A Hit Rádió Világnézet című műsorának legfrissebb adásában Pécsi Tibor történésszel beszélgetünk arról, hogy vajon milyen jelképek tüntek fel az olmipiai nyitórendezvényen.
Az olimpiai játékok eredete és történelme
Pécsi Tibor elmondása szerint az ókori olimpiai játékok eredetileg vallási ünnepek voltak, amelyeket Zeusz (és nem Dionüszosz) tiszteletére rendeztek az Olympia nevű városban, a Peloponnészoszi félszigeten. Az első újkori olimpiai játékokat 1896-ban tartották Athénban, de a nagyszabású megnyitó ünnepségek csak 1936-ban, Berlinben kezdődtek.
"Az újkori olimpiák történetében 1896-ban volt az első olimpia, egészen 1936-ig nem voltak nagyszabású megnyitó ünnepségek."
- emelte ki Pécsi Tibor.
Az ókori olimpiák során a versenyzők mesztelenül versenyeztek, és az események idejére tilos volt háborúzni a görög világban. A versenyek nemcsak sportesemények voltak, hanem vallási rituálék is, amelyek Zeusz tiszteletére zajlottak áldozatbemutatásokkal és babérkoszorúk kiosztásával. Az újkori olimpiai játékokat Pierre de Coubertin báró kezdeményezte, hogy felélessze az ókori játékok szellemiségét, de szekuláris keretek között.
Francia kultúra és szimbolika a megnyitón
Pécsi Tibor szerint a francia kultúra egyes elemei megjelentek a megnyitón, de ezek gyakran nem a valódi francia kultúrát reprezentálták, hanem inkább provokatív és polgárpukkasztó elemek voltak. A megnyitó során bemutatott jelenetek sokszor inkább a modern, liberális értékeket hangsúlyozták, mintsem a hagyományos francia kulturális értékeket.
"Ők úgy fogalmazták meg, hogy az elfogadást és a nyíltságot akarták kifejezni, hát ilyen módon ez sikerült, és hát valóban ez a drag queen produkció, az pedig már egyenesen blaszfémikus, isten káromló is volt."
- emelte ki Pécsi Tibor.
Holland illuminátus festő paródiája az utolsó vacsoráról
Pécsi Tibor emltést tett egy "Olympus istenek lakomája" című festményről is, amelyet egy holland festő készített, aki az illuminátusokhoz (gy egyház ellenes és monarhia ellenes szervezet) tartozott.
"Tehát ezt bárhonnan magyarázzuk, azért a körülbelül 4 milliárd emberből 2,5 milliárd ember a keresztény kultúrkörhöz tartozik, és ezeknek az embereknek a legmélyebb, legbensőbb hitét, illetve világnézetét sértette ez az egész alkotás."
- mondta Pécsi Tibor.
"Érdekes, hogy a nézők többségének mégiscsak az utolsó vacsora ugrott be."
- emelte ki Pécsi Tibor.
Dionüszosz és az olimpiai kapcsolódás
Pécsi Tibor szerint Dionüszosz megjelenítése a megnyitón nem illeszkedett az olimpiai hagyományokhoz, mivel az olimpiai játékok eredetileg Zeusz tiszteletére rendezett vallási ünnepek voltak.
"Dionüszosznak az ünnepei orgiák voltak, amelyek arról szóltak, hogy az emberek kábítószer és alkohol hatására, tulajdonképpen megőrültek, és szabadjára engedték a saját érzelmeiket."
- mondta Pécsi Tibor.
