megégetni azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket az örökkévaló kiűzödte erről a földről, izrál népe elől. Áház tömjén áldozatokat mutatott be a báványoknak a magaslatokon, a dombokon és minden zöld fa alatt. Emiatt istene az örökkévaló Áházt Arám királyának a kezébe adta, aki legyőzte Áház seregét és sok fogjat húrszolt magával Damaszkuszba.

Hasonlóképpen Pekah, Ramaljáhú fia, izrál királya is nagyvereséget mért Júdára. Egyetlen napon 120 ezer bátor júdai harcos esett el a csatában. Azért történt ez, mert az örökkévaló Áházt és seregét izrál királyának kezébe adta, mivel Áház és népe elhagyták őseik istenét, az örökkévalót.

Egy Efraimból való harcos pedig megölte a csatában Marszéljáhút, Áház fiát és Azrikámot, a királypalota felügyelőjét, valamint Elkánát, aki rangban a király utána második volt. Amikor izrál királya legyőzte Áház seregét, a győztesek Júdabeli testvéreik közül 200 ezer asszonyt és gyermeket fogajként húrszoltak magukkal Samáriába, ezen kívül pedig nagy hadizsákmányt is szereztek. Azonban volt az örökkévalónak egy profétája Samáriában, név szerint Ódéd, aki kiment a városhoz közeledő hazatérő sereg elé, és ezt mondta.

Nézzétek, mivel őseitek istene az örökkévaló megharagudott Júdára, kezetekbe adta őket. Ti azonban gyilkos dühötökben, amely szinte az ég írt, sokakat megöltetek. Most még ezt azzal akarjátok tetézni, hogy ezeket a júdiai foglyokat, asszonyokat és férfiakat rabszolgáitokká teszitek.

Nem féltek, hogy ezzel védkeztek istenetek az örökkévaló ellen? Hallgassatok most rám! Engedjétek szabadon azokat, akiket a saját testvéreitek közül fogságba ejtettetek!

Különben az örökkévaló heves haragja súlyt rátok! Akkor Efraim törzséből néhány főember szembeszállt a hazatérő izráli hadsereggel. Ezek a következők voltak.

Azar Jáhú, Jehóhánán fia, azután Berek Jáhú, Messi Lémót fia, azután Jehisz Ki Jáhú, Sallun fia és Amásza, Hadlaj fia. Azt mondták a katonáknak. Ne hozzátok ide a fogjaitokat, mert anélkül is elég sok bűn terhel már bennünket.

Ha mégis megtennétek, azzal tovább növelnétek bűneinket. Pedig már így is védkesek vagyunk, és az örökkévaló tüzes haragja fenyeget bennünket. Akkor Izrael serege szabadon engedte a Júdából hozott foglyokat, és a zsákmányjal együtt a főemberek és az összegyűlt sokaságra bízták őket.

Ekkor az említett vezetők gondjaikba vették a foglyokat és a zsákmányt. Akik a foglyok közül ruhátlanok voltak, azokat felöltöztették és felsarúszták a zsákmányból vett holmikkal, ételt és idalt adtak nekik, és bekenték őket olajjal. A gyengélkedőket Szamarakra ültették és Jerikóba vitték, a Pálma fákvárosába, ahol a testvéreik gondjaira bízták őket.

Azután az Efraimból való vezetők hazatértek Samáriába. Abban az időben az Edomiak megtámadták Júdát, legyőzték Áház hadseregét, és mikor hazatértek, Júdából foglyokat hurcoltak magukkal. Ezért Áház követeket küldött a Szíriak királyához azzal a kéréssel, hogy segítse meg ellenségeivel szemben.

A filiszteusok is betörtek Júda délé részére és a Don vidékre. Megtámadták az otthani városokat, és elfoglalták Bédsemest, Aljálont, Gedérótot, Szókót, Timmát, Gomzót és ezeknek falvait. Le is telepettek az elfoglalt területeken.

Az örökkévaló megalázta Júdát Áház király miatt, aki megalázta Júdát és súlyosan vétkezett az örökkévaló ellen. Ezért Tiglath Pileszer, a Szíriak királya Júde ellen támadt a helyet, hogy segítette volna. Pedig Áház kihozta az örökkévaló templomából a kincseket, és összegyűjtött mindent, amit csak tudott a királyi palotából és a főemberektől, és mindezt a Szíriak királyának adta, aki azonban ennek ellenére sem segített rajta.

Áház még a nagybajban sem fordult az örökkévalóhoz, hanem még inkább eltávolodott tőle. Azoknak az idegenisteneknek mutatott be áldozatokat, akiket az arámok Damaszkusban tiszteltek, és akik Áházra vereséget mértek. Áház így gondolkozott.

Mivel az arám királyokat megsegítették isteneik, én is ezeknek az isteneknek áldozom, hát ha engem is megsegítenek. Pedig valójában éppen ezek az idegenistenek okozták Áház és egész Izrael vesztét. Áház tehát kihozta az örökkévaló templomából a felszerelést és az eszközöket, azután ezeket összetörte és szétvágta a templom ajtaját és a kapukat bezárta.

Ugyanakkor Jeruzsálemben szinte minden utcasharkon oltárokat készítetett, amelyeket ő maga használt. Hasonlóképpen Júda minden városában is magaslatokat emelt, ahol tömmilyen áldozatokat mutatott be az idegenisteneknek. Így haragította magára őseinek istenét, az örökkévalót.

Áház egyéb tetteit és viselt dolgait elejétől végig megírták a Júda és Izrael királyainak könyvében. Azután Áház is meghalt, mint minden őse, és Jeruzsálemben temették el, de nem a királyok sírkamrájában. Utána fia Ezékiás követte a trónon.

[Németh Sándor]
És ennek a jelentősége óriási. Ez maradandó és visszavonhatatlan változást hozott létre a sátánnak, a gonosznak, a kozmikus pozíciójába. Bármennyire is nő az ördögnek a hatalma a világban, soha nem tudja semmisét tenni a názerti Jézus Krisztusnak a győzelmét, illetve a sátán nem tudja semmisét tenni a saját kudarszát és vereségét.

Rendkívül fontos, hogy ezzel kapcsolatosan vagy ebbe vetett hitünket ne veszítsük el semmilyen körülmények között. Bármennyire is látjuk, hogy a törvénytelenség nő, a lázadás egyre mélyebb szinteket érel, de ne felejtsük el, hogy a lázadás által bármennyire is gonosszabb állik a világ, nem tudja a sátán, az ördög, a gonosz visszafordítani a názerti Jézus Krisztusnak a diadalát. Vagyis ő továbbra is, utolsó napokban is kudarszra és vereségre van ítélve.

És nekünk így kell ezt látnunk, ez a hit.

[Sárosi Renáta]
Majd elmondta, hogy abban a pillanatban, amikor átlépték a házunk küszöbét, Dorothy Doan és Alén Rumbach, mert így hívták őket, azonnal hatalmas angyali sereg jelenlétét érzékelték. Ennyi angyallal még egy helyen sem találkoztak. Azt mondják, az otthonotok zsúfolásig tele van angyalokkal.

Ez olyan ajándék volt, ami sok nehéz pillanaton átsegített minket. Csakhogy ezek a nehéz pillanatok annyira váratlanul jöttek. Egyik vasárnap a gyülekezetben Róz hirtelen felugrott a helyéről a női oldalon és kirohant a hátsó ajtón.

Amikor a járdán utolértem, zokogott. Az a kis bobo! Mindössze ennyit tudott mondani.

Majd észrevettem, hogy a mellette ülő lány egy Karolinnal egykorú bobát tart a kezében. A gyülekezetben négy fiatalasszonynak is Karolin világra jöttével egy időben született gyermeke, akiknek láttán hónapokon keresztül az üresség érzése üntötte el a szívünket. És mégis, ahogy telt az idő, azt kezdtük észrevenni, hogy valami megváltozott bennünk.

Mintha a bennünket körülvevő látható anyagi világ valahogyan kevésbé érdekelt volna, mint azelőtt. A háború véget ért, és elérkezettnek láttuk az időt új otthonunk felépítéséhez. Évekig terveztük, hogy amint újból lehetséges építőanyaghoz jutni, felhúzunk egy nagyobb házat.

Szerettem volna egy dolgozószobát, Róz pedig egy nagyobb konyháról álmodott, és természetesen szükségünk volt egy vendégszobára is, ahol a nem egyszer hetekig nálunk időző evangélistákat el tudnánk szállásolni. Ilyenkor ugyanis, vagy Ricsárdnak, vagy Gerinek kellett kiköltöznie a kanapéra. Ám valahogy kimondhatatlanul is jól tudtuk mindketten, hogy soha nem fogjuk felépíteni azt a házat.

Részben azért, mert a kis házat még mindig betöltötte Karolin emléke. A sarok, ahol a kis ágya állt, az előszobában a kis fürdőkágyja helye a fürdőszoba előtt. Másrésztről pedig azért, mert valahogy másképp tekintettünk mindenre.

Persze, jó lett volna egy dolgozószoba, egy kellemesen berendezett vendégszoba, és egy új konyha modern gépekkel felszerelve. Ám lényünk egy része a mennyben volt, és attól fogva, a földi dolgokat már nem is tartottuk annyira jelentősnek. Más változást is észrevettünk.

Reggelenként, miután a gyerekek elindultak az iskolába, Rózzal a kis étkező asztalnál maradtunk, hogy imádkozzunk. A fejünket lehajtva mondtuk el Istennek az aznapi gondokat. Úgy éreztük, az étkező többé nem a megfelelő hely erre.

Ismét átéltük, hogy szavak nélkül is tudtuk mindketten, térdre ereszkedve akarunk Istenhez szólni. Egyik reggel átmentünk a nappaliba, és letérdeltünk arra a keleti szőnyegre, amit Rózz családjától kaptunk a tizedik házasság évfordulunkra. Attól kezdve az a sötét-vörös, kék virágokkal díszített szőnyeg lett a találkozó helyünk Istennel.

Nem arról volt szó, hogy Karolin halála után félni kezdtünk tőle, hanem arról, hogy valahogy hatalmasabbá, közelibbé és valóságosabbá vált számunkra. Élő jelenléte késztetett arra, hogy térdre ereszkedve magasztaljuk őt. A nappaliban történt, hogy egyik reggel megtettem azt a lépést, amit oly sokáig halogattam.

Uram, szólaltam meg, nem tudom, Rózz, hogy van ezzel, de azt tudom, hogy igazából én sohasem téged tettelek az első helyre az életemben. Igaz, rendeztünk néhány sátoros összejövetelt, feláldozva az időm és a pénzem egy részét, de te tudod, ahogyan én is, hogy a szívemben mindig a családom volt az első. De azt akarom, hogy mostantól a tiéd legyen az első hely, uram.

Éreztem, ahogy Rózz belecsúsztatta kezét az enyémbe. Erre a megerősítésre volt szükségem. Rózz sosem beszélt sokat.

[Hack Péter]
Egyébként nem tudom, hogy miért nem tudom, hogy miért nem tudom, hogy miért nem tudom, hogy miért nem tudom, hogy miért nem tudom, vagy ezt állítják, akkor azért halálbüntetés járt a tanúnak is. De amit a gyülekezeten belül különösen érdemes megtenni, hogy például rossz hírt nem érdemes hordani. Tehát, ha látok valami negatívumot, nehogy félreértés legyen, nem a pozitív beszédről beszélünk itt, nem arról, hogy a rosszat mondjuk jónak, hanem arról beszélünk, hogy ha látok valami rossz dolgot, akkor azzal osszam meg, aki ezen tud változtatni, és nem mindenkivel, hogy mindenkinek rossz érzése legyen.

Nyilván nagyon rossz atmoszféra tud keletkezni egy olyan közekben, ahol az emberek keserű beszédeket mondanak. A Bibliattan itt is arról, hogy vigyázunk, hogy a keserűség gyökere fel neőd növekedjen. Ha valakinek a benseibe keserűség van, és a szíve tele van keserűséggel, Jézus azt mondja, hogy a szívnek a teljességéből szól a száj, tehát a keserű beszédeket, amik tulajdonképpen valótlanságokat is állítanak.

Sokszor mondják például Magyarországon az emberek, hogy hát én szegény vagyok, én szegény vagyok. A Biblia alapján a szegény az, akinek nincs mi tenni, vagy nincs mibe öltözködni. Tudom azt, hogy vannak emberek, akiknek anyagi gondjaik vannak, de nagyon sokan, akik bibliai mércével Isten gondviselésében vannak, akik még nem a bővölködésben, de Isten gondot visel róluk.

Valótlanul állítják magukról, hogy szegények, szóval nagyon vigyázzunk arra, hogy mi történik.

[Petrőcz Katalin]
Tehát Isten ellen is lehet tanúbizonyságot tenni, szóval tehát a hálátlan beszéd is ide tartozik?

[Hack Péter]
Így van, így van. Vagy például sokan nevetnek, amikor használjuk azt a fordulatot, hogy jövő héten folytatjuk például ezt a beszélgetést, ha az Úr is akarja, és élünk. De például, amikor azt mondjuk, hogy ezt fogom csinálni, mert elfeledkezünk arról, hogy kegyelemből tartottunk meg, az, hogy ma reggel fel tudtunk elni, kiön hang a szánkon, tudunk beszélni, ide tudtunk jönni, idáig megértük.

Ezek mind Isten kegyelméből vannak.

[Petrőcz Katalin]
Itt eszembe jutott, hogy azon felháborodott Isten, amikor a nép a pusztában panaszkodott.

[Hack Péter]
Így van, a zúgolódás, panaszkodás, keserű beszédek, amik különösen abszolút felháborodik Isten, most is felháborodik. Pont erre próbáltam utalni, hogy azok az emberek, akik kapnak már ellátást, nem adnak hálát érte. Akik szülők vagyunk, tudjuk azt, hogyha a gyerekünknek adunk valami ajándékot, mondjuk egy drága szipőt, és az megsértődik, hogy miért ez, miért nem egy másik márkát.

Múltkor volt valami bulvárhír, hogy Indiában egy ember belökte a folyóba vadonatúj BMW-t, mert Jaguárt szerethett volna, hogy a meleg vagy, ami a fejében érkeződött. igen, ezt szerintem sokaknál. Ezt pont meseles.

Igen, sokaknál jól jelzi, hogy milyen az igazán hálátlan ember, de sokan így vannak Isten szemében, hogy tulajdonképpen a helyett, hogy hálát adnának azért, amit Istentől kapnak, zúgolódnak, panaszkodnak, nagyon, nagyon, ugye például azt mondja az ige is, hogy a népet felej fejedelmét ne átkozd, tehát vezetők elleni cidalom ez a kommunista rendszerben, ami abszolút tekintély ellenes volt, és mindenkit, aki tekintélyi pozícióban volt, az a felé gyűlölet, ugye ez az osztálygyűlölet, ez nagyon mélyen átítatta a kelet-európai társadalmakat, és 30 évvel a kommunista rendszer bukása után is még mélyen benne van a kultúránkban. A szülőkkel, hogy beszélnek, ugye néha az ember ilyen bevásárlóközpontokban, vagy boltokban, vagy postán sorba állva hallja a környezetébe, hogy fiatalok, vagy gyerekek beszélnek a szüleikkel, nagyszüleikkel egészen minősíthetetlen hangnemben, és teljesen ezek Isten fel tudják háborítani ezek a beszédek.

Istennek van füle, hallja a beszédeket, nem csak azt, amikor őt szólítjuk meg az imában, hanem mindenek előtte vannak. Jobb könyvében azt mondja az Isten, hogy minden szempillantásban vizsgálja Isten az embereket, és ezeket a beszédeket, ezek a beszédek ugye fel tudják háborítani Isten. Ugye különösen azok a gonosz beszédek, amikor Isten embereit szidalmazza valaki, ez Isten haragját váltja ki.

Emberek vannak, akik csapások érnek, és ugye azt mondják, hogy hát Isten emberei, vagy a hitesek átkozták őket, az átkozódót nem kell megártkozni, az ő átkai visszaszállnak rá. Tehát azért nem kell külön imádkozni ilyen emberek életében. Ez már benne van a tíz parancsolatban.

Hát ez már pontosan benne van, hogy amit kimondunk, amit a másiknak akarunk, az jön sokszor ránk. Tehát ezért érdemes áldani. Ezért érdemes áldani, ugye ezért mondja Jézus is, hogyha bementek egy helyre, akik ott vannak, mondni, köszöntsétek, hogy békesség, salom, és hogyha méltó rá, akkor az áldás, ez a békesség rá fog szállni, ha meg nem méltó rá, visszaszáll rá.

[Petrőcz Katalin]
Engem ez elég egyszerűen hangzik, és ugye mindig szeretnénk egy kicsit többet tenni önrendelkezni, és olyasmit is kimondani, amit én szeretnék, hogy történjen. Hát és ezzel fel lehet borítani a rendet.

[Hack Péter]
De ki lehet mondani olyat, amit én szeretnék, ha történne, de valójában azt kell kimondani, amit az ige mond. Tehát ugye itt nagyon fontos különbséget tenni, hogy a pozitív beszéd az az ember vágyairól szól. Tehát ugye én mit szeretnék, és az amerikaiak ugye rendszeresen tanítják ezt, hogy mindig jobb pozitívnak lenni, a pozitív embereknek jobb a kisugorzása is, és megjegyzem alapjáraton, persze jobb pozitív beszédű emberek társaságába lenni, mint zúgolódó, kesergő emberek között.

Te is jártál Amerikába, ugye Amerikában az ember nyugodtan elkezdhet ilyen úgynevezett small talkokat a liftben, vagy a boltó pénztárosnál.

[Petrőcz Katalin]
Tehát nem csavítanak rögtön a sarokba valami kellemetlenséggel.

[Hack Péter]
Nem zúdítanak rád valami problémát. Tehát amikor visszakér, odamész, jó napot, hogy van, köszönöm maga, én is jól vagyok, meg az ember szép napunk van, magának is legyen szép nap, úgyhogy ebből már csomó átjött a magyar nyelvbe a filmeken keresztül, ugye régebben nem volt ez a köszönés, hogy szép napod legyen, szép nap jön, have a nice day, ez ugye átjött a magyar nyelvbe is, de nálunk ugye, ha véletlenül ilyen beszéd helyzetbe kerül az ember, nagyon nagy eséllyel valami panaszáradat fog rázuhanni, hogy megyünk, milyen szép időnk van, hát igen, de ez rossz a mezőgazdaságnak, mert elsőnek kéne esni. Ha esik, milyen jó, hogy esik az eső, hát ez rossz a mezőgazdaságnak, mert nem kéne elsőnek esni, vagy rossz a cipőn beázik. Szóval valami, ami történik, az ugye a hír, az mindig valami negatívum.

De ez a pozitív beszéd, azt mondom, emberileg elviselhetőbb, de semmi könyve a bibliai megvalláshoz, vagy az igaz beszéd. A bibliai megvallás, az mindig olyan beszédet mond ki, amit Isten mond arra a helyzetre. Tehát a megvallás az Isten igéjén alapul.

Az nem megvallás, hogy legyen holnap napsütés, az nem megvallás, az egy vágy. Az megvallás, hogy az Isten szeretőknek minden javára van, ezért hiszem, hogy bármilyen idő lesz holnap, az nekem jó lesz. Ez egy megvallás, azon az alapon, mert ezt az ige mondja, hogy az Isten szeretőknek minden a javára válik.

A hamis tanúbizonysághoz visszatérve a legnagyobb védelem a hamis tanúskodás ellen, hogyha nagyon meggondoljuk mindig, hogy mit mondunk ki, ha valamiben nem vagyunk biztos, akkor inkább nem mondjuk el. Látni néha olyat, hogy emberek titkokat fecsegnek ki, ugye azt mondja például a példabeszédekben az van benne, hogy a rágalmazó megjelenti a titkot. Ugye érdekes dolog, tehát a rágalmazó nem csak hazugsággal rágalmazhat, hanem olyan dolgokkal is, ami nem tartozik mindenre.

Ez nem azt jelenti, hogy elrejtünk, de vannak bizalmas dolgok. Tehát például, hogy amikor ilyen családi beszélgetésekben vagy baráti társaságban házaspárok kibeszélik a házastársukat, tehát olyan dolgokról beszélnek, amit a másikról azért tud, mert házasságban él vele. Ez egy illetlen dolog, szóval ez egy éktelen dolog, de ugyanígy mondjuk egy bizalmi baráti kapcsolatban vagy munkahelyi bizalmi kapcsolatban bizalmas információkat kimondani, az a Biblia szerint rágalmazást.

[Petrőcz Katalin]
Meg a hír, az nem biztos, hogy minden kört el kell, hogy éljen, hanem nekem tudnom kell, hogy mi kire tartozunk.

[Hack Péter]
Pontosan erről van szó, és ugye soha nem tudhatom, tehát a hírt mindig ahhoz kell eljutatni, és annak hazzal kell megosztani, akinek ezzel van feladata. Ugye az, hogyha múlva visszatérek erre, ha látok valakit vétkezni, és azt elmondom a pásztornak, hogy láttam ezt az embert vétkezni, részint kiderülhet az is, hogy rosszul láttam, tehát nem történt vétek. Ugye ezzel kapcsolatban Jézus nagyon világosan tanít arra, hogy mit kell tenni ilyenkor, ha valakivel konfliktuson van, akkor először négy szem közt meg kell próbálni vele tisztázni, ha ez nem megy, akkor kell tanukat hívni.

Most például itt is nagyon fontos, hogy amikor tanukat hívunk, akkor nem két embert viszek magammal, aki nekem segít haragudni, hanem olyan embereket viszek magammal, akiktől elfogadom azt, hogy azt mondják, hogy nem nekem van igazam egy ügyben. Minden ilyen vita helyzetben és minden rossz beszédnél kulcskérdés az, hogy nekünk valójában nem a többi embert kell meggyőznünk, hanem Istent. És nem az a kérdés, hogy a többi embert szemébe igazunk van egy helyzetben, hanem az a kérdés, hogy Isten szemében igazunk van.

És hogy ezért mondja Pál Lapostól egy helyen, hogy inkább szenvedjük el a kárt bizonyos helyzetekben. Ha kiderül, hogy nincs igazunk, lehet, hogy mindenkit meggyőztünk arról, hogy mi voltunk a, nekünk volt igazunk ebbe az ügybe, de ha Isten nem így látja, akkor ezzel nagy bajba hozhatjuk magunkat. Tehát mindig legyen bennünk egy Isten félelem.

És felejtjük fel magunknak azt a kérdést, hogy mi van, ha nem igaz, amit mondunk, mi van, ha nem igaz, amit gondolunk. Ezért persze, ha jó szándékból, és annak mondjuk el, aki tud ezen segíteni.

[Petrőcz Katalin]
Tehát van benne egy jobbító szándék, ez a motivumainkat, gondolom, ehhez át kell vizsgálni.

[Hack Péter]
Abszolút a motivumainkat, és azt, hogy mi kire tartozik. Tehát, hogy kire tartoznak bizonyos dolgok. Ha azoknak szólunk, akik tudnak egy ügyben segíteni, akkor ezzel jót teszünk.

De hogyha egy rossz hírt szétoztunk, vagy szétszórunk, vagy titkokat szétszórunk, ami nem másokra tartozik. Ugye néhány ember, ezt lehet látni a gyülekezetekben is, hogy a jól informáltságát, azaz, hogy ő mennyire jól informált, azzal demonstrálja, hogy olyan dolgokat oszt meg, amik nem tartoznak másra.

[Petrőcz Katalin]
Tehát pozícionálni akarja magát vele, az semmiképpen nem egy jobbító szándék.

[Hack Péter]
Abszolút nem, hanem csak így van, ezzel tulajdonképpen mások fölött akar illegális tekintélyt szerezni. Olyan tekintélyt, amivel valójában nem rendelkezik, csak ő akaratlan, tehát ő főtanúja volt, mert ott dolgozik, vagy jelen volt, amikor erről beszéltek, de hát azért ezt látni kell, hogy például a másik embernek a magánszférája, a titkai, azok ő rá tartoznak. Ugye ez nem csak a jogszabályok miatt mondjuk be az összejövetelek előtt, hogy itt fényképpelvétel készül, hanem hogy mindenki, hogy ez kikerülhet a nyilvánosság, és ezzel számol.

De a baráti kapcsolatukban is az embernek azt kell tudni, ha én egy barátomnak elmondom valamit, azt én nem az egész cégnek szánom az információt. És nagyon magányosak lesznek azok az emberek, akik plegykásak, és én mindenkit óvaintek a plegykás emberektől, mert aki neked másról plegykál, az rólad is fog másnak plegykálni. Tehát érdemes kerülni az ilyen embereknek a közelségét, én nagyon távolságtartó vagyok minden olyan emberrel, aki nekem másokról rossz híreket hoz, bár olyanokról, akik.

[Speaker 8]
Nem tudja pozícionálni magát előtted, hogy mennyire jól informált.

[Hack Péter]
Én ezeket kerülöm, ugye amikor olyan híreket mondanak, ami az én kompetenciám, tehát mint pásztornak tudnom kell róla, az rendben van, de amikor arról beszélnek, hogy egészen máshol a világ máspontjaim, vagy az ország máspontjaim, mi történik, én ezeket nem is hallgatom meg. Tehát nem élek. Nincs vele dolgom, miért tartozik rám, ez nem az én feladatom.

Én nem szeretem a rossz híreket hallgatni, nem szeretek. Valóságot szeret, valósággal szeretek szembesülni, de tények alapján, és nem indulatok és érzelmek alapján, és nem kósz a plegykák, vagy híreztelések alapján, mert nagyon sokszor hát az derül ki, hogy ez egyáltalán nem úgy, nem akkor. Ugye volt a régi vicc a kommunizmusban, hogy nem Mercedes-eket osztogatnak Moszkvába, hanem moszkvicsokat is fosztogatnak, és Leningrádba, tehát a hír többi része igaz.

Szóval ez sajnos a mai napig is így van, hogy nagyon sok hírben kevés igazság van, és hogyha például én azt gondolom, hogyha például a kereszténykörökben csak fele annyi plegyka terjedne, mint eddig, már sokkal szentebb atmoszféra venné körül Isten népét, mert a kimondott beszédek azok egy atmoszféraként körülveszik az embereket. Ugye a kárhoztató beszédek is rászakadnak az emberekre, mert az a beszéd, az nem levegő, az nem elszáll, az nem szűnik meg. A kimondott beszéd ott van, és ezeket a beszédeket is nagyon sokszor meg kell, meg kell törni, és nekünk meg arra kell törekednünk, hogy a mi atmoszféránk abban minél több áll, jó beszéd legyen.

Ige legyen a beszédünkben, a ti beszédetek, sóval fűszerezett legyen, mondja az ige, és ennek következtében egy jobb atmoszférát teremtsünk magunk körül.

[Petrőcz Katalin]
Csak belegondoltam, hogy mennyire nem materialista, mennyire jó az, hogyha tudunk hinni abban, hogy van egy láthatatlan világ, és mert ha belépünk egy szobába, és nem hallunk semmit, akkor is tudjuk, hogy rólunk beszéltek el. Abszolút, így van, így van. És ezt nehéz megmagyarázni, hogy melyik érzékszerben, mert tudom.

[Hack Péter]
Így van, sőt, amikor nagyon távol vannak, akkor is néha szokták mondani a rokonok, hogy hó, hát tegnap rólad beszéltünk, és mi mondjuk, hogy tudjuk. Tehát megérzi az ember.

[Petrőcz Katalin]
Meg a hangulatot is, hogyha másokról beszélnek rosszat, azt is valahogy megérzi az ember, és tényleg ebből is látszik, hogy van egy olyan érzékszervünk, ami ezt leveszi.

[Hack Péter]
Ugye a Zsoltár azt mondja például a gonosz beszédekről, hogy jönnak, mint a tüzes nyilak. Ugye a tüzes nyilnak az a sajátossága, hogy dupla sérülést okoz. Ugye a normál nyil az csak szúrt, vágott sérülést okoz, a tüzes nyil az a nyilvesző szúrt és vágott sérülést is okoz, de égési sérülést is okoz.

Tehát sokkal súlyosabb sérüléseket okoz és sokszor maradandóbb sérüléseket okoz. És ugye Dávid erről beszél, hogy az ellenségeik a beszédükkel lövöldöznek engem, tehát a beszédük olyan, mint a tüzes nyil, amit kilőnek az emberekre, és ezek a beszédek ott vannak az atmoszférában. Tehát ráadásul, amit külön probléma, hogy nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy fiatalok, amikor betöltenek egy bizonyos életkor, kik másodigenerációs fiatalok, hirtelen fellázatnak, elhagyják a gyülekezeteket, és amikor találkozunk velük, vagy visszatérnek, elég sokszor például az jön vissza, hogy ők azért hasonlottak meg, mert otthon azt látták, hogy kettős mérce volt.

Tehát, hogy máshogy beszéltek otthon, sokszor elmondják, hogy hát ugye otthon a szülők kritizálták a pásztort, kritizálták a gyülekezetet, kritizálták a szolgálókat, és ez bennük, amikor bementek egy összejövetelre, kaptak egy kijelentést, ami bennük a hitet létrehozza, és hazamennek, és ott hallják ezeket a negatív, kritikus, rossz indulatú, rossz akaratú beszédeket, szóval ez olyan, mint amikor kezd a fű kisarjadni a frissen vesztett fű, és utána lánctalpassal rámegy valaki, az kiszaggatódik, és akkor csodálkoznak, hogy hogy-hogy az elvetett mag az nem nő nagy fává. Ha minden alkalom után, amikor a mag el kell sarjazni, akkor átmegyünk rajta a gonosz beszédeknek a lánctalpasával.

Én a szülőknek mondom, hogy nagyon figyeljünk arra, hogy a gyerekek jelenlétében mit beszéljünk. A gyerekek arra vannak, hogy 24 órás őrizet alatt tartsanak, megfigyelés alatt tartsanak bennünket, és tefelejtsük el, hogy nagyon nagy kárt tudunk az ő hitükben tenni, mert lehet, hogy mi magunk a magunk helyén tudjuk kezelni a dolgokat, de a gyermekben, ha elkezd kialakulni a gyermeki hit, és azt a szülőknek a kritizáló, negatív, rossz akarható, rossz indulatú, és nagyon sokszor abszolút nem igazságalapú beszéde lerombolja eleve, azt gondolom, hogy például, ha igaza valami rossz hír, az sem a gyerekek előtt kell megbeszélni, tehát mindig mérni kell, hogy ugye maga a Biblia beszél erről, hogy a hitéletben van csecsemőkor, amikor tejnekitalával táplálják, és van, amikor elér a valaki a hitben az érett férfiuságra. Egy 12-13 éves gyerek az a hitben még nincs az érett férfiuság korában, ugyanúgy, ahogy mondjuk a házi munka körül az 50 kilós cementes zsákokat nem a 10 éves gyereknek a vállára dobom rá, mert tehát nagyon tudom ütni bele, ha a teherautóról rádobok egy ilyen nagy zsákot, hanem megvárom a nagy darab sógort, aki két zsákot is el tud vinni, és őt terhelmeze, hogy a beszédeinkkel tudjuk terhelni a környezetünket, vagy tudjuk építeni a környezetünket, és a hazugbeszéd az mindig rombol, az mindig kárt okoz, az igaztalan vádak, az igaztalan kritikák, az igaztalan becsmérlések, kifejezetten gonosz szellemből jövő beszédek, ugye ne felejtsük el, hogy a sátánnak a fő tevékenysége a vádlás és a kárhoztatás, és amikor vádló, kárhoztató beszédeket mond valaki, akkor nagyon-nagyon könnyen belecsúszhat abba, hogy a száját nem Isten beszédének centeli oda, hanem Isten ellenségének, és nem épít, hanem rombol vele.

[Petrőcz Katalin]
És talán nem is mindig gondolunk bele, hogy ezek a szívből származnak, és Isten pedig a szívünket vizsgálja, tehát bajba kerülhetünk.

[Hack Péter]
Így van, így van, de a beszédünket is vizsgálja, mert ahogy utaltam rá, hogy számot kell adni a beszédeinkről és Isten előtt, tehát nem csak a cselekedeteinkről. Zsoltáros mondja egy helyen, hogy még ha gondoltam is, gonosz nem jött ki a számom. Tehát ha az emberben jön valami rossz gondolat, ugye magyarul szokták mondani, ez nem zsoltár, ez magyar közmondás, hogy ami a szívemen, az a számom, ahogy mondtad is.

[Petrőcz Katalin]
Ez az őszinteségnek a parafrázisa.

[Hack Péter]
Hogy hát én őszinte ember vagyok, ami a szívemen, az a számom. Ez egyébként bibliai télen, ami a szívén, az a száján, csak az a baj, hogy néha valakinek a szíve tele van rossz akarattal, keserűséggel, piti álnertséggel, gonoszsággal, rossz indulattal, és hogyha ez jön ki, akkor az nem jelentáldás. Ha valakinek jó a szíve, tele van szeretettel, tele van irgalmassággal, Krisztusi, Krisztus lakozik a szívében, akkor a szájából jó beszédek fognak származni, és azok mindig építeni fogják a környezetet.

És azt gondolom, hogy biblia is beszéd arról, hogy van tisztáttal a naikú nép, és hát sajnos, hogy azért a magyar beszédkultúra sem nagyon, tehát hagyományosan nem annyira építő. Ezen a keresztények abszolút kultúraváltást hajthatnak végre, hogyha már például onnan is meg ismerni őket, hogy egészen máshogy beszélnek bizonyos dolgokról.

[Petrőcz Katalin]
És más atmoszféra veszi így körülőket. Ez nagyon felhűtte a figyelmünket arra, hogy felelősen bánjunk a szavainkkal. Nagyon köszönöm, Péter, hogy ezt megosztottad velünk.

[Hack Péter]
Én köszönöm a lehetőségem.

[Szignál]
Ez volt a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása.