Egy úttörő tanulmányban, amely a neves PLOS ONE tudományos folyóiratban jelent meg, régészek a radiokarbonos kormeghatározás segítségével próbálják megérteni a bibliai szövegekben feljegyzett események valóságát. Különösen az ókori Levante rejtélyes városára, Gézerre koncentrálnak, amelynek kapcsán új információk láttak napvilágot.
Gézer évszázadok óta lázban tartja a kutatókat és teológusokat, mivel a várost az egyiptomi, az asszír és a bibliai források is megemlítik. – írja a Bright Side.
A radiokarbonos kormeghatározás most új megvilágításba helyezte ennek az ősi városnak a viharos történelmét: néhány hiedelem megerősítést nyert, míg másokkal kapcsolatban kérdések merültek fel.
Gézer múltjának feltárása érdekében egy elhivatott régészcsoport időutazásra indult, alaposan megvizsgálva a helyszínen talált rétegeket. Radiokarbonos technológiát alkalmazva 35 különböző szerves anyagot, főként magokat elemeztek, melyeket a Gézerben levő feltárási terület különböző rétegeiből gyűjtöttek.
Ez az ősi anyagokból álló kincslelet a Kr.e. 13. és 9. század közötti időszakot fedi le, amikor Gézer városában katasztrofális események és újjáépítések váltották egymást.
A kutatást vezető Lyndelle Webster, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa, kiemelte a munka fontosságát:
„Tanulmányunk először biztosít radiokarbon-alapú kronológiát Tel Gézer számára a Kr.e. 13. és 9. század közötti időszakra.”
Ez a módszer lehetővé tette, hogy függetlenül teszteljék azokat az elképzeléseket, amelyek egyes régészeti rétegeket és írott forrásokban szereplő eseményeket kapcsolnak össze időrendileg.
Ahogyan a radiokarbonos időpontok kibontakoztak, Gézer történelme összeállni látszik, visszaigazolva több, a Bibliában és más ősi szövegekben szereplő eseményt.
Ilyen volt például Gézer pusztulása Merneptah fáraó uralkodása alatt, amely jelentős hatással volt a történelemre.
A tanulmány részletesen bemutatja ezt a pusztító eseményt.
„A közigazgatási épület legtöbb fala ugyanabba az irányba dőlt (nyugat felé), és az épületet akár 1,5 méteres vályogtégla-törmelék temette maga alá, egyes helyiségeket kőtörmelék töltött meg,”
– áll a tanulmányban.
A pusztítás váratlanul érhette a város lakóit, mivel az épületetre szinte teljesen üresen találtak rá.
A kutatócsoport ráadásul meggyőző bizonyítékokat talált, amelyek alátámasztják a bibliai beszámolót, amely szerint az ókori egyiptomi király, Sisák részt vett Gézer elestében.
„És lőn Roboám király ötödik esztendejében, feljött Sisák, az egyiptombeli király Jeruzsálem ellen.” (I Kir 14:25)
Ez a felfedezés, amelyet a radiokarbonos kormeghatározás is alátámaszt, tovább erősíti a történelmi narratívát, és bizonyítja Sisák – az első név szerint említett egyiptomi uralkodó – létezését a Bibliában.
A Sisákhoz köthető pusztítás, akárcsak Merneptah esetében, a radiokarbonos adatok szerint is erőszakos és hirtelen pusztulással járt.
A radiokarbonos eredmények viszont kérdéseket vetettek fel Gézer pusztulása és Hazael hadjáratának kapcsolatát illteően, akit először a Királyok 1. könyve 19:15-17 említ.
Bár Hazael hadjárata jelentős történelmi esemény lehetett, úgy tűnik, hogy nem hagyott észrevehető nyomot Gézer régészeti leleteiben a vizsgált időszakban. – közölte a tanulmány sajtóközleménye.
Ez az úttörő tanulmány nemcsak Gézer történelmének rejtett rétegeit tárja fel, hanem olyan megbízható adatbázist is biztosít, amely lehetővé teszi a kutatók számára az összetett kapcsolatok további vizsgálatát a régészeti bizonyítékok és az ősi szövegek között.
Amint a leletekből kiderül, Gezer olyan hatalmas személyiségekhez, mint Merneptah és Sishak, köthető pusztítások tanúja volt, amelyek megerősítik a Bibliában szereplő történelmi elbeszéléseket.
Mindezek mellett a korábban tartott összefüggések megkérdőjelezése emlékeztet minket arra, hogy a történelmi igazság keresése egy soha véget nem érő utazás. Arra ösztönöz, hogy továbbra is kutassuk a történelem bonyolult szövetét, feltárva az elrejtett történeteket és megfejtve ősi múltunk titkait.
Ahogy egyre mélyebbre ásunk az idő rétegeiben, a radiokarbonos kormeghatározás elengedhetetlen eszközzé válik a történelem árnyainak megvilágításában és a felszín alatt rejlő igazságok felfedésében.
„Mindemellett a tanulmány által a korábban elfogadott összefüggésekkel szemben támasztott kihívások megrendítő emlékeztetőként szolgálnak arra, hogy a történelmi igazság keresése egy folyamatos utazás. Arra ösztönöz bennünket, hogy folytassuk a történelem szövevényes szövevényének feltárását, rejtett történetek feltárását és ősi múltunk rejtélyeinek megfejtését.”
– írja a The Bright Side.