Happy Day - 2024. 02. 21.

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

Hitvallás, megvallás. Mondjuk ki közösen Isten igényt, most a Hit Rádióba.

[Németh Sándor]
Mondjátok velem együtt, ezért hiszem, hogy a názáti Jézus Krisztus az Istenek a báránya, aki elvette a világ bűneit, és az én bűneimet is az Isten ráhelyezte az ő testére, amit felvitt a Golgotai kereszre, és oda szegezett, szegezte az ó természetemmel együtt. És hiszem, hogy az én ó természetem is meg van feszítve, és a názáti Jézus vére által pedig megnyerhettem hitáltal, ingyenkegyelemből a bűneimnek a bocsánatát. Hogy tiszta szívvel, tiszta lélekkel, tiszta testtel álljak az Isten jelenlétében, és a kezemet is tisztán emelhetem fel az Úrnak a dicsőségére.

Áldom és magasztalom az én megváltómat, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, és hiszem, hogy az ő hatalma és ereje nem fogyott el, hanem hatalma van az egész látható fizikai világ fölött, az emberek szelleme, lelke fölött, és elismerem, hogy az én szívem, szellemem, lelkem, testem fölött is hatalma van. És ő az, aki nekem örök életet ad, mert ő az élet, és ő a föltámadás. És hiszem, hogy ahogy Ádám által bejött a világba halál, a názáti Jézus Kiszus által pedig bejött a világba a föltámadás.

Ezért, aki hisz ő benne, az által ment a halálból az örök életre. És az én örök életem, üdvözségem az én megváltómban, názáti Jézus Kiszusban van, akinek a vére szövetségbe hozott engemet ővele, és ebben a szövetségben én a jövőben is hűségesen megállok, és elkötelezem magamat. Újra ismételtem az Úrnak a követésére, szolgálatára, és átadom a szívemet, lelkemet, testemet, minden képességemet, tehetségemet az Úr kenetének, szellemének, hogy kenjen föl az Úr, és használjon engemet az igazság fegyveréjűl.

És hiszem azt, hogy a názáti Jézus Kiszus legyőzte a sátán birodalmát, királyságát, mert meg van írva, hogy lefegyverezte fejdelemségeket, hatalmasságokat, és diadalt aratott rajtuk. Engemet pedig megváltott, és hiszem azt, hogy az életem a názáti Jézus Kiszusban el van rejtve, és azért magasztalom, dicsőíttem Őt, mert amikor megjelenik, az én életem, őrök életem is nyilvánvalóvá fog válni. Addig is hittel keresem, és tisztelem az én Uramat, mert meg van írva, hogy lehetetlen dolog hit nélkül Istennek tetszeni.

Ezért hiszem, hogy Jézus az Úr az Atya Isten dicsőségére, és hiszem, hogy Ő benne van a bűnbocsánatom, az örök életem, és Ő általa, az Ő igazsága miatt Isten megigazította engemet, és megszüntette bennem a bűnös állapotot. Ezért igaz emberként áldom-magasztalom az Urat. Ámen!

[Diószegi Dávid]
Krónikák első könyve. 12. rész.

Amikor Dávid ciklákban bújdosott Saúl kisfia elől, bátor férfiak mentek hozzá, akik csatlakoztak a seregéhez. Ők is azokhoz a hősökhöz tartották. Ők tartoztak, akik segítették Dávidot a harcaiban.

Gyakorlati jászok voltak, akik mind jobb, mind balkézzel képesek voltak nyilakat lőni és parittyázni. Benyamin törzsébe tartoztak, Saurokonságába. A névsoruk a következő.

Áhiezer, a vezetőjük, azután Jóás, a testvére. Ők ketten a Gibea-i semáfiai voltak. Azután Jeziel és Pelet, az Mávet fiai.

Azután Beráká és az Anátóti Jéhú, meg a Gibeoni Ismajá, aki a harminc hős közé tartozott, és egyúttal a vezetőjük is volt. Azután Jirmejá, Jehaziel, Jonatán, a Gedérai Józábád, Elúzaj, Jerimót, Bealjá, Semarjáhú, a Hárifi Safatjáhú, Elkána, Jísíjáhú, Azarél, Jóezer és Jasobám, mind Kórá családjából valók. Azután a gedóri Jehórán fiai, Jóela és Zebadjá.

Gáttörzsélből is csatlakoztak Dávidhoz, amikor a pusztában, a sziklavárban húzódott meg. Ezek mind kiváló és jól felfegyverzett harcosok voltak, bátrak és erősek, mint az oroszlán, és gyorsak, mint a hegyi vadkecskék. Ézer volt a vezetőjük, Óbadjá a második, Eliább a harmadik, Mismanná a negyedik, Jírmejá az ötödik, Attay a hatodik, Eliel a hetedik, Jóhánán a nyolcadik, Elzábád a kilencedik, Jírmejáhú a tizedik, Magbandnáj a tizenegyedik.

Ők voltak a gádiak csapatainak a vezetői. Közülük a leggyengébb is elbánt száz ellenséggel, a legerősebb meg ezerrel. Ők voltak, akik az első hónapban is át tudtak kelni a megárt Jordán folyón, és keletre is, nyugatra is elüzték azokat az idegeneket, akik a Jordán bölgyében laktak.

Benjamin törzséből és Júta törzséből is jöttek Dávidhoz a Sziklavárba, hogy csatlakozzanak hozzá. Dávid eléjük ment, és azt mondta nekik. Ha békés szándékkal jöttök, hogy segítsetek nekem, szívesen fogadlak benneteket, és csatlakozhattok a seregemhez.

De ha el akartok árulni, és ki akartok szolgáltatni ellenségeimnek, annak ellenére, hogy ártatlan vagyok, akkor őseink istene lássa meg, és büntessen meg érte titeket. Akkor a szellem rászállt Amászajra, aki a 30 vitéz vezetője lett, és ő így válaszolt Dávidnak. Tiéd vagyunk Dávid, veled vagyunk isai fia, békesség, békesség néked, békesség azoknak is, akik neked segítenek, mert Istened megsegít téged.

Így hát Dávid befogadta, és a seregében vezetőként tette őket. Manasszi törzséből is voltak olyanok, akik átpártoltak Saultól Dávidhoz. Ez akkor történt, amikor Dávid a filiszteusoknál volt, és velük együtt Saul ellen vonult.

De nem harcolt Saul ellen, mert a filiszteusok vezetői tanácskoztak, és azt mondták. Ha a csataközben Dávid a katonáival együtt állta Saulhoz, aki mégiscsak a királya, akkor végünk van. Ezért elküldték Dávidot és az embereit.

Ezek a Manasszi törzsébe tartozó férfiak a következők voltak. Adnak Józábád, Jediael, Mikael, Józábád, Elihu és Cillétaj. Ők voltak Manasszi nemzetségének a vezetői.

Akkor álltak át Dávid oldalára, amikor ő már ciklák felé vonult a csapatával. Ők segítették Dávidot a rablóbandák ellen. Valamennyien bátor és erős harcosok voltak, és később csapatkapitányok lettek Dávid seregében.

Dávid serege napról napra növekedett, mert sokan jöttek hozzá, és csatlakoztak a táborához, hogy segítsék. Olyan hatalmas lett a serege, mint Isten tábora. Mások meg, harcra fegyverkezve, Hebromman csatlakoztak Dávidhoz.

Azt akarták, hogy Sahu királyságát Dávid kapja meg, pontosan úgy, ahogy azt az örökkévaló előre megmondta. Ez a névsora a vezetőiknek és a létszáma csapataiknak. Júda törzséből 6800 harcra kész férfi, akik mind pajzsot és láncsát viseltek.

Simeon törzséből 7100 férfi, mind bátor és harcra kész katona. Lévi törzséből összesen 4600 férfi jött. Ebből Jehójádál, Áron családjának a fejedelme 3700 főt hozott magával.

Azután Czádók jött, aki kiváló fiatalharcos volt, az egész családjával és 22 további vezetővel együtt. Benyámin törzséből, ahová Saúl király is tartozott, 3000 férfi jött Dávidhoz, annak ellenére, hogy ők Saúl rokonai voltak. A törzs többsége akkor még hűséges maradt Saúlhoz.

Efraim törzséből 2800 bátorharcos jött, akik mind kitűntek a nemzetségük közül. Manasszéfél törzséből 18000 jött, akiket népszerint jelöltek ki, hogy csatlakozzanak Dávidhoz és tegyék királya őt. Isakár törzséből 200 vezető jött, akik magukkal hozták a rokonaikból álló és a vezetésük alatt lévő csapataikat.

Ők voltak azok, akik felismerték, hogy mit kell Izraelnek tennie, és hogy ennek most jött el az ideje. Zebulon törzséből 50000 férfi jött, akik mind hűséges, megbízható és gyakorlott harcosok voltak, és mindenféle fegyverrel fel voltak szerelkezve. Naftali törzséből 1000 parancsnok vezetésével 37000 fő jött, Pajzsal és Lanzsával.

Dán törzséből 28600 harcra kész férfi jött. Asher törzséből 40000 felszerelt és kiképzett harcos csatlakozott Dávidhoz. Jöttek a Jordán folyó másik oldaláról is, Ruben, Gád és Manasszéfél törzséből összesen 120000 harcos, mindenféle fegyverrel felszerelkezve.

Mindezek a férfiak a hatban vonulás rendje szerint jöttek és helyezkedtek el Hebronban. Valamennyien teljesen egyetértettek abban, hogy Dávid legyen a király egész Izrael felett, és ebben egész Izrael népe egyetértett velük. A sereg három napot töltött Dáviddal együtt Hebronban.

Bőven volt enni és inni valójuk, mert az otthoni rokonaik ellátták őket útravalóval, sőt a szomszédos területek lakói egészen Isakár, Zebulon és Naftali vidékiéig hoztak a seregnek mindenféle élelmet. Még vágni való ökröket és juhokat is hoztak, meg kenyeret, lisztet, aszaltfügét és szőlőt, bort és olivaolajat. A szállításhoz szamarakat, tevéket, összvéreket és ökröket használtak.

Ennyi mindennel ellátták Dávid seregét, mert nagy volt a nép öröme egész Izraelben.

[Németh Sándor]
Itt a régen a szent emberek arra törekedtek, hogy ezek ettől az igénytől megszabaduljanak. Ez nem azt jelenti, hogy megvetették volna a földi javakat, hanem mindenféleképpen edzették a lelküket és a szellemüket, hogy Pál Apostílus mondja, hogy ismerős vagyok jólétben is, tehát bővölködésben is, de ismerős vagy, ismerek a nélkülözést is, a nehézségeket is, a nyomorúságot is. Nem jó, amikor az ember csak úgymond a napos oldalon áll.

Ki kell próbálni az embernek magát, hogy hogy bírja ki, amikor a dolgok nincsenek meg. Ugye nem kell nagyon sietni a vágyaknak a kielégítésével, és Isten is látjuk ez a módszere, nem nagyon rohangál azonnal, hogy a szentjei benne hívő embereknek a vágyait kielégítse. Gyakran néha az emberek ezért sértődnek meg Istenre, hogy Istenem, hát miért nem hallgattál meg engemet?

Hát én szeretlek tégedet, te nem szeretsz, dehogyis nem. Pontosan azzal mutatja meg, hogy nem akarja teljesíteni minden percben a vágyaidat és kíványságaidat. Hanem meg akar tanítani arra, hogy vár, vár, vár.

Tudod, hogy a reménység az a várakozáson alapul? Ha nem tudsz várni, nincs reménység. És ezért ilyen hebehúrják ma az emberek, mert reménytelenek.

Most kell nekik az áldás, most kell nekik a gazdagság, most kell neki a világhír, a sikert, és látjuk, hogy micsoda törtetés zajlik az emberekben, hogy valahogy magukra hívják a figyelmet. Az eszközökben nem válogatnak, várakozni nem tudnak. Nekem most kell gyönyörű ház, nagy autó, ismertség, stb.

Tehát nem tudnak ki erre várni, és nem tartják be természetesen a társadalomban az elfogadott, irod vagy iratlan játékszabályokat sem. Úgyhogy ez van. Az úr pedig megcsinálja velünk, mert nem akarja, hogy egy beteg, romlott természetek kerüljenek be a mennyben, mert ha így kerülne be valaki, ott is ezt fogja csinálni.

Annyi fejfájást fog okozni az angyaloknak, Péternek, Pálnak, és Péter, Pál itt a földi életben már megírták a levelet, ők már mennyben nem akarnak leveleket írni, hogy hogy térjenek meg a szentek. Ők már együtt élkarják élvezni az úrnak a dicsőségét a szentekkel együtt. Világos?

A felkészülés, az edzésnek az ideje, az itt van a földön. És néha kemény. Keményen, mint egy kiképző örmester.

Különösen akire sokat akar bízni az úr. Dávid is ilyen volt, tehát. Ő vele fiatal emberként nagyon keményen bánt az úr.

Keményen, mostól a sorsa volt Dávidnak. De fontos volt, hogy ezt megtölténjen vele? Igen.

Másképpen nem tudta volna betölteni azt a dicsőséges pályafutást. Így is volt egy kis billenése. Kimozdult az úrnak a jelenlétéből, amikor meglátta a szomszédasszonyt.

De mi lett volna akkor, ha nem erőteljes kiképzés és több évig tartó kiképzésnek nem rendelte volna alá Isten Dávidot? Egészen biztos több bajt csinált volna Dávid. Tehát ezért ne vessétek meg a kiképzést, mert vagytok alávetve.

Isten általában.

[Tóth Géza]
Hangos könyv 12 óra elteltével sem találták meg a megfelelő antibiotikumokat. Egy nappal később még mindig semmi eredmény. 264 óra, vagyis 11 nap telt el, mire végül megtalálták a megfelelő kezelést.

Ekkora elvileg már nem lehetett volna életben. Azt mondták, hogy sohasem lesz képes járni, beszélni, vagy normálisan élni. Ennek ellenére ma teljesen egészséges.

Senki sem mondaná meg, hogy valaha is ilyen komoly problémával küzdött. Isten meggyógyíthatta volna ezt az embert az első napon is. Az orvosok megtalálhatták volna a megfelelő gyógyszert az első pár órában.

Persze az is nagy csoda lett volna. Azonban Isten időnként megengedi, hogy odáig fajuljanak a dolgok, ahonnan már látszólag nincs visszaút. Ekkora, hogy hirtelen közbelép, és olyat cselepszik, amire ember nem képes.

Ne hagyjuk, hogy a kilátástalannak tűnő helyzetek félre vezessenek. Ne gondoljuk azt, hogy nincs kiút csak azért, mert nem látjuk azt. Például kilátástalannak tűnik az anyagi helyzetünk.

Vagy évek óta próbálunk megszabadulni egy függőségből. Ehelyett legyünk készen. Most az előkészületed ideje zajlik.

Nem szabad feladnunk a küzdelmet. Itt az idő felgerjeszteni a hitünket. Uram, mondhatod is akár, Uram, köszönöm, hogy te nagyobb vagy, mint a betegség.

Uram, köszönöm, hogy te nagyobb vagy, mint a függősége. Köszönöm, hogy hatalmasabb vagy, mint az életem ellenségei. Ha megmaradunk zsidben, olyan bizonyságá válhatunk, mint ez a férfi.

Az emberek ránk néznek, az emberek ránk néznek, és látják Isten kedves jelenlétét megnyilvánulni az életünkbe. És az utolsó alfejezet, valami ennél is jobb. A Bibliában olvashatjuk azt a történetet, amikor Mária és Márta üzentek Jézusnak, hogy a testvérük Lázár nagyon beteg.

Jézus egy másik városban tartózkodott éppen akkor, de a nővérek úgy hitték, hogy rögtön indul és imádkozni kova Lázárért. Tudták, hogy képes meggyógyítani a testvérüket. Látták már korábban is, hogy hogyan gyógyította meg Jézus az embereket, ezért tudták, hogy képes meggyógyítani Lázárt is.

Eltelte egy nap, de Jézus nem jött. Biztos vagyok benne, hogy Márta ezt gondolta magában, Jézus, hol késsel? Miért nem jössz már?

Majd eltelt egy újabb nap, és Jézus még mindig sehol. Végül Lázár meghalt, és mire Jézus megérkezett, már négy napja feküdt a sírba. Mária és Márta kivorultak.

Jézus, ha itt lettél volna, a testvérünk még mindig élne, mondták. Akkor sem voltak túl jók a kilátásai, amikor még él, de most, hogy meghalt már, teljesen renételenek tűnt a helyzet. Lázárt már gyorcsba burkolva sírba helyezték.

Jézus a sírhoz ment, és no ha minden ellent mondott ennek, szólt Lázárnak, és megparancsolta, hogy jöjjön vissza az életbe. Lázár pedig megtette ezt. Hatalmasan a történet.

Időnként Isten tudatosan kivár, mindaddig, amíg minden látható körülmény ellent mandacéljaimnak. Lehet, hogy már éppen temetni készüljük az álmaikat. Lehet, hogy már éppen temetjük az ígéreteket.

Temetünk egy kapcsolatot. És nem látjuk, hogy miként alakulhatnának másként a körülmények. Azonban Isten útjai nem a mi útjaink.

Mária és Márta gyógyulásért imádkoztak. De Isten valami jobbat tartogatott számokra. A feltámadást.

Lehet, hogy kisértést érzünk, hogy feladjuk, és nem látjuk, hogy miként valósulhatna meg az elképzelésünk. Viszont elképzelhető, hogy Isten nem oly módon fog cselekedni, ahogy azt mi gondolj. Valószínűleg jobb terve van a számunkra.

Kétszer próbáltunk meg olyan telket vásárolni, amelyen felépíthettük volna az új gyülekezeti ázunk. Mindkét alkalommal más vette meg az ingatlant, és utána már nem találtunk hasonló nagyságú földterületet. Elkeserettem, és úgy gondolta, hogy már sosem lesz nagyobb épületünk.

Egy napon aztán a kompakt szentert sportcsarnok eladóvá vált. Gyógyulásért imádkoztam, Isten azonban megadta a feltámadást. Jobbat, mint amiről valaha is álmodtam.

Elképzelhetjük, hogy jelenleg minden teljesen kilátástalannak tűnik, de biztosan állíthatom, hogy Isten teljes mértékben mellettünk áll. Nem azért segített idáig eljutni, hogy most magunkra hagyjon. Talán a körülményeink a kilátástalanságot sugarják.

Kívánkozunk, kérjük Isten, és mégsem történi semmi. Legyünk kitartóak, és bízzunk őben. Hiszen a tenyerért bordozni.

Lehet, hogy látszólag minden változatlan, ám Isten a színfalak mögött is dolgozik, és amikor szól, akkor a halottat megelevedetnek. Őt nem hagyják meg a kilátástalannak tűnő helyzetek. Amikor Jézus holtan találta Lázárt, nem azt mondta, hogy ó, de kár, hogy ilyen sokáig vártam.

Mihez kezdjek most? A világmindenség Isten uram alatt áll. Nem az egyes helyzetek határozzák meg, hogy mit tehet meg, és mit nem.

Érdekes megjegyezni, hogy a Jézussal szemben álló zsidók többsége abban hitt, hogy az ember szelleme a vanál után három nappal elhagyja a testet, vagy a test atmoszféráját. Nem véletlen volt lehát, hogy Jézus csak a negyedik napon jelent meg. Tudatosan tette.

Mégpedig azért, hogy amikor feltámasztja Lázárt, akkor senkinek ételkedjen. Isten időnként megengedi, hogy még kilátástalannabbá, fontosabban Isten időnként megengedi, hogy még kilátástalannabbá váljon a helyzet, hogy ne csak mi, de még a kritikusok, a szomszédok, a rokonok, vagy a kollégák se vonhassák kétségbe, hogy most ebben a helyzetben Isten csödekedett. Nagyon tetszik, hogy ettől a pillanattól kezdve Lázárt maga vált bizonysággá.

Bármerre ment, anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna, az emberek elkezdtek felé mutogatni, és így csuttogtak egymás között. Nézd, itt az a fickó. Úgy tudom, meghalt.

Nem értem, hogy lehet most itt. Lázár jelenléte ellent mondott a józanésznek, élő bizonyságból. Isten velünk is ugyanezt akarja tenni.

Megmutatni az irántunk való jóságát. Megmutatni úgy, hogy az emberek is észrevegyék, hogy kitűnünk az átlagból. Mi magunk is élő bizonysággát lálhatunk.

Eddig szerettem volna felolvasni a Ugyan Gondolkozó című könyvből, Joel Austin könyvéből, és mivel nagyon pozitívnak találom az üzenetét, és érdemesnek arról, hogy még újabb fejezetekkel is megismerkedjetek, megismerkedjünk. Ezért a következő héten is ezzel szeretném folytatni, de most elbúcsúzom. Köszönöm, hogy velem tartottatok.

Mindenkinek további szép estét kívánok. Isten áldjon meg benneteket viszontlátásra.

[Király Tamás]
Köszöntöm a Hit köznapok kedves hallgatóit, Király Tamás vagyok. Vendégünk Mészáros István a Hit gyülekezettel elkész, akivel arról a témáról beszélgettünk még korábban, hogy nemzet, állam, szabadság. Most ezt az interjút hallhatjátok itt a Hit rádióban.

Tartsatok velünk! És hadd kezdjem egy személyes történettel. 2009-ben én 19 éves voltam, és arra kértek engem, hogy egy városi március 15-ei ünnepségen beszéljek, mondjak egy beszédet.

És akkor én így próbáltam készülni, és megtaláltam a hetekben egy cikkedet, amiben azzal kezdett, hogy a nemzet és a szabadság, azok egymást feltételező és összetartozó fogalmak. És ez engem annyira megragadott, hogy azon a rendezvényen én ezt idéztem tőled, és lehetett érezni, hogy az emberek egyből felkapják a fejüket. Mert hogy lelkészként a nemzetről, meg az államról viszonylag kevés szó esik.

Azonban mégis ezeknek bibliai alapja van. Mi az alapja a nemzetnek, meg az államnak, meg a szabadságnak?

[Mészáros István]
Először is én is köszöntelek téged, és üdvözlöm a kedves hallgatókat, megtisztelés a számomra, hogy itt lehetek. Nagyon fontos téma, valóban, hát Isten tiszteleteken, az evangéliumot hirdetjük, Isten országát és Jézus Krisztust, a megtérés üzenetét. Nem szoktunk, kevesebbször szoktunk a nemzetről és a vele kapcsatos dolgokról beszélni.

De Isten rendkívül fontosnak tartja, hiszen az emberiségetről azt tervezte, hogy nemzetek formájában léteznek. Gondoljunk csak bele, mindannyian egy nemzetbe születünk, bele nem légy üres térbe. Születünk van anyanyelvünk, és hogy melyikbe, azt nem mi választottuk ki, ugyanúgy, mint a nemünket sem, azt sem mi választottuk, hogy férfiak vagy nők legyünk, azt sem mi választottuk ki, hogy mi legyen az anyanyelvünk.

Tehát ez egy felső akaratból eredő, isteni akaratból eredő adottság, és egy olyan adottság, amely rögtön kijelöli az életterünket, a felelősségi szféránkat, a feladatainknak az irányoltságát. Ahogy mondhatnám, a nemzeti hovatartozásunk, az a szolgálatunk terepét és tárgyát is alapjaiban meghatározza. Így például a szeresd a fele barátodat, mint önmagadat elve gyakorlásának rögtön konkrét célt ad, tehát konkretizálja ennek az elvnek az elsődleges terepét.

Ugyanis a szeretetnek az útját, a hatókörét koncentrikus körökkel tudnám leírni, tőlünk kiindulva, ugye fokozatosan halad közelebbről a távolabbi felé, így tőlünk kiindulva a család, majd a nemzet, majd a szomszédnemzet, majd pedig az emberiség irányába. De nyilvánvalóan az elsődleges tárgyai a közeliek, és ebbe tartozik bele a nemzet is. És még ha jegyezzem meg, hogy az egyházat ráadásul Péter Apostól a királyi papságnak is mondja, ami azt jelenti, hogy közben járó szolgálata van az egyháznak, a királyok királya, meg maga az Isten, és az emberek között, és elsősorban azon embercsoportnak az irányába, ahol az adott egyházrész, az adott gyülekezet el van helyezve.

Ez pedig nekünk, magyar keresztényeknek elsősorban ami magyar nemzetünket jelenti. Ebből vonom le azt a következtetést, hogy egy jó keresztény az egyben jó hazafi is. Tehát ha valaki jó keresztény, ebből automatikusan fakad, hogy egyben patriotának és jó hazafinak kell lennie.

Nyilvánvalóan ez nem a szónak a kirekesztő értelmében, tehát más nemzetek irányában ez nem jelent lebecsülést, vagy pedig kevésséget, tiszteletlenséget.

[Király Tamás]
A nemzetek kialakulásának van köze a bűnbeeséshez, hiszen a bűnbeeséség meg hát nyilván egy ideig utána is az emberiség egy nyelvet beszélt és viszonylag talán egy területen is élt.

[Mészáros István]
Nem gondolnám, hogy van köze, tekintettel arra, hogy Ádámnak és Évának Isten azt a parancsolatot adta, hogy szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a Földet. Ebből azt következett volna, hogy még bűn nélkül is a földrajzi távolság okán, az ebből való elkülönültség okán és a leszármazás okán nyilvánvalóan kialakultak volna a nemzettségek, majd maguk a nemzetek. A bűnbeesés mint olyan, az fölgyorsította a nemzeteknek a kialakulását.

Ugye már erre megmutatkozott az, hogy Isten akarata a nemzeteknek a léte, abban is, hogy az első nemzettség táblázatokat, káinét és sétét még az özönvíz előtti korszakban találjuk. Tehát ez is jelezte, hogy az Isten általi irányvonal az a nemzetekbe való beleszervezése az emberiségnek, de ezzel rögtön, ugye Noé után a bábeli toronyi építéssel szembeszállt az akkori emberiség, tehát bábel az rögtön a népénemzetté válásnak az akadálya is volt, egy támadás a népénemzetté válás ellen, de ekkor aztán Isten ott összezavarta a nyelveket, és fölgyorsult a nemzeteknek a kialakulása.

[Király Tamás]
Mészáros Istvánnal a hídgyülekezete lelkészével beszélgetünk. Most zenélünk, aztán folytatódik az ideidő. Mészáros Istvánnal a hídgyülekezete lelkészével beszélgetünk.

Nemzet, állam, szabadság. Ez a mai beszélgetésünk címe. Az a kérdésem, hogy hogy függ össze a nemzet meg a szabadság?

[Mészáros István]
Hát ugye az isteni cél, mint ahogy előbb beszéltem róla, az isteni terv azaz volt, hogy az embereket nemzetek formájában telepítse meg a Földön. A bűnbeesést követően aztán mindenféleképpen a szabadság és a nemzeteknek a létezése szétválaszthatatlaná vált egymástól. Miért?

Mert részben a nemzetek fék és ellensúlyi rendszert képeznek az általános emberiségen belül. Ugyanis megosztják az emberiséget, a megosztottság pedig vitákat szül, korlátot, határt állít a testi ambíciók. Elég gondoljunk bele, egy mini diktátor nem tud egyről világdiktátorrá nőni.

Relativizálja a nemzeti megosztottság, a romlott természetnek a veszélyeit, úgymond a gonoszság koncentrációját megakadályozza. Hátráltatja így módon a sátán királyságának a földi megtestesülését is, akadályozza a hamis egységet. De ezen kívül a hatalom ellenőrzését is a nemzeti keretek teszik lehetővé.

Hiszen egy nemzetállamnak a kormánya az a kezünk ügyében van, a szavazatunknak az ügyében mai szóval élve, hogy a kormányzatot csak azok tudják ellenőrizni, akikhez közel van, és azok tudják megváltoztatni, akiktől ered. Étten ezért a nemzetek fölötti kormányzás az ellenőrizetlen kormányzást is jelent egyben. Nem véletlen, hogy a múzesi törvények között szereplő királytörvény egyértelműen előírja, hogy a te atyád fiai közül emelj magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé idegent, aki nem atyád fia.

Ez egyébként a szuverén nemzetállamval kapcsolatos ige is.

[Király Tamás]
Pont ez lett volna a kérdésem, hogy ugye van különbség a nemzet, és van különbség az állam között. Isten szemében mi az az államforma, ami szerinted a legjobb, és ami Istennek valójában kedves? A Bibliában azért sokféle államberendezkedést látunk.

[Mészáros István]
Igen, hát az állam ugye egy szervezetrendszer, amely a erőszak, a kényszerítés hatalmával bír. Ezt az Isten akaratából jött létre a bűnre adott válaszgyanánt. Ennek az alapja a nuénak adott azon fölhatalmazás, hogy aki embervért ont, annak vére ember által ontassék.

Később fölhatalmazást mentén szerveződött szervezetrendszeri az állam. Nyilvánvalóan egy adott nemzetnek a védelmét egy államszervezet tudja a leginkább megvalósítani és biztosítani. Gondoljunk csak most a zsidóságra, hogy láthattuk, hogy mit jelent a zsidó történelem állam nélkül, és mit jelent a zsidó történelem egy zsidó állammal.

Tehát nem egy nemzet tud létezni állam nélkül is, de kétségtelen, hogy állam, ha meg tud szervezni egy szuverén nemzetállamot, ez tudja a legszilárdabb garanciáit adni. Most emberi viszonylatban beszélek garanciákról védelmének. Ami most már a konkrét államformát illeti, a Bibliában nem találunk államformatant.

Tehát Isten ezt az emberekre bízta. 115-ös Zsoltár kimondja, hogy az egek az urnak az egei, de a földet az emberfiainak adta. Ez vonatkozik a megfelelő államforma kiépítésére is.

A Biblia tartalmazza az államnak az alapvető feladatait, és az államműködésnek, tehát egy közhatalom működésével kapcsolatos követelményeket, és amelynyiben ezeket a feladatokat, és ezeket a követelményeket betölti egy adott állam az adott formájába. Ez a lényeges, én úgy látom, Isten szemében, nem pedig az, hogy milyen formába történik. Kétségtelen, hogy a történelmi tapasztalatok azt igazolják, hogy egy demokratikus állam, amelyben érvényesül a népnek a részvétele, jelenti az a leginkább alkalmas szabadságviszonyainak a megteremtésére, fenntartására.

Ez egyébként összefüggésben is van azzal, hogy végül is azt, hogy aki embervértont, annak vére ember általontassék ki, ezt Noé kapta, ezt a felhatalmazást, de rajta keresztül mindannyian, mert ugyanúgy mindannyian Noétól származunk, mint ahogy Ádámtól is mindannyian származunk, és végül is egy demokratikus államban, ahol választások alapján keletkezik a hatalom, tehát a leginkább érvényesül a nép részvétel, a mindegyikünknek adott felhatalmazás kerül összegyűjtésre az államszervezetnek a kezében.

[Király Tamás]
Ugye ma nagyon sokan úgy gondolkodnak az államról, hogy a legfontosabb feladata, hogy szociális segélyt adjon, nyugdít adjon, rendbe tegye az egészségügyet. A Biblia milyen állami feladatokról beszél?

[Mészáros István]
Tehát újra a Noéval kötött szövetséghez térjünk vissza, aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki. Ez azt jelenti, hogy az emberhatalma a másik ember fölött, amiből később az állam formájában a közhatalom intézményesült, ez elsődlegesen az emberi élet védelmét szolgálja. Tehát egyrészt szolgáltatási jellegű, igazságszolgáltatási jellegű konkrétan, másrészt az élet védelmét szolgálja.

Na most nyilvánvalóan az élet védelméhez nem csak a fizikai életvédelme tartozik a maga konkrétságában, hanem a tulajdonnak, a jóhírnévnek a védelme és a tíz parancsolat által lefektetett értékeknek a védelme. Hiszen az ember nemcsak fizikai lény, hanem szellemi és erkölcsi lény is. Tehát én úgy fogalmaznám meg, hogy azon javaknak a védelme, amelyek nélkül az emberi élet olyan súlyos minőség rómláson menne keresztül, hogy az már magát, az emberi életet sodorná végzetes veszélyben.

Ezeknek a védelme, az államnak a feladata. Ha a mai állami feladatokat látjuk, akkor meg kell nézni azt, hogy azok nélkül egyáltalán esély lenne megvalósítani a konkrét feladatokat, és ha meg is valósítják, az szükséges-e az emberi életminőségnek? Tehát azok nélkül az emberi életminőség csökkenne olyan súlyosan, hogy az veszélybe sodorna az emberi életet.

Egy ilyen teszt alapján lehet megítélni. Nyilvánvalóan, mivel a társadalom változik, és az emberiség is, ahogy megsokkasodott, a rá leselkedő veszélyek is változtak. Nyilvánvalóan egy járvány veszély nagyobb akkor, amikor több milliárd ember él, mint akkor, amikor csak pár ezer ember él.

Tehát ma olyan feladatokat is az államnak el kell látnia, amilyenekről annak idején nem beszéltünk. Bár most az egészségügyet említettem, már egészségügyi feladatokat az állam ellátott régebben is, hiszen például a mózesi törvényekben, például a leprásoknak az elkülönítésére vonatkozó nagyon szigorú előírások, azok tulajdonképpen védelmezték másoknak az egészségét is.

[Király Tamás]
Mészáros Istvánnal a hídgyülekhezettel elkészével beszélgetünk, innen fogjuk folytatni a beszélgetést. Mészáros Istvánnal a hídgyülekhezettel elkészével beszélgetünk nemzetállamszabottság, és hát ehhez szorosan hozzákapcsolódik az Egyház is, hiszen mi is az Egyháznak a részei vagyunk, ezért nyilván van feladatunk a nemzeteünkkel kapcsolatban. Mi ez a feladat?

[Mészáros István]
Igen, hát az Egyház az tulajdonképpen a szónak a nemes értelmében véve egyfajta nemzetőrség szerepét is betölti az adott nemzetben, ahol az adott gyülekezetei vannak. Mi magyarok ugye a himnuszunkban megfogalmazzuk azt az óhajt, hogy nyújtson az Isten védőkart a nemzetünk irányába. Ugye a magyar himnusz az egy nemzeti imátság is tulajdonképpen, és én úgy gondolom, hogy Istennek a válasza a védőkarnak a kérésére az a keresztények, akiket elhív az adott nemzet közepette, hogy ők legyenek az Istennek a meghosszabbított védőkarjai a nemzet megvédése irányába.

Tudjuk jól, hogy a nemzetek meg fognak állni Kriztus előtt a ítéletre, a népek ítéleténél, és ekkor fog eldőlni az, hogy melyik nemzet tűnik el a történelem süllyeztőjébe, illetve nyer bebocsátást a Krisztusi Királyságba, az ezer éves királyságba. Ugye az úgynevezett juh nemzetek bebocsátást nyernek, a kecske nemzetek meg eltűnnek a történelem süllyeztőjébe. Hát először is alapvető nemzeti érdek, és ezt kell az egyháznak szolgálni, hogy egyáltalán a magyar nemzet, mert most ugye magyar keresztényként mi a magyar nemzetről beszélünk per pillanat, de ugyanez vonatkozik a szlovák keresztényeknél, a szlovák nemzetre és a többi, tehát minden nemzetet ide lehet venni.

Most mi a magyar nemzetről szólva, ugye azt kívánjuk elősegíteni, hogy egyáltalán a magyar nemzet a népekítéletét megélhesse, tehát fizikailag fönnmaradjon addig, és elsősorban ezért, illetve nem elsősorban, hanem van az egyháznak, tehát egy olyan feladata, ahogy propagálja, védelmezze és elősegítse azon isteni igazságoknak az érvényesülését, amelyek a nemzet fizikai megmaradását szolgálják. Ilyen a szaporodás és a sokasodás programja, ugye amit már Ádámnak, de utána Nuénak is isten feladatul szabott, hát ez a családvédelemnek a fontosságát húzza elő, ami rendkívül fontos ma, amikor a hagyományos családi szerepeket is támadják, a hagyományos nemi szerepeket támadják, tehát a család felbomlasztásának a programja zajlik világszerte, ezzel szembe kell a keresztényeknek szállni, tehát a családvédelmet kell képviselni, erősíteni.

Akkor azt is mondta Isten Ádámnak, Évának, és rajtuk keresztül mindenkinek, hogy őrizzék és műveljék a kertet. Ugye a kertünk nekünk Magyarország, tehát az egyháznak támogatnia kell, a nemzeti erőfeszítéseket, a nemzeti erőforrások védelme, a nemzeti kultúra védelme, és egyáltalán a szuverén nemzetállam védelme érdekében. Akkor felhív bennünket az ideje arra, hogy könyörögjünk, és igyekezzünk a város jólétért, amelyben élünk, ugye Jeremias profétán keresztül történik ez, ez meg a közjónak az előmozdítását jelenti.

Tehát nekünk fontos az emberekbe tudatosítani azt, hogy ne legyenek egoisták, van rajtuk túlmutató jó közjó, és ezért vállaljanak áldozatot, ne meneküljenek ez elől, ne olyanok legyenek, akik a közösségből csak kivenni akarnak, de hozzájárulni nem. Na és akkor ezen kívül van a nemzeti erkölcsi szellemi minőségének a közelítése az isteni igazságokhoz. Ennek az előmozdítása egy tíz parancsolat népszerűsítésével, tudatosításával, védelmével tudjuk ezt előmozdítani, ugye ezt kell tanítani, védelmezni, tulajdonképpen ennek a törvénynek az öreiként kell az egyháznak viselkedni.

Istennek ugye minden nemzettel van célja, egyetlen nemzet sem jött véletlenül létre, úgyhogy nekünk az a felelősségünk, hogy a magyar nemzetünk be tudja tölteni azt az elhívását, ami istentől van neki, biztosan van ilyen, ebbe bele tartozik az én véleményem szerint, amivel nem állok egyedül a tulajdonképpen a keresztény kultúra védelme Európában. Hát ez a történelmünkből kimutatható, az évtöbb évszázados küzdelmeink, mint a kereszténység védőbástyája, és most is a napjainkban is ez a történelmi küldetésünk előttérbe került. Ezeket az egyháznak támogatnia kell, és kivenni ebből a részét.

[Király Tamás]
Egyébként mennyire érezhető napjainkban az a harc, amit a globalizmus ellen vívunk?

[Mészáros István
Jelenleg zajlik a világ szerkezetének az átalakítása.

[Király Tamás]
Ez egy törekvés, nem?

[Mészáros István]
Ez egy törekvés, jól kimutatható törekvés, a nemzetállami kereteknek a fellazítása, lerombolása, a népeknek az összekeverése és azon kulturális tradícióknak is a relativizálása, illetve felszámolása, amelyek egy nemzeti kultúrát képeznek. Tehát ez egy olyan trend, ami tulajdonképpen a modemkori bábeli torony étítését jelentik. Ugyanúgy, mint annak idején egy kisebbség egy nemzetek fölötti birodalmat, egy öntörvényű nemzetek fölötti birodalmat kíván kiépíteni, ezzel szemben a keresztényeknek egyértelműen a nemzetállam védelme mellett van a helyük.

Nemcsak Magyarországon, hanem a világnak az összes országában.

[Király Tamás]
Hogy lehet, hogy egyébként Magyarországon a keresztények jól teljesítenek?

[Mészáros István]
Én úgy gondolom, hogy Magyarország egyáltalán nem áll rosszul ebben a vonatkozásban. És itt én most nemcsak a hídgyűlökezeteiről beszélek. A hídgyűlökezete eléggé nyilvánvalóvá tette, hogy ebben a globalizmusnak a kérdésében a nemzeti szuverenitásnak a talaján áll, de úgy látom, hogy azért vannak többen keresztény személyiségek, akik szintén kiállnak e mellett.

Lásd a múlt évi népszavazást is ebben a vonatkozásban. Ott is nem mindenfele kezedből, de több keresztény személyiség is kiállt a nemzeti szuverenitás mellett. Mert az a népszavazás, az látszólag szólt a kvótaügyről, az többről szólt, mint a kvótaügy, az a nemzeti szuverenitás védelméről szólt.

[Király Tamás]
Mészáros Istvánnal a hídgyűlökezete lelkészével beszélgetünk Nemzetállamszabadság, ez a mai beszélgetésünknek a címe. Most zenélünk, aztán jövünk vissza. A vendégünk Mészáros István a hídgyűlökezete lelkésze Nemzetállamszabadság, ez a mai témánk.

És az előző blokk végén arról beszélgettünk, hogy legutóbb a népszavazáson, amelynek nagyon fontos része volt a magyar népszuverenitása, nagyon sokan nyilvánítottak véleményt a keresztények közül is. Kicsit beszéljünk erről a bevendorlás kérdésről. Ez veszélyezteti a nemzetállamoknak a létét?

[Mészáros István]
Szerintem abszolút veszélyezteti. Az események megmutatták, hogy itt többről van szó, mint menekülésről, én azokkal értek egyet, akik modern népvándorlásról beszélnek. És nehéz nem fölfedezni ez mögött egyfajta célzatosságot.

Hogyha ezek a tömegekben mindenki, úgymond háborús menekült lenne, tehát Genfi konvenció alá tartozó menekült, akkor érthetetlen az, hogy miért dobálják el nagyon sokan közülük a személyazonosító okmányaikat, miért nem igyekeznek igazolni a személyazonosságukat, hiszen hát az lenne természetes, hogy valaki, ha valós veszély elől menekül, akkor ezt tudja igazolni. Tehát én úgy látom sokakkal egyetemben, hogy egy elözönlése zajlik az európai kontinensnek, amivel szemben, hogyha nem lép föl határozottan az Európai Unió, akkor visszafordíthatatlan következményei lehetnek ennek. És ebben a vonatkozásban nagyon örülök, hogy Magyarország jól teljesít, a visegrádi négyekkel karöltve, és azt látom, hogy tulajdonképpen Magyarországnak a régi keresztény Európát védő történelmi szerepe születik újra.

Maximálisan támogatom azokat az erőfeszítéseket, amelyek a tömeges migrációval való szembenállásra vonatkoznak. Itt nem lehet emberi jogi kérdésre redukálni azt, ami történik, hanem ennek még inkább vannak biztonságpolitikai vetületei, és sorskérdésként tekintek erre magyar nemzet jövőjére vonatkozó, és az európai nemzetek jövőjére vonatkozó sorskérdésnek ítélem meg ennek a kezelését. Én is azt gondolom, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a probléma van, nem pedig Európába beengedni ezeket a problémákat, és jó lenne, hogyha az Európai Unió is ebbe az irányba lépne tovább, hogy ne a saját területén akarja kezelni ezeket a megoldhatatlan problémákat, hanem a segítséget vigye el oda, ahol szükség van rá.

[Király Tamás]
Ide kapcsolódik az a kérdés, hogy a beszélgetés elején említetted, hogy amikor Isten kiválaszt egy embert, elhív egy embert, megszületik egy ember, akkor már bele van kódolva az ő nemzetisége, a állampolgársága. Mennyire szerencsés, akár menekült kérdésben, de akár mondjuk Magyarországról külföldre vándoroló emberek esetében az, hogy ők elhagyják a lakhelyüket?

[Mészáros István]
Hát én nekem erre az a válaszom, amivel kezdtük is, hogy nem véletlen, hogy hol születik meg valaki. Nyilvánvalóan egyedi körülmények indokolhatják azt, egy speciális elhívás, vagy tényleg az az életveszély, hogy meg akarják ölni az embert, és teljesen tönkre akarják tenni. Ez indokolhatja nyilván azt, hogy elmenjen az ember, elmeneküljön a hazájából, azonban ebben az esetben is, ahogy például Eszter is, vagy Mózes is megőrizte a nemzeti identitását, vagy újra ráébredt tehát arra.

Én úgy gondolom, hogy ettől az identitástól az ember nem tud megszabadulni. Egy magyar, ha szembenéz a lelkiismeretével, az magyar fog maradni a tengeren túl is. Az természetesen, ha valaki külföldre elmennek tanulni, vagy dolgozni azért, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és ezekkel felvértezve utána itthon sikeresebbek legyenek, az teljesen más kategória, ez nem ide tartozik.

[Király Tamás]
De általánoságban akkor kimondhatjuk, hogy az embernek ott van a gyökere.

[Mészáros István]
Így van. Tehát ezt kinek a életterét, a feladatainak, a szolgálatainak, a területét, az a véleményem, hogy főszabály szerint az jelöl ki, ahol megszületett. Ugye Izsák is el akart menekülni éhínség alatt az ígéret földjéről Egyiptomba, tehát járhatnak így még az Istennek a legnagyszerűbb emberei is, hogy rájuk jön ilyen gondolat, de hát az Isten vigyelmeztette Izsákot arra, hogy hát neki van szövetsége, vannak ígéretei, maradjon meg azon a földön, és ott vessen hittel.

És hát Izsáknak a nagysága megmutatkozik abban, hogy megmaradt ott az éhínség által sújtott földön, és hittel elkezdett vetni az Isten ígéreteiben bízva, és mit látunk utána elkezdett gyarapodni. Különösen aki keresztény, annak hittel kell a nemzeti identitását is, és ebből megragadnia, és a belőle származó nehézségektől nem menekülni kell, főszabály szerint, hanem a hittel szembeszállni a nehézségekkel.

[Király Tamás]
A beszélgetés végén egy speciális élethelyzetről beszélünk, mikhoz egy megbontható-e nemzet vannak, amikor külső erők erre igyekeznek, ilyen például a Trianon-nak a tragédiája. Mondhatjuk erre, hogy ez egy tragédia.

[Mészáros István]
Igen, hát Trianon egy valóságos, máig fájó tragédia, a magyar nemzetnek a testében máig fájó sebeket ütött. Nyilvánvalóan egy nemzet viszont nem feltétlenül szűnik meg, tehát egy ilyen tragédiától még, hogyha sebeket is kap, de ez mindenféleképpen feladatot ró ránk magyarokra, hogy hogyan tudjuk orvosolni. Tehát ezeket a sebeket törekedni kell ezek orvoslására.

Szerencsére például az Európai Unió által átjárhatóvá tett határok, illetve ezeknek az elve speciál ebben a vonatkozásban segítséget tud nyújtani ehhez, hogy a magyar nemzet újra tudjon egyesülni, tehát újra tudja építeni magát egy olyan közösségé, amelyik átnyúlik a határokon egy valódi közösségé. Hadd mondjam el itt azt, hogy az itteni magyaroknak nagyon fontos, hogy tudatosítsák a gyermekeikben, hogy élnek testvéreik a külhonban is, tehát a határainkon túl. Abszolút vonatkozik ide az az ige hely, amikor Cain-nak mondá az úr, hogy hol van Abel, a te atyád fia, és Cain ugye azzal válaszol, hogy nem tudom, vagy őrizője vagyok-e én az én atyám fiának.

Hát mi őrizői vagyunk a mi atyánk fiainak, akárhol is vannak ők, a közömbösség velük szemben az Cain-nak a hangja, az az embergyilkosnak a hangja. Tehát nekünk nagyon fontos az itteni anyaországbeli magyaroknak a szolidaritásunkat és a tőlünk telhető támogatást megadni. A külhonban élő magyarok részére azzal a pásztori szívvel viszonyulni, különösen keresztényeknek, ami nagyon szépen szerepe ezért ki el könyvébe, hogy az elveszettet megkeresem, az elüzöttet visszahozom, a megtöröttet kötözgetem, a beteget erősítem.

Úgyhogy a keresztény egyháznak a feladatait Magyarországon, hogy közreműködjön a magyar nemzetnek az egyesítésében. Könyörögnünk kell és igyekeznünk olyan állapotokért, és a tőlünk telhető módon közreműködni olyan állapotok megteremtéséért, amelyek közepette ők a szülőföldjükön félelem nélkül tudnak magyarként élni és boldogulni.

[Király Tamás]
Ezt kívánjuk minden határon túli honfitársunknak, neked pedig köszönjük szépen, hogy mindezt elmondtad nekünk. Mészáros Istvánnal a hitgyülekezetel elkészével beszélgettünk itt az ige időben. Ennyi volt már a Hit Life, köszönjük szépen, hogy ma is velünk tartottatok.