Hack Péter államfőjelöltségről, K. Endre leveléről és Novák Katalin lemondásáról

Az esetleges hibákért nem vállalunk felelőséget.

[Király Tamás] (0:00 - 0:51)
Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál, Király Tamás, ez pedig a Keresztkérdés, a Hit Rádió állandó műsora professzor Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanárral és lelkésszel, aki itt van velünk a stúdióban. Szervusz Péter, köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. Én is köszönöm a meghívást, köszöntöm a kedves hallgatókat és nézőket is.

Ugye mi itt hétről hétre beszélgetünk, és folyamatosan értelmezünk az eseményeket a Biblia tükrében, állandó vendégünk vagy. Most egy kicsit érdekes helyzetben vagyunk, ugyanis mielőtt elkezdtük volna a felvételt néhány órával korábban, Ungár Péter, a Lehetmás a politika társadalműkbe bejelentette, hogy téged javasol köztársasági ellőknek, úgyhogy most talán egy kicsit más szerepben is vagy itt. Kezdjük akkor ezzel a történettel.

Mit jelent az, hogy téged javasolnak, ilyenkor neked el kell fogadni a jelöltséget, és akkor jelölt leszel, nemcsak jelölt-jelölt, vagy hogy van ez pontosan?

[Hack Péter] (0:52 - 3:37)
Ugye a folyamat úgy néz ki, hogy az országgyűlési képviselők jelölhetnek, ahhoz, hogy valaki jelölté váljanak, a képviselők egyötödének támogató nyilatkozatok el. Egy képviselő csak egy jelöltet támogathat. Ha valaki többet támogatna, akkor valamennyi támogató nyilatkozata érvénytelen.

Ugye a jelen pillanatban én annyit tudok, hogy Ungár Péter támogat engem, és talán az LNP frakció is, tehát még 35 támogató aláírás kell ahhoz, hogy egyáltalán jelölté váljak. Ungár Péter engem felhívott, én nem ismertem őt, korábban nem is beszéltünk. Felhívott, és megkérdezte, hogy kifogásolnám-e, hogyha a nevemet megemlítené, vagy a nevemet ajánlana a többi frakciónak.

Azzal kezdte a beszélgetést, hogy ne mondjak rögtön nemet, és így abban maradtunk, hogy 24 óra múlva visszatérünk rá. Én azt gondolom, hogy az egy tiszteletreméltő törekvés az LNP részéről, hogy nem valamilyen pártembert, vagy közös ellenzéki jelöltet ajánl. Tehát én is tagaszkodtam ahhoz, hogy én ellenzéki jelöltként nem szeretnék részt venni ebben a folyamatban.

Tehát, hogy az ellenzék támogatása, vagy az ellenzéket képviselő jelöltként, az megtiszteltetés, hogy egy ellenzéki frakció vezetője úgy ítéli meg, hogy az a szerep, amire az elnök költ az alaptörvény feljogosítja, az a szerep a jelenlegi politikai helyzetben különösen aktuális, és hát külön megtisztelők, hogy engem erre alkalmasnak tart. Ha majd lenne 40 támogató aláírás, aminek azért én nem látom nagyon nagy esélyét, hiszen ők egy ellenzéki frakciók már bejelentették, hogy bolykotálják a folyamatot, nem tudom, hogy a Fideszben hogy döntenek. Ha lenne 40 aláírás, akkor nyilatkoznom kell, hogy elfogadom a jelöltséget, vagy sem.

És akkor elfogad, mert? Van egy régi mondás, hogy a hidon ráérünk, akkor átmenni, ha elértük a folyót. Nyilván azt gondolom, hogy ha elfogadtam ezt a fázist, akkor valószínűleg illik elfogadni azt is.

Bocsánat, én azt mondom, hogy ambicionálni biztos, hogy nem ambicionálom. Elnézést, láttam egy hírt most, hogy aspiránsok jelenzik, vagy új köztársasági jelnök aspiránsok vannak. Én nem vagyok megemlítve közöttük helyesen, mert én nem is aspiráltam erre.

[Király Tamás] (3:37 - 3:41)
Tehát te nyugodtan fogsz akkor is aludni, hogyha nem leszel köztársasági.

[Hack Péter] (3:41 - 4:25)
Hát én, ugye nekem, hálát adok Istennek, nagyon jó életem van, szeretem az ott azt, amit csinálok az egyetemen is, a közösségben is, a Szentpál Akadémiának is. Nem terveztem közéletbe való aktívabb részvételt. Örültem ennek a lehetőségnek, amit a Hit Rádió teremtett, hogy időnként elmondhatom a véleményemet, ez vannak, kit érdekel az ide kattint.

De azért azt gondolom, hogy az egész elnök jelölési folyamatnál szerintem a személyeknél fontosabb az, hogy mit gondol a politikai helit, vagy a politika formálók, mit gondolnak az elnök szerepéről. Tehát, hogy milyen elnökről van szó.

[Király Tamás] (4:25 - 5:08)
Nem sokára akkor beszélünk arról is, hogy milyen köztársasági elnöki rendszerek vannak, de talán előtte mégiscsak foglalkozzunk Novák Katalinnak a döntésével. És talán kezdjük ott, hogy még mindig nagyon sok ködös dolog van, és nehezen megfogalmazható dolog van, hogy mi történt. Mit tudunk K.

Endréről, mit tudunk Novák Katalin Varga Judit és Balog Zoltán és a kormány felelősségéről ebben az ügyben? Talán ezeket szedjük összét pontról a pontra. Egy gondolat, hogy ugye itt Novák Katalinék is kommunikáltak valami nagyon szükszavút.

K. Endrének is forog egy levele, amiről most már tudjuk, hogy ő írt ez is sok kérdést vett fel, szóval akkor talán erről beszéljük részletesen.

[Hack Péter] (5:09 - 11:38)
Ugye én onnan kezdeném, hogy mi a kegyelem egyáltalán. Most nem a teológiai értelemben, bár nagyon átfed, tehát én prédikációkban szoktam erre utalni, hogy a kegyelem az nem felmentés. Amikor hívőként valaki a Biblia alapján azzal szembesül, hogy kegyelemből tartottatok meg hitáltan, ahogy ez meg van írva a Bibliában, Pál Lapostoron keresztül megjelenik ez a mondat, ez nem azt jelenti, hogy aki kegyelmet ad, rájön arra, hogy ártatlanok voltunk.

Az ártatlanokat nem kegyelemben részesítik, hanem felmentik. Akiről bebizonyosodik, hogy nem követett el valamit, azt fel kell menteni, és ez a feladat az állami szinten az igazságszolgáltatásnak a feladata. Ugye ebben az igazságszolgáltatási folyamatban a hatályos magyar törvények alapján szerepe van a rendőrségnek, amely a kormány alá rendelt szervezet, szerepe van az ügyészségnek, amely független szervezet, halkotmány jogi értelemben független szervezet, tehát az alaptörvény azt rögzíti, hogy a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja meg 12 évig időtartamra, és ugye ő nem elmozdítható, tehát ő nem függ a kormánytól, ha változik a kormány összetétele, akkor is a legfőbb ügyész ott parad a hivatalban.

És a harmadik szereplő a bíróság, amelyik első, másod, és kivételesen harmadfokon is eljárhat egy ügybe. Ezt csak azért szeretném rögzíteni, mert ezeknek a szervezeteknek, tehát a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak az a feladata, hogy döntsön a bűnösség, nem bűnösség kérdéséről, és döntsön arról, hogy a felelősség milyen mértékű, hogy ez a büntetésben jelenik meg. Az elnöki kegyelem és a parlament által gyakorolható közkegyelem is, az viszont arról szól, hogy annak ellenére, hogy a törvények értelmében lefolytatott, szabályszerű, tisztességes eljárásban kimondták valakinek a bűnösségét, annak ellenére előállhatnak olyan körülmények, amire a bíró nem tud reagálni, mert a törvény megköti a kezét.

A Zamesnik Péter ügyvédúr a ATV egyik műsorában említette egy esetet, ő ugye azt említette, hogy ott egy elítéltnek három nagyon erősen fogyatékos gyermeke volt. Én ismerek egy ügyet, ahol egy nagyon súlyosan fogyatékos gyermekről gondoskodott egy hölgy, aki könyvelőként dolgozott egy cégnél, amelyik különböző gazdasági visszaéléseket követhett el, és hát az ítélet szerint ő volt az, aki felhívta a partnereket, hogy milyen összegben, milyen módon állítsanak kiszámlát. Ezzel már rögtön a bűnszervezet részesévé vált.

Ő volt a család egyedüli eltartója, a férje volt, aki 24 órában vigyázott a gyermekre. A bíró is azt mondta, tudomásom szerint a tárgyaláson, hogy én nem küldeném magát börtönbe, de a bűnszervezet tagjára vonatkozó szabályok úgy szólnak, hogy nem lehet felfüggesztett szabadságmérsztésre ítélni azt, aki bűnszervezetben való részvétel miatt. Nem lehet feltételezni szabad lábra, bocsánat, hogy a büntetési tételkeret a felével megemmelkedik, tehát a bírót nem szabhatod ki más büntetést, mint a végrehajtandó szabadság lesz.

A bíróságtól érkezik, tehát akár a bírótól érkezik a kegyelem? Ezt most így hirtelmében nem tudom megmondani. A törvény szerint kegyelmi kérvény gyújtott.

Ott nincs felsorolva a törvénybe a bíró. Azt el tudom képzelni, hogy a bíró javasolja a védelemnek, hogy hát szerintem fontolja meg, hogy ebben meggyújt egy kegyelmét, de azt kétségtelenül, hogy a törvény bizonyos esetekben megköti a bíró kezét, és akkor mérlegelhető a kegyelem. De azért az utóbbi időkben elterjedt egy olyan nézet, hogy az elnöki kegyelem, az egy kicsit az igazságos mátyás király, aki a mások hibáit majd jóvá tesz.

Én szeretném angysőzni, hogy természetesen az igazság szolgáltatás folyamatában történhetnek hibák. Előfordulhat az, hogy valakit elítélnek olyasmért, amit nem követett el, előfordulhat az, hogy valakit hosszabb büntetésre ítélnek, mint ami kellett. Vagy elhúzódik az éjjelre.

Az szinte mindig előfordul, vagy nagyon sokszor, hát ugye tipikusan egy büntető átlagosan három év alatt fejeződik be a gyanútól a jogerősítéletig, de ez az átlag úgy jön ki, hogy vannak ahol nyolc év, tíz év vagy tizenkét év. Tehát sok ilyen körülmény lehet. Tehát mindig jogosak ezek a kritikák.

Megjegyzem ugyanúgy, ahogy csajnos orvosi műhibák is lehetségesek, és minden más szakmába előfordulhatnak hibák, a bíróságok és az ügyészségek és a rendőrség nem kivétel ez alól. Ugye éppen azért szabályozza úgy a törvény, hogy sokféle jogorvoslat van. Tehát amit ugye K.

Endre is leír, amit ő sérelmez, azt nem az elnöknél kell sérelmezni, hanem a rendkívüli jogorvoslatnál, hogy úgy tűnik, hogy meg is tette, de hogy felülvizsgálati indítvánként. Tehát ugye van lehetőség panaszsal élni a gyanúsítással szemben. Van lehetőség, ha ugye a vádemelés után van lehetőség nyilatkozni a tárgyaláson, ő elmondhatja a véleményét, kifejt védőt hatalmazhat meg, védő járhat el a javára, a védő elmondhat minden szempontot, ugye ebben az ügyben az ország egyik legjobb védője járt el, másodfokon, ugye a korámban említett zamecsnik Péter.

Tehát én nekem kívülül úgy tűnik, hogy ebben az ügyben minden megtörtént, ami biztosítja, hogy korrekt döntés.

[Király Tamás] (11:38 - 11:47)
Azt el tudod képzelni, hogy K. Endre már megrögzötte hit a saját igazába, miközben lehet, hogy nem is volt igaza, és túltolta?

[Hack Péter] (11:48 - 12:18)
Nekem úgy tűnik, hogy ez történt, és egy sok ilyen esettel láttam. Tehát erre szakirodalom is van, Aronzónak, a Szociálpszichológia, tehát a társadalomlélektani irodalom leírja, hogy ezeket a kognitív diszonancia, amikor az ember tudattartamai ütköznek, hogy oldják fel. Meg is jelent egy nagyszerű könyv, hogy az egyik szerzője Aronzóna történtek hibák, amikor az ember hogyan viszonyul a saját rossz döntéseihez, vagy hibáihoz.

De hát ennek nagyon nagy irodalom.

[Király Tamás] (12:18 - 12:27)
Ezt a bűnelkövetőknél talán még jobban előfordul, amikor egy ügyvédi védelművelés stratégiát kialakítanak, és egy idő után már saját maga is elhiszti azt a narratívat.

[Hack Péter] (12:27 - 19:23)
Ugye, hogy azért maradunk a kereszkérdés keretei között, nem menjünk teljesen politikában. Hát, ha megnézzük a Bibliában, rögtön az első bűnnél az ember hálította a felelősséget. Ugye Isten megkérdezi Ádámot a bukása után, hogy mit tettél, csak nem ettél a jó és a gonosz tudásának, vagy nem ettél a fáról, amelyről tiltottalak, hogy gyér róla.

Ugye erre a kérdésre kétféle választ lehet adni, hogy igen ettem, vagy nem, nem ettem. Ugye hát nyilvánvalóan az első lett volna az igaz. De Ádám nem ezt válaszolja a Biblia alapján, hanem azt válaszolja, hogy az asszony, aki te adtál nekem, ő vitte be bele.

Tehát nem azt mondja, hogy mit csinálta, hanem azt mondja, hogy miért csinálta, amit csinált, és ez a, hogy mondjam, Biblia alapján a bukott embernek a természetes reakciója. Nem azzal szembesülök, hogy mit csináltam-e, nem azzal, hogy miért csináltam, és abban a pillanatban már van két olyan személy, aki hát legalább annyira felelős, ha nem jobban, mint én. Ugye a implicite az van ebbe a mondatban, hogyha nem adtad volna nekem az asszonyt, akkor most nem lenne ilyen bajban.

De tehát ez abszolút működik az emberiség történetében, és a több, mint 40 éve már hallgatóként én az első tudományos kutatásomat a szakdolgozatomban, azt írtam meg, pont egy ilyen szociálpszichológiai elemzést, amit akkor azért eléggé idegenkedve fogadtak itt Magyarországon, de közben Amerikában éppen ez a felfogás virágzott, amiről én semmit nem tudtam a eljárás igazságosságéről. És én pont interjúkat készítettem elítéltekkel. Arra voltam kíváncsi, hogy ők hogyan élik által velük szemben folyó eljárást.

És volt olyan elítélt, aki a leghatározottabb. Igen, én bűnös, tehát elkövettem nyolc rablást, de ártatlanul ülök itt, mert a kilencedik, amiben elítéltek abban, ahhoz a reményre, ahhoz a filmben van, hogy a börtönben mindenki ártatlan. De ezt nem állítom, én, akikkel a börtönben találkoztam, vannak, voltak sokan, akik azt mondták, hogy igen, ők elkövették, de ez működik.

Tehát a kérdésedre válaszolva, én nekem ebből a Facebook bejegyzésből, vagy levélből az úgy tűnik, hogy ő teljesen meg van győződve az ártatlanságrokgáról. Ugye itt ült ebben a stúdióban Gál András ügyvéd, aki a sértettek képviselője volt, aki teljesen meg volt győződve az ellenkezőjéről, nem olyan régen, tehát őszel a kutatók éjszakáján, az elte jogikarán, a diákkör, a tudományos diákkör, a tanszékünk melletti tudományos diákkör a Darnózseli ügyben tartott egy vitaestet, ahol a vádlott védője és a sértettek képviselője Gál András ott is a sértetteket képviselte, egy másik ügyvéd volt a vádlottnak a védője.

Ott a közönség előtt ütköztették a nézeteiket, ugye nagyon érdekes volt, hogy eléggé pánikba is estek a szervezők, mert hirtelen több ezer ember regisztrálta programra, akkora érdeklődés van, jogosan érdekli az embereket. De ugye abban az ügyben is az látszott, hogy két nagyon jól felkészült jogász, ugye ütközik egymással, mind a ketten nagyon-nagyon meg voltak győződve az igazukról, és nagyon meggyőzően beszéltek, ugye végülis nem több ezer, hanem körülbelül 350 ember előtt, nagyon meggyőzően érveltek, hogy az úgy volt, ahogy az ő ügyfelük mondja, és a bíróságnak ez a hihetetlenül nehéz feladata, hogy megpróbálja kibogozni. És ugye ebben az ügyben kétségtelenül, hogy az mindig nehéz helyzetben van, aki azt akarja bizonyítani, hogy valami nem történt.

Most tegyük félre a mikrofonokat, meg a kamerákat, tehát ebben az esetben mind a kettőknek vannak bizonyítékai, hogy mi történik itt, de hogyha nem lennének itt a mikrofonok, meg a kamerák, és egyikünk kimenne, és azt mondaná, hogy a másik ötmilliót ígért ezért, meg azért, akkor akit ezzel megvádolnak, hogyan tudja megvédeni magát. Tehát ez egy kétségtelenül súlyos probléma, de ebben az esetben is ahhoz, hogy valakit elítéljenek, kell egy nyomozónak a meggyőződése, amely meggyőződésében osztozik az ő főnöke, plusz egy ügyész, akinek a meggyőződésében osztozik a főnöke, mert egyik szereplő sem tud egyedül bíróságig eljuttatni ügyet. Kell egy elsőfokú bíró, akit az előtte az ügyészség és a védelem által előhozott bizonyítékok alapján arra a meggyőződése jut, hogy a vádlót bűnös, és ezért büntethető.

Kell egy másodfokú bíróság három bírája, és közben a fellebviteli ügyészségnek az ügyéssze és vezetője. Tehát azt kell mondanom, hogy ahhoz, hogy valakit elítéljenek, ahhoz így első körbe is legalább 10-15 embernek az egybeeső meggyőződése szükséges. És természetesen nagyon-nagyon nehéz ezt feldolgozni, természetesen van olyan, hogy az ember csak arra emlékszik.

Azt kell mondanom, ezt lelkészként is átélem, nem csak büntető eljárás jogászként, amikor emberek konfliktus, konfliktusokban tanácsokat kérnek. Ugye ez egy tipikus, hogy az ember azt tartja fontosnak, ami az ő álláspontját alátámasztja. A Biblia nem véletlenül mondja a példabeszédek könyvébe, hogy igaza van annak, aki első a perben, amíg meg nem jelenik az ő peres fele.

A rómaiokban a hallgattassék meg a másik fél elve, az audiature tartare pars évezredes elv, hogy igenis minden eseménynek több szempontja van. Ugye ebben a konfliktusban van egy igazsága K. Ándrének, és van egy igazsága azoknak a gyerekeknek és azoknak a tanúknak, akik a bíróság előtt, Gál András elmondása szerint nagyon más.

És a bíróság a gyerekeknek adott. A bíróság a gyerekek álláspontját fogadta el. A második ügyben, az első a 2011-es ügy, amiről csak itt ebben a műsorban, ha már nem ebben a kereszkérdésben.

A Gál Andrással készített interjúban hallottam én is, előtte az nem került elő. Ugye ott valószínűleg a hatóságok nem fogadták el.

[Király Tamás] (19:23 - 19:31)
Abban ugyanez K. Ándre nem volt gyanús, hanem ő volt a gyermeknek gyámja, tehát ő vitte őket a kihallgatást, az is már az igazgató ellen.

[Hack Péter] (19:31 - 20:38)
De hogy az az intézményi kultúra létezett, hogy a gyerekekkel visszajelnek, harra már akkor volt gyanú, és az az ügy is mutatja azt, hogy nem automatikusan, nem elsőre, utóbb kiderült, hogy hibásan döntöttek, akik megszüntették azt az eljárást, de nem tudjuk, hogy miért. Őket is meg kellene hallgatni, hogy mi volt ez az ügy, mi volt, amiért megszüntették az eljárást. Ugye erről Gál András sem tudott nyilatkozni, hogy milyen határozat, milyen okokkal született meg.

De ugye ez az igazságszolgáltatás folyamata, hogy így jutunk el a jogerősítéletig, hogyha az első- és a másodfokú bíróság a bűnösség kérdésében eltérő következtetése jut, az egyik felmenti, a másik elítéli, akkor lehet harmadfokra fordulni, hogyha jogerőre emelkedik az ítélet, és előkerül valamilyen új bizonyíték, akkor lehet perújítás kezdeményezni, ha tényben vitatjuk utólag, és vannak új bizonyítékaink. Gyakorlatilag korláplan ideig lehet perújítás kezdeményezni.

Felülvizsgálati indítványt is lehet előtt kierjesztetni.

[Király Tamás] (20:38 - 20:52)
Csak itt ugye az úriember házi őrizetben volt, aztán kegyelmet kapott, elvileg minden zallódhatott volna. Tehát nem lett volna jobb nyugodtan maradnia és rülni annak, hogy ez így tetszik?

[Hack Péter] (20:52 - 21:43)
Én azt gondolom, igen, el de nehéz válaszolni, mert szerintem ez nem egy jogászi szakmai kérdés. Nyilván én ügyvédi praxis nem folytattam soha, de ha az ügyvédét bekérdezi... Mert egy másik ügyvéd, azt tudjuk, hogy nem az a megsik, Péter adta be.

Igen. Tehát nagy kérdés, hogy megérte-e, lehet, hogy szerintem nem érte meg. Tehát az egész ügy nem érte meg.

Ugye az ügyről sokan tudtak, és az ő szempontjából relatíve sokan tudtak ott a településen, vagy az intézmény körül. De ma már sokkal többen tudnak, és ő történelembe bekerült, mert az ő ügye miatt volt kénytelen a pagyartörténelem első női köztársasági ellenőr. Kell-e mondani?

És azt is gondolom, hogy ez majd folyamatosan kiderül a történészek, ki nyilván fel fogják kutatni az alapíratokat, a tárgyalási jegyzőket.

[Király Tamás] (21:43 - 21:45)
Tehát lehet, hogy ezt egyszerűen az iskolában tanítani fogja.

[Hack Péter] (21:46 - 22:03)
Hát azt nem tudom, hogy mennyire lesz ez fontos, de ez kicsit, hogy a történelem. Tehát az ő ügye sütötte el azt a pisztolt, vagy az ő ügye volt az, ami hát tulajdonképpen a lemondása kényszerítette a Fideszkét legsikeresebb női politikusát.

[Király Tamás] (22:03 - 22:09)
Akkor most itt a köztársasági ellenőr jelölt jelölt életet venni velük, hogy te aláírtad volna? Nem.

[Hack Péter] (22:10 - 22:10)
És biztos, hogy nem.

[Király Tamás] (22:10 - 22:17)
Biztos, hogy olyan lett volna a te stábod ránk szered, hogy még véletlenül sem tud egy ilyen átlajni.

[Hack Péter] (22:17 - 23:39)
Ugye én azért dolgoztam a politikába 12 évig, és hát azóta is szervezetekbe. Én azt gondolom, hogy a szervezeten belül is van egy bizalmi jelv. A kegyelmi eljárás szintén azért folyik úgy a törvény által szabályozottan, ahogyan folyik, hogy ne közvetlenül egy papírra leírt szöveggel kerüljön valaki az elnök elé, meg címezve Sándor Palotta, tegyék le az elnök a saját kezű felbontásra, és olvassa el és döntse el, hanem hogy a kezdeményezés annál a bíróságnál indul, amelyik lefolytatta, ez a bíróság gyűjti össze az iratokat.

Vagy arra adhatod, hogy körülbelül években hány, tehát hogy ez több száz, több ezer, néhány. Van, én láttam is a statisztikában, ezer és kétezer. Annyi kérelem.

Annyi kérelem van, és egy-két százalék közötti kérelmet hagynak jóvá az elnökök. Tehát azt kell mondani. Igen, éves szinten, hát ha kétezer van, akkor ugye az tíz és száz között van.

Ugye mondhatjuk azt, hogy százból kettő, ha ez a maximum, amit valami elnök adott volt, aki a Áder János, az viszonylag viszonylag volt. De lehetsz képes, hogy ebből most már tudunk egy K.

[Király Tamás] (23:39 - 23:57)
Andréről, egy takarítónőről, elvég aki elvitt iratokat, bár ott lehet, hogy tényleg lehetnek olyan körülmények, meg a buddaház ígyről, ami nyilván egy külön nagy műsortéma is lehetne, úgyhogy csak hogy ezek, és nyilván pont az ATV-ben nyilatkoztál, úgyis azt szerintem egy nagyon fontos mondat, hogy azért egy kegyelmi döntés, az mindig megosztó. Tehát hogy az.

[Hack Péter] (23:58 - 28:23)
Abszolút. Ugye a kegyelmi döntésnek az a lényege, hogy a bíróság, amikor kimondja valakinek a bűnösségét, akkor az állambüntető igényét érvényesíti az elkövetővel. Szemben reméljük, hogy tényleg az elkövető, és azért azt gondolom, hogy az esetek elsöprő többségében, még ha történhetnek is hibák, az esetek elsöprő többségében azt ítélik el, aki elkövette, és az esetek elsöprő többségében olyan mértékű büntetést.

De még egyszer mondom, a jogalkotó is tudja, hogy történhetnek hibát, ezért van a rendes jogorvosban, a rendkívüli jogorvoslat a rendszerben. Amikor az állam gyakorolja a büntetőigényét, akkor az áldozat, a sértett sérelmét torolja meg. Ugye az államilag szervezett igazságszolgáltatás előtt a magánbosszú volt, vagy a vérbosszú volt, ahol maga a sértett vagy a sértett, az áldozat rokonai ölhették meg azt, aki megölte a hozzátartozójukat.

Az államilag szervezett társadalomban vette át az állam ezt a bosszú funkciót. Tehát a büntetésben van, a büntetéssel az állam azt ígéri, hogy ne álljál bosszút magadért. Ne álljál bosszút azokért, akik a gyermeknek, vagy a házastárslak, vagy a szülőnek a sérelmére bármit elkövettek.

Ne te a Pritch-Misslikre, azt, aki elkövetett, hanem itt van az állam, bízd ránk, mondja az állam, mi majd megtoroljuk. Ha az állam úgy dönt, hogy téllengő volt, télleng elkövette, büntetés jár érte, elítéli az illetőt, akkor megtörtént a bosszú, utána rá van bízva a sértettre, hogy megbocsált, vagy nem bocsált, elégnek tartja, vagy nem tartja elégnek. De van egy ilyen katartikus igazságférc.

Erről szól az igazságszolgáltatás. Pontosan erről szól az igazságszolgáltatás. Még akkor is, még egyszer mondom, ha lehetnek benne hibák.

Amikor kegyelmi eljárásra kerül sor, akkor először az a bíróság, amelyik az ügyben eljárt, és aminél ott van minden akta. Ez az akta, ez nem két vallomás, hanem adott esetben több ezer oldalnyi, vagy több tízezer oldalnyi hirat. Ugye az a bíróság összegyűjti az adatokat, és hátadja az igazságügyminisztériumnak.

Az igazságügyminisztériumban van egy aparátus, amelyik évtizedek óta ezzel foglalkozik, tehát ezek nem olyanok, hogy az utcán megszólítjuk, hogy mi a véleménye róla, hanem már nagyon-nagyon sok ezer kegyelmi kérvényt láttak, már első ránézéste tudja, hogy mit kell keresni, mik azok a szempontok, amik alapján nagyon erősen megfontolandó, és mi az, amikor hát biztos, hogy nincs lehetőség. Mindenki, aki kegyelmet kér, valamilyen szempontot mond, tehát mindenki vagy úgy érzi, hogy ártatlan, vagy úgy érzi, hogy túlsúlyos a büntetés, vagy vannak olyan körülményei, az ő betegsége, hozzá tartozónak betegsége. Tehát ezek a kegyelmi kérvények, ha valaki csak ezt látja, akkor megindul a szíve rajta, és úgy érzi, hogy hát télen azért jobb lenne még több embernek kegyelmet adni.

De minden kegyelmi kérvény mögött ott van az, akinek a sérelmére elkövette a bűncsenekmény, és azt meg azt szeretné, hogy a bűnös bűnhődjön. Hogyha az elnök felülírja a bíróság döntését a kegyelmével, és megakadályozza azt, hogy a bűnös olyan mértékig bűnhődjön, ahogy azt a bíróság jónak látja, akkor tulajdonképpen az elnök a sértetteknek tartozik, az áldozatoknak tartozik magyarázattal, hogy az elkövető szempontjai miért voltak fontosabbak, mint az áldozatok szempontjai. És tulajdonképpen ez az ügy azért vetett ekkora hullámokat, mert az áldozatok megszólaltak, és teljes joggal szólaltak meg, hogy ők ezt méltánytalannak tartják, mert ők úgy érzik, hogy ez az ember az ős élelmükre súlyos dolgokat követette.

[Király Tamás] (28:24 - 28:58)
Illetve nyilván volt ennek egy politikai vetülete is, hogy miközben a magyar kormány arról beszél, hogy a gyermekeknél zéluló tolerancia van, gyermekvédelem, s a többi közben mégiscsak egy pedofil ügyben érintett van, aki kapott kegyelmet. Hogy látod azt, hogy lemondott Novák Katalin és Varga Judit is az kellő igazságtétel, és szükségeszerű volt az ő lemondásuk? Azért kérdezem, mert mielőtt lemondtak volna, nagyon nagy népharagzódult rájuk, az látszott.

Amikor lemondtak, akkor azért én rengeteg olyan kommentet olvastom, amiben sajnálták őket.

[Hack Péter] (28:59 - 29:34)
Én személy szerint is sajnálom őket. Tehát én azt gondolom, hogy tényleg történelmi szempontból jelentősége volt, hogy női köztársasági elnöke lett Magyarországnak. Azt gondolom, hogy sok mindenben nagyon korrektül járta, nagyon jól látta el a feladatát, népszerű is volt előtte.

Amit csinálta, ahogy csinálta, azt sokan szimpátiával figyelték. Ugye Varga Judit esetében is, ő a miniszterségről már korábban lemondott.

[Király Tamás] (29:35 - 29:42)
Ugye nekem itt ebben a stúdióban azt mondta, hogy ő kérte Orbán Viktor-t, hogy hadd mehessen Brüsszel, de mert az a terep neki szimpatikusabb lett volna.

[Hack Péter] (29:42 - 32:03)
Igen, de hát az nyilván valóan ő úgy érzi, hogy valamit jobban tudna csinálni, mint ezt. De ezzel együtt ugye ő szintén azt kell mondanom, hogy nem sok hozzájuk hasonlóan sikeres női politikus van a Fidesztérfelén sem, és nem akarok senkit megbántani általában a politikában sem. Tehát ilyen értelemben azt lehet mondani, hogy bizonyos értelemben sajnálható, hogy ez bekövetkezett, de mivel bekövetkezett az esemény, nem volt máski úgy.

Tehát tulajdonképpen a felelősségvállalás ez ezt jelenti, hogyha az ember hibázik, nyilván én őszintén sajnálom azért a Novák Katalin-t, hogy az amerikai sajtóban már úgy jelenik meg, hogy szexbotrányba keveredett, tehát amit tulajdonképpen még helyreigazítással sem lehetne javítani, mert végső soron van, igen, tehát volt valami ilyen elem az egészben. Tehát ez egy nagyon, nagyon nehéz és nagyon fajdalmas helyzet. Nyilván egyikük sem így képzelte a tavaszt, egyikük sem így képzelte a jövőjét.

Tehát én őszintén sajnálom őket, de az ember őszintén sajnál másokat is, akik a munkájukban egyszer hibáznak, és utána a következményeiket kell viselni. Megint csak büntetőjogász én nem azt mutatja, hogy közlekedési baleseteknél, gondatlan cselekményeknél egyszerűen egy figyelmetlenség. Több millió kilométert vezetett, egy táblát vagy lámpát elnézett, több ember meghal, hat év, nyolc év börtön.

És nem gazember, nem bűnöző, miközben nyilván, akik meghaltak, azoknak az áldozatai joggal mondják, hogy hát ő nyolc év után ki fog szabadulni, de az én gyermekem, vagy az én anyám az nem kap ettől elégtételt. Tehát jogos a társadalom elvárása egyfelül, hogy legyen a hibának következménye, és azt gondolom, hogy jogos az együttérzés is, akkor, hogyha ez a hiba, hát ez mégsem az, hogy ők követték volna el ezeket a cselekményeket.

[Király Tamás] (32:03 - 32:58)
Akkor itt hoznám be Balogh Zoltánnak a kérdését, aki ugye szintén egyrészt a református lelkész, másrészt kora ebben miniszter volt, és ugye sajtóhírek szóltak arról, hogy ő bejárta a Sándor-parlottába intézkedni. Elfele egy nap közé tette egy videót, amiben el is mondta, hogy valóban ő azt a tanácsot adta Novák Katalinnak, hogy ebben az ügyben adjunk hegyelmet, ugyanakkor Balogh Zoltán nem mondott le az egyházi pozícióiról. És mivel köztársasági elnök jelölt, jelölt vagy, és ugye azért az újságcikkekben is nagyjából ez van, hogy a hígyülekezetel elkészít, jelöli az LMP köztársasági elnöknek, ami már önmagában egy érdekes helyzet, hogy itt az állam és az egyház szétválasztásáról, illetve ezekről a mozgásokról kérdeznélek téged, hogy te hogy látod ezt egészségesen?

Tehát ha netán köztársasági elnök lennél, akkor mondjuk Németh Sándor gondolom nem menne be a Sándor Balotába megbeszélni veled, hogy kinek hagyt kegyelve.

[Hack Péter] (33:01 - 34:39)
Magán, Balogh Zoltán ügyéről biztos, hogy nem fogok semmit mondani, már ha csak a hígyülekezetel elkészenék, akkor se lenne, hé, Illdó Mos, a nyilvánosság előtt egy másik felekezet belső ügyeibe beleszólni. Tehát ezt a református egyházvezető testületei eldöntötték. Mi nem vagyunk, én nem vagyok ennek az egyháznak a tagja, az ő döntésük rám nem hadd ki.

Tehát nem lenne illendő megszólalnom, a hígyülekezete lelkészetként sem, politikusként sem szerencsés. De az biztos, hogy az állam és az egyház viszonya, az egy fontos kérdés. Emrékiben egy kedves barátommal, Mészáros István Lászlóval találkoztam, és őneki megvolt az a programfüzet, amit annak idején 89-ben egy házügyi törvényjavaslatot én írtam.

Tehát igazából el is felejtettem, hogy én írtam ezt, de a programfüzet az én aláírásommal egy törvényjavaslat, vagy egy törvényszöveget tartalmaz, amely törvényszövegről azt látom, hogy mai napig is vállalható. Kétségtelen, hogy a jelenlegi alaptörvény, illetve a jelenlegi jogi környezet más, mint amit ez a törvény tartalmazott, ugye ez az egyház és az állam közötti erő teljesebb együttműködést eredményezi. De ezzel együtt szerintem helyes az, hogyha egy hívő ember a közfeladatában nem az egyházi funkcióját látja el.

[Király Tamás] (34:39 - 34:45)
Tehát a hitét képviseli úgy, hogy nem lop meg egy becsületes, meg minden, de nem az egyháznak.

[Hack Péter] (34:45 - 38:49)
Na, én csak meg szeretném mondani, hogy én 12 évig voltam aktív politikus. Soha a politikai pozíciómat nem használtam az evangélium terjesztésére. 41 éve oktatok.

Soha egyetemi órán nem szólítottam fel embereket a megtérésre, a kollégáimat, a beosztottjaimat, tehát akikkel hatalmi viszonyban vagyok. Soha a hitemmel kapcsolatban nem próbáltam befolyásolni. Nem engedted át a hites diákokat?

Nem engedtem át a hites diákokat, és nem buktattam meg azokat, akik más erkölcsi alapon állnak, mint én. Tehát én azt gondolom, hogy a személyes meggyőződés az nyíltan vállalható, tehát ebben a tekintetben azt a klasszikus liberális felfogást, hogy ez mindenkinek a magánügye, abban azt nem osztom. Tehát nyíltan vállalható, én sem szégyenlem, hogy a hitgyülekezetének a lelkéssze vagyok, és annak megkülön örülök, hogyha tulajdonképpen ez a legnagyobb vád ellenem, hogy hites vagyok.

Tehát ezért én azt gondolom, hogyha valaki közfeladatot tölt be x, y vagy z felekezet tagjaként, akkor az nem azt jelenti, hogy abban a feladatában az egyházának az érdekeit kell képviselni, vagy a döntéseiben a vallási meggyőződését kell követni. Tehát akár országgyűlési képviselőként, akár parlamenti bizottsági elnökként, én a gyakorlatban az alkotmány és a jogszabályok alapján viszonyulok emberekhez, azokhoz is, akiknek például a Gyűlehittyülekezetében a gyűlekezeti tagságukat azt nem támogatnám, mert a Bibliával ellentétes erkölcsi értékrendet van. A Biblia alapján, a állami törvényekkel nem lehet embereket üdvözségbe juttatni.

Erőszakkal, állami erőszakkal, rendőri erőszakkal, hatalmi erőszakkal, hatalmi kényszerrel, pénzügyi érdekkel, vagy hatalmi érdekkel nem lehet embereket üdvözségre juttatni. Ugye, ha valaki a történelmet olvassa, hogy az elmúlt hét elején kihasználtam az időt pár nap szabadságra, három nap szabadságra elmentem a... Pedig akkor még nem tudtad.

Abszolút nem tudtam, és ugye a Sárospata környékén töltöttünk el a feleségemmel pár napot, és nagyon-nagyon sokat tanultam Rákóczi várba is, és ugye ott is kiderült, hogy voltak emberek, akiket erőszakkal valamilyen felekezethez kényszerítettek, akiket aztán a törökök ugyanúgy átkényszerítettek a sajáthoz. Tehát aki erőszakkal vagy érdekből fogad el egy ideológiai meggyőződést, azt egy másik erőszak, vagy egy még nagyobb értek felülírja. A Biblia arról beszél, hogy a megtérés és az üdvözség alapja a személyes hitből való meggyőződés.

És hogyha a személyes hite van valakinek, akkor a személyes hit, tehát azt a hitet meg lehet osztani másokkal, lehet arról beszélni, de nem lehet másokat erre kényszeríteni. Tehát én biztos vagyok benne, nagyon tisztelem Németh Sándort, és nagyon-nagyon sokat köszönhetek neki, hogy 37 éve ismerem, de ha esetleg valaha olyan pozícióba kerülnék, ahol közhatalmat kell gyakorolni, akkor nem ő mondaná meg, hogy milyen döntést hozzak, nem ő mondaná meg, hogy miről-mit gondoljak, ahogy egyébként eddig se mondta meg, csak a bibliai értékeket közvetítette.

[Király Tamás] (38:50 - 39:08)
Egy percon maradt egy utolsó kérdés, hogy szerinted ma, a 21. században, 2024-ben még mindig szitokszó a hitgyülekezet egy ilyen helyzetben, vagy te neked így akár a személyes pályák szempontjából mennyire jelentett ez hátrány, tehát előnt már.

[Hack Péter] (39:11 - 42:12)
Szerintem ez az ügyis tesztje lesz ennek. Tehát én megmondom őszintén ez volt számomra az egyik szempont, amiért azt gondoltam, hogy nem zárgózok el ettől a nyilvános megszólalástól, vagy nyilvános szerepléstől, adni, az lehet, hogy csak pár napos hírnév, mert ez teszteli, hogy milyen mértékben toleráns a Magyar Társadalom. Én személyesen azt láttam, hogy a pályámban nem okozott takadály, nem.

Talán az egyik legismertebb hites vagyok az országban, a Németh Sándor, Gera Zoltán és a Pajór Tamás társaságában, tehát rólam mindenki tudta a különböző döntéseknél. Ugye amikor annak idején megválasztottak karitanáctagnak, tanszékvezetőnek, akkor több embernek kellett szabazni, karitanács, kari oktatóknak, hallgatóknak. Az egyetemi tanáripályázatnál is nagyon sokan vettek benne részt.

Rektori hivatal, rektor maga, karivezetés, karitanács, habilitációs bizottság, MAB, miniszter, köztársaság elnök, ugye Áder János nevezett ki egyetemi tanárnak. Tehát volt egy idő, amikor kérdezkédték is ismerőseim, amikor kritizáltam a nyilvánosság előtt a korbájt, hogy hát hogy-hogy én még mindig egyetemi pozícióban vagyok. Én azt gondolom, hogy ez nem okozott takadályt, mert ugye évekig voltam a Tudományos Akadémia Akadémiai közgyűlésének tagja, akit a jogász tudós, tudományos fokozattal rendelkezők választanak, két ilyen embert választottak abba az időbe, aki a közgyűlés tagjainak szavadzatával került be, én voltam az egyik.

Tehát én nem érzem azt, hogy akik például annak idején erről szavaztak, jelöltek, akik az egyetemi tanári, tavaly ugye a Zeltén kaptam egy próuniverzitáte aranyérbe, vagy aranyfokozatú kitüntetést az oktatói munkámért, amiről a Szenátus döntött valamennyi kar képviselői ott vannak, a Országos Tudományos Diáköri Tanács is, amely a Tudományos Diáköri Mozgalmat szervezi, szintén mestert aranyéremmel tüntetett ki tavaly. Tehát ha ez probléma lenne, akkor gondolom nem kapta volna meg.

De az biztos, hogy azt is láttam azért a pályafutásom alapján, vagy alatt, hogy amikor kritika ért, és amikor kommentekben kritizálják, hogy miért jelenek meg itt vagy ott, akkor az egy visszatérő elem, hogy ez a hítes mit keresi. De én bémátkozom azért, és legyen meg az, hogy egyszer egy országban nem azt nézik, hogy kinek mi a felekezete, mi a háttere, hanem a személyes teljesítmény.

[Király Tamás] (42:12 - 42:25)
Ugye a beszélgetés elején te is említetted, hogy itt többfajta köztársasági elnöki berendezkedés, szerepfelfogás, jogkör létezik. Te melyiket tartanád a legszerencsésebbnek, és egyáltalán milyen variációk léteznek?

[Hack Péter] (42:25 - 52:10)
Ugye sokan úgy közelítik ezt meg, mintha valamilyen mega sztárkaszting lenne, és akkor találjuk ki, hogy ki az, aki a legközelebb áll az emberek szívéhez. De valójában az alapkérdés, azt kell mondanom, hogy 1989 óta ugyanaz, hogy Magyarország, a Magyar Köztársasága korábbi elnevezésében prezidenciális, tehát elnöki rendszer legyen, úgynevezett félprezidenciális, mint a francia vagy a lengyel, ahol ugye van külön kormány, de az elnöknek nagyon széles jogai vannak, különösen Franciaországban, ugye a Dögg Unia Alkotmány módosítása óta tulajdonképpen az elnök az, aki a végrehajtó hatalomfele, annak ellenére, hogy van miniszterelnöke, ugye Amerikában, ami a teljes prezidenciális rendszer, ott nincs is miniszterelnök, ott az elnök egyértelműen a végrehajtó hatalomfele.

Vagy legyen egy német mintára egy kancellári rendszer, ahol Németországban, vagy akár Izraelben, de ugye nem közvetlen elnök választás történik, tehát nem a választók döntenek az elnök személyéről. Azért nem, mert az államfő ezekben a rendszerekben tulajdonképpen a köztársasági királyi pozíciót tölti be, tehát azt a pozíciót, amit Angliában, vagy Hollandiában, vagy más európai királyságokban az uralkodó, aki az államfő, és a jogai is ehhez igazodnak, tehát nagyon-nagyon minimálisak a jogai. Az elnök érdemben nagyon sokat nem tud tenni költségvetésselről, nem tud dönteni.

Törvényeket előterjesztett, előterjesztett törvényjavaslatokat, de elfogadtatni nem tudja. Elnöki rendeleteket nem hozhat, tehát rendelettel nem dönthet el dolgokat, ahogy Amerikában, vagy az elnöki rendszerekben ezt megteheti. Tehát a vita erről folyik, hogy milyen elnökire van szükség az ország.

1989-ben volt egy elképzelése az MSZMP-nek, hogy a lengyel mintát követik. Ugye Lengyelországban a hallgatók nagy része nem emlékszik erre, mert nem biztos, hogy élt akkor, vagy odafigyelt erre. Ugye Lengyelországban az átmenet úgy történt, hogy a kommunisták számára a békés átmenet garanciáját hazadta, hogy a korábbi katonai diktátor, aki katonai putcssal szerezte meg a hatalmat, jaruzselszki tábornok, elnökként ott bivatalban marad, és az első szabad választás az alsóháznak csak egy részére, és a szenátus teljességére vonatkozott.

De az elnök maradt a végrehajtó hatalomnak egyfajta feje, ő maradt a hadsereg főparancsnoka, ő maradt a fegyveres erőknek a fővezetője. Tehát ez egy garanciát jelentett, hogy az ellenzék, a szolidárnost és az abból kinövő különböző ellenzéki formációk kormányozhatnak, de a végső szó úgyis az elnök kezébe van. És a magyar kommunisták is ugyanezt a mintát akarták követni.

Ugye ezért volt az a felvetés, és hát tulajdonképpen háttérmegállapodás az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal egy része között, hogy legyen 1989 őszén legyen, ha jól emlékszem, hogy őszre terveztük az elnök választást, vagy januárban, a 90. januárjában, és csak az elnök választás után történjen meg a szabad választás, úgy, hogy az elnöknek viszonylag széles körű jogai vannak. Milvánvalóan, hogy ez Puskai Imrére volt szabva, szintén valahol láttam, hogy azt írták, hogy nagyon népszerű volt.

Kétségtelenül népszerű volt, de tulajdonképpen a legnagyobb erénye nem a népszerűsége, nem az ismertsége volt. Tehát ez még az internet előtti világ volt, amikor csak újságban, állami televízióban, állami rádióban lehetett megjelenni. 89-ben az ellenzékiek mutatóba jelentek meg a köztelevízióba, közrádióba.

Ugye ezt a közvetlen elnökválasztást akkor az SZDSZ-s, és a Fidesz, és a KDNP, bocsánat, a kis közdapárt közös népszavazási kezdeményezése híjúsította meg, és 90-ben, amikor az Alkormány módosítás létrejött, akkor hát az új parlamenti pártok között koncerzus alakult ki abban, kivéve az MSZP-t, hogy a kancellári rendszer legyen. Ugye a kancellári rendszernek egy előnye az, hogy a miniszterelnök a parlamentnek felelős, a közvetlenül megvászolt elnök nem felelős a parlamentnek, az elnöki rendszerben az elnök soha nem megy be a parlamentbe, legfeljebb ünnepi alkalmakor, vagy egy ünnepi beszédeket tart. Nem kell válaszolni kérdésekre, nincsen politikai küzdő, csatározásnak nem részese.

Nemrégiben Orbán Viktor egyik nyilatkozatába említette is, hogy amikor Macronnal büszre ebben tárgyalt, hogy az milyen, mennyire irigyelte, hogy elnökként nincs kiszolgáltatva a parlamentbe, nekő osztutávú víziókba tud gondolkodni. Ugye nincs lehetőség arra, hogy az elnököt bizalmi szavazással megbuktassák Franciaországba, nem vesztheti el a parlamenti többségét. A választói többségét például a Macron elnök jócskán elvesztette, ugye tavaly nyáron a hívei nagyon örültek, amikor 33 százalékra növekedett a támogatottsága.

De mivel két választás között nincs visszahívási lehetőség, nyilván lemondásra lehet kényszeríteni a tömegek által, de hát ahhoz nagyon radikálisnak kell lenni. És hát nagy tüntetések voltak Franciaországban a nyugdíjrendszer ellen és sok minden más ellen, és ez nem vette rá az elnököt a lemondásra. Tehát, hogy mondjam, ha valaki végrehajtó hatalomfeje szeretne lenni, akkor az elnöki rendszer számára sokkal kedvezőbb, mint a kancellári rendszer.

De Magyarországon szeretünk volna, vagy szeretett volna akkori politikai élitekben, benne volt az MDF, a Kisgözdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidesz és az akkori SZD, akkor még létező SZDSZ is, azt szerettük volna, hogy parlamentnek felelős kormányzás legyen Magyarországon, ugye a 48-as 12 pontban is ez szereplő a felelős kormányzás, és ezért jött létre ez a parlamenti rendszer. Most ebben a rendszerben az elnöknek nem az a feladata, hogy a végrehajtó hatalomfeje legyen, vagy a végrehajtó hatalom kinyújtott karja legyen. Tehát plusz egy pozíció a végrehajtó hatalom kezébe, de azt kell mondanom, hogy az sem, hogy a végrehajtó hatalomfékje legyen.

Ugye 90 és 94 között Göncz Árpád ilyen szerepet töltött be, de az a történelmi helyzet és az átalakulás folyamatában indokolta. Minket fék megtartott. Tehát én azt gondolom, hogy az alaptörvényben rögzített elnöki szerep, és itt most nem arról van szó, hogy én mit szeretnék csinálni, mert én szeretnék az odakányban időket sokkal több időt eltölteni, hanem hogy az alaptörvényben elfogadott és a 90 óta létező elnöki szerep az közlelsősági elnököt a küzdőfelek közötti mediátornak, vagy inkább azt gondolom, a népszerű a futball, hogy játékvezetőnek tartja.

Ugye aki szereti a futballt, vagy bármilyen csapacsportot, az nem örül annak, ha a játékvezető a főszereplő. Még akkor sem, ha az a csapat nyer, amelynek mi drukolunk, hogyha a játékvezető segítségével nyeri meg, az nem ugyanaz, mint a tisztességes küzdelem. Ugye játékvezetőnek nem kell gólpasszokat adni a csatárnak, nem kell a kapuba tartó labdát megállítani védőként, hanem az a dolga, hogy az egymással küzdőfeleket a játékszabályok betartására vegye rá.

És természetesen a politika, ezt szintén Orbán Viktor szokta mondani, hogy a politika mennyire hasonlít a futballra, vagy futball a politikára. A politikában igenis van éles küzdelem. Annak idején emlékszem rá, hogy voltak olyan kritikák, hogy a képviselők nem dolgoznak, csak vitatkoznak.

De hát ez a munkájuk, hogy vitatkozzanak. Hogy különböző oldalról közelítsenek meg dolgokat. Vannak, akik elhiszik, hogy lehet olyan döntéseket születni, ami mindenkinek jó.

A valóság ezzel szemben az, hogy a döntéseket bizonyos érdekek vagy értékek alapján hozzák meg. Ha a baloldal van parlamenti többségben, mert a választók őket szeretnék látni, akkor az ő értékrendjük jelenik meg az oktatáspolitikában, az egészség-szociálpolitikában és mindenben. Ha a jobboldal van, mert ő kapott felhatalmazást, akkor az ő értékrendje jelenik meg.

[Király Tamás] (52:10 - 52:30)
Viszont az, hogy a köztársasági elnök ne bíró, vagy olyan bíró legyen, aki nem ad golpasszokat, ahhoz nem lenne szerencsésebb, ha mégiscsak közvetlenül választanák meg? Mert ugye jelenleg, ha már a focis hasonlattál vagyunk, egy kicsit az a hangulat van, minthogyha a köztársasági elnök is az egyik csapat öltözőjéből jön neki a pályára.

[Hack Péter] (52:32 - 52:56)
Ez így van. Nézzük meg azokat az országokat, ahol közvetlen köztársasági elnökválasztás van. Gyakorlatilag a közvetlen elnökválasztás egyfelől csak akkor értelmes, ha van érdemi hatalma.

Tehát azon a kampányba vitatkozni az elnökjelölteknek, hogy melyikük tud elegánsabban kitüntetést átadni, annak nincs értelme.

[Király Tamás] (52:56 - 53:03)
Tehát most van valódi hatalma a köztársasági elnöknek? Vagy lehetne, ha például a nép közvetlenül választaná meg?

[Hack Péter] (53:03 - 56:31)
A mostani alaptörvény értelmében nem, vagy alig, viszont az biztos, hogyha a nép által választott elnök és a parlamenti többség eltér egymástól, akkor az eddigieknél nagyobb és mélyebb válságokat tudna létrehozni. Lásdatokban az országokban, ahol van közvetlen elnökválasztás, de van miniszterelnök Szlovákia, ugye most jelen pillanatban az elnök még az előző parlamenti többség, a miniszterelnök az új parlamenti többség képviselője, és hát ütkeznek is egymással, és próbálják megtalálni a kiegyezést. Azt kell mondanom, hogy ahol van közvetlen köztársasági elnökválasztás, ott az elnökök sokkal inkább politikai szereplők, mint a parlamenti választásban.

Újra akarnak nyertni. Nemcsak, már az első győzelmükhöz nélkülözhetetlen a politikai pártok támogatása. Ugye a politikát, politika is sok csinálják.

Amikor politikai választás van, ha az elnökjelöltek között szépségverseny tartanak, akkor nem kell pénz, mert kampány, kampánystáb, nem kell pártámogatása. Ugye ahhoz, hogy a jelölt, hogy valaki közvetlen választáson, köztársasági elnökjelölt legyen, ahhoz nagyon-nagyon sok pénzre van szükség, mert egy kampány százmilliókat vesz igénybe. Ettől a pillanattól fogva már nemcsak az ő támogató pártoktól, hanem a donoroktól is függő helyzetbe kerül, hogy ki az, aki pénzt tesz a kampányába.

Ugye ez az amerikai választási rendszernek egy örök vitája, hogy kik fizetik az elnököt, kiknek a fizetési hajlandóságától függ az, hogy ő egyáltalán elindulhat-e. Rendszeresen lehozzák az amerikai sajtóba, hogy melyik jelölt, mennyi pénzt tudott összegyűjteni, ott ez nagyon transzparensen zajlik. De azt is látjuk, hogy össze kell gyűjteni ajánlószelvény ajánlásokat.

Nyilvánvalóan ez nem mehet úgy, hogy mindenki, aki magát alkalmasnak tartja, az bejelentkezik. Elindulva a világ, a lakófelelő. Tehát vagy bejelenti magát egy központi, regisztrál az elnökjelölti listára, és akkor van 235 ezer jelölt, és döntsön a nép, hanem nyilván kampányok eredmény a kampányhoz, politikai stratégák kellenek a kampányhoz, plakátok kellenek, reklámidőkkel, és kellenek a stáb, tehát az önkéntesek tömege, amikkel a pártok rendelkeznek, akik aláírás gyűjtenek, akik kampányolnak a jelölt mellett, akik szórólapokat osztanak, és így tovább. Azt látjuk, hogy minden elnökválasztásnál ott vannak pártok a jelöltek mögött. Ugye Csehországban van egy olyan elnök, aki nem volt politikus, katonatiszt volt előtte, de őt is az egyik kormánypárt támogatta, tehát mert gyakorlatilag lehetetlen a nélkül, az apparátus nélkül elindulni.

A civil szervezetek, azok politikai, abban a pillanatban, ha politikai kampányba vesznek részt, már megszűnnek civil szervezetek lenni. Tehát arra építeni, hogy a civil szervezetek hálózatával, majd önkéntesek sokasságával kampányt vagy részt vesznek.

[Király Tamás] (56:31 - 56:45)
Az maximum ilyen véletlen baleseteknél fordult elő, mint Sójom Lászlónak a köztes esetben. De az nem közvetlen választás volt. De még ezekben az esetekben is azt látszik, hogy általában a pártok jelöltjei nyertek.

[Hack Péter] (56:45 - 1:02:04)
Ide, hogy a parlamenti választásban szükségszerű ender, mert csak országgyűlési képviselők jelölhetnek, de az közvetlen választásnál is. És ugye a következőjél azt állítják sokan, hogy közvetlen választásnál inkább a néppet képviseli az elnök. Én azt javaslom, nézze meg mindenki a közvetlenül megválasztott elnökök népszerűségi listáját.

Magyarországon eddig hat köztársasági elnök volt a rendszerváltás óta. Mindegyikük rendszeresen vezette a politikusok népszerűségi listáját. Elsősorban azért, mert az elnök tulajdonképpen, ha normálisan működik minden, akkor az elnöknek nincs igazából dolga a kormányzással kapcsolatban.

Ezért az elnök nem emel vadókat, nem szüntet be gazdasági vállalkozásokat, nem kényszerít arra cégeket, hogy bezárjanak. Az elnök nem csinál olyat, amitől az árfolyam felrobbanna. Tehát az elnök alapvetően, hogy mondjam, nem árt soha egyetlen polgárnak se.

Más a helyzet az Egyesült Államokban. Most látjuk, hogy az USA-ban Biden elnöknek a népszerűsége, pontosabban az alkalmassági mutatója, az azt mutatja, hogy az amerikai polgárok 60 százaléka teljesen alkalmatlannak tartja az elnöki pozícióra, a republikános szavazóknak a jól emlékszem több, mint 85 százaléka alkalmatlannak tartja. Pedig a nép választotta.

Macron elnököt említettük. Tavaly nagy öröm volt, amikor elérte a 33 százalékot, ha az elfogadottság az elnök. Magyarán majdnem 70 százaléka, de mindenképpen két harmada a lakosságnak.

Nem támogatja az elnököt, pedig közvetlenül választotta. Megjegyzem egyébként a közvetlen választásoknál, a politikai pártok is elveszik a népszerűségüket, tehát az a párt, amelyik egyik évben megnyeri 50 százalékkal vagy 25 százalékkal, plattófügg, hogy hol indul a választás, lehet, hogy a következő ciklusban kiesik a parlamentből, négy év alatt elveszni a támogatóit. Tehát a közvetlen választás az elnök személyéről egy pillanatban leadott népszerűségi szavazat, de semmivel nem garantálja jobban, hogy az elnök népszerű legyen.

Közvetlenül választott elnökök is lehetnek nagyon népszerűtlenek, és közvetlenül parlamenti választás útján elnyert tisztséget betöltő elnökök is lehetnek népszerűek, sőt, hát tipikusan azok voltak. Nemrégiben ment, vagy talán még ugye most is látható a Netflixen a koronasorozat, ami azért jól mutatja, hogy a királynőnek a hosszú-hosszú úralkodása alatt voltak hullámhegyek és hullámvölgyek, voltak időszakok, amikor nagyon erős volt az a kampány, hogy közvetlenül, tehát hogy szűnjön meg a királyság Angliába. A halál akkor úgy tűnt, hogy ez a kampány éppen ellenkezőre fordul, a többség úgy gondolja, hogy kell.

Tehát a közvetlen választás bizonyosan állítható az összes történelmi tapasztalat alapján, hogy nem eredményezi azt, hogy népszerűbb az elnök, mint a parlamentáltal választott, vagy a monarhák, tehát a királyok. A másik, hogy nem eredményezi azt, hogy független elnököt. Jóformán én nem is tudok a cseh elnökön kívül független elnököt, ugye az oszták elnök, aki szintén egy kancellári rendszerben közvetlenül választott elnök.

Egyfelől nem tudom, hogy a nézők közül hányan tudják, ki lenne használatnék őt, ki ő. Másfelől ugye ő egy zöldpárti politikus volt, egész életét aktív politika tálással töltötte. Ugye az erénye tulajdonképpen csak annyi volt a többiekhez képest, hogy egy kiegyensúlyozott személy, aki nagyon idős és a jövő.

Hát azt kell mondani, hogy nincs jövője, nincs politikai jövője, nem jelent senki számára kiívást. Látszik, hogy most is talán lehet, hogy ilyen szempontuk is megjelennek a döntésnél. Én egyébként tényleg azt gondolom, hogy helyes, hogyha az elnöknek nincsenek a bandátóma utáni politikai ambíciói, tehát, hogy az elnökséget nem ugródeszkának használj egy elnök arra, hogy utána aktívan pártotanapítva vagy valamelyik párthoz csatlakozva.

A pártpolitikában is részt venni el. Az elnök a nemzetegységét nem abban testesíti meg, hogy ő egy olyan személy, akit mindenki elfogad. Nem is az elnök személye az, akinek az egységet meg kell testesíteni, hanem a pozíciója.

Ő az, akinek elvileg minden párttól nagyjából egyforma távolságnak kellene lennie.

[Király Tamás] (1:02:05 - 1:02:32)
Hát nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltál velünk, és ígérjük, hogyha köztársasági elnök leszel, akkor nem lobbizom majd azért, hogy hetente legyen keresztkérdés. Hak Péterrel beszélgettünk. Köszönjük szépen.

Én is köszönöm a beszélgetést. A kedves hallgatóinak is köszönjük a figyelmet, mindenkit arra kérünk, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a Hit Rádió és Hak Péter csatornájára is. Ha valami nagyobb csoda történik, akkor az a csatorna lehet, hogy még egyszer köztársasági elnöki csatorna lesz.

Mindenkinek szép napot kívánok, viszontlátásra, viszont hanes.