Grúzia: jelentésre kötelezik vallási és civil szervezeteket

A grúziai „külföldi ügynökökről szóló törvény” súlyosan érinti az egyházakat, civil szervezeteket és független médiát, mivel súlyos pénzbírságot szabnak ki azokra, akik nem hozzák nyilvánosságra külföldi támogatásaik részleteit.

Grúziában új törvény lépett életbe, amely súlyosan érinti az egyházakat, civil szervezeteket és a független médiát – figyelmeztet egy neves jogászprofesszor.

Az úgynevezett „Külföldi Befolyás Átláthatósági Törvénye”, amely június 3-a óta van érvényben, arra kötelezi az egyházakat, cégvezetőket és a médiát, hogy vegyék nyilvántartásba személyes adataikat, ha a bevételeik több mint egyötöde külföldi támogatásból származik, különben súlyos pénzbírságot szabnak ki rájuk.

Giorgi Meladze, az Ilia Állami Egyetem jogi professzora élesen bírálta a törvényt, mondván, hogy az a kisebb vallási közösségek ellen irányul, amely veszélyezteti az alapvető jogaikat.

Az új törvény miatt az érintett szervezetek 25 ezer lari (kb. 3,2 millió ft) pénzbírságra számíthatnak, ha nem tesznek eleget a nyilvántartási kötelezettségnek.

További mulasztás esetén egyéb bírságokat is kiszabhatnak rájuk, amelyek havi rendszerességgel ismétlődnek.

Meladze szerint a kormány következetes elnyomása miatt a vallási csoportok egyre kevésbé láthatók a nyilvános vitákban, amely a jogaik elvesztéséhez vezethet. Hozzátette, hogy a törvény gyors elfogadása nem hagyott elegendő időt a szélesebb körű társadalmi vitára és az érintett csoportokkal való konzultációra.

Bár a közvélemény tiltakozott, a grúz parlament május 28-án felülbírálta Salome Zurabisvili elnök vétóját, és Shalva Papuashvili házelnök aláírta a törvényt. A kormánypárt annak ellenére hagyta jóvá az intézkedést, hogy korábban megígérték, hogy nem fogadnak el hasonló jogszabályt.

A törvény több homályos és könnyen félreérthető részt tartalmaz, amely lehetőséget ad a hatóságok számára a visszaélésre. Zaal Tkeshelashvili, a grúziai Evangélikus Egyház tiszteletese szerint a törvény a hívők vallási vagy magánéletének megfigyelésére is alkalmas lehet.

Meladze szerint Grúziában a jogot gyakran csak formálisan alkalmazzák, a vezetőknek nagy a döntési szabadságuk, a precedenseket pedig sokszor spontán és névtelenül hozzák létre. A jogalkotók gyakran részrehajlóak. Mindez együtt veszélyt jelent a keresztényekre az új törvény miatt.

Papuashvili azonban védelmébe vette a törvényt, mondván, hogy az elengedhetetlen az átláthatóság növelése érdekében. Ezzel szemben Archil Metreveli, a Grúziai Egyetem Vallásszabadság Intézetének vezetője szerint a törvény valós célja nem az átláthatóság biztosítása, hanem az ellenőrzés gyakorlása.

"Az új törvény negatív hatással lesz az emberi jogokra Grúziában, különösen a vallásszabadságra"

– tette hozzá Metreveli.

A törvény egyébként hasonlít egy Oroszországban 2012-ben elfogadott hasonló jogszabályra, amelyet az ENSZ emberi jogi biztosa, Volker Türk is bírált.

A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács tanácsadó testülete, szintén bírálta az új törvényt.

"Ez a törvény, érzékenyen érinti az emberi jogokat, de a grúz társadalomban is erősen vitatott, amint azt az országban tapasztalható tömeges reakciók is mutatják, és olyan eljárásban került elfogadásra, amely nem hagyott teret valódi vitára és érdemi konzultációra, figyelmen kívül hagyva a grúz emberek jelentős részének aggályait"

- mondta a bizottság a Forum 18 szerint.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) május 30-i „sürgős véleményében” kijelentette, hogy a törvény "nem követ legitim célt a nemzetközi emberi jogi egyezmények szerint, nem indokolt, és indokolatlanul korlátozza a gyülekezési jogot és a magánélethez való jogot, többek között."

(CP)